Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Wfl». Január TS, acenfa 1 «Ma* Tanulságos séta a tavaszban Belépünk az üvegház aj­taján és a télből máris a ta­vaszba csöppenünk. Üdítő látvány a kinti dermedtség után a növények zöld színe. Dt. Mészöly Gyula, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója vállalkozott kísérőmnek. — Először is megjegyzem, hogy ebben az üvegházban háromszor váltják egymást a növényi kultúrák január­tól decemberig. Itt balra gomba van, helyére papri­ka kerül. Eddig 30 mázsa gombát szállítottunk el. Amott leérett a paradicsom, salátát ültetünk helyette és így tovább. Tehát nemcsak kutatási, hanem termelési célokat is szolgál ez a 6000 négyzetméteres üvegház. Orosz'ánrószt vállalnak A fő témánk « paradi­csom. A neves kutató már negyedszázada foglalkozik ezzel az egyre népszerűbbé váló növénnyel, amelynek gyümölcse világszerte fon­tos élelmezési cikk. A jelen­legi beszélgetésünkhöz az adta az indítékot, hogy a kormány egy átfogó para­dicsomtermesztési progra­mot akar megvalósítani, amely nemcsak a hazai, hanem a külföldi piac szem­pontjából is fontos. A prog­ram megvalósításában ter­mészetesen az intézet vál­lalná az oroszlánrészt, mint ahogy eddig is élen járt a nemesítésben. A célkitűzés megvalósításához egyébként már megkezdődtek az elő­készületek. Többek között egy országos paradicsom­termesztési értekezletet is rendeznek Kecskeméten. — A paradicsom az a nö­vény, amely az utóbbi évek­ben a legtöbbet fejlődött minden szempontból. Nem­csak a minőiség javult, ha­nem a terméseredmények is jelentősen megnövekedtek. Ma már 3—400 mázsás hol­danként! termés nem ritka a legjobb minőségű fajták­ból. Ahol megadják a szük­séges agrotechnikát, műtrá­gyát stb., ott könnyűszer­rel el lehet érni ezt az eredményt. Erre számos me­gyei példát is ismerünk. Vetőmag, szalmában A bejárattól jobbra szal­mabálákat látni sorba rak­va. Mi célt szolgálnak ezek? — A külföldi tapasztala­tok alapján ezeket műtrá­gyaoldattal többször meg­locsoljuk és utána rájuk vetjük a magot. A növény ugyanolyan gyorsan fejlő­dik a bálákban is mint a földben. Ez a módszer meg­könnyíti, egyszerűbbé teszi a termesztést, hiszen ha a termés leérik a szárat a bá­lákkal együtt eltávolítjuk. Ez egyúttal talajcserét is jelent. Könnyebb lesz a következő növényt ideültet­ni. Az egy-másfél méteres paradicsomszárakon már alig van termés. Az érett gyümölcsöt a kecskeméti üzletekben értékesítették. — Ha már erről van szó megjegyzem, hogy mű­anyag zacskókba és dobo­zokba csomagoltuk a termés egy részét. Ez csak kísér­let részünkről. Véleményünk szerint ha a kereskedelem átvenné ezt a módszert egy-másfél hónappal meg­tudná hosszabbítani ősszel az árusítást. Már tartottunk csomagolási bemutatót a mezős^zdasági és élelme­zésügyi miniszer, valamint a négy miniszterhelyettes számára. Egyetértettek el­gondolásainkkal, reméljük, hogy az idén valami már meg is valósul belőle. Ez a csomagolási módszer külföldön már jól bevált. Az erfurti nemzetközi ker­tészeti kiállításon magam is láttam több külföldi min­tát. Könnyűszerrel megold­ható nálunk is. Fénycsövek alatt Feltűnik az egyik hajta­tóházban, hogy fénycsövek világítják meg a kis palán­tákat. — Eredményes palánta­nevelést érhetünk el ta­pasztalataink szerint a mes­terséges fénnyel. Jelentősen meggyorsítjuk a kis növé­nyek fejlődését és a vilá­gítási költségek megtérül­nek. A neoncsövek termé­szetesen csak akkor világí­tanak, ha már külső fény nein kerül az üvegházba. — Milyen fő feladatokat tűztek ki az intézet kutatói az idei esztendőre a para­dicsomnemesítésben ? — Az élet követelményei egyre nőnek. Nekünk is mind jobb fajtákat kell elő­állítanunk. Jelenleg is négy új, az eddiginél jobb tulaj­donságokkal rendelkező konzervipari fajtánk van el­ismerésre felterjesztve. Fon­tos feladatunk a gépesítés megoldása is. A gépi sze­désre alkalmas fajtákat már előállítottuk, csak még a megfelelő berendezés hi­ányzik. Tavaly már ered­ményes kísérteteket folytat­tunk. Intézetünk foglalko­zik paradicsomszedő gépek kipróbálásával is. Még egy ideig élvezzük a tavaszi környezetet, aztán kilépünk az üvegház ajta­ján. Visszakerültünk a téli mozdulatlanságba. K. S. A harmadik könyv után... Az elmúlt esztendőben igen értékes, régi tervet va­lósítottak meg a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Időről időre megjelenő, több nyel­vű kiadványokban ismer­tették az intézet munka­társainak kutatási eredmé­nyeit, tapasztalatait, tudo­mányos dolgozatait, gyakor­lati tanácsait. Három ilyen könyvecske jelent meg az 19G8-as esz­tendőben. A három kiad­vány — ha csak nagy vo­nalakban is — hűséges ke­resztmetszetét adja az in­tézetben folyó sokrétű munkának. A legutóbbi 110 oldalas bulletin az elmúlt hetek­ben hagyta el a nyomdát. Ezúttal angol nyelvre for­dítva is közük a magas színvonalú dolgozatokat, melyek közül nem egy év­tizedes munka eredményét összegzi. Hódossy Sándor a nedves csávázás lehetőségeit és ha­tékonyságát vizsgálta para­dicsommagvakon a nálunk forgalomban levő vegysze­rekkel. Kísérleteinek ösz- szegzésével biztonságos re­ceptet ad a paradicsom­magvak nedvescsávázásá- nak hatóanyagára időtarta­mára és módszereire. A kecskeméti 113 és a kecskeméti 114 jelű ubor­kahibridekkel kapcsolatos vizsgálataik eddigi eredmé­nyét adja közre a két szer­ző: Körös Lajosné és Baj- tai Ilona kutató. Bár híre messze meg­előzte az állami elismerést, mégsem tudott gyorsan ter­jedni a rendkívül ízletes úgynevezett magnélküli dinnye. Vetőmagja rendkí­vül drága, Japánban és az USA-ban 20 magért egy dollárt kémek. Kiss Árpád és Fehér Béla a nemesítők a magtermesztéssel kapcso­latos gyakorlati tanácsokat adják közre. Olyan módsze­reket írnak le amelyekkel a szántóföldi termesztésben évekig saját magvakkal termelhetik ezt a csemegét. A kutatók gazdaságossági elemzéssel bizonyítják, a Je­lenlegi átvételi árak módo­sításának szükségességét is. Bauer Ferenc, a rozs sza- badmegporzásánál végzett heterózishatás vizsgálatait összegzi, Cserni Imre pedig a Duna—Tisza közötti ho­moktalajon a monokultúrá­ban termesztett kukoricá­nál vizsgálta a foszforha­tást. A silókukorica nitro­gén, foszfor és kálium tar­talmának alakulását kutat­ja a trágyázás! rendszerek hatására Prohászka Károly. Az eredmény: a szöszösbük- könyös rozs és a somkóró zöldtrágyaként való alá- szántásával a silókukorica zöldtömegét 30—50 száza­lékkal, nyersfehérje tartal­mát pedig 8—14 százalék­kal növelhetjük. Ez az eredmény főleg megyénk, de az ország szűkös fehér­jeellátási viszonyait figye­lembe véve igen komoly gazdasági előnyt jelent. A gyümölcsöt egyetlen dolgo­zat képviseli Molnár Lajos: fii. termőrészek fejlődésme­netének összefüggése a kaj­szi termőképességével cí­mű munkája. Két érdekes, közgazdasá­gi szemlélettel megírt dol­gozattal is találkozunk. Borsos Péter részletes ökonómiai elemzést ad a paradicsom szántóföldi ter­mesztéséről, Frigy esi Fe­renc pedig a mezőgazdasá­gi kutatási eredmények ér­tékeléséről ír. A kiadvány végül tájé­koztatást közöl az intézet munka'ársainak újabb pub- UkációiróL B. P. A robotkéztől a gépemberig A Delta január 21-én megjelenő számának egyik vezető cikke a gépembe­rekről, a világszerte egyre inkább elterjedőben levő robotberendezésekről és a tervezés perspektíváiról ír. Az alábbiakban részleteket közlünk az érdekes cikk­ből, s ízelítőt adunk a Delta legújabb számának technikai érdekességeket tartal­mazó hírrovatából is. A Delta szerkesztősége egyébként ma, január 15-én Baján ankéton találkozik a lap délvidéki olvasóival. Ebből az alkalomból üdvözöljük laptársunk megyénkbe látogató munkatársait technikai összeállításunkkal is. Ember és gép találkozása a biomechanikában Alfa, a kéttomnás robot­ember vidám fickó volt. Ha ráparancsoltak, felállt, vagy leült, fürgén mozgat­ta ujjait, beszélt, fütyült, énekelt, s pisztollyal akár húsz méterről is eltalált egy kártyalapot Nagy szenzáció volt Londonban 1932-ben. Az emberek csodálták, de azután el is felejtették, hi­szen csak játék volt Napjainkra a robotberen­dezések felnőtté értek, és már egyáltalán nem tikár­nak hasonlítani az ember­re. Szó sincs arról, hogy a mérnökök gyermekkorunk ijesztő Gólemét szeretnék megalkotni, amely az em­ber tökéletes gépi utánzata­ként önálló életre kelne. Csupán a teljes automati­zálás felé haladó ipar kö­veteli, hogy a futószalagok mellett elgépiesedő embert végre olyan robotgépek váltsák fel, amelyek a mo­noton munkát konok pon­tossággal végzik akár éve­ken át is. Az emberi kéz ügyessé­gét utánzó ipari robotgé­pekből például alig száz dolgozik szerte a világon, de népszerűségük gyors ütemben növekszik, s úgy becsülik, hogy az 1970-es években számuk megszaz- szorosodik, 1980 körül pe­dig már ezerszer annyi dol­gozik majd, mint napja­inkban. És hogy ez a jós­lat nem irreális, azt két ér­dekes típus tulajdonságai Is bizonyítják. Az UNIMATE az első pillantásra olyan, mint egy kicsinyített tank, de sok­kal békésebb a foglalko­zása. Téglaalakú „tornyá­ból” csőkar nyúlik ki, amelynek végén acélkez ragadja meg az elé helye­zett munkadarabot. A hid­raulikus szerkezet egy für­ge munkás ügyességével mozgatja egyetlen karját, csak sokkal -messzebb nyújtja, s szükség szerint akár 2,3 méterre is elérhet vele. Függőleges tengelye körül 220 fokos szögben gyár műszaki garanciája szerint, s nulla foktól negy­venöt fok melegig bármi­lyen hőmérsékletet könnye­dén elvisel. Mindez azonban az env A GONDOLKODÓ KÉZ MŰANYAG ESZKIMÓKÜNYHÖ A technika ma már sok tekintetben enyhíteni tudja a zord éghajlati tájakra induló expedíciók tagjainak megpróbáltatásait. Légii abban az évszázadok óta elfogadott vászonsátraknak is hadat üzent a műanyagipar. Egy angol expedíció, amely Dél- Amer ka antarktiszi övezetbe indul, már műanyagból készült iglu ’ kát, eszkimókunyhókat visz magával. A különös for­rná ú lakóhelyek üvegszálas műanyagból készülnek, poliészter ■várnából kialakított külső védöhéjjal. A müanvagk-mvhói ■n t narcn ssárgára színezik, így a kutatók hó- és jégvihar- ;an, rossz látási viszonvok között is messzebbről észreveheti két. Nem lebecsülendők a méretek sem. Átmérő; 2,5 méter, na-assá-a 1,20 méter. Az építmény teljesen merev szerkezetű és még 180 kilométeres óránkénti sebességű jeges szélben is . ké et-s védelmet nvújt. A kunyhók tettesen s~é‘szcdh"tők. ií-nc h^s-eletből állanak. Tetei~k''n átlátszó a múanyagsap- ka, így a belső világítás megoldása egyszerű. egyik érdekes típusát dolgozták ki az angol B. and R. Taylor vállalat mérnökei. A képűnkön látható készülék karja függő­leges Irányban 152 milliméter utat tehet meg, vízszintesen pe­dig 107 milliméterre nyúlna* ki, A lehetséges elfordulás víz­szintes síkban 270 fok, „csuklóforgása’* pedig 180 fok lehet, A lyukkártyával programozott robotgép rendkívül precíz moz­dulatokkal kezel akár 36 kilogrammos súlyokat is, ugyanakkor egy e.Icnörzö rendszer azt is kimutatja, hogy a gép valóban pontosan hajtotta-e végre az előírt mozdulatokat. Hiba esetén 4 gondolkodó kéz automatikusan korrigál. (fordulhat el és vízszintes (helyzetéből 30 fokkal len- iciülhet ki lefelé és felfelé. A mechanikus kar „feje” a Robosztus dobozban találha­tó. Elektromágnese memó­riájában kétszáz műveleti utasítást őrizhet egyszerre, ami legalább két betanított munkás szerelési művelet­anyagának felel meg. A VERSATRAN még en­nél is többet tud, mert „pontról-pontra” mozgás helyett folyamatos pályát fut be. Ha a térben egy képzeletbeli kocka egyik csúcsáról, az átellenes csúcsra kell eljuttatnia a munkadarabot, nem a há­rom élen halad végig, ha­nem a legrövidebb úton: a testátlón. Ezzel jelentős időnyereségre tesz szert a többi típusokkal szemben. Zsonglőrként kezel 18 kg- os munkadarabokat, de ki­sebb sebességgel 40 kg-os súlyokkal is megbízhatóan dolgozik, s a beprogramo­zott helyzetekben 3 mm-es pontossággal áll meg. Egy amerikai téglagyárban pél­dául öt ember helyett dol­gozik a VERSATRAN, és nyolc óra alatt 190 tonna téglát rakosgat pontos rendbe a futószalagról. Éj­jel-nappal egyfolytában tíz évig hibátlanul működik a béri kar mozgékonyságának csak első megközelítése. Hol vagyunk még az em­beri kéz finomságától! Pe­dig a pontos mechanikai utánzat sok lehetőséget rejt magában. Az egyik tokiói kutatóintézetben például dr. M. Móri professzor és T. Yamashita már hat éve tanulmányozza az ujjak mozgását. Nemrégiben olyan mechanikus kezet szerkesztettek, amely négy ujjával az emberi kéznek mind a huszonkét lehetsé­ges mozgástípusát tökélete­sen megvalósítja. Négy új­jal? Igen, mert a gondos mozgáselemzés alapján rá­jöttek, hogy a kisujjnak nincs döntő szerepe az emberi kéz mozgásformái­ban, tehát elhagyható. Bár az intelligens robot­gépek megteremtése még csak kezdeti stádiumában van, az elektronikus szá­mológépek bevonásával olyan új távlatok nyíltak a fejlesztés terén, amelyek néhány éven belül meglepő eredményekhez vezethet­nek. _ ÍJ, F,

Next

/
Thumbnails
Contents