Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
4. oldal KH». február 2«. Több szabad idő — Változatosabb kirándulások Se!- és külföldi vegyes túrák az IBUSZ tervei között Még néhány hét és itt a tavasz. Mondjuk meg őszin ten, unjuk már a telet, s aug várjuk, hogy könnyedebben öltözve sétálgathassunk, vagy friss levegőt szívni kiránduljunk a szabadba. Ma már szinte népmózgalom az országjárás és még inkább így lesz a jövőben, hiszen az idén már 50 ezerre növekszik a szabad szombatokat élvező, csökkentett munkaidőben dolgozók száma. Természetesen nem mindegy, hogy mibe kerül egy- egy ilyen út, s mennyire sokrétűen, hasznosan, élvezetesen állítják össze programját. Éppen ezért — bármilyen meglepő is — nem egyszer előfordul, hogy saját gépkocsival rendelkezők is részt vesznek társasutazáson. Sándor Imrénét, a kecskeméti IBUSZ-iroda vezetőjét azért kerestük fel, hogy megtudjuk: ebben az évben milyen országjáró túrákkal igyekeznek kielégíteni a növekvő igényeket. — Az idén is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közreműködésével rendezzük a belföldi kirándulásokat az ország legszebb részeire. Úgy érzem kulturális missziót is végzünk, amikor nemcsak a szabadba, az ország legszebb tájaira visszük el a társasutazások résztvevőit, hanem jól képzett vezetők mutatják be városaink történelmi, művészeti nevezetességeit. Még- inkább fontosnak tartjuk ezt most, amikor az üzemek dolgozóinak szabad ideje növekszik és kulturális igényeik kielégítéséről kell gondoskodnunk. Ebben az évben 34 féle belföldi programot dolgoztunk ki. Az utazások időtartama egytől négy napig terjed. Ezek közül tizenhat a Dunántúlra viszi a kirándulókat. Az úticélok között szerepel Dunaújváros, Pécs, Si. lós, Sopron, Szombathely, Kőszeg, a Balaton, a Duna-kanyar, a Bakony stb. Tíz kirándulási útvonal Észak-Magyarországra, a többi Budapestre, Szegedre, a Tiszántúlra és a Duna— Tisza közére kalauzolja el utasainkat. Melegen ajánlhatom a Bács-Kiskun megyei körutazást is, amelyen Izsákkal, Páhival, Kiskőrössel, Kalocsával, Bajával, Vaskúttal, Bácsalmással, Kiskunhalassal, Kiskunfélegyházával • ismerkedhetnek meg két nap alatt a résztvevők. Érdekessége idei országjáró túl óinknak, hogy az említett 34 útvonalból tíz külföldi kirándulást is programba vesz. Ilyen például a Nógrád—Besztercebányai, a Miskolc—Kassa— Krasznahorka—Aggteleki, az Aggtelek—Krasznahorka— Rozsnyó—Bethléri, a Szombathely—Sopron—Pozsonyi, a Debrecen—Nagyváradi, a Zemplén—Kassa—Kraszna- horkai társasutazás. Itt említem meg, hogy már május elején indítunk egy túrát, amelynek résztvevői Székesfehérvár— V eszprém—Pápa—Szombathely—Tapolca—Badacsony után átmennek Ausztriába és megnézik a grazi vásárt, ugyancsak májusban naponta indítunk kétnapos autóbusz-kirándulásokat az újvidéki vásárba. Remélem programunkat elég változatosnak találják a -nőst már több szabad Felületvédő, lemosható festékek A Tiszai Vegyikombinát Lakkfesték és Műgyantagyára az idén tíz új festéket, ragasztó és más, építőiparban használatos anyagot ad át kísérleti célokra az építőknek. Szerepelnek közöttük ajtók, ablakok mázolására alkalmas festékek, tapéta-ragasztószerek, vegyileg kötött korrózióvédő anyag, továbbá panelek külső felületének megvédésére, élénkítésére szolgáló színtelen zománclakk. Az utóbbinak nagy előnye, hogy a vele kezelt külső homlokzati panelekről az eső a szennyeződést könnyen lemossa. idővel rendelkező dolgozók is, üzemek, szövetkezetek és intézmények kérésére természetesen bármilyen más belföldi útvonalon, a kívánságnak megfelelően szervezünk országjáró túrákat — fejezte be tájékoztatóját Sándor Imréné N. O. Tanácskérés, panasz, feljelentés A második gépóriás A Mátra aljában, Gyön- gyösvisontán találhatók az ország leghatalmasabb gépóriásai. A Gagarin Hőerőmű fűtőanyagcllátását biztosítják majd ezek az óriás gépek, melyek a Thorez külszíni fejtésen dolgoznak. A szerelőtéren már kezd kialakulni a második SRs—1200-as marótárcsás kotrógép, amellyel óránként 1800 köbméter földet, illetve a későbbiek folyamán lignitet termelnek majd ki. Képünkön: épül a marótárcsás kotrógép. (MTI-foto — Bakos Ágnes felvétele.) A barnára fényezett ajtón fehér zománctábla, rajta a felirat: Soros ügyész. Az ajtó előtt, a folyosón elhelyezett székeken, padokon különböző korú és foglalkozású emberek: férfiak, nők ülnek. Bent kopog az írógép, s a soros ügyész: dr. Nagy László jegyzőkönyvbe diktálja a panaszos által elmondottakat. Két ügyfél között alkalom nyílik néhány perces beszélgetésre. — Ilyenkor, pénteki napon mindig nagyobb a forgalom az átlagosnál. Persze a hét többi napján is vannak ügyfeleink, hiszen mindennap reggel kilenctől déli egy óráig állunk a jogkereső közönség rendelkezésére. Pénteken pedig még délután kettőtől is jöhetnek hozzánk. Ismerős ügyfél Ismét kopognak az ajtón és egy idős néni lép be, karján kosár. Hirtelen visz- szalép, kint leteszi a kosarat és bocsánatkéréssel csukja be az ajtót: — Jaj, kedves ügyész úr, tessék megengedni, hogy leüljek, olyan rosszak a lábaim, öreg vagyak én már, és most is nehéz helyzetbe kerültem. Természetesen az ügyfeleknek ott a szék és a néni már mondja is, hogy miért jött. — Húsz éve lakom abban a házban. Most, hogy a tulajdonos meghalt, szerettem volna megkapni az ő lakását, mivel az jobb állapotban van, utcai szoba, fűteni sem kell annyit, mert jól zárnak ajtók, ablakok. Hiába kértem, másnak adták oda... Az ügyész ismeri már a panaszost, aki nem először jár itt ebben az ügyben. Nyugodt, megértő hangon válaszol az idős néninek, aki talán nem is azért jött elsősorban, hogy azonnal intézkedjenek, hanem — hetvenen felül —, jólesik egy kicsit panaszkodni. Az említett lakást egy többgyermekes családnak adták, teljesen jogosan és szabályosan. Ezt a néni is tudja. — Hát én csak ezt ezt akartam elmondani kedves ügyész úr. Isten áldja meg és ne tessék haragudni —, s fájós lábakkal sántikál tó az irodá- böL — Milyen panaszokkal jönnek a legtöbben a soros ügyészhez? — kérdezem dr Nagy Lászlót, az újabb ügyfél érkezéséig. — Nemcsak panasszal, hanem tannáoskéréssel, feljelentéssel is bekop: gnak hozzánk az emberek. Itt minden féle ügy megfordult már: emberöléstől egészen a becsületsértésig; vagy a könnyű testi sértés, erőszakos nemi közösülés, de leggyakoribb a tartási kötelezettség elmulasztása miatti feljelentés. Hátha ott nem fól mondták?” it Egy húsz év körüli férfi és egy negyvenhez közeledő nő lép az irodába. Pár hónapja házasodtak össze. Az asszonynak az első házasságából egy tizenhat éves lánya van, s a kislányt a férfi most örökbe akarja fogadni. Hová forduljanak? — Az örökbefogadáshoz a vérszerinti szülő, jelen esetben az édesapa hozzájárulása, illetve beleegyezése szükséges. Anélkül erre nincs lehetőség — válaszol az ügyész. — De mi csak a kislányom érdekeit képviseljük, az ő kívánságának akarunk eleget tenni. — Sajnálom kérem, a törvény — törvény. A házaspár összenéz, majd kifelé haladva az asszony odaszól gyermekarcú férjének: — Látod apu, ezt mondták a tanácsnál is. — Igen, ilyen is van! — néz rám mosolyogva dr. Nagy László. — Hozzánk jönnek „ellenőrizni”, hogy máshol — a tanácsnál, ügyvédi munkaközösségben stb. — jól tájékoztatták-e őket. Őszintén szólva ezt nem szeretjük. — Honnan jön a legtöbb ügyfél? — Természetesen a meNem muszáj elnyúzni Rendezvény — délután közepén — egyik megyei szervnél; A kezdés időpontja vészesen közel, a meghívottak kis csoportokra szakadva beszélgetnek a teremben. Az egyik sarokban jobbára a nők viszik a prímet. Szinte ők szállták meg ezt a fertályt. Persze, most már észrevették, hogy praktikusabban is választhattak volna. Például az átellenes sarkot, ahol a férfiak nagy élvezettel fújják a füstkarikákat — a cserépkályha cirógató melegénél. A hölgyek közül át is pártol egy barna fiatalasszony. A hallgatag férfiak egyből felelevenednek. Pár pillanat múlva mindannyian jót nevetnek valamin, amit a fiatalasszony mondhatott nekik, ők is nagy bólogatásokkal helyeselnek — vagy legalább is ugyanolyan véleménnyel vannak — arról a valami rőL Az asszonyka már serdül is vissza a nőtársakhoz. Hangjában még az előbbi nevetés bújkál. — Képzeljétek, az elvtársak is különböző értekezletről jöttek ide egyenesen... Reggel elkezdtük, és . >. — Nem is ebédeltem, pedig mindjárt négy óra. — Nekem szerencsém volt. Reggel vettem egy fél kenyeret, hogy majd délben hazaszaladok vele, de elhúzódott az ülés... Azt a kenyeret szakítottuk kettőbe, s megettük Marikával — int társnőjére, aki mosolyogva igazolja. — Nem tudom, ez most meddig tart vajon? =. Ki elnököl? — M. elvtárs. — Hát ő hol van? — A kis szobában. — Biztosan az anyagot tanulmányozza. — Dehogy!... Éppen, hogy.. i Mikor megérkezett, Z. elvtárs tessékelte volna ide befelé. Udvariasan, ünnepélyesen, ahogy szokta... M. elvtárs azonban elment az ajtó mellett: „Dehogy megyek még be. Amoda húzódok, belenézek a mai sportújságba. Még ahhoz se jutottam hozzá máma...” — mondta. — Az előbb még javában olvasott... .;. Négy óra. A férfiak bolyában élénk mozgolódás, duru_solás. Az elnökölni készülő elvtárs cinkos mosollyal biztatja szomszédját — titokban: „Vezesd le te!” — Jó. — Egyezik ’-ele a piros arcú, zömök ember, s már is jelzi. hogy szólni akar. A többiek hallgatjuk. — Elvtársak, ha beleegyeztek, én elnökölök .., Meglátjátok, rövid ülés lesz. — Csináld csak! — járul hozzá mindenki. Helyet foglalnak. A barátságos vállalkozó állva marad a főhelyen. Karórájára pillant, aztán csuklóját a résztvevők felé fordítja, hogy lássák. — Most négy óra öt perc ... A beszámolót mindenki megkapta írásban — egy héttel ezelőtt. Kiváló munka, alapos, tömör, lényegre törő . .. Tessék, szóljatok hozzá... — Kezét ravaszkás bazs. lygással kísérve emeli fel. — De csak az kérjen szót, aki mást is, újat is tud mondani - beszámoló jelentéshez képest... Ki kíván tehát hozzászólni? A jelenlevőket felvillanyozta a szokatlan „megnyitó”. A szemekben érdeklődés csillog, ami talán éppen attól a reménytől is támadt, hogy — „íme, csakugyan... nem sok értelme lenne elnyúzni az ülést, ha okosabbat, előbbre vivőt úgy se tudna mondani az ember...” — L’ art pour 1’ art — csak úgy —, felszólalás a felszólalás kedvéért, idejétmúlt dolog már... Egy kar mégis felemelkedik. Meghallgatják a hozzászólót. Az elnök bólint. — Köszönöm .;. Igaz, erről is szó van a jelentésben, de nem baj... Valaki akar még? ..; ;.. Három napirendi ponttal — háromnegyedóra alatt végeznek. Senki nem rövidült meg, egy tárgykör sem bánta meg. A végén — „oszolj!” után — mindenki boldogan gratulál az elnöknek a modern módszerért. Tóth István gyéből. Úgyszólván minden kisközségből volt már valaki a megyi főügyészségen. Nem ritka azonban, hogy Szegedről, Budapestről fordulnak hozzánk felvilágosításért, itt mondják el panaszukat. Ilyenkor — ha indokolt — felvesszük a jegyzőkönyvet és hivatalból az illetékes szervhez továbbítjuk. Nem az ügyfeleket küldözgetjük, hanem a papírt, az iratot. Csupán egyet szeretnénk kérni a hozzánk fordulóktól: ne az utolsó pillanatban jöjjenek jogsegélyért, ne a fellebbezési határidő lejárta előtt néhány órával, mert akkor már nagyon nehéz intézkedni. A kerítés miatt — Bocsánat, szabad bejönni? — nyit be a folyosóról egy középkorú férfi. — Tessék! — hangzik a válasz, s fehér kötéssel a fején belép az illető. — Kérem szépen, feljelentést akarok tenni, mert a szomszédom megvert. Tessék a bizonyíték! — s a kötésre mutat, majd orvosi látleletet húz elő. Már kopog az írógép készül a jegyzőkönyv. Az eset sajnos szinte szokván-os: összevesztek a kerítés miatt, könnyű testi sértés lett a vége. A férfi aláírja a jegyzőkönyvet és a zsebéhez nyúl: — Mivel tartozom ügyész úr? — Semmivel! Ingyenes a félfogadás ... Csodálkozó tekintettel néz körül, aztán kimegy. Még köszönni! is elfelejt. Gál Sándor Három és félmii Hard ember A demográfiai számítások szerint a világ lakosainak száma 1968-ban csaknem hetvenmillióval növekedett, s 1969 januárjára elérte a 3.51 milliárdot. Átlagban percenként 225 ember született, 93 pedig meghalt. A tiszta növekedésből (percenként 132 fő) kitűnik, hogy a kétezredik év végéig bolygónk lakossága megkétszereződik
