Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

>969. február 98. kedd 8. oldal Ivóvíz tavaszra A Pest megyei Víz- ée Csatorna Művek kútfúró munkásai a hideg ellenére is szorgalmasan dolgoznak a Solti Állami Gazdaság­ban. Eddig ebben a major­ban nem volt ivóvíz. Most már befejezéshez közele­dik az első kút fúrása, el­érték a százméteres mély­séget. De ha ezen a mélysé­gen nem kapnak elegendő vizet — legalább 250 litert — tovább fúrnak 175 mé­terig. Szőlő és bor Aktuális beszélgetés egy minisztériumi dolgozószobában Mint két igen érdekes könyv népszerű szerzőjét kerestem fel dr. Tompa Bé­lát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelésfejlesztési Főosz­tálya kertészeti osztályá­nak vezetőjét. Találkozá­sunkat aktuálissá tette a mezőgazdasági könyvhó­Milyen termékek pályázhatnak a BNV díjaira? A BNV vásárbizottsága közzétette, hogy a kiállí­tók milyen termékekkel, milyen feltételekkel pályáz­hatnak az idén Budapest Főváros Tanácsa Végrehaj­tó Bizottságának nagydíjá­ra és a vásár díjaira. Ebben az évben tizenkét nagydíjjal és 80 vásárdíj­jal jutalmazzák a legki­emelkedőbb termékeket, amelyek bemutatására — az idei BNV-re már ké­szülnek a hazai kiállítók. A díjak elnyerését megpá­lyázhatja bármelyik ma­gyar vállalat vagy üzem; a nevezéseket március 15-ig a Hungexpo belföldi kiál­lító osztályára kell bekül­deni. A pályázóknak át kell adniuk a saakmad zsűri ré­szére a termékek vizsgála­táról rendelkezésükre álló eredményeket, gazdasági számításokat, vagy műkö­dés közben kell bemutatni­uk a kiállításra szánt gé­peket, berendezéseket. A díjak odaítélésénél messzemenően figyelembe veszik, hogy a termék mi­lyen értékű műszaki és szellemi munka gyümölcse, hogy a minőség, a korsze­rűség, a tartósság, a vá­lasztékbővítés szempontjá­ból milyen fejlődést jelent. A zsűri mérlegeli, mennyi­ben segíti a kiállított áru egy-egy iparág, vagy szak­ma fejlődését, Gazdaságosabb áramfelhasználás A Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége tavaly hosszú ideig vizsgálta a közös gazdasá­gok elektromosáram-fel- használását. A vizsgálat során megállapították, hogy a termelőszövetkezetek többségében az energiavá- sárlás és a felhasználás rendezetlen. A nagyüzemek szervezé­sekor elsőrendű cél a mun­ka elvégzése volt, háttérbe szorult a gazdaságosság. Ma már azonban döntő kérdés­sé lépett elő, így került na­pirendre a villamosenergia félhasználásának szabályo­zása is. A szövetség meg­beszéléseket folytatott az áramszolgáltató üzemekkel is és kiderült, hogy gondo­sabb szervezéssel jelentős — 10—15 százalékos meg­takarítás is elérhető. Ez év elején a szövetség megkezdte a szervezési munkát. A termelőszövet­kezetek örömmel fogadják a tanácsokat, hiszen az el­érhető megtakarítás igen :elentős, a szövetség terü­letén mintegy félmillió fo­rint. Cs. M. nap, amely mindig növeli egy kicsit a szakirodalom iránti érdeklődést, hiszen ezért is rendezik. A két említett mű egyéb­ként megyénket közelről érintő kérdéseket dolgoz feL Címük: A szőlőgyü­mölcs itthon és a nagyvi­lágban, és A bor itthon és a nagyvilágban. Az előbbi első kiadása két hónap alatt elfogyott. Kedvenc téma A szakemberek szerint az érdeklődést az indokolja, hogy a szerző olyan kérdé­sekben foglal állást, ame­lyekről azelőtt alig esett szó. Ilyenek: a belső fo­gyasztás, az export helyze­te, az árkérdés, a termelés- bővítésének lehetőségei és a célkitűzések. — Kedvenc témám a sző­lő, ez a hatezer éves nö­vény, amelynek népszerű­ségére jellemző, hogy a világon termesztett növényi kultúrák között az ötödik helyet foglalja el — kezdi a beszélgetést dr. Tompa Béla. — A legértékesebb gyümölcsök egyike. A bo­gyókban levő szőlőcukor, szerves savak és vitaminok igen jelentősek az emberi táplálkozás szempontjából. A szőlőről szóló könyvem­ben elemzem a megye hely­zetét is. Természetesen azóta már születtek újabb elgondolások a telepítést, a fajtákat illetően. Küldöttség Bulgáriában Szóba kerül a hagyomá­nyos ültetvények felújítá­sa. — Képletesen szólva Bács-Kiskun megye a ma­gyar ember pincéje, hiszen az ország árubortermelésé­nek csaknem felét adja. Félreértés ne essék, nem azért mondom ezt, mert mélykúti születésű vagyok és 11 évig én is részese vol­tam a megyében a mező- gazdaság irányításának. A közvélemény előtt ismert tény az alföldi borok egy­re javuló minősége. Ezzel együtt az érdeklődés is megnőtt irántuk. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a csemegeszőlő-termesztés fejlesztése is, amelyre szintén nagy lehetőségek vannak Bács-Kiskun me­gyében. Történt már jelen­tősebb telepítés, de nekünk a jövőben jobban figyelem­be kell venni az exportle­hetőségeket is, hiszen az izsáki sárfehér ma már nem jöhet számításba. Olyan csemegeszőlőre van szükség, amely egyaránt ki­elégíti a hazai és a külföl­di igényeket és tartósítha­tó. A Balatonboglári Álla­mi Gazdaság ügyesen ol­Pályaválasztási kiállítás Tegnap délelőtt, a kiskő­rösi Rákóczi Szakszövetke­zet kultúrtermében dr. Krébesz Károly, a kiskő­rösi járási pártbizottság tit­kára megnyitotta a mező- gazdasági pályaválasztási kiállítást. A nyolc napig nyitva tar­tó kiállítást a község vala­mennyi általános iskolás tanulója megtekinti. dotta meg e gondját, hi­szen ezekben a napokban is árusítják Pesten az üzem által tartósított gyümölcsöt. Nemrég megalakítottuk a minisztérium mellett mű­ködő, Bács-Kiskun megye csemegeszőlő-termesztését elősegítő munkabizottságot. Ez is bizonyítja, hogy ezt a körzetet kiemelten kezel­jük, vagyis minden erőt igyekszünk összpontosítani — természetesen a lehető­ségeken belül —, hogy fel­lendüljön a termesztés. A bizottságnak én vagyok a vezetője és számos orszá­gos hírű szakember a tag­ja. Beletartoznak a megyei szakvezetők is. Elképzeléseink szerint a tavasszal küldöttséget in­dítunk Bulgáriába az otta­ni fajták tanulmányozásá­ra. Amennyiben találunk köztük alkalmasakat, szor­galmazzuk elszaporításukat a megyében. Van már olyan jó fajta, ami alkal­mas exportra, ilyen például a Pannónia Kincse, illetve a Rekord. Ezekből azonban még igen kevés van. Újabb tanulmányok Sokáig beszélgetünk még dr. Tompa Béla miniszté­riumi dolgozószobájában. A két könyv kapcsán igen sok téma kerül szóba. — A szőlőtermesztést és a borászatot egységes ága­zatként kell tekintenünk. Sajnos, ez a szemlélet ed­dig nem érvényesült kellő­képpen. Akármilyen gazdag is a szakirodalmunk, mégis kevés a közgazdasági, öko­nómiai és üzemszervezési feldolgozás. Az említett két művemben igyekeztem eze­ket a témákat érinteni. Most is ilyen kérdéseket tanulmányozok egy mun­kacsoporttal. Célunk, hogy teljes összefüggésében mér­jük fel szőlő- és borgazda­ságunk helyzetét. Főként a költségek csökkentésének és a hozamok emelésének módszereit szeretnénk ki­dolgozni. Az összegyűjtött tanul­mányok pedig újabb me­zőgazdasági kiadványokhoz adhatnak impulzust — mondia Tómra elvtárs. Hozzáteheti ük: egyúttal a korszerű szemlélet kiala­kítását is segítik az ilyen alkotások. K. S. r így van értelme VALAHÁNYSZOR bele­olvasok a szocialista bri­gádvezetők év eleji ta­nácskozásáról felvett jegy­zőkönyvbe. mindig újabb értékeket fedezek fel ben­ne. Olyanokat, melyek — ha fáradt vagyok, felfris­sítenek; ha kedvetlen, de­rűs hangulatba hozjjak; ha elégedetlen, engem' is vál­toztatásra biztatnak... Mindjárt leszögezem, hogy a sok szép felszóla­lásból kézzel foghatóan válik érthetővé, mennyire nem lehet az ismert hár­mas jelszó egyes részeit szétválasztva mérni egy-egy brigád fajsúlyát. Hiszen azok együtt eredményezik, hogy szocialista módon él­jünk. Most azokból a gon­dolatokból fonok egy kis fűzért, melyek arról val­lanak, hogyan gazdagodik a szocialista brigádtagok érzelmi kultúrája — a szakmai és általános mű­veltség gyarapítása és az egymással való törődés so­rán. — Mint brigádvezető, szívemen viselem szaktár­saim sorsát. — hangoztatta Cseh László, az ÉVM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigád­vezetője, s így folytatta: — Eljárok olyan ügyeik­ben, melyekben nem én vplnék köteles, hanem a hi­vataloknak kellene intéz­kedni. Fél napokat is rá­szánok. Megéri ez az idő a vállalatnak is. mert mindjárt jobb kedvvel dol­goznak az emberek... arról AZTAN beszélt, szociális elő­hogy egyes adók” sokszor nem érte­nek egyet azzal a törekvé­sével, miszerint igyekszik lehetőleg agy szállásra töT möríteni a brigád tagjait. Nem értik meg, hogy így tudnak igazán hatni egy­másra. Így természetes, hogy amikor egy filmet, színdarabot megnéznek, utána szórakozásból is megtárgyalják, ki hogyan értelmezte. Milyen kedvet tud csinálni a könyvolva­sáshoz. mikor a megyei könyvtárból kivett könyv­ből részleteket olvas fel. Észrevétlenül is tanulnak... Nem véletlen, hogy a me­gyei vetélkedőn második lett az építőipar. „Sokat ta­nultunk, átnéztük hozzá az irodalmakat” — fejezte ki Cseh László... S az embes gondolatban és örömében leveszi a kalapját. Építő­munkások. akiknek élete hétről hétre, évről évre, nappal a munkában, este £. brigádszállásokon és rit kán a család körében telik — a kulturált, művelődés ilyen fontosnak, nélkülöz hetetlennek tartják. Búvár kodnak, szellemi erőpróbá ra is vállalkoznak. — Politikai képzésben i részt veszünk, munkásaka démiára, pártiskolára jái tunk... — számolt b ugyanennek a vállalatna másik szocialista brigád vezetője, Szilvási Ferenc. — Én magam szakmunka tanfolyamot végeztem, le tettem a vizsgát, s öthón pos pártiskolán vetten. részt... __________ T ÁRGYILAGOS öröm mel szólt arról, mennyi lé­tesítmény nőtt ki kezük munkája nyomán — 1952 óta. 1948 óta dolgoznak bri­gádban, elsőnek neveztek be a szocialista brigádmoz­galomba, s nyolcszor érde­melték már ki a megtiszte­lő címet... Pedig a bri­gádban több analfabéta is volt. De megtanultak írni, olvasni. Az egykori sze­gényparasztok, akik az is­tálló mellől kerültek a vál­lalathoz ... No és a bri­gádvezető? Ö elmondta: Kaptam olyat az egyik ve­zetőtől, hogy meddig aka­rok még „gyermekcipőben járni?” (Persze, az a veze­tő bizonyára jóakaratúlag érdeklődött, nem akar-e „feljebb” törni?). — De nem olyan egyszerű meg­válni munkástársaimtól, akikkel hosszú időn át együtt dolgoztunk ... Hány írástudatlan volt. amikor oda kerüt. — és én ma bátfan oda hozom a kezük alá akármelyik szakmun­kást, aki a megyében fel­szabadul ... Ezeket az em­bereket nem szabad eldob­ni egyik napról a másikra, mert, ha így csinálunk, nem értünk egyet a szo­cializmussal ... Természetesen, nem „el­dobásról” lenne szó. Ki- érezzük, hogy a munkásfár- sai iránti tisztelet, ragasz­kodás — a közösséghez való megingathatatlan, hű­ség adta így a brigádveze- tő szájára a szavakat. Hű­ség ... megbecsülés. Meny­nyien áldozzák fel mindezt karrierért! SZOCIALISTA módon viszont úgy lehet élni, aho­gyan ez a brigádvezető is vallja. Meg az előtte szóló is. És a többiek — szak­társaikkal. a brigádtagok­kal eggyé forrva. Tóth István Éltek a nagyobb önállósággal Szövetkezeti küldöttközgyűlés Kiskunfélegyházán Vasárnap délelőtt tartot­ta küldöttközgyűlését a Kiskunfélegyházi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A másfél száz küldöttön kívül részt vett a tanácskozáson dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, Brachna János, a MÉSZÖV -elnöke, Ispáno- vics Márton, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Cseh Lász­ló, a járási tanács vb-elnö- ke és dr. Belényi István, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese. Hunyadi Imre elnök is­mertette az igazgatóság be­számolóját, amely a csak­nem nyolcezer tagot szám­láló szövetkezet elmúlt évi tevékenységének az elem­zését is tartalmazta. Meg­állapította, hogy jól sá­fárkodtak a gazdaságirá­nyítás új rendszere által biztosított önállósággel. Ez végül is azt eredményezte, hogy a szövetkezetnek nincs bankadóssága, s az öt évvel azelőtti 117, vala­mint az egy évvel korábbi 149 millióval szemben ta­valy 1*4 millió forint volt a bevétele. A nyeresége pe­dig a fél évtized alatt pon­tosan megkétszereződött, s meghaladja az 5,3 millió forintot, amely összeg 600 ezer forinttal nagyobb a tervezettnél. A további feladatok közt a mezőgazdasági termelés még hatékonyabb segítését hangsúlyozta Hunyadi Im­re. Kifogásolta, hogy a bé­relt helyiségek eszmei ér­téke túlságosan magas, aminek csökkentésére köz­ponti rendelkezésre van szükség. A tartalmas beszámolót követő vitában a különbö-1 felett. ző községekben tevékeny­kedő tagszövetkezetek kül­döttei közül tízen vettek részt, s a helyi áruértékesí­tési problémák megoldásá­ra tettek ésszerű javasla­tokat. Felszólalt dr. Kovács Sándor is. A szövetkezeti demokrácia mélyítésére, a tagság kezdeményezőkész­ségének kibontakoztatásá­ra hívta fel a figyelmet, s arra is, hogy a szövetkezet törekedjék a tanyai lakos­ság jobb áruellátására. Is- pánovics Márton többi közt a tsz-ekkel való szorosabb együttműködést hangsú­lyozta. A közgyűlés befejező ak­tusaként a küldöttek bi­zottságot választottak, amelynek tagjai a jövőben felügyeletet gyakorolnak az igazgatóság tevékenysége T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents