Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

4. oldal i960, febrnár SS. péntek' Rohanunk a forradalomba II. Mozdul a falvak szegény népe 1918 decemberétől kidolgozása körül, tásának szempont- mint Magyarország, a dolgozók mind Mind a polgári, jóból vizsgálták. A a munkásosztálynak tömegei mind pedig a szo- a hata- ciáldemokrata ter­kommunisták rámu- a proletárdiktatúra tattak, hogy az ag- kivívásáért és meg­szélesebb követelték lomnak a munká- vek megegyeztek rárátalakulás alap- tartásáért folyó har­sok, katonák és pa- abban, hogy egy- vető kérdése: „mi- cában csak úgy le- rasztok tanácsai út- aránt reformok út- ként biztosíthatók a hét tartósan a ma­ján való átvételét, ján, nem pedig a a proletárdiktatúra radikális agrárfor­megteremtését. A munkások, ka­tonák, parasztok nem elégedtek meg csupán a jelszavak hangoztatásával, ha nem a fővárosban és vidéken egy­aránt, mind hatá­rozottabban szóltak bele az ügyek irá­nyításába. Az a példa, amit a gyárak munkásai az ország politikai életére gyakorolt befolyásukkal, az üzemek irányításába való beleszólásuk­kal mutattak, ter­mészetesen nem ma­radhatott hatás nél­kül a falvak sze­génynépére sem. A szegényparaszti tömegek megnöve­kedett politikai ön­tudata nyilvánult meg a mezőgazda- sági munkásságnak az egész országra kiterjedő bérmoz­galmaiban. A falvak szegény­népe mind türel­metlenebbül várta a megígért földreform végrehajtását. A cselédség, a lesze­mezőgazdaság pro- ga ügye mellé állí- letár és félig p.role- tani a dolgozó pa- tár elemei a prole- rasztság milliós tö- kívánták a földkér- tariátus további megeit, ha forradal- dést megoldani. forradalmának, s mi, demokratikus A kommunisták ami ezzel együtt módon végrehajtja azt, ami a magyar polgári fejlődés so­rán elsikkadt: a pa­rasztság földhöz jut­tatását. Attól tartottak, hogy a földosztás, a birtokos parasztok ; számának hatalmas arányú megnövelé­se, a magántulajdo­nukhoz ragaszkodó és ezért a szocialis­ta fejlődéssel szem­ben álló társadalmi erőket növelné, és megnehezítené a munkásosz tály nak mezőgazdasági ter­mékekkel való ellá­tását. 1918 végén a kom­munisták agrár- programjából min- ! denekelőtt a nagy­birtokok forradalmi kisajátítására vo­natkozó felhívás ta­lált visszhangra a A kommunisták- falusi szegénység nak a földkérdéssel körében. December radalom eszközeivel A hadból hazatértek, négy éve szenve­dők és éhezők egy-egy napot pihennek családjaik körében, a potom javadalma­zásit foglyok hazatértek, s a gazdák máris sírdogálva pengetik a lantot: nem lehet munkást kapni, jövőre csak any- nyit vetek, ami magamnak kell. T. i. gabonát, mert borból, cirokból, cukorré­pából termelnek ők többet is. Gazdura- mék, nem oda Buda! Ma már a föld­kérdés a , legfőbb gondja a népkormány­nak. Nem lehet tudni, mi módon jut­tatja földhöz a nincsteleneket, egy azon­ban bizonyos: a korlátlan földmagántu­lajdon nem szolgálja a közérdeket, s el­lentétben áll a többtermeléssel. A leg­főbb teendő tehát, hogy csak azoknak kezében hagyjuk meg a földet, akik azt okosan, s gazdaságosan művelni tudják. Magyar Alföld, VIII. évf. 1918. novem­ber 30. 3. szám. jár — a proletariá­tus diktatúrájának agrárpro gram j át Vágó Béla ismer­tette a budapesti támogatására, munkástanács de­cember 13-i ülésén. E szerint a köve­tendő út: a nagy- foglalásában birtokoknak meg- megmutatkoztak váltás nélkül, a kapcsolatos relt katonák egy ré- parasztság proletár sze azért nem kö- es felproletár ele- tött szerződést föld- "»«t képviselő ta- birtokossal, vagy »ácsai által történő nagy gazdával, mert forradalmi kisajatí- azt remélte, hogy tasa- hamarosan már a A szociáldemok- saját földjét művel- ráták a földkérdés állás- második felében na- már gyobb arányokban a kezdett kibontakoz- súlyos ni a nagybirtokok elméleti, stratégiai azonnali felosztásá- fogyatékosságai is. ra irányuló paraszt­fiatal párt A párt vezetői kö­zül elsősorban a Szov j et-Oroszor­mozgalom. Ismét megtámadtak kas télyokat, de a cél szágból hazatértek nem az elemi harag meríthettek volna levezetése, mint no- a bolsevik párt ta- vemberben, hanem heti. A kormányban megoldását elsősor- pasztalataiból, de már kifejezetten a azonban hosszadal- ban csak termelés- ők sem értették meg föld felosztásának más huzavona folyt technikai szempont- eléggé, a földreformtörvény ból és a város ellá- olyan hogy egy ily módoh való ki­országban, kényszerítése volt. jól sikerűit évet zártak Páhin páhin, február 14-én tartot­ta zárszámadó közgyűlését a Petőfi Termelőszövetkezet. Az aszályos nyár ellenére az évet jól zárták, a munkaegység ér­téke 60 forint, az egy tagra jutó átlagjövedelem meghalad­ja a 16 ezer forintot. Tervezik egy új, hatvan férőhelyes te­hénistálló építését, növelik a szarvasmarha-, sertés- és juh­állományt, részben saját te­nyésztésű állatokkal. A szövetkezet további tervei­ben szerepel egy csomagoló­szín építése, hogy az új tele­pítésű gyümölcsösök termőre- fordulásakor ne legyen raktá­rozási, csomagolási gondjuk. A tervek valóra váltásának biztos záloga, hogy az eddigi beruházásokat is saját erőből valósították meg, a szövetke­zetnek nincs hiteltartozása. Czeffer János Páhl Együtt könnyebb A napokban tartotta a garal Partizán és a bácsszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz is zárszám­adó közgyűlését. A két tsz tagsága határozott: megszavaz­ta az egyesülést. Területeik ugyanis szomszédosak, így táblásítás, a géppark gazdasá­gosabb és ésszerűbb kihaszná­lása, a munkaerők megfelelő időben, megfelelő helyre tör­ténő irányítása, az állatte­nyésztési központok kialakítá­sa mind-mind lehetővé válik. Növekszik majd a közös va­gyon és természetesen a ta- skis jövedelme is. tagság titkos szavazással | jövedelme Is. Az egynapi át­választotta meg Sibalin Sebes­tyént elnöknek, helyettesnek pedig Böröcz Istvánt. Megvá­lasztották továbbá a termelő- szövetkezet vezetőségét és el­lenőrző bizottságát is. Schmidt István Gara Eredményesebb volt a zárszámadás A jól sikerült zárszámadás után Szalkmártonban a tsz vacsorával egybekötött nótaes­tet rendezett. Nincs az a falusi lakodalom, amelyiken jobban érezte volna a vendég magát, mint a Petőfi Tsz vacsoráján. Búcsúztunk a jól sikerült 68-as évtől. Buda­pestről jöttek énekes művé­szek. Válogatott szép magyar nótákat énekelt Jákó Vera, Solti Károly, Vörös Sári, Dóri József. Remekül szerepelt dr. Hegedűs János műsorbemondó aki városi igényeket kielégítő módon nevettette meg a hálás közönséget. A tsz tagsága a nótaest után együtt fogyasztotta az ízletes birkapőrköltet a művészekkel, és zamatos szalkszentmártoni borral koccintottak a 69-es év sikerére. Lakos László, tsz-nyugdíjas Szalkszentmárton Ünnepi közgyűlés Bátyán Ünnepi zárszámadó közgyű­lésre gyűltek össze a tsz tag­jai és a vezetőség Bátyán. Az elmúlt évben növekedett a tsz vagyona, ezzel együtt a tagok lagkereset 105 forint, az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem megközelíti a 20 ezer forintot. Tudjuk, meg kell találnunk az 1969-es év folyamán azokat a termelési ágakat, amelyek ég­hajlatunknak, munkaerő-tarta­lékainknak megfelelnek. Célunk, hogy szervezett mun­kával, minőségi termeléssel még több bevételt biztosít­sunk és ésszerű gazdálkodás­sal a költségeket még jobban csökkenthessük. Hegedűs János Bátya Ellenőrzéseit a pénzügyőrökkel A megyében — mint már hírül adtuk — befejeződött a borkészletek felmérése. A készletfelvétel azonban nem azt jelenti, hogy a terme­lők közül jó néhányan nem rendelkeznek még jelentős mennyiségű borral, illetve tilosán főzött pálinkával. A Vám- és Pénzügyőrség dol­gozóinak váratlan ellenőr­zései azt a célt szolgálják, hogy az elrejtett, illegálisan forgalomba hozott szeszes italt is felderítsék. Három községben jártunk nemrégi­ben, s borrejtegetők, pálin­kafőzők, zugmérők üzelme- it lepleztük le, akiknek ra­vaszságánál csak mohó nye­részkedési vágyuk nagyobb. Borítói ezer, pálinkából 100 liter Soltvadkert és környéke bevallott borkészletén fe­közismerten bortermő vi­dék. A termelők közül né­hányan a községnek azon­ban olyan hírét keltik, amely nagyon sérti a be­csületes emberek önérzetét. Igaz, hogy ma már egyre több bejelentés érkezik, s ennek köszönhető Schmür- lein Jakabné, Kossuth utca 34. szám alatt lakó borter­melő zugfőzdéjének felszá­molása. A borkészlet ellen­őrzésekor már gyanúsnak tűnt, hogy állítása szerint Budapesten lakó lányánál tartotta a pince kulcsát. Később mégiscsak előkerült a kulcs, s a pince mélyéről az özvegyasszony és lánya lül 1176 liter rejtett bor, valamint 105 liter szárma­zási igazolvány nélküli pá­linka. A hordók között vég­zett gyors számítás kimu­tatta, hogy Schmürleinné és leánya majdnem 15 ezer fo­rinttal akarta az államot megkárosítani. A pénzügy­őrök a lakásban is körülnéz­tek. A két hold szőlő, a há­rom hold szántó jövedelmé­ből igen szépen berendez­ték, gépesítették a lakást. Igaz, a család bevételéhez hozzájárult az ágyban talált pálinkafőző üst és sisakja, hűtő- és szeszpáracsöve Mi volt a ve kamrájában? Kiskőrösön, a Kossuth ut­ca 30. számú házat nemré­giben építették. A tulajdo­nos, Csengődi István az új épület szobáit korszerűen berendezte, sőt még sze­mélygépkocsira is te'lett a négy és fél hold szőlő ter­méséből. Ám Csengődi Ist­ván ezzel nem elégedett meg, ugyanis borkészleté­nek ellenőrzésekor 1191 li­ter rejtett bor került elő a pincéből. Ezt nyilván felár­ral szerette volna értékesí­teni. A ház helyiségeinek átvizsgálásakor az egyik lakattal zárt kamra előtt Csengődi kijelentette: ez veje Duchai Pál tulajdona. A vő nem tartózkodott ott­hon, ennek ellenére a pénz­ügyőrök benéztek a kamrá­ba. S nem hiába, mert 55 liter pálinka kotyogott a szépen sorba rakott mű­anyag kannákban. Ötezer féldeci hiteibe Január 28-án Sükösdön, az Újvári utca 2. szám Alatt Bajai Ilonánál tartot­tak ellenőrzést a pénzügy­őrök. Akkor négy liter, is­meretlen helyről származó pálinkát, 62 liter bort, s két agyongyűrött, számok­kal, nevekkel telefirkált füzetet találtak a lakás­ban. Február 7-én újabb vizsgálatra került sor, s a kimérő helyiségben tíz li­ter pálinka várt az ide be­térő vendégekre. Mondani sem kell, hogy mindkét esetben lefoglalták az italt. A füzetek átvizsgálása azonban meglepő ered­ményre vezetett. Bajai Ilona hitelben — nem té­vedés —, 5347 fél deci pá­linkát szolgált ki, a hozzá betérő sükösdieknek. A ta­núk ebből az enyhén szól­va jelentős mennyiségből eddig már 3502 hitelbe, s 666 készpénzért elfogyasz­tott féldecit ismertek el. Ha csupán ezt a két utóbb említett adatot adjuk ösz- sze, kiderül, hogy Bajai Ilona több mint 200 liter pálinkát mért el, mondani sem kell jó haszonnal... A borrejtegetők, a tilos pálinkafőzők és zugmérők amellett, hogy államunkat károsítják, ezernyi bánatot, családi perpatvart, nem egyszer tragédiákat okoz­nak. Leleplezésük, szigorú felelősségrevonásuk éppen ezért nemcsak a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak érdeke. Gémes Gábor HA zai TARi at EGY SZÍVEK GYERMEKSZÍVÉRT A Csongrád megyei Mó- rahalom községben egy négyéves kisfiún a közel­jövőben szívműtétet kell végrehajtani. Amikor a fa­lu lakói értesültek erről, tömegesen jelentkeztek vér­adásra, hogy ezzel is elő­segítsék az operáció sikerét. Egy nap alatt százkilenc- venen 59 liter vért adtak. HAT ÚJ FILMALKOTÁS A kőszegi ifjúsága film- napok rendező bizottsága el­készítette az idei április 24-től 29-ig tartó filmnapok programját. A filmnapokon hat elsőfilmes rendező al­kotását vetítik a kőszegi moziban és a Jurisdcs-vár lovagtermében. Több ifjú sági filmet várnak a kő­szegi bemutatóra a baráti országokból is. A filmna­pok záróünnepségén nyújt­ják át a „legjobb játék­film” a „legjobb rövid- film” díját és a város tár­sadalmi zsűrije által meg­ítélt díjat, a város díszkul­csát. 700 ÉVES REMEKMŰ A középkori magyar épí­tészet világhírű emlékéről, a 700 éves román stílusú jaki templomról zseb-úti­könyv jelent meg, amely­ben Bercsényi Dezső mű­művészettörténész, az Or­szágos Műemléki Felügye­lőség helyettes vezetője is­merteti a híres épületet. Készülődés a nőnapra Nehéz lenne megállapí­tani, hogy hol végződik Kiskunfélegyházán a járási és hol kezdődik a városi nőtanács munkája. A váro­si és a járási titkár ugyan­is mindent közösen csinál, és tegyük hozzá, nagyon jól. Most, hogy közeledik március nyolc, a nemzetközi nőnap, az előkészületek a Nők Világkongresszusa és a vietnami szolidaritási ak­ció keretében folynak. A város és a járás lakossága nagy egyetértéssel fogadta az úgynevezett vietnami takaró mozgalmat. Jelszó: ahány község, annyi taka­ró. Úgy néz ki azonban, hogy ezt kétszeresen, sőt háromszorosan is túl fog­ják teljesíteni. Ezek a ta­karók kis kockákból ké­szülnek, s lesz köztük olyan, amelyet egy asszony egye­dül készít, s lesz olyan is, amely 50—100 asszony ke- zemunkáját dicséri. A mozgalomhoz csatla­koztak a város üzemei, vál­lalatai: a Vegyipari Gép­gyár, a műanyaggyár, kéz­műipari vállalat, cipőüzem. mezőtextil, a háziipari ktsz, a BIK stb. A járás közsé­gei közül elsőnek Alpár, Tiszaújfalu, Jászszentlászló, Pálmonostora, a kiskunfél­egyházi termelőszövetkeze­tek közül pedig a Lenin, a Vörös Csillag, a Rákóczi és a Zöld Mező. A tervek szerint a nőna­pon a városban és a köz­ségekben kiállításokon mu­tatják be az addig elké­szült takarókat és a nőta­nács különböző szakkörei­ben készült munkákat. T, M. NAPKÖZBEN Nem kell sorba állni Ha időnként panaszko­dunk is, hogy lassan hat az új mechanizmus, egyre több jelből tapasztalható mégis, hogy alakul a gondolkodá­sunk, csökkenőben van a bürokrácia, s mind több jó javaslat, kezdeményezés valósul meg. Talán apróság, amit alább szóvá teszünk, de éppen az ilyen apróságok okoztak ré­gebben annyi felesleges bosszúságot: Kecskeméten a hónap elején, elseje és ötödiké kö­zött mindig rengetegen áll-1 nak sorba autóbuszbérle­tért a központi állomáson és a MÁVAUT megállónál. Negyedórákat és félórákat töltenek el így az embe­rek türelmetlenül, idegesen, hiszen mindenki siet, s reggel még azt is kockáz­tatnia kell, hogy elkésik a munkahelyéről. Az Autóközlekedési Vál­lalat a napokban jóformán egyetlen tollvonással segí­teni tudott ezen az 'állandó háborgást okozó helyzeten. Engedélyezték, hogy a Rá­kóczi út 16. szám alatt levő Volán-irodán egész hóna­pon át árusítsák a bérlete­ket. Eszerint a következő elsejétől már nemcsak már­ciusra, hanem áprilisra is meg lehet váltani a bérle­teket a Volánnál. Annak tehát, aki a hónap közepén kapja a fizetését, nem kell várnia, hanem sorban állás nélkül hozzájuthat bármi­kor a következő bérlethez. Apróság — mondottuk —, de százakat érint a módo­sítás. A vállalat dolgozóit is megkíméli a hó eleji ro­hamok tortúrájától, de még ennél is fontosabb, hogy a jövőben kevesebben lesz­nek, akik fáradtan és rossz­kedvűen érkeznek reggel a munkahelyükre. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents