Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
4. olda! 1969. február 16. vasárnap Megjelent «SZEMLE HOLNAP- VASARNAP í ősbemutató a kecskeméti színházban Elhagyta a nyomdát a Bács-Kiskun megyei Műszaki és Agrártudományi Szemle. Az első számba Pozsgay Imre írt „számy- rabocsátó” előszót. A megyei pártbizottság titkára egyebek közt megállapítja- „Az új kiadvány forrásai nem eredeti kéziratok. A megyei szerzőknél^ a legkülönbözőbb folyóiratokban, közleményekben megjelent tanulmányait, cikkeit gyűjti egybe. Ezzel a Szemle sok egyéb pozitív »tatása mellett két nagyon fontos szerepet tölt be: informál és dokumentál.” A MTESZ megyei elnökségének időszakos kiadványa ez alkalommal hat dolgozatot közöl. Kerényi József és Szendrey Sándor a Technika Háza létesítésének üzemi és gazdasági problémáit taglalja. Lontai Tibor, a mind nagyobb szerepet játszó Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum fejlődésének eredményeivel és a megoldásra váró gondokkal foglalkozik. Az új gazdasági mechanizmus, illetve az eltérő termőhelyi adottságok és a mezőgazdasági körzetek kialakulásának, s a gazdálkodás szakosodásának összefüggéseiről dr. Maár András tanul-, mánya közöl fontos megállapításokat. A Lampart Zománcipari Művek Kecskeméti Gyárának új, magas fokon gépesített fürdőkád- öntődéjéről Sövegjártó Zoltán számol be. Dr. Szod- fridt István pedig az ÉRTI Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásának kutatómun Icájáról, feladatairól táj' koztat. A Bács-Kiskun m gyei Nyomdák kialakulásé ról„ tevékenységéről is olvashatunk a kiadványban. A Szemle végezetül szervezeti híreket foglal csokorba, és áttekintést ad a MTESZ megyei szervezetének tavaly végzett munkája ról. "Évek óta panaszolja a kritika, hogy a magyar drámai termés bizonyos sák a szövetkezetbe tömő- zeivel kifejezni a szereprűlt falusi dolgozók lépteit, lök gondolatait, hanem kisa legnemesebb hagyomá- sé vezércikkszerűen - de egyoldalúságai miatt na- nyokból táplálkozó, de új mindig heves szókimondásgyon kevésszer kapnak he- életünk igazságaira választ sál tör föl a jobbítás szánlyet színpadainkon a meg- adni tudó közösség intézze déka, a fejlemények egyes í'iiniA a társadalom ügyeit. mozzanatait motiváló írói Az írói szándék tehát magyarázó szó. Tulajdonfélreérthetetlenül tiszta, képpen azt sem tudja el- szigorúan ítélkező, egyér- dönteni végső soron az író, újuló falu, a társadalmi emelkedés magaslatai felé tartó, új arcú szövetkezeti parasztság gondalatai, lásmondás is született a közönség körében, arról, hogy a honi társadalom sűrűjéből csak az orvosok, ve után — jó néhány évig vívódásai, örömei. Még szó- telmű. Ugyanilyen kemény hogy a cselekmény két fő i 3 ’ - és szorosra fogott rendbe szála közül melyiket heigyekszik terelni a történés lyezze a középpontba. Egyminden mozzanatát Végh forma erővel ütközteti az . Antal drámaszerkesztő öreg Zám és a sikkasztó tudósok, divatos írók talál- szándéka. Minden szereplő tsz-elnök konfliktusát és az tattak érdemesnek arra, világosan körvonalazott ka- egyébként mellékmozzanat- hogy egy-egy magyar drá- rakterrel lép a színre és az ként jelentkező szerelmi ma szereplőgárdájába kivá- események során fejlődése, vonalat. (Nem kell különö- lasztassanak. A kecskeméti etikai és emberi formáló- sebben indokolni mennyire színpadon is Tímár Má- dása jól belátható, hiszen hiányosan van alátámaszt4- - s^er^ncs^s alkalma van a nézőnek va hogyan maradhatott fel-| erőszakolt egyszerűsítés a segít az írónak, a darabcsillagzat alatt fogant mu- időnként ^ cselekedeteik fedezetlen a városról haza- legnagyobb gyengesége nak. Pózmentes — bár ittszubjektív és objektív indí- térő kisebbik fiú szerelme/ Végh Antal egyébként ne- ott a kelleténél visszafogotfalí-oíKr. i n rvl ó+vi-J A _ TU -i--.. • ./* -i ' „ _ ■ a ....................... ...... . M argit bevallja Andrásnak, hogy Miklóst szereti (Moór Mariann, Fekete Tibor és Piróth Gyula). a valóságban nem. Ez az munka egyébként is sokat váratott magára az új ma- tékáiba is belelátni. Az epi- a bátyja felesége iránt!) Az mes gondolatokat ébresztő, tabb színészi összmunka, ffvs T tahi in cfrvnrHa T „ ,-.1-: — u u ___' i i r ír r ° . _ _ ........ .. z ódok, a kitérők legkisebb egymásba kapcsolódó és az új falusi társadalom együttműködés teszi az elő1V?.. . ría ‘>e a cselekmény, eléggé komor képzeteket iránt féltő szeretetet mu- adást tisztává, vonzóvá és idéző mozzanatok aztán a tató írói szándékának. Sze- mindvégig érdekessé, fereplői egyébként erőteljes, ledteti a dialógusépítés tiszta és minden népieske- technikai gyengeségeit, dő szándéktól mentes mo- A legsze5b) legeredetibb dem magyar nyelven szó- és legl“dolgow)ttaB5b színé. JatoaKmeg^Sanmi erosza- szj teSljesít *é Fekete Ti_ költ népieskedes, semmi- bor neyéhez /űződik. Egy gyár falu ezernyi gondja, problémája, pedig Bács _ _____________ m egye színházi közönségé- miközben szinte előre lát nek jelentős részét adja (gondoljunk csak a színház hatalmas, szinte már túlméretezett tájkötelezettségére) a parasztság. Végh Antal drámájának bemutatását éppen ezért nagy érdeklődés előzte meg. Ezt nem puszta udvariasságból mondjuk. Tényekre lehetne hivatkozni, melyek a közönség meleg és sürgető kívánságát fejezték ki már ebben az évadban is. Gyakran emlegetik, hogy a kecskeméti színház prózai gárdája szinte kínálja a lehetőségeket egy mai prasztdráma előadására. Csak éppen a 'szerző, a vállalkozó hiányzott. » yf' " Végh Antal müve, amint va bemutató' IS 'bizonyította, valóban megragadó színházi élménnyel jutalmazta a közönséget. Égetően fontos raszti problémákról vall a dráma minden sora. Igazságtevő, büntető és jutalmazó írói szándék sugal- ható — különösen a máso- végén olyan útra viszik a dik rész befejező jelenetei- cselekményt, amelynek lo- a vég. gikus végigvitelével igazáról, az író mindenképpen az új viszonyulatok, társaparasztem- ber alakját vázolja fel, derűjének szivárványa fölött óhajtja a közönség elé tárni. Gál meg akarja győzni a lányát. Major Pál). (Csomós Mari és mázzá a dialógusokat, a parasztság legkorszerűbb í™ azonban ott sötétlenek a latok felé mutató falut tragédia komor felhői is. Eszköztelen egyszerűséggel építi alakítását Moór Ma- Turián György rendezői riann. A tanyai sárból el- munkája ezeknek az írói vágyó, kissé felszínesen törekvéseknek a hangsúlyo- gondolkodó fiatalasszony zása, minél tisztább meg- sóvárgása éppúgy helyet mutatása jegyében állítja kap alakításában, mint az színpadra a művet. Arra asszonyi vágy visszafojtott törekszik, höjgy még a leg- izzása. Jánoky Sándor az vázlatosabban fél vázolt jel- öreg Zám gyanútlan becsü- lemet is teljessé tegye a letességét érzékelteti leg- színésrí játék erejével Ez erőteljesebben. Alakítása természetesen bizonyos mentes minden modoroskorlátok között sikerűibe- Ságtól, bár — elsősorban az tett csak, hiszen az egyéb- írói szerkesztés gyengesége ként kis színpadokra na- következtében — kissé el- gyon alkalmas kamarada- esettebbnek, passzívabbnak rab szereplőinek egyike- tűnik ahhoz, hogy ő vállal- másika bizony eléggé két- kozhasson az igazságtevő arcúnak mutatkozik és ez végzet beteljesítésére. Ma-ögtön elpárolgott, mihelyt tudja egy régi barátom 'szébe jutott a szomszéd- küldte. Először nem is iszony. Hátha nem állta akartam hinni a szemem- íeg, s felnyitotta a bori- nek, amikor a nevét olvasKtMREGÉN Y — Fordította: Szántó András ’kot? Meglátta a pénzt, ">t a levelet is elolvasta? lérges volt magára, amiért lyan óvatlanul bontotta el a levelet. Most már nem lehetett megállapítani, _ v ajon felnyitotta-e-'előtte j... * más is? Iz6almában fel, s tartania, alá járt a szobában. Aztán tam. Másfél évvel ezelőtt eladta az órámat, s most végre elküldte az árát. — Becsületes ember lehet — mondta a nő. — Az. — hagyta rá PrieSzóval, pénz állt a- - r . _ _ — a t€HÍn^fS, aJÍ(”5aí~ í°r pál az eléggé egyoldaerkölcsi követelményeit fe- | Jó ügyet, igaz ügyet szol- ban nem is oldható meg a nnaltabb színészi ötletek- ., , , , jezi ki, még ha negatív Igái tehát a dráma. Még ha dráma fő konfliktusa. Az Jtel sem szüntethető meg. ’ . . , „. példákon keresztül is, arra, v itt-ott küzd is az anyaggal öreg Zám által elkövetett / Az előadás és az árnya- p J sz'®, ° hogy hivatott, tiszta kezű, és nem mindig tudja a gyilkosság, csak a színpa- (latos, dramaturgiai egyen- szerepeben kénytelen híven becsületes vezetők irányít- színpadi cselekvés eszkö- dón fejezi be a történetet, súlyra törekvő rendezői követni az előre kiszámi^ tott magatartás vonulatát , ■ ■ - ■■ ------------- 1 ■ ■■1 1 1—————------------------------------1 és színészi eszközeit is ehh ez igazítja. Így a^tán az általa megszemélyesített alak túlságosan démoni, egyértelműen gonosz, bár cselekedeteinek nem minden indoka, rugója predesztinálná erre a magatartásra. Piróth Gyula szerepe nehéz ellentmondások ösz- szebékítésére ítéli a színészt. Sajnos, az írói szándék Miklós alakját olyan próbatételek elé állítja, amelyek emberileg szinte megérthetetlenek. így nem lehet tudni, hogy Miklós csak szemlélője-e az eseményeknek, vagy pedig sor. sának tudatos irányítója. Csomós Mari a kelleténél halványabban, bár vonzó eszközökkel formálja meg a tsz-elnök lányának alakját. Mojzes Mária passzív belenyugvást mutató öregasszonya is kevesebb, mint amennyit ez a szerep magában rejthet. Borcsa István díszlete erőszakolt naturalizmusával, egysíkúságával nem tartozik az egyébként tehetséges tervező legjobb alkotásai közé. 4. ha attól kéne _______, _______________________ — Petrisz Janovics, leve- hogy megvágja magát vele, leszaladt a boltba, vett egy házhoz... le van. No nem. nem adom úgy vette át a levelet és fél liter vodkát és felhaj- Prieditisz egy percre sem csak úgy oda. Mit kapok az ajtót kulcsra zárta ma- tott belőle egy vizespohár- vette le róla a tekintetét, érte? ga mögött. Mégegyszer ral. „Át kéne menni hoz- Alakoskodik előttem? — Prieditisz ijedten nézett szemügyre vette a borító- zá, puhatolózni. Fene tud- ezen töprengett a nőre. Nincs ebben vala- kot. A levelet valóban nemi csapda? ki címezték. De ki? — Levél, nekem? — kér- Feltépte a borítékot. Prieditisz kiment a konyhába és óvatosan ismét a levélre terelte a szót..: Ez már felkeltette az amúgyis élénk fantáziájú és szaporanyelvű öregasz- szony gyanúját, „Mit jön újra a levelével? Itt valami nem tiszta”, Különben is régen készült már a rendőrségre, hogy szóváte- gye a rejtélyes szomszédot. Másnap aztán, a piacra menet fel is kereste a rendőrőrs parancsnokát: — Valami sötét alak lakik a szomszédban. Kópéja, miket gondolhat”. _ El is küldte rögtön a _______________________ P rieditisz benyakalt még levélben. Négyszázhúsz ru- két fest, s szerintem sehol egy decit, aztan leemelt a beit sem dolgozik. Hogy hová dezte meglepetten. Priedi- Pénz! Nem volt kétséges, falról egy csendélettanul- — Közönséges levélben? teszi a képeit? Valószínűtisz valóban nem tudta el- hogy ki küldte. Átszámol- képzelni, ki írhatott neki. ta a ropogós bankjegyeket. — Igen, magának, Moszk- Nem volt sok. mindössze vából. Anderszon polgár- négyszázhúsz rubel. De társtól. Tessék, itt a feladó itfíért éppen négyszázhúsz, neve a borítékon. és nem ötszáz? Csak nem Prieditisz megrántotta a vonta le Cull az adót ebvállát: bői is? — Valami tévedés lesz. Ilyen nevű embert én nem hogy a borítékban levélke lem? ismered. is lapul. Az asszony hirtelen el- „Kedves Petrisrz Jano- kedvetlenedett: vies! Ahogy megbeszéltük, zavarában az asszony. — bűit. _ Akárhogy is, itt van, eladtam az órádat. Itt hül- Senkinek sem adott belő- bajt — nyújtotta át a levelet. — döm az érte kapott pénzt. Látom, úgysem kapok ér- Írj. Üdv. Anderson”, te semmit. Az öröm. amely a pénz kép. Priditisz óvatosan, mint- láttán hatalmába kerítette. — mányt és kiment a kony- nem veszett el? leg elkótyavetélyi őket a h^a' ,,,,,, — Hogy veszhetett vol- piacon. Tegnap az is kideA tarsbérloniS eppen va- na? Nálunk a postán nem rült, hogy közvetítők útján !alt-. Pnedű^zt meglátva bontják fél a leveleket! órákat ad el Moszkvában. félretette a vasalót: Prieditisz észbekaoottt Rögtön éreztem, hogy ilyes— Elolvasta a levelet? neQltl?z, vszpeaapom. * foglalkozik Mi — Hogyne — mondta — Mé§ a végén eljár a szá- "y®1 *• logiaiKoziK Mi semmi érdekes Áthoztam 3a a vodkától. Bement hát mf®hol élne mint spekulá71 . .. . semmi eraeaes. Atnoztam hálába a. lefeküdt cióbol? A novere gépíro— Később vette észre, egy képemet. Elfogadná tő- a SZODaiaDa es íeieKuat. nő, nem kereshet olyan sokat! De lehet, hogy nem is a nővére. Milda az» mondta azelőtt, hogy nem élnek rokonai. Egv éve Fejfájással ébredt. Meg- — Hogy jut eszébe, Pét- itta a maradék vodkát és rísz Janovics — dadogott ettől kicsit megkönnyebAztán újra csak a ,... , t ,, keVSLwmél Ä meg, valahonnan előkerült luk, es most egyszerre... eszébe. „Sikerult-e vajon ” Köszönöm. Nagyon kedves meggyőznöm a vén boszorkányt arról, hogy nincs ebAmi a levelet illeti ben semmi különös?” (Folytatjuk) ez a fickó. Lehet, hogy nem is testvérek? CSÁKY LAJOS
