Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

»89. február 28. szerda S. oldal Hősök nyomában Harmadik hely a területi döntőn A veréb is madár A második verseny­szám után alaposan meg­csappantak a reményeink. Az Orosházi Táncsics Gim­názium és a Mezőtúri Te­leki Gimnázium csapata tört az élre. A két legjobb Bács megyei csapat lesza­kadt. Az erdőgazdaságiak 11 pontot szereztek, a Ka­tona Gimnázium csapata pedig tízet. Utána villámkérdésekre kellett válaszolni és a Bács megyeiek jól helytálltak. Látszott, hogy kitűnően is­merik a Tanácsköztársaság eseményeit. De a rövid kérdésekkel csak két pon­tot lehetett szerezni, s itt a többi versenyző is jól sze­repelt. Sorsdöntő volt az elődön­tő utolsó feladata. A zsűri arra volt kiváncsi, hány mozgalmi dalt tudnak ösz- szeími három perc alatt a csapatok. A kecskeméti gimnazisták 19 címet írtak föl, kérésre el is tudták énekelni a kiválasztott dalt, s ezzel a verseny­számban az első helyen végeztek. Tíz pontot kap­tak érte. Az erdőgazdaság csapata a kapkodáson bu­kott el. Tévesen írtaik föl egy címet, s amikor meg­kérdezték tőlük, hogy me­lyik dalra gondoltak, nem tudtak határozott választ adni. Ezzel kizárták önma­gukat a versenyből. Pedig a lista alapján jó ered­ményt érhettek volna el. így állt a Hősök nyo­mában elnevezésű országos KlSZ-vetéükedő területi döntője vasárnap délben fél egykor Szegeden, a vá­rosi művelődési központ nagytermében. A Kiskunsá­gi Erdőgazdaság csapata, amely két hete megnyerte Kecskeméten a megyei döntőt, sajnos, kiesett a további küzdelmekből. Az akkori második helyezett azonban, a Katona József Gimnázium együttese to­vább jutott. Nagyszabású, s igen jól rendezett verseny volt a területi döntő. A feladatok­ban szereplő verseket a Szegedi Nemzeti Színház művészei olvasták fel. A játékvezető Ambrus György volt, a Szegedi Egyetemi Klub vezetője. A zsűri el­nöke Jelinek István, a KISZ központi iskolájának igazgatója. A Bács me­gyeieket elkísérte a verseny­re Beszedics Miklós, a me­gyei KISZ-bizottság titká­ra is. Négy megye kilenc csa­pata küzdött az elsőségért, hogy bekerülhessen az or­szágos döntőbe — amelyet majd a televízió is közve­tít —, vagy helyezést ér­jen el, hiszen a dijak, nagy összegű könyvutalvá­nyok, megérték a felkészü­lésre fordított fáradságot. A verseny a második fordulóban dőlt él, ahol már csak öt csapat küz­dött. Villámkérdések, bar- kochha és írásbeli felada­tok szerepeltek a program­ban. Valóban kemény ver­sengés volt, amelyben vé­gül is szép Bács megyei si­ker született A Kecskeméti Katona József Gimnázium csapata megszerezte a har­madik helyet. Jellemző csapatunk felkészültségére, hogy a barkochbajátálltban Zalka Máté nevét alig 20 másodperc alatt fejtették meg. A zsűri gratulált az első helyezett Teleki-gimnazis­táknak, a Békéscsabai Vaj­da Gimnázium második he­lyezett csapa tanait, és a mieinknek, akiket most szabadjon külön is bemu­tatnunk: A csapatkapitány Magyar László második osztályos tanuló. A csapat tagjai: Bartal Éva, Bánó József második osztályos, továbbá Rattai Anna és Losoncz Miklós első osztályos tanu­lók. — Mi volt a m. díj? Boldogan mutatják: — Ezerforintos könyv- utalvány. Most legalább meigvehetjük azokat a könyveket, amikre régóta spórolunk. Emellett mindegyikük oklevelet is kapott. — Minek köszönhetik a kitűnő eredményt? — Jó felkészülést jelen­tett az iskolában az osz­tályok közötti verseny. A megyei döntőre azután már különösen erősen készül­tünk. Amikor azonban megtudtuk, hogy részt ve­hetünk a területi döntőn is, külön haditervet dol­goztunk ki. Mindenkinek megvolt a programja, meg­kapta azt a területet, amely­nek ő lesz a versenyen a szakértője. Egyénileg tanul­tunk és két-három napon­ként összejöttünk megbe­szélést tartani, amikor vizs­gáztattuk is egymást... így történt... Igen, így utólag már egyszerűnek látszik. De hány áttanult este, a tele­vízióról^ moziról való le­mondás volt az ára ennek a szép sikernek. Gratulá­lunk, büszkék vagyunk rá­juk. M. L. Nyolcvanötödik évébe lé­pett Bodonyi Béla, a Nem­zeti Színház tagja, aki az­zal az érdekes „leg”-gel büszkélkedhetik, hogy a leg­idősebb aktív magyar szí­nész. Hatvankét éve van színpadon. A színészakadémián Törzs Jenőnek, az egyik legnagyobb drámai színész­nek évfolyamtársa volt. Bo­donyi Béla vidéki színhá­zakban kezdte, s már egé­szen fiatalon nagy jellem­szerepek sikere fűződött nevéhez. Sebestyén Géza buda—temesvári társulatá­nak volt évekig a vezető drámai színésze. Egyik leg­híresebb szerepe A velen­cei kalmár főszerepe volt, s úgy tartották számon, mint a legjobb magyar Shylockot. Az ember tra­Talán még a művészet legarisztokratikusabb ízlé­sű élvezői sem beszélné­nek olyan határtalan meg­vetéssel a könnyű műfaj­ról, ha csupán a megértés reflexszerű természetessé­gét jelölné a szó. nem pe­dig mint az esetek és saj­nos, éppen a filmek döntő többségében, a megformá­lás csupa banalitásból álló, szánalmasan alacsony szín­vonalát. Üj filmjében Hintsch György nagyon közel jár ahhoz, hogy rangot adjon a vígjátéknak. Ezt vártuk tőle, hiszen eddigi művei, a Rab Ráby és az Iszony, garantálták, hogy alkotó­juk igényessége felől nem lehet kétség. Annyira nem, hogy kevesebb is bőven elég lett volna belőle egy habkönnyű vígjáték meg­szerkesztéséhez. így azon­ban nyomasztóan súlyos a könnyedséget mímelő szer­kezet. Márványlapokból nem lehet kártyavárat gédiája Luciferé, a Bánk bán Tiborca. Lengyel Menyhért Tájfun című drá­májának Tokerámója vol­tak még az emlékezetesebb szerepei. Hat évig mint a Sopron—Szombathely— Győr kerület színigazgató­ja dolgozott eredményesen. Ma hetenként háromszor- négyszer is szerepel a Nem­zeti Színházban, és a Ka­tona József Színházban, s nem egy epizódszerepben igazolta kvalitásait. Közben a rádióban, a televízióban is játszik, s a filmek szink­ronizálásánál is sokszor igénybe veszik. Leülkiisme- retes. kitűnő színész, aki nyolcvanöt éves korában is jó egészségben dolgozik, és mindig megbízhatóan látja el feladatait. emelni, sem kártyalapok­ból márványpalotát. A tartalom és a forma ugyanis a film legnagyobb részében öldökli egymást. Elítéltetik a nyugati valu­ta előtti lakájhajlongás. ezen belül is különös hang­súllyal „nyugatra szakadt” és kegyes leereszkedéssel hazalátogató hazánkfiainak megdicsőítése, nemkülön­ben a „szolid, de biztos rá­fizetéssel” gazdálkodó vál­lalatok ügyintézésének kis- szerűsége, munkaintenzitá­suk laihárokat megszégye­nítő üteme — mindez pe­dig avult kabaréfordulatok keretében, teljesen ered­ménytelenül igyekvő színé­szek buzgó közreműködé­sével. Másfelől az irodalom szü­letése óta egyfolytában nyú­zott vígjáték szituációk éled­nek fel — mint például az ikertestvérek állandó ösz- szecserélése. a más szám­lájára költekező szerelmes határtalan nagyvonalúsága — és közben jobbnál jobb ötletek lobbannak el az amúgy is nyilvánvaló bo­nyodalmak megvilágítására. De nem is nagyon van idő a cselekmény szelle­mes tekervényeit végigjár­ni, mert egy sereg szín- pompás balatoni képet is be kell mutatni, meg né­hány hangulatos bécsi utca­részletet is. nem beszélve az ingerlőén csinos hölgyek záporszerű felvonulásáról, no és a jóllehet fátyol mö­gött befejeződő, de azért befejeződő első magyar films ztriptizről. (Abody Béla közreműködésétől bi­zonyára szívesen eltekin­tett volna mindenki, aki félti a kitűnő kritikust a könnyű műfaj iránti túl­zott szimpátiájától.) De minden kifogás elle­nére: soha rosszabb ma­gyar vígjátékot. Ha az ope- rettelemék még inkább el­födték volna is Hintsch György szatirikus tehetsé­gét, időnként fantasztikum­ba ívelő humorát, javára kellene írnunk, hogy fölfe­dezte a film számára Ka­bos Lászlót, akinek játék- intelligenciája sem marad el a külsejéből fakadó ko­mikumforrások mögött. (De hogy miért várt filmgyár­tásunk ilyen sokáig ezzel a felfedezéssel, az megold­hatatlan rejtély.) Piros Ildikó — fővárosba szakadt kecskeméti hazánk- lánya — nagyon kellemes jelenség a filmvásznon. És egyáltalán: a megjelenítés tetszetős mivolta érthetővé teszi a közönségsikert. Mert miként a veréb is madár, a tömegigény is ízlés. Hatvankét a színpadon Sz. J. KtMREGENY — Fordította: Szántó András ge a szép napoknak. A kór­házból kijövet alakulatá­hoz már nem is tért visz- í7.a. A tenger felé mene­kült. 1945. május 10-én, amikor a lett nép a győzel­met ünnepelte, Bromberg lopott halászcsónakom már a svédországi Gotland felé tartott... . 12. Nemsokára azobaíi Lett­ország csatlakozott a Szov­jetunióhoz. Üjra kellett kez­denie az életét. A Ventsz- pilsz utcai mosodában he­lyezkedett el normásként. Dolgozgatott, siratta az el­múlt szép napokat és re­ménykedve tekintgetett Nyugat felé, ahonnan a német tábornokok fegyver- csörtetése hallatszott. Aznap, amikor a néme­tek elfoglalták Rigát, Bremberg felvette kifakult rendőregyenruháját és meg­jelent a prefektúrán. Sok barátját viszontlátta itt, akik egymást túllicitálva ajánlgatták fel szolgálatai­kat a német városparancs­noknak. A fasiszták teljesí­tették Bromberg kérését is, megkapta régi beosztását. Mint a vadászkutya, úgy futkosott, szaglászott Brom­berg a partizánok után. Részt vett a bikemiekszi erdőben rendezett véreng­zésben is, ahol kommunis­tákat és zsidókat mészárol­tak le. Egyetlen dolog izgatta csak: ne előzzék meg má­sok ott, ahol rangot, be­osztást és földbirtokot osz­togatnak a megszálló ható­ságok. Ilyen meggondolá­sokból lépett be az SS-be, ahol hadnagyi rangot ka­pott. Munkája ugyanaz volt, mint régen: letartóz­tatni, kínozni és pusztítani a hazafiakat Amikor a szovjet csapa­tok . átlépték a lett határt, Bromberg egységét a front­ra vezényelték. Az első na­pon a tüzérek tévedésből saját embereikre lőttek és a hadnagyot megsebesítette egy repesz. Bromberg a kórházban megértette, hogy ismét vé­A KÉM FELADJA MAGÁT A Lett Állambiztonsági Bizottság elnöke értekezle­tet hívott össze. Zarinys le­tartóztatása, s vallomása Andi lehetséges bevetésé­ről arról tanúskodott, hogy megélénkült az amerikai hírszerzők aktivitása. A tábornok összehívta köz­vetlen munkatársait, hogy elmondja nekik ezzel kap­csolatos elképzeléseit és ki­kérje véleményüket. — Zarinys lebukásával nem fejeződött be az ame­rikai felderítés akciója. Feltehetően újabb összekö­tőt fognak küldeni. Ezért célszerű lenne, ha ... A tábornok nem fejez­hette be a mondatot. Ász- talán megcsörrent a tele­fon. Felemelte a kagylót. Arcáról leolvashatták, hogy a telefonáló valami fontos dolgot közöl. Amikor vége- szakadt a beszélgetésnek, a tábornok így fordult a jelenlevőkhöz: — Elvtársak, kénytelenek vagyunk félbeszakítani az értekezletet. Alksznisz al­ezredes, fáradjon le a fo­gadószobába. Itt van va­laki, aki önként jelentke­zett nálunk, mint az ame­rikai kémszolgálat ügynö­ke. Még tárgyi bizonyíté­kokat is hozott magával... Amikor az alezredes a fogadószobába lépett, a kö­vetkező látvány fogadta: a szoba közepén, szanaszét a parketten rádió adó-vevő­készülék, miniatűr fényké­pezőgép. térképek, fegyve­rek és mérget tartalmazó ampullák hevertek. — Az amerikaiak sze­reltek fel mindezzel —ma­gyarázta egy izgatott, negy­ven év körüli férfi. Csak a pénzt nem tudtam magam­mal hozni, mert időközben feléltem. Negyvenötezret adtak..: Alksznisz alezredes nyug­tatta a férfit. Beszéljen lassabban, kicsit részlete­sebben. — Több mint egy éve léptem át a határt. Velem egyidőben még két másik tagot is átdobtak, de róluk semmit sem tudok. Egy éve Lettországban élek, de nem teljesítettem az amerikaiak egyetlen megbízatását sem, még hírt sem adtam ma­gamról. Miért? Nyugat- Németországból jövök, ahol abban a meggyőződésben éltem, hogy hazám szolga­sorsban, népem pedig nyo­morban sínylődik. Negy­vennégyben hagytam el az országot. Hallottam ugyan az amnesztiáról, amellyel a szovjet kormány szabad visszatérést biztosított min­denkinek, de azt hittem, ez csak trükk ... A férfi elhallgatott, s engedélyt kért, hogy rá­gyújthasson. Néhány mély szippantás, majd így foly­tatta: — Amikor átléptem a ha­tárt, elhatároztam, hogy először körülnézek az or­szágban, kitapasztalom, ho­gyan élnek itt az emberek. Amikor ez megtörtént, rá­jöttem, hogy becsaptak. Munkába álltam. És hogy teljesen nyugodtan élhes­sek, végül is úgy döntöttem, kiásom ezeket a holmikat és elhozom ide. (Folytatjuk.) A Budavári Te Deum Kecskeméten A Budapesti Kórus hangversenysorozata A tavasz és a nyár gaz­dag zenei programjának egyik érdekessége, hogy a Budapesti Kórus az Or­szágos Filharmónia rende­zésében — vidéki hangver­senyeket is tervez. Az együttes március elején Miskolcra látogat, ahol Orff: Carmina Burana és Sugár: Hunyadi című mű­vét szólaltatja meg. Ugyan e hónap végén Kecskemé­ten vendégszerepei Haydn: Nelson miséjével, és Ko­dály: Budavári Te Deu- mával. A terv az, hogy a kó­rus a nyári hónapokban Veszprémben is fellép. Ho­negger: Johanna a mág­lyán című oratóriumával. Ugyancsak a nyári prog­ram, hogy az esztergomi bazilikában Liszt: Eszter­gomi miséjét és Kodály: Psalmus hungaricus-át énekli a k/trus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents