Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-27 / 48. szám

1969. február 27. csütörtök I. oldal Láthatatlan hegesztőpálca Az elektromágneses hul­lámok tartományából egy­re nagyobb szakaszt hódí­tanak meg az optikai kvan­tumgenerátorok. Az első rubinlézer még csak vörös fényt bocsátdiv ki, de az­óta már a láthatalan infra­vörös sugarak „lézerválto­zatát” is sikerült előállíta­ni. S, hogy nemcsak labo­ratóriumi kísérletekről van szó, jól bizonyítja ezt a FOTON—1 új szovjet hor­dozható optikai kvantum- generátor, amelyet ipari felhasználásra terveztek. Az 1,06 mikron hullám­hosszúságú infravörös su­garakkal működő készülék mikroáramkörök hegeszté­sére és parányi lyukak fú­rására alkalmas. Nagy elő­nye az új berendezésnek, hogy az apró furatok sok­kal kisebb hibatűréssel ké- E7«-i-ntők vele. Közös vállalkozás TJP*" 1 /F ■ ■ ■ ■ Kiskoroson 2. Együttműködés — a feldolgozók részéről A tervek szerint jelentős szerephez jut a közös vál­lalkozásban a Kalocsavidé- ki Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat Kiskőrö­si Telepe. Az üzem a szál­lítás szempontjából kedve­ző helyen, a vasút mellett helyezkedik el. A gyáregy­ség állóeszközeinek értéke eléri a 30 millió forintot, számottevő készárumeny- nyiséggel és egyéb anyag­gal, göngyöleggel rendel­kezik. — Vajon mi a vélemé­nye a konzervipari vál­lalat igazgatójának a közös vállalkozásról? — Egy ilyen együttmű­ködés mindenképpen hasz­nosnak ígérkezik — jelen­tette ki Bajzák Béla igaz­gató. — A Kiskőrösön vagy a környéken gazdálkodó mezőgazdasági szövetkeze­teknek egyre nagyobb mennyiségű gyümölcs el­helyezéséről kell gondos­kodni, hiszen új telepíté­sek fordulnak termőre az elkövetkező években. Ha egyenként rendezkednének be a gazdaságok a váloga­tásra, csomagolásra, ahosz- szabb-rövidebb időt igény­lő hűtőtárolásra, illetve a feldolgozásra, akkor mind­ez tetemes ráfordítást kö­vetelne meg tőlük. S félő, hogv a gazdaságos értéke­sítés feltételeit jelentő be­ruházások egy részét eset­leg nem mindig tudnák kellően kihasználni. Szá­munkra pedig azért elő­nyös az együttműködés, mert csak biztos, állandó nyersanyagellátásra alapoz­hatjuk hosszú távon az üzem működését. — Milyen feladatot szánnak a vállalkozás­ban kiskőrösi telepük­nek? — A gyümölcsöt itt kész és félkész termékekké dol­gozzuk fel, illetve csoma­goljuk az árut. A telepünk rendelkezik olyan kapaci­tással, amelyet tovább fej­lesztve ki tudjuk elégíteni a gazdaságoknak az ipari feldolgozással kapcsolatos igényeit A legkényesebb külföldi piacok követelmé­nyeinek is megfelelhetnek Az évek itt milliókat jelentenek... Tízmilliókat, amelyek valóban nyomtalanul tűnnek el, a piac lassú kiszolgálása és a minőségromlás miatt. Felelős nincs, hiszen a forgalmazó és a kereskedelmi szerveket va­lóban objektív nehézségek, saját anyagi korlátáik aka­dályozzák, többnyire a termelő és a fogyasztó kárára. De éppen a gazdaságirányítási rendszer reformja teszi lehetővé az effajta feszültségek megszüntetését a pénz­eszközök szabadabb mozgásával, a gazdasági ösztönzők fokozottabb érvényesülésével. (Vége) Baranyi Pál — Halász Ferenc az innen kikerülő cikkek. Az üzem korszerűsítése egyébként — az ipar fej­lesztési keretein belül — rekonstrukcióval valósítha­tó meg. Ez azonban a kö­zeljövőben nem várható. — Az együttműködést a mezőgazdasági szövetkeze­tek kezdeményezték tavaly tavasszal — folytatta tájé­koztatóját az igazgató. — A cél olyan közös vállalat létrehozása, amely szava­tolja a gazdaságok bizton­ságos termelését, s lehető­vé teszi a termékek egy részének közvetlen értéke­sítését, illetve a jelenlegi ipari kapacitás bővítését. Ez utóbbi az anyagi erőket a megfelelő előkészítő, tá­roló és feldolgozó kapaci­tás létrehozására összpon­tosítaná. Szóba jöhet pél­dául egy korszerű palac­kozó üzem felépítése és be­rendezése, amely a gazda­ságok egyedi termékeinek forgalomba hozatalára len­ne hivatott — Milyen formában képzeli el az együtt­működést? — Betéti társaság, rész­vénytársaság, önálló vállal­kozás vagy bármilyen más törvényes lehetőség alkal­massá válhat a gyümölcsö­ző együttműködésre. Á fogyasztó köteles... Nem szokásom a külön­böző számlák és űrlapok „Tudnivalók” rovatainak böngészése. Valamelyik este azonban arra vete­medtem, hogy szóról-szó­ra és keresztül kasul ta­nulmányoztam a DÁV Nagykőrösi Üzletigazgató­sága által szerény szemé­lyemnek küldött úgyneve­zett Áramszámlát. A nyom­tatvány első oldalából csupán annyit értettem meg, hogy 101 forint 60 fillért kell fizetnem. Ar­ra viszont az életben nem fogok rájönni, hogy mit jelent például a követke­ző: „tümhíelei-i, vagy jel transzf. veszteség 32”. Gyanítom, hogy valamiből elveszett 32, de azt nem tudom, hogy ezért most ki a felelős, hogy baj ez vagy szerencse? Rossz érzésekkel fordítottam egyet az Áramszámlán, a Tudnivalókat kerestem, hátha ott magyarázatot ta­lálok a rejtélyre. Azt nem találtam, de még jobban megijedtem azoktól a fe­nyegetésektől, amelvcket ez a rovat tartalmaz. A Í)AV ugyanis tíz pont­ban felsorolja, hogy mire köteles a fogyasztó. Pél­dául: A fogyasztó kő'eles bejelenteni a társ- és al­bérletet, vagy az ebben bekövetkezett változást, a nagyobb teljesítményfoko­zatra való áitérést, a he­lyiségek számának növe­kedését, a zárpecsét eset­leges hiányát vagy sérülé­sét stb. Ezeket a kötel­meket stílusos keretbe foglalja az első és a tize­dik pontban összesürített fenyegetés: A fizetés meg­tagadása esetén a szolgál­tatást megszüntetjük; to­vábbá: a szabálytalan vil­lamosenergia vételezést a törvény szigorúan bünteti. Hát kérem tisztelettel, nekem ez a stílus nem tet­szik. A nagyhatalom, az egyeduralkodó diktatórikus hangját érzem ezekben a fenyegetésekben, különö­sen azért, mert a DAV csupán azt sorolja fel in­telmeiben, hogy mire kö­teles a fogyasztó. Arról viszont egy szó sem esik, hogy milyen joga van a kedves ügyfélnek. Egy kötelmet mindjárt meg is fogalmazok a fo­gyasztóközönség nevében: Köteles a DAV jóhiszemű­séget feltételezni vala­mennyi fogyasztójáról, to­vábbá köteles a szerződő felek egyenjogúságát tisz­teletben tartani. dorgál •—> Csaknem 2500 mezőgazdasági mérnöknő hazánkban Elkészült a jelentés a KISZ Központi Bizottságá­nak és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának közös vizsgálatáról, amely — or­szágos adatok tükrében, valamint a kertészeti, az erdészeti és faipari egye­tem, illetve a Debreceni és a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola 1956-ban, 1961- ben, 1965-ben és 1966-ban végzett hallgatóinak sorsán keresztül képet ad a me­zőgazdasági mérnökök helyzetéről. A statisztikák­ból kiderül, hogy hazánk­ban eddig a „gyengébb nem” képviselői közül csaknem 2500-an szereztek agrár-, kertész- és erdő- mérnöki diplomát. A fel- szabadulás előtt a nők előtt zárva volt az agrárértelmi­ségi pálya. Napjainkban az agrárjellegű felsőoktatási intézmények hallgatóinak 23 százaléka nő, s évente 100—120-an fejezik be ta­nulmányaikat az egyeteme­ken és főiskolákon. Meg- szívlelésre méltó azonban a figyelmeztetés: az utóbbi években még az elismerten nőknek való szakmákban és szakokon is csökkent a lányok aránya az egyete­meken. A felmérés adatai szerint a mezőgazdasági mérnök- nők 20,3 százaléka a ter­melésben, ezenbelül 48,9 százalékuk * növényter­mesztésben, 25 százalékuk pedig az állattenyésztésben és a kisegitő üzemágakban dolgozik. A termelőszövet­kezetekben például min­den negyedik szakmai ve­zető nő, s közülük minden harmadik fiatal. Túl a félidőn HUSZONKÉT vállalat több mint tizenkétezer dol­gozója az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének tagja Bács-Kiskun megyében. Az alapszervezetekben jelenleg élénk az élet. Nem keve­sebb. mint 1520 tisztségvi­selő megválasztása folyik ezekben a hetekben. Ma már — túl a válasz­tások félideién — elmond­hatjuk, hogy ilyen nagy ér­deklődés mellett rég tartot­tunk választásokat, mint most. Az eddigi tapaszta­latok szerint, a szakszerve­zeti tagoknak általában 90 százaléka vesz részt a tag­gyűléseken. Ez igen jó arány, ha tekintetbe vesz- szük, hogy az építőmun­kások nem zárt üzemek­ben. hanem a kü’önböző helyeken folyó éoitkezése- ken dolgoznak. Még jobb a megjelenés mértéke a szakszervezeti tanácsokat választó küldöttértekezle­teken. * 1200 A TAGGYŰLÉSEK és küldöttértekezletek vitá­jában felszólalók nemcsak véleményt mondanak a ré­gi vezetőség tevékenységé­ről. hanem tanácsaikkal, javaslataikkal igyekeznek az új. illetve újraválasztott tisztségviselők, testületek munkájához segítséget nyújtani. Természetesen a bírálattal sem takarékos- kodnak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a fel­szólalók elégedettek voltak a pártszervezet, a szakszer­vezet és a gazdasági veze­tés együttműködésével. Hangsúlyozták, hogy ennek nyomán olyan mértékben javultak a szociális és munkakörülmények, hogy­ha valaki évek múltán most lép újra a gyár területére, szinte nem ismer rá az üzemre. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a válla­lat központja a termelési tanácskozásokra többször olyan képviselőit küldte el. akik a felvetett problémák­ra nem tudtak választ ad­ni. Ami azonban még en­nél is nagyobb hiba, hogy írásban is csak nagyon kés­ve, vagy egyáltalán nem válaszoltak. A jövőben a dolgozók véleményére, öt­leteire, javaslataira feltét­lenül választ várnak. Az Épületasztalosipari Vállalat kecskeméti par­kettagyárában javasolták: a szakszervezet teremtse meg annak feltételeit, hogy benevezhessenek a szocia­lista gyáregység címért fo­lyó versenybe. Ehhez az is szükséges azonban, hogv ne engedjék szétbontani a szocialista brigádokat, meri így megtörik a folyamatos munkaverseny lendülete Több felszólaló bírálta az szb-tagokat, mert nem vé­gezték el a reszortjukból rájuk háruló feladatoka1 emiatt az szb-titkárra tű sok munka hárult. Megbíz­ták a szakszervezet új.iává lasztott vezetőségét, hogy határozottabban képviselje lakásügyekben a dolgozók érdekeit. A BACS MEGYEI Álla­mi Építőipari Vállalat ba­jai főépítésvezetőségének műhelybizottsági választá­sán arra kérték a szakszer­vezet vezetőségét, hogy a munkásszállásokon teremt­senek lehetőséget a műve­lődésre és szórakozásra. Ezenkívül azt váriák az új tisztségviselőktől, hogy a törzsgárdatagoknak na­gyobb megbecsülést vívja­nak ki. Egyáltalán nem ösztönöz ugyanis a munka­helyhez való ragaszkodásra az, hogy az új belépőknek magasabb bért adnak, mint akik már régóta a vállalat­nál vannak. Több taggyűlésen az az igény merült fel. hogy a megválasztott tisztségvise­lőket tanfolyamokon ké­szítsék fel a mozgalmi fel­adatok elvégzésére. Kérték az Építők Szakszervezeté­nek megyei bizottságát, hogy szervezze meg, külö­nösen az új vezetőségi ta­gok számára az oktatást. ÖSSZESEN 622 bizalmi. 157 szb-tag, 383 szakszer­vezeti tanácstag, 101 mű­helybizottsági és 257 egyéb bizottsági tag megválasztá­sa van folyamatban az én! tőiparhoz tartozó alapszer- vezetekben. Az úi tisztség­viselők 70 százalékát már megerősítették funkciójú ban. Az eddig lefolyt vá­lasztások azt tükrözik, hog'- a régi vezetőségi tagok többségét alkalmasnak ta­lálták posztiuk további be­töltésére. Ez kedvező ha­tással lesz a szakszerveze­tek további munkájára, hi­szen az űi gazdaságirányí­tási rendszer körülményei között nagy szükség van a tapasztalt szakszervezeti tisztségvisel ökre. Laczi Endre, az Építők Szakszervezetének megyei titkára. Kisállattenyésztők versenye Értékesebb fajták a háztájiban Az évek óta folyó ba­romfitenyésztési verseny nagymértékben hozzájárult, hogy az intenzív, nagyho­zamú fajták elterjedtek, az ellátási, a takarmányozá­si, és az egészségügyi vi­szonyok javultak a kisgaz­daságokban is. A sok hasznot hozó ver­sengés továbbfejlesztése, bővítése az új gazdasági mechanizmus keretei kö­zött is indokolt mégpedig úgy, hogy tartalmában és formájában is jobban iga­zodjon a helyi körülmé­nyekhez és a piac igényei­hez. A négy rendező szerv, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ az eddigi ha­gyományoknak megfelelően az idén is három díjat tű­zött ki járásonként, 1500, 1200, illetve 900 forint ju­talmat a legjobb eredményt elérő tenyésztőknek. A MÉSZÖV tájékozta­tása szerint az elmúlt év­ben több mint ötezer te­nyésztő kapcsolódott be a versenybe, ez a szám az idén előreláthatólag nőni fog. A mozgalom méreteit érzékeltetni legjobban né­hány termelési adattal le­het. 1968-ban a tenyésztők 157 vagon baromfit, öt­venegymillió tojást, negy­venezer nyulat és huszon­egyezer galambot adtak ál 'rtékesítésre a fogyasztá­si és értékesítő szövetke­zetnek, csaknem 110 mii- | lió forint értékben. A verseny célkitűzései az árualapok további nö­velését és az exportigények jobb kielégítését kívánják elősegiteni. Továbbra is el­sőrendű feladat a speciá­lis, úgynevezett „máilibák” hizlalása, és a legjobb tö- mési eljárások elterjeszté­A jelzések alapján az idén a tojástermelésber lesz a legnagyobb a fejő­dés, míg tavaly csak 40 00r tojóhibridet találtunk p kisgazdaságokban, az idér már százezernél is többe* igényeltek. Az elmúlt év helyzethez viszonyítva p nyúl- és a galambtenyésztés ben is fellendülés várhat'' mivel — a MÉSZÖV tájé­koztatása szerint — lénye gesen javul a takarmány I ellátás,

Next

/
Thumbnails
Contents