Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
Wfl». Január TS, acenfa 1 «Ma* Tanulságos séta a tavaszban Belépünk az üvegház ajtaján és a télből máris a tavaszba csöppenünk. Üdítő látvány a kinti dermedtség után a növények zöld színe. Dt. Mészöly Gyula, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója vállalkozott kísérőmnek. — Először is megjegyzem, hogy ebben az üvegházban háromszor váltják egymást a növényi kultúrák januártól decemberig. Itt balra gomba van, helyére paprika kerül. Eddig 30 mázsa gombát szállítottunk el. Amott leérett a paradicsom, salátát ültetünk helyette és így tovább. Tehát nemcsak kutatási, hanem termelési célokat is szolgál ez a 6000 négyzetméteres üvegház. Orosz'ánrószt vállalnak A fő témánk « paradicsom. A neves kutató már negyedszázada foglalkozik ezzel az egyre népszerűbbé váló növénnyel, amelynek gyümölcse világszerte fontos élelmezési cikk. A jelenlegi beszélgetésünkhöz az adta az indítékot, hogy a kormány egy átfogó paradicsomtermesztési programot akar megvalósítani, amely nemcsak a hazai, hanem a külföldi piac szempontjából is fontos. A program megvalósításában természetesen az intézet vállalná az oroszlánrészt, mint ahogy eddig is élen járt a nemesítésben. A célkitűzés megvalósításához egyébként már megkezdődtek az előkészületek. Többek között egy országos paradicsomtermesztési értekezletet is rendeznek Kecskeméten. — A paradicsom az a növény, amely az utóbbi években a legtöbbet fejlődött minden szempontból. Nemcsak a minőiség javult, hanem a terméseredmények is jelentősen megnövekedtek. Ma már 3—400 mázsás holdanként! termés nem ritka a legjobb minőségű fajtákból. Ahol megadják a szükséges agrotechnikát, műtrágyát stb., ott könnyűszerrel el lehet érni ezt az eredményt. Erre számos megyei példát is ismerünk. Vetőmag, szalmában A bejárattól jobbra szalmabálákat látni sorba rakva. Mi célt szolgálnak ezek? — A külföldi tapasztalatok alapján ezeket műtrágyaoldattal többször meglocsoljuk és utána rájuk vetjük a magot. A növény ugyanolyan gyorsan fejlődik a bálákban is mint a földben. Ez a módszer megkönnyíti, egyszerűbbé teszi a termesztést, hiszen ha a termés leérik a szárat a bálákkal együtt eltávolítjuk. Ez egyúttal talajcserét is jelent. Könnyebb lesz a következő növényt ideültetni. Az egy-másfél méteres paradicsomszárakon már alig van termés. Az érett gyümölcsöt a kecskeméti üzletekben értékesítették. — Ha már erről van szó megjegyzem, hogy műanyag zacskókba és dobozokba csomagoltuk a termés egy részét. Ez csak kísérlet részünkről. Véleményünk szerint ha a kereskedelem átvenné ezt a módszert egy-másfél hónappal megtudná hosszabbítani ősszel az árusítást. Már tartottunk csomagolási bemutatót a mezős^zdasági és élelmezésügyi miniszer, valamint a négy miniszterhelyettes számára. Egyetértettek elgondolásainkkal, reméljük, hogy az idén valami már meg is valósul belőle. Ez a csomagolási módszer külföldön már jól bevált. Az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon magam is láttam több külföldi mintát. Könnyűszerrel megoldható nálunk is. Fénycsövek alatt Feltűnik az egyik hajtatóházban, hogy fénycsövek világítják meg a kis palántákat. — Eredményes palántanevelést érhetünk el tapasztalataink szerint a mesterséges fénnyel. Jelentősen meggyorsítjuk a kis növények fejlődését és a világítási költségek megtérülnek. A neoncsövek természetesen csak akkor világítanak, ha már külső fény nein kerül az üvegházba. — Milyen fő feladatokat tűztek ki az intézet kutatói az idei esztendőre a paradicsomnemesítésben ? — Az élet követelményei egyre nőnek. Nekünk is mind jobb fajtákat kell előállítanunk. Jelenleg is négy új, az eddiginél jobb tulajdonságokkal rendelkező konzervipari fajtánk van elismerésre felterjesztve. Fontos feladatunk a gépesítés megoldása is. A gépi szedésre alkalmas fajtákat már előállítottuk, csak még a megfelelő berendezés hiányzik. Tavaly már eredményes kísérteteket folytattunk. Intézetünk foglalkozik paradicsomszedő gépek kipróbálásával is. Még egy ideig élvezzük a tavaszi környezetet, aztán kilépünk az üvegház ajtaján. Visszakerültünk a téli mozdulatlanságba. K. S. A harmadik könyv után... Az elmúlt esztendőben igen értékes, régi tervet valósítottak meg a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Időről időre megjelenő, több nyelvű kiadványokban ismertették az intézet munkatársainak kutatási eredményeit, tapasztalatait, tudományos dolgozatait, gyakorlati tanácsait. Három ilyen könyvecske jelent meg az 19G8-as esztendőben. A három kiadvány — ha csak nagy vonalakban is — hűséges keresztmetszetét adja az intézetben folyó sokrétű munkának. A legutóbbi 110 oldalas bulletin az elmúlt hetekben hagyta el a nyomdát. Ezúttal angol nyelvre fordítva is közük a magas színvonalú dolgozatokat, melyek közül nem egy évtizedes munka eredményét összegzi. Hódossy Sándor a nedves csávázás lehetőségeit és hatékonyságát vizsgálta paradicsommagvakon a nálunk forgalomban levő vegyszerekkel. Kísérleteinek ösz- szegzésével biztonságos receptet ad a paradicsommagvak nedvescsávázásá- nak hatóanyagára időtartamára és módszereire. A kecskeméti 113 és a kecskeméti 114 jelű uborkahibridekkel kapcsolatos vizsgálataik eddigi eredményét adja közre a két szerző: Körös Lajosné és Baj- tai Ilona kutató. Bár híre messze megelőzte az állami elismerést, mégsem tudott gyorsan terjedni a rendkívül ízletes úgynevezett magnélküli dinnye. Vetőmagja rendkívül drága, Japánban és az USA-ban 20 magért egy dollárt kémek. Kiss Árpád és Fehér Béla a nemesítők a magtermesztéssel kapcsolatos gyakorlati tanácsokat adják közre. Olyan módszereket írnak le amelyekkel a szántóföldi termesztésben évekig saját magvakkal termelhetik ezt a csemegét. A kutatók gazdaságossági elemzéssel bizonyítják, a Jelenlegi átvételi árak módosításának szükségességét is. Bauer Ferenc, a rozs sza- badmegporzásánál végzett heterózishatás vizsgálatait összegzi, Cserni Imre pedig a Duna—Tisza közötti homoktalajon a monokultúrában termesztett kukoricánál vizsgálta a foszforhatást. A silókukorica nitrogén, foszfor és kálium tartalmának alakulását kutatja a trágyázás! rendszerek hatására Prohászka Károly. Az eredmény: a szöszösbük- könyös rozs és a somkóró zöldtrágyaként való alá- szántásával a silókukorica zöldtömegét 30—50 százalékkal, nyersfehérje tartalmát pedig 8—14 százalékkal növelhetjük. Ez az eredmény főleg megyénk, de az ország szűkös fehérjeellátási viszonyait figyelembe véve igen komoly gazdasági előnyt jelent. A gyümölcsöt egyetlen dolgozat képviseli Molnár Lajos: fii. termőrészek fejlődésmenetének összefüggése a kajszi termőképességével című munkája. Két érdekes, közgazdasági szemlélettel megírt dolgozattal is találkozunk. Borsos Péter részletes ökonómiai elemzést ad a paradicsom szántóföldi termesztéséről, Frigy esi Ferenc pedig a mezőgazdasági kutatási eredmények értékeléséről ír. A kiadvány végül tájékoztatást közöl az intézet munka'ársainak újabb pub- UkációiróL B. P. A robotkéztől a gépemberig A Delta január 21-én megjelenő számának egyik vezető cikke a gépemberekről, a világszerte egyre inkább elterjedőben levő robotberendezésekről és a tervezés perspektíváiról ír. Az alábbiakban részleteket közlünk az érdekes cikkből, s ízelítőt adunk a Delta legújabb számának technikai érdekességeket tartalmazó hírrovatából is. A Delta szerkesztősége egyébként ma, január 15-én Baján ankéton találkozik a lap délvidéki olvasóival. Ebből az alkalomból üdvözöljük laptársunk megyénkbe látogató munkatársait technikai összeállításunkkal is. Ember és gép találkozása a biomechanikában Alfa, a kéttomnás robotember vidám fickó volt. Ha ráparancsoltak, felállt, vagy leült, fürgén mozgatta ujjait, beszélt, fütyült, énekelt, s pisztollyal akár húsz méterről is eltalált egy kártyalapot Nagy szenzáció volt Londonban 1932-ben. Az emberek csodálták, de azután el is felejtették, hiszen csak játék volt Napjainkra a robotberendezések felnőtté értek, és már egyáltalán nem tikárnak hasonlítani az emberre. Szó sincs arról, hogy a mérnökök gyermekkorunk ijesztő Gólemét szeretnék megalkotni, amely az ember tökéletes gépi utánzataként önálló életre kelne. Csupán a teljes automatizálás felé haladó ipar követeli, hogy a futószalagok mellett elgépiesedő embert végre olyan robotgépek váltsák fel, amelyek a monoton munkát konok pontossággal végzik akár éveken át is. Az emberi kéz ügyességét utánzó ipari robotgépekből például alig száz dolgozik szerte a világon, de népszerűségük gyors ütemben növekszik, s úgy becsülik, hogy az 1970-es években számuk megszaz- szorosodik, 1980 körül pedig már ezerszer annyi dolgozik majd, mint napjainkban. És hogy ez a jóslat nem irreális, azt két érdekes típus tulajdonságai Is bizonyítják. Az UNIMATE az első pillantásra olyan, mint egy kicsinyített tank, de sokkal békésebb a foglalkozása. Téglaalakú „tornyából” csőkar nyúlik ki, amelynek végén acélkez ragadja meg az elé helyezett munkadarabot. A hidraulikus szerkezet egy fürge munkás ügyességével mozgatja egyetlen karját, csak sokkal -messzebb nyújtja, s szükség szerint akár 2,3 méterre is elérhet vele. Függőleges tengelye körül 220 fokos szögben gyár műszaki garanciája szerint, s nulla foktól negyvenöt fok melegig bármilyen hőmérsékletet könnyedén elvisel. Mindez azonban az env A GONDOLKODÓ KÉZ MŰANYAG ESZKIMÓKÜNYHÖ A technika ma már sok tekintetben enyhíteni tudja a zord éghajlati tájakra induló expedíciók tagjainak megpróbáltatásait. Légii abban az évszázadok óta elfogadott vászonsátraknak is hadat üzent a műanyagipar. Egy angol expedíció, amely Dél- Amer ka antarktiszi övezetbe indul, már műanyagból készült iglu ’ kát, eszkimókunyhókat visz magával. A különös forrná ú lakóhelyek üvegszálas műanyagból készülnek, poliészter ■várnából kialakított külső védöhéjjal. A müanvagk-mvhói ■n t narcn ssárgára színezik, így a kutatók hó- és jégvihar- ;an, rossz látási viszonvok között is messzebbről észreveheti két. Nem lebecsülendők a méretek sem. Átmérő; 2,5 méter, na-assá-a 1,20 méter. Az építmény teljesen merev szerkezetű és még 180 kilométeres óránkénti sebességű jeges szélben is . ké et-s védelmet nvújt. A kunyhók tettesen s~é‘szcdh"tők. ií-nc h^s-eletből állanak. Tetei~k''n átlátszó a múanyagsap- ka, így a belső világítás megoldása egyszerű. egyik érdekes típusát dolgozták ki az angol B. and R. Taylor vállalat mérnökei. A képűnkön látható készülék karja függőleges Irányban 152 milliméter utat tehet meg, vízszintesen pedig 107 milliméterre nyúlna* ki, A lehetséges elfordulás vízszintes síkban 270 fok, „csuklóforgása’* pedig 180 fok lehet, A lyukkártyával programozott robotgép rendkívül precíz mozdulatokkal kezel akár 36 kilogrammos súlyokat is, ugyanakkor egy e.Icnörzö rendszer azt is kimutatja, hogy a gép valóban pontosan hajtotta-e végre az előírt mozdulatokat. Hiba esetén 4 gondolkodó kéz automatikusan korrigál. (fordulhat el és vízszintes (helyzetéből 30 fokkal len- iciülhet ki lefelé és felfelé. A mechanikus kar „feje” a Robosztus dobozban található. Elektromágnese memóriájában kétszáz műveleti utasítást őrizhet egyszerre, ami legalább két betanított munkás szerelési műveletanyagának felel meg. A VERSATRAN még ennél is többet tud, mert „pontról-pontra” mozgás helyett folyamatos pályát fut be. Ha a térben egy képzeletbeli kocka egyik csúcsáról, az átellenes csúcsra kell eljuttatnia a munkadarabot, nem a három élen halad végig, hanem a legrövidebb úton: a testátlón. Ezzel jelentős időnyereségre tesz szert a többi típusokkal szemben. Zsonglőrként kezel 18 kg- os munkadarabokat, de kisebb sebességgel 40 kg-os súlyokkal is megbízhatóan dolgozik, s a beprogramozott helyzetekben 3 mm-es pontossággal áll meg. Egy amerikai téglagyárban például öt ember helyett dolgozik a VERSATRAN, és nyolc óra alatt 190 tonna téglát rakosgat pontos rendbe a futószalagról. Éjjel-nappal egyfolytában tíz évig hibátlanul működik a béri kar mozgékonyságának csak első megközelítése. Hol vagyunk még az emberi kéz finomságától! Pedig a pontos mechanikai utánzat sok lehetőséget rejt magában. Az egyik tokiói kutatóintézetben például dr. M. Móri professzor és T. Yamashita már hat éve tanulmányozza az ujjak mozgását. Nemrégiben olyan mechanikus kezet szerkesztettek, amely négy ujjával az emberi kéznek mind a huszonkét lehetséges mozgástípusát tökéletesen megvalósítja. Négy újjal? Igen, mert a gondos mozgáselemzés alapján rájöttek, hogy a kisujjnak nincs döntő szerepe az emberi kéz mozgásformáiban, tehát elhagyható. Bár az intelligens robotgépek megteremtése még csak kezdeti stádiumában van, az elektronikus számológépek bevonásával olyan új távlatok nyíltak a fejlesztés terén, amelyek néhány éven belül meglepő eredményekhez vezethetnek. _ ÍJ, F,