Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

8. oldal 1969. január 15. szerda Szovjet űrhajós a Föld körül (Folytatás az 1. oldalról.) VLAGYIMIR SATALOV alezredes, aki egy hónappal ezelőtt töltötte be 41. élet­évét, 1963. januárjában ke­rült az űrhajósok egységé­hez. Ebben az időben Va- lerij Bikovszkij és Valen- tyin Tyereskova készülő­dött útjára a Vosztok—5, illetve Vosztok—6 űrhajó­kon, amelyeket ugyanazon év júliusában bocsátottak fel. Satalov volt a tarta­lék űrpilóta 1968. októberé­ben Georgij Beregovoj négynapos Föld körüli űr­repülése idején. Vlagyimir Satalov 1953- ban kezdte meg tanulmá­nyait a moszkvai katonai repülőakadémián, s úgyan- ebben az évben az SZKP tagja lett. Az akadémia el­végzése után először repü­lő-rajparancsnok, majd egy vadász repülőezred pa­rancsnokhelyettese lett. A katonai repülők körében alapos tudásával és erős akaratával szerzett tekin­télyt. Mielőtt az űrhajósok csoportjához került pilóta­főfelügyelő lett. Satalov az észak-kazahsz­táni Petropavlovszk város­ban született vasutas csa­ládból. Két éves volt, ami­kor családja Leningrádba költözött. Apja, a 78 éves Alexandr Satalov és édes­anyja, a 68 éves Zója Sa- talova most is ebben a vá­rosban élnek nyugdíjasok­ként. Az űrpilóta felesége — Muza Ionova kandidátus a Mezőgazdaságügyi Mi­nisztériumban dolgozik. Két gyermekük van: a 16 éves Igor és a 10 éves Jelena. Vlagyimir Satalov, a Szo­juz—4 űrhajó parancsnoka 1 barátaim!” Kozmovízió-riport az űrhajó felbocsátása előtt kijelentette: „Kedves elvtársak és ba­rátaim! Két hónap telt el azóta, hogy elvtársam és barátom, Georgij Tyimofe- jevics Beregevoj négynapos űrrepülést hajtott végre a Szojuz—3 fedélzetén. Nagy bizalom jele, hogy folytat­hatom a nevezetes Szojuz- űrhajó kísérleteit. A koz­mikus messzeségekbe in­dulva, biztosítom az SZKP Központi Bizottságát és a szovjet kormányt, hogy minden erőmet és tudáso­mat az elém állított fela­datok teljesítésének szente­lem. Viszontlátásra, kedves A szovjet televízió folya­matosan sugároz riportokat a Szojuz— i fedélzetéről. A kedd déli adásban Vlagyi­mir Satalov alezredes űr­riporterként mutatkozott be. Elmondotta, hogy az űrkabinban egy, a leszálló kabinban két tv-kamera Visszatekintés a szovjet űrprogramra Jurij Gagarin szovjet űr­hajós 1961. április 12-én megnyitotta a pilóta által irányított űrrepülések kor­szakát. Az azóta eltelt nyolc évben a szovjet űr­program krónikájának leg­kiemelkedőbb fejezetei közé tartozik az első csoportos űrrepülés, amelyet Pavel Popovios és Andrijan Nyi_ kolajev hajtott végre 1962. augusztusában a Vosztok—3 és Vosztok—4 űrhajón, Va- lentyina Nyikolajeva Tye­reskova, az első űrpilótanő útja 1963 júniusában, az el­ső többszemélyes Voszhod űrhajó repülése 1964 októ­berében Vlagyimir Koma. rowal, Konsztantin Feok- tyisztowal és Borisz Jego- rowal a fedélzetén, s a vi­lágűrbe történt első kilépés, amelyet 1965 márciusában hajtott végre Alekszej Leo­nov. Vlagyimir Satalov startja két és fél hónappal .követte Georgij Beregovoj négyna­pos űrrepülését. Beregovoj útjának legfontosabb ered­ménye az volt, hogy kidol­gozta az űrhajóval való többszöri manőverezés fo­lyamatait Az 1969-es esztendő rend­kívül mozgalmas hetekkel kezdődött a szovjet űrkuta­tás számára. Január első két hetében két bolygóközi automatikus űrállomást bo­csátottak fel a Venus irá­nyába, amelyek májusban érik él céljukat. Kedden pe­dig felbocsátották a Szo­juz—4 űrhajót. van (az egyik hordozható) és két kamerát helyeztek el az űrhajó külső falán is. Ez utóbbiak segítségével be lehet mutatni a Földet és alkalmazni lehet a Szojuz —4 térben való orientálá­sára is. Satalov elmondotta, hogy a pályára vezérlés idején jól viselte el a túlnyomást és azóta már hozzászokott a súlytalanság állapotához is, jó étvággyal megebédelt, közérzete kiváló. Ezt egyéb­ként megerősítette a mil­liók által nézett tv-kép is. Satalov hangsúlyozta —, hogy az összes berendezé­sek kifogástalanul működ­nek. Megígérte továbbá a tv-nézőknek, hogy a „Koz- movízió” következő adásai­ban bemutatja az űrhajó más fülkéit is. Olaszország aláírja az atomsorompé-szerződést Az olasz kormány, amely szeptemberben meghatáro­zatlan időre elhalasztotta az atomsorompó-szerződés alá­írását, megváltoztatta néze­téj; és úgy határozott, hogy január folyamán aláírja a szerződést. E bejelentés a legfonto­sabb eredménye a Nenni olasz és Harmel belga kül­ügyminiszter között hétfőn Rómában lefolytatott ta­nácskozásnak. A két állam­férfi több mint két órán át tanácskozott, amelynek so­rán megvitatták Nyugat- Európa problémáit, a Nyu­gat-Európai Unió legköze­lebbi tanácskozásának ösz- szehívását és azt a lehető­séget, hogy a tanács legkö­zelebbi ülésén közeledésre kerül sor a hatok és Nagy­Britannia között Nenni és Harmel kifejezte azon véleményét is: a francia gazdasági nehézségek eset­leg arra késztetik majd a francia kormányt, hogy ke­vésbé határozottan szálljon szembe a Közö6 Piac és Nagy_Britannia közötti kö­zeledéssel. (MTI) Magyar küldöttség Jugoszláviában Dr. Nikola Georgievszki jugoszláv egészségügyi mi­niszter meghívására dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter vezetésével ma­gyar egészségügyi küldött­ség utazott kedden egyhe­tes látogatásra Jugoszláviá­ba. A látogatás alkalmával kerül sor a magyar—jugo­szláv egészségügyi együtt­működési egyezmény 1969 —1970. évi munkatervének aláírására. A pozsonyi munkások állásfoglalása A pozsonyi Slovnaft gyár pártbizottságának küldött­sége hétfőn felkereste Hu- sakot, a SZLKP KB első titkárát és tájékoztatta a Slovnaft gyárban lezajlott w Uj offenzíva várható Dél-Vietnamban A dél-vietnami partizá­nok keddre virradó éjszaka másodszor intéztek táma­dást a Can Tho-i amerikai repülőtér ellen, ahol hét­főn hajnalban rajtaütéssze­rű támadásuk nyomán 18 helikoptert pusztítottak el. Az első amerikai felméré­sek szerint a kár eléri az ötmillió dollárt. A légitá­maszpont egyébként csak néhány kilométernyire van a deltavidék egyik legfon­tosabb városától. A vietna­mi háború helyzetelemzői ismételten rámutatnak: a megélénkülő harcitevékeny, ség és a szabadságharco­sok támadásainak iránya Nemzetközi visszhang Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség külföldi tu­dósítói jelentik, a Szojuz— 4 felbocsátásának híre pil­lanatok alatt bejárta az egész világot Az amerikai hírügynök­ségek gyorshírben számol­tak be az új szovjet űrsi­kerről. Az AP rámutat ar­ra a következetességre, amely a szovjet űrkutatási program teljesítésében ta­pasztalható, majd hangsú­lyozza, hogy három hónap sem telt el Beregovoj űrre­pülése óta. A francia rádió ismertet­te az űrhajó pályaadatait, és kiemelte, hogy Satalov közérzete kitűnő. Japánban a tv-, a rádió- állomások és a hírügynök­ségek ismertették az új szovjet űrhajó felbocsátá­sának hírét arra mutat, hogy a télvégi- tavaszi offenzíva a Me- kong-delta vidékén bonta­kozik majd ki. pártértekezleről. Az érte­kezlet résztvevői a CSKP KB Elnökségének nyilatko­zatával összhangban állást foglaltak amellett, hogy az országban, nyugodt politikai légkörre van szükség, ha eredményes munkát akar­nak végezni, különösen a gazdasági élet területén. A Slovnaft kommunistái tá­mogatják a CSKP KB és a SZLKP KB novemberi és decemberi ülésének határo­zatait és támogatásukról biztosítják a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kor­mányát. Renü lőszerencsétf enség, huszonnyolcán maradtak életben Repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Álla­mok nyugati partvidékén, Los Angeles közelében a keddre virradó éjszaka. A SAS légitársaság DC—8 tí­pusú utasszállító gépe, amely Koppenhága és Los Angeles között közlekedik, 45 személlyel fedélzetén a part közelében a Csendes­óceánba zuhant. Az esőzés és a sötétség akadályozta a mentési munkálatokat. Az amerikai partőrség he­likopterekkel irányított mentőcsónakokkal sietett a skandináv gép utasai és személyzete segítségére. A mentési munkálatok foly­tatódnak. Annyi már való­színű, hogy az eíső jelen­tések alapján szerencsés kimenetelűnek hitt baleset­nek eddig csak 28 túlélőjét sikerült partra menteni. Huszonöt évet kapott Reynolds Aránylag rövid, alig két­órás tárgyalás után, 25 év­re ítélte a bíróság az 1963- as híres angliai vonatrab­lás megszervezőjét, Bruce Reynolds-t. Mint a tárgya­lás anyagából kitűnt, a 38 éves régiségkereskedő az emlékezetes vonatrablás óta családjával együtt észak-amerikai és nyugat­európai országokban élt. Miután vándorlása után el­érkezettnek látta az időt a hazatérésére—, mint isme­retes múlt év novemberé­ben tartóztatták le az ang­liai Torquay-ban. A 120 pénzeszsákba csomagolt, mintegy két és fél millió an­gol font nagy része még most sem került elő. Csehszlovákiai változások n. Érdekes és, úgy is mond­hatnánk, izgalmas időszak a mostani Csehszlovákiá­ban. Hiszen ezekben a he­tekben valósul meg a föde­rációs államrendszer, mely sok tekintetben új fejeze­tet jelent a két nép törté­netében. Szlovákia életében különösen nagy jelentőségű az a körülmény, hogy a szlovák nép — a területén élő nemzetiségiekkel együtt — először válik önálló ál­lamalkotó nemzetté, s ez évszázados álmok teljesülé­sét jelenti számára. Ilyen körülmények között még- inkább rosszízűnek tűnik az a kampány, amelyet kü­lönböző csoportok folytat­tak az elmúlt időszakban a cseh és szlovák nép egy­ségének megbontására. Kampány a megosztásra A magyar lapok is lekö­zölték a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének ja­nuár 3-i állásfoglalását az egységbontó törekvések el­len. Mint a nyilatkozat megállapítja, ez a kampány, mely látszólag a szövetségi gyűlés elnöki tisztségének betöltése körül bontakozott ki, „túlnövi deklarált cél­jait, és utat nyit a szélső­séges erőknek, melyek eset­leg mesterkedhetnek a be­csületes emberek tisztessé­ges törekvéseivel. Különös­képpen nyugtalanítónak ta­láljuk, hogy ellentéteket szítanak nemzeteink kö­zött: hogy hamis tájékoz­tatás alapján támadást in­téznek egyes politikai kép­viselők ellen, sőt sztrájkkal fenyegetőznek annak elle­nére, hogy ez a módszer teljesen indokolatlan”. A nyilatkozat az állam­polgárok, a sajtó, a rádió és televízió dolgozóinak fele­lősségtudatára apellált, s ismételten megállapította azt a sajnálatos körülményt, hogy „A CSKP KB novem­beri és decemberi plénuma határozatainak támogatása helyett a sajtóban, a rádió­ban és a televízióban olyan kampány bpntakozott ki, mely akadályozza a párt és a társadalom egységes el­járását. Ily módon olyan helyzet állt elő, mint a párt központi bizottsága áprili­si és májusi ülése után” Felhívják a figyelmet en­nek a helyzetnek a veszé­lyességére, s egyúttal nyu­galomra intik, tevőleges al­kotómunkára, gyakorlati tettekre serkentik a lakos­ságot. Kiviláglik ezekből az ál­lásfoglalásokból az őszinte szándék és akarat a helyzet normalizálására, de az is, hogy eddig nem túlságosan sok történhetett az emlí­tett tömegtájékoztatási és befolyásolási eszközök iga­zi kézbevételére. új cím, régi hang Mi mással lehetne ma­gyarázni különben, hogy lényegében megismétlőd­hetnek mindazok a módsze­rek, melyeket az elmúlt év tavaszán is alkalmaztak ezek a hangadó fórumok, s amely végül is az Ismert helyzethez, az öt szocialis­ta ország kényszerű és el­kerülhetetlen beavatkozá­sához vezetett. A tájékoztatási eszközök jelen állapotára jól rávi­lágít pl. a Csehszlovák Író- szövetség új lapjának — a Literamy Növi és a Lite- rarny Listy utódaként meg­jelent Listy című hetilap­nak — a hangvétele is. Kor hívó szava című lap­indító cikkükben pl. a rea­litások helyett valamiféle csodákat emlegetnek kiút­ként, s kijelentik: „az au­gusztusi valóság alapvető ténye volt: hogy a sajtó megszűnt a politika köz­vetlen társalakítója lenni.” (Ez sajnos, még negatív értelemben sem igaz Cseh­szlovákiában.) Ezért — kö­vetve lapelődeiket — min­denek előtt a kulturális és erkölcsi erőket kívánják bevetni a „nagyobb szabad­ságért és tényleges emberi méltóságért vívott harc­ban.” Mert — mint írják — „amikor diadalmaskodott az erőszak, és már semmi sem segíthetett, a szellemi erő volt az, amely elültette a szabad jövő csíráit." A nagyon is vegyes, de csak a be nem avatottak számára kétértelmű mon­datok mögött ismét az a sorok között beszélő álpoli- tika-mentesség húzódik meg, amely már olyan so­kat ártott a csehszlovák tár­sadalomnak. Mely most — miután viszonylag egyértel­műbb álláspontok fogalma­zódnak meg minden szin­ten — arra sugall, hogy va­lamiféle csodákban bízza­nak, hozzátéve azonban, hogy a „csodákat emberek művelik”. Hogy mi ez a csoda? Ezt nem mondják ki, annál óvatossabbak. S ez az óvatosság is jelez azért valamit. Ez is pozitív dolog — a korábbi állapo­tokhoz képest. Alkotó tettekre van szükség Ha csodákra nem is, de az alkotó tettekre valóban sok területen nagy szükség volna Csehszlovákiában. Méghozzá főleg gazdasági téren. Sok jel ugyanis ar­ra mutat, hogy komoly gondokkal küzd a népgaz­daság. S ez a lakosság el­látására is kihat. Az ün­nepek előtt pl. Pozsony­ban sóhiány lépett fel. Ké­sőbb pedig arról értesülhet­tünk (a CSTK jelentéséből), hogy a tanítás megkezdését január 13-ra halasztották: „Mivel az utóbbi időben a tüzelőanyag-ellátásban vál­ságos helyzet alakult ki.” Oka, hogy a kereskedelmi szervezetek nem biztosít­ják a készletek azonnali feltöltését. Nem kell nekünk ecse­telni ezeknek az állapotok­nak az eredőjét, ismerősek előttünk a saját tapaszta­lataink alapján. Csak azért nem keresünk párhuzamo­kat, mert erre olyan na­gyon érzékenyek csehszlo­vákiai barátaink. De hason­latok nélkül is átérezzük nehézségeiket és őszintén kívánjuk, szabaduljanak meg mielőbb ezektől a gon­doktól, bajoktól. A kivezető utat illetően — ismét a nélkül, hogy analógiát ke­resnénk — csak azt mond­hatjuk, amit az ő saját el­nökségük is kijelentett: „Eltökélt szándékunk, hogy tovább harcolunk a párt célkitűzései szempontjából idegen, szocialista ellenes irányzatok ellen.” Magyarán szólva a sza­vak helyett valóban tettek kellenek, ha le akarják küzdeni a felhalmozódott politikai és gazdasági ne­hézségeket. (Folytatjuk.) F. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents