Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
1969. február 86. nerd» 8. oldat A verseny friss mozgásra kényszeríti a partnereket Uj helyzet a teherszállításban Közös vállalkozás rr« f rr ■■ «■ Kiskoroson 1. Együttműködés — a termelők részéről Milyen új helyzet alakult ki a közlekedésben, teherszállításban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének első évében? — Érdekes megállapításokat találunk erre vonatkozólag abban a — tájékoztató jellegű — jelentésben, melyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakbizottsága állított össze. A fuvaroztató vállalatok véleménye szerint — az addigi adminisztratív kötöttségek feloldása révén — gördülékenyebben bonyolódtak le a teherszállítások. Egész évben problematikus volt azonban a rakodás, részben létszámhiány részben az alacsony fokú gépesítettség miatt. Belépett a konkurrencia Bizonyos arányeltolódás következett be a közúti szállításra létrehozott autó- közlekedési vállalat, illetve a konkurrensként jelenke- ző mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek fuvarforgalmában. Az újonnan belépő fuvarozók — egyrészt saját igényeik, másrészt más vállalatok és egységek fuvarigényeinek kielégítésével — jelentős volumenű szállítást vontak el az autóközlekedési vállalattól. A napról napra erősödő mezőgazdasági üzemek némelyike nem is mellékági, hanem fő kereseti forrásnak tekinti a fuvarozást. A jelentős adó- kedvezmény révén kisebb költséggel dolgozhatnak, szinte korlátlan óraszámig foglalkoztatják gépjármű- vezetőiket. Előnyük az is, hogy még nvári mezőgazda- sági csúcsidőszakban is rakodómunkással együtt tudnak gépkocsit biztosítani a szállittatónak. Amire fel keli figyelni A konjunkturális lehetőségeknek azonban káros hatása is mutatkozik. A NEB közlekedési és szállítási szakcsoportjának megállapítása szerint nem egyszer túlzott haszonhaj- hászás. jogtalan költségek felszámítása jár ezzel. A túlfoglalkoztatásból eredő kereseti többlet bizonyos határon túl nemcsak, hogy nem szolgálja az egyén érdekét, de helytelen szemlélet eluralkodásához is vezet. Például indokolatlan előnyhöz jutás az autóközlekedési vállalat havi — a szakmában optimális — munkaidő keretével szemben, amikor a tsz-ek némelyike annál jóval magasabb óraszámban foglalkoztatja a gépkocsivezetőt. Ez pedig közúti veszélyesség szempontjából sem megengedhető. E jelenségekre már most fel kell figyelni, s a folyamatot helyes irányba kell terelni. A tény az, hogy a szállíttató vállalato'mak igen jól jön a termelőszövetkezetek fuvarozó tevékenysége. A verseny a 9. sz. Autóközlekedési Vállalatot is modem szervezési, igényfelmérési módszerek alkalmazására késztette. Belső szervezeti változtatásokat hajtott végre, mint pl. — kereskedelmi osztály kialakítása, „Volán” utazási iroda felállítása, piackutató, fuvarszervezők beállítása. Célszerűbb gépkihasználás Egész év folyamán nagy erőfeszítéseket tett a vállalat gépjárműállományának korszerűsítésére, a szállíttatok jobb kiszolgálása érdekében. 1968-ban 50 tehergépkocsit és 28 autóbuszt szerzett be az AKÖV. 31-gyel növelte a pótkocsiállományt is, amivel az úgynevezett dinami- | kus teherbírást fokozta. . Ugyanakkor — többek közt 61 tehergépkocsit, 29 teher- pótkocsit — s 15 autóbuszt selejteztek ki, ami mutatja a nagymértékű minőségi változást Így tudta a vállalat csúcsforgalmi időszakban a Kecskeméti Konzervgyár és a MÉK nagykocsiigónyét kisebbség már köteles alávetni magat a többség álláspontjának. ÉS EZ nem lehet valamiféle passzív beleegyezés, „fegyvernyugvás”, hanem minden párttag kivétel nélkül és függetlenül a korábbi álláspontjától köteles védelmezni, hirdetni a többség elhatározását, valamint tevékenyen részt venni az elfogadott határozatok végrehajtásában. A Szervezeti Szabályzat minden párttag számára elismeri természetesen az úgynevezett kisebbségi vélemény .-ennt-utását. De a lehetőség nem azonos a kisebbségi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdetésével, vagy még kevésbé szolgálhat indokul a határozat végrehajtása megtagadásának. A kommunista pártok szervezeti elvei nem teszik lehetővé, hogy a párton belüli kérdések megvitatását, eldöntését vagy folytatását illetéktelen szervek, csoportok vagy gyakran szűk baráti körök közé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között történő megtárgyalására, egyéni vélemények elmondására, nagyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelkezésére. Így a pártcsoportoktól, a taggyűléstől kezdve a különböző pártbizottságokon át, egészen a Központi Bizottságig. Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen formák között folytatott viták felelősei megpróbálnak azzal védekezni, hogy „külön véleményük kifejtésére nem találtak más lehetőséget”. TALÁLKOZNI — ha élvétve is — olyan jelenségei, amikor egyes elvtársiak azért helyezkednek ellenzéki álláspontra, mondván, hogy az ,Jő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra”, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták. Az esetek többségében — és ez lenne az ideális állapot — arra kellelne törekedni, hogy ilyen gyakorlatra ne kerüljön sor, s lehetőleg minden fontosabb kérdésben előzetesen kikérjék a párttagság véleményét. Mégis a személyes vélemény kikérésének hiánya politikai kérdésekben senki számára kielégíteni. Ez adott lehetőséget az eddigiektől eltérő feladatok, nagyobb szállítási távolságokra szóló fuvarok elvégzésére. Mint új vállalásokra került sor több olyan tömegáru elszállítására közúton, amelyet ez ideig a MÁV végzett. Csupán egy p>éldát említünk ennek jellemzésére. Az Ercsi Cukorgyár részére eddig a Kalocsa— Kecel vasútállomásra kellett fuvarozni, onnan a MÄV vitte tovább a terméket 1968-ban a vállalat közúton, közvetlenül a termelőhelyről szállított 1200 vagon cukorrépát a gyárba. Az új mechanizmus első éve tehát a szállításban is egészséges fejleményeknek lett elindítója. Tóth István Hajtatóházak Ezeket az impozáns méretű hajtatóházakat egy termelőszövetkezet építette Bukarest közelében. A szövetkezetiek új módszer segítségével különösen nagy hozamot értek el az uborkatermelésben. Az ágyasok földje alá bőségesen nedvesített, műtrágyával megszórt szalmagyékényl raknak, és az így előkészített ágyasba ültetik el az uborkapalántákat. (AGER—MTI—KS) 1968. október 12. Küldött- gyűlés volt ekkor Kiskőrösön. Azoknak a vállalkozóknak a megbízottai vettek részt a tanácskozáson, akik szorosabb, szervezettebb és tervszerűbb együttműködésre törekednek. — Több mint húsz gazdaság — szakszövetkezet, tsz, termelőszövetkezeti csoport, illetve állami gazdaság — a Kiskőrös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet illetve a Kalo- csavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat Kiskőrösi Telepe képviseltette magát. Megalakult a tervezett közös vállalat héttagú igazgatósága és huszonhat tagú igazgató tanácsa. A feleket nagyon is méltányolható célok vezetik. A termelés, tárolás, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtésével jövedelmezőbbé kívánják tenni az élelmiszergazdálkodásukat. A szakszövetkezeti vezetők tehetetlen dühvei panaszolják például, hogy tavaly a nyereségük egy része a gyümölcsfák alatt „rothadt el”. Az ipari célra használható néhány termékért ugyanis olyan felvásárlási árat kínált csak a MÉK, amiért a tagok inkább veszni hagyták a hasznosítható értéket. Ugyanakkor a konzervgyári üzemnek — mint »zt Csizmát József telepvezető elmondta — a múlt nem szolgálhat mentségül a pártszerűtlenségéhez. (Más a helyzet, amikor személyi kérdésről van szó, itt minden egyes esetben az illetékes pártszerv köteles előzetesen meghallgatni az érintett személyek véleményét.) Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert a pártban nincs és sohasem lehet abszolút demokrácia. A felsőbb szervek döntéseinél gyakorlatilag lehetetlen minden egyes párttag személyes véleményének meghallgatása, illetve figyelembe vétele. Az ilyenfajta törekvés megbénítaná a pártot, lehetlenné tenné a politikai vezetést és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olyan esetekben, amikor gyors cselekvés rendkívül fontos. lasz kézenfekvő: közvetlenül, vagy közvetve maga a párttagság. Különben is, ha minden politikai kérdésben a párttagságnak személyesen kellene döntenie, mert másként nem érvényes a határozat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek a létrehozására. MAS OLDALRÓL megközelítve a helyzet a következő: a pártvezetés lenini elveihez az is hozzátartozik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre, illetve a párttagokra kötelező érvényűek. Ez sem mond ellent a párton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A váA PARTSZEUÜ vita ésa pártegység tehát a kommunista pártok életében szerves, összefüggő egészet képez. A vita nem lehet öncél, hanem a párt eredményes munkáját, szervezettségéi elősegítő folyamat. A pártegység gyengül, vagy veszélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik ki — ha közvetve is — a párttagok többségének véleménye, akarata. Történelmi tapasztalat, hogy a pártáiét különböző szabályainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymással történő szembeállítása magának a pártnak okoznak súlyosabb károkat. Ezért a vitát, mint a pártélet valamennyi törvényét. csakis a többi normákkal összefüggésbén kölcsönhatásában foghatjuk fel helyesen, ¥• 1, évben is akadt kihasználatlan cefreérlelő ciszternája. Biztonságos termelés; ne szétszórt beruházások, hanem összpontosított fejlesztés; összehangolt munkaerő-foglalkoztatás — ezek körülbelül az együttműködés szándékának szép jelszavai. Az alakuló ülés óta viszont nem sok minden történt. Ügy tűnik, hogy nagyon sok még a „kellene” és kevés a kézzel fogható realitás. Az elképzelésekről nyilatkoztak lapunknak a partnerek, mindenekelőtt a két pólus: a mezőgazdaság illetve az ipar képviselői. A termelők nevében dr. Szőke János, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet elnöke, a közös vállalat megválasztott igazgatója tájékoztatott. — Gyorsul az idő, egyre nehezebb lépést tartani a kor követelményeivel. — Ilyenkor divatos is, köny- nyű is az objektív nehézségekre hivatkozni, holott többnyire nem erről van szó. A jó vezetéshez magasfokú képzettség és felelősségérzet mellett mindig szükség van a bátorságra, természetesen az ésszerűség határán belül. Az új gazdaságirányítási rendszerben pedig csak a bátor gazdasági kezdeményezésé a jövő, ezt a lehetőséget elmulasztani — nem erős a kifejezés — felelőtlenség. Jól láttuk, tíz év alatt mennyit fejlődött a mező- gazdaság, a mai eredményeket 1958/59-ben kevesen tartották lehetségesnek. A következő, talán még ennél is nagyobb lépések megtételéhez pedig aligha lesz szükség a tíz esztendő felére is. Egy ilyen lépés volna ez a vállalat. Dr. Szőke János nyugodt, határozott szavakkal beszél, de mégis minden mondatából érződik a lendület, a lelk'sedés. És egy kis visz- szafojtott sajnálkozás is, mert a közös vállalat ügye az utóbbi hónapokban alig- alig haladt előre valamicskét. — Ügy tűnik, holtpontra jutottunk, pedig most már cselekedni kellene. Kidolgoztuk az új alapszabálymintát, és elküldtük véleményezésre a felsőbb szerveknek, a TOT-nak és a Nemzeti Banknak. Az ötletet mindenütt jónak, kivitelezhetőnek tartják. És, mint az országban az első ilyen vállalat, jelentős kedvezményekben is részesülnénk. — De mit is jelentett valójában ez az ötlet? — A termelői és a fogyasztói árak között a mezőgazdasági termékeknél nem ritka a 100 százalékos, vagy ennél is magasabb ár különbözet. Ez a rés mindenképpen méltánytalan a termelő és a fogyasztó ré szére is. A piaci csatornákon lassú a mezőgazdaság termékek átfutása, sok esetben már ez is eleve lehetetlenné teszi, hogy a jó minőségben megtermett áru romlás nélkül kerüljön a fogyasztóhoz. Segíteni kell. A konzervgyár közreműködésével sokat tudnánk javítani a helyzeten, hiszen a gyorsabb termékfeldolgozás csökkenti a romlás veszélyét. De ez csak egy előny a sok közül. — A vállalat alapsza- bálymintájában második helyen szerepel a feladatok között a tárolókapacitás intenzív fejlesztése. Milyen lépéseket szándékoznak tenni ez irányban? — A Kiskőrös környéki szakszövetkezetekben és nálunk. Kecelen is, felhalmozódtak már bizonyos pénzösszegek, amelyekkel, ha összefognánk, meg lehetne oldani a feladatot. Ezek az összegek csak úgy segíthetik hatékonyan a termelést, ha a termelők forgatják, a folyamat közvetlen szolgálatába állítják. A jelenlegi pénzeszközökkel már meg tudnánk indítani a vállalatot, hiszen a hosszabb, rövidebb időre beadott összegek az úgynevezett mozgó részjegyek gyorsabb forgását is biztosítani tudnák. A feladatokat mindig a kor diktálja, egyre sürgetőbb kényszerrel. Nekünk, termelőknek figyelemmel kell kísérni az értékesítést, is és ha hibát látunk, ott sürgősen segíteni kell a magunk és a fogyasztó érdekében. A meglevő anyagi eszközöket mindig odi kell irányítani, ahol a leghatékonyabban érvényesíthetik közös céljainkat. Ha a kereskedelemnek nincs elég pénze, hogy hűtőhá- zakat építsen, nekünk ko1l segíteni. Ha nem tesszük, a többlettermeléssel növekednek veszteségeink is. Az évek itt milliókat jelenjenek. Mindig szem előtt kell tartanunk a közös érdeket, is, a nagy közösségét, mert ez az egyedüli előremutató. Olcsóbban, jobb árut adni a vásárlóknak: a verseny ezért folyik. Az eddig példa nélkül álló első lépés, a vállalat megteremtése, természetesen rendkívül nehéz. Anrr'1 nehezebb, mert kevés még a mozdító, kényszerítő erő de az is biztos, hogy az idő múlásával ezek az erők egyre növekednek. (Folytatjuk.) Aktívaértekezlet Kiskunhalasra Kiskunhalason, a járási pártbizottság székházában kedden délelőtt aktívaérte- kertetet tartottak a határőrzés politikai feladatairól. A megbeszél ésen részt vettek a járási párt- és tanácsvezetőik, a községi pártszervezetek titkárai, a járási KISZ, MHSZ. rendőrkapitányság képviselői, valamint a határőrség több főtisztje és parancsnoka. A tanácskozáson Gazsó Béla határőr alezredes számolt be a határőrség és ; lakosság együttműködésé nek eredményeiről. Arr kérte a megjelenteket hogy politikai, felvilágostt tő munkával továbbra is segítsék a határőrséget a felderítésben és a határsértők elfogásában. A községi aktívaértekez letre, ahol ugyancsak a ha tárőrizetet segítő politika’ munkát tárgyalják meg március végén kerül sor
