Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
t oldal 1969. Január 12. vasárnap Egy halk szavú forradalmár emlékére A kárcsak mások, ifjú koromban úgy voltam én is, hogy a „forradalmár” szó hallatán égő 6zesmű, lobogó hajú, tüzes szavú férfit rajzolt meg a képzeletem. Később számos olyan, az elnyomás hosszú éveiben nagyszerű tetteket véghez vitt forradalmárral volt szerencsém megismerkedni, aki látszatra, külső megjelenésben semmiben sem különbözött az átlagembertől. Ezet megtudhattam volna korában, diákkoromban is, mert iskolámban, a fővárosi felsőkereskedelmiben, tanult egy ifjú forradalmár. Két osztállyal járt felettem, — de hogy már akkor is tevékenyen részt vett az ifjúkommunisták mozgalmában, erről csak több mint másfél évtizeddel később szereztem tudomást. (Természetesen a vele egy osztályban járt társai és a tanárai sem tudták, hogy hivatásos forradalmár.) Mint újságíró 1954-ben azt a feladatot kaptam, hogy gyűjtsem össze a 30- i>s évek végén fellendült ifjúmunkás mozgalom vezetője, a németek által 1944. karácsonyán Dachauban kivégzett Kulich Gyula tevékenységéről az adatokat, s ezek alapján írjak a mártírról. Egyik legszebb munka volt a prakszisomban. Kulich Gyula édesanyja megmondta, ki volt a fia menyasszonya, ettől ismét kaptam egy nevet, az utóbbi viselőjétől egy újabbat, és így tovább, s végül több mint félszáz egykori ifjúkommunista visszaemlékezései sorakoztak a jegyzet- füzetemben. (Az illegális mozgalom szigorú konspi- rációs szabályai miatt az ifik csak a velük közvetlen összeköttetésben állókat ismerték, nehogy valamelyikük lebukása esetén Horthy politikai rendőrsége köny- nyedén felgöngyölíthesse az egész mozgalmat.) Az elsők közt nevezték meg Ötvös Gézát. A vele kapcsolatban állt, s a gyűjtőmunkám idején magas tisztségeket betöltött elvtársak egyöntetűen úgy nyilakoztak róla, hogy az elvhűség, a megnemalkuvás példaképe volt; olyan fiatalként emelegették, aki szüntelenül képezte magát, s minden erejét latbavetet- te, hogy tanítsa, nevelje a mozgalom üzemekben dolgozó ifjú tagjait. Kulich Gyulával együtt például három sillabuszt készített a marxizmus alapvető kérdéseiről (mindegyik ötven kérdést, s az ezeknek megfelelő válaszokat tartalmazott), ő is gépelte le é6 sokszorosította a kitűnő tanulmányokat, s részt vett illegális terjesztésükben. Amikor Géza nevét hallottam, felrémlett bennem, hogy ismertem őt. S egykori kapcsolatának személy- leírása alapján kétséget kizáróan megállapítottam; egy iskolában tanultunk. S ZINTE magam előtt láttam, mint diáktársamat. Alacsony, szemüveges, törékeny alkatú fiatalember volt, az órák közötti szünetekben, amikor mi, egy-két évvel fiatalabbak hancúroztunk a folyosón, vagy az udvaron, ő halk hangon, megfontolt szavakkal a sarokban állandóan vitatkozott két-há- rom társával. Néhányszor velem is szóba állt. Fürkésző tekintetét pillanatra sem vette le rólam, amíg a kérdéseire válaszolgattam. Érdeklődött szüleim anyagi helyzete iránt, 6 hallva, hogy apám több évi munkanélküliség után nemrég kapott újból állást, a düh szikrája lobbant fel a szemében. De nagyon halkan csak ennyit mondott: „Ezt sohase felejtsd el! És az osztályodban legyél a legjobb tanuló!” Az ő osztályában senki nem tanult nála jobban. Emlékeztem : közvetlenül az érettségije előtt egy pályázaton a francia nyelven írt tanulmányával ő nyerte az első díjat._ Adatszolgáltatóm emlékeinek és az enyéimnek felelevenítésével különös érzésekkel hívtam fel telefonon. Öt EMLÉKEZETT J pesti diák, s kitűnően megálltak a helyüket... Végül, 1940 tavaszán, napok alatt mintegy négyszázan lebuktunk... Érted már?... De a félszabadulás óta ne hidd, hogy nem figyelem munkásságodat — folytatta. — Kezdő vagy még, de — s megdöbbentem, hogy erre is emlékezett — ha nem fe lejted el, amit annak idején a tízperces szünetben mondtam, amikor édesapád sorsára emlékeztettelek, akkor nem lesz baj veled. Mo6t már van időd és lehetőséged is a felszabadulás előtti mulasztás pótlására... Mindannyiunknak van mit pótolnia, mivel a feladatokat sohasem tudjuk hiánytalanul megoldani... Néki már nincs többé lehetősége. A Népszabadság január 8-i számában befelé sírva olvastam: „ötvös Géza elvtáre, újságíró, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, hosszú szenvedés után 50 éves korában elhunyt ... a f elszabadulás előtt az angyalföldi ifjúsági mozgalomban dolgozott; később tagja lett az OIB- nek. 1940-ben letartóztatták. A felszabadulás után a sajtóhoz került, több megyei lap szerkesztője volt. 1956-ot követően részt vett a Népszabadság újjászervezésében. Betegségéig a KNEB-nél dolgozott.” A kárcsak másoknak, de sok is a pótolnivalóm Ötvös Gézához mérten! Tíz-húsz év múlva Kecskemét külvárosa lehetne... rám, s nyomban meghívott a lakására. A fizikumában sokat erősödött, ám a tiszta, érdeklődő tekintete ugyanolyan fiatalos maradt, amilyen volt a 30-as évek végén az iskolai folyosón, udvaron. A mozgalom rengeteg eseményeivel ismertetett meg, de az ő szerepét alig említette. A másoktól hallott elismerő véleményekre igen csendesen csak eny_ nyit mondott: „Nézd, a leg. nagyobb tett is kicsiség ahhoz a történelmi feladathoz képest, amelyet a munkás- osztály nagy ügye, a szocializmus szolgálatában meg kell oldanunk.” Megkérdeztem tőle, hogy engem, a hozzám hasonló származású, sorsú diákokkal együtt, miért nem szervezett be akkoriban a mozgalomba. — Előbb a munkásfiatalokat vettük sorra — válaszolta. — Nehéz dolog volt ez is. Állandó veszélyek közt. Hiszen szinte mindennaposak voltak a lebukások. Folyton újra kellett rendeznünk a sorainkat, s így nem maradt időnk, energiánk valamennyi szegénydiákot „kézbe venni”. A vidékről bejárókkal mint veled is, hogyan is tudtunk volna foglalkozni? Rajtam kívül azonban tagja volt még az ifjúkommu- 1918-ban Petrográdon alakította meg Kun nista mozgalomnak néhány Béla a magyar kommunisták csoportját. — Állítom, hogy a kecskeméti járás legéletképesebb községe a miénk! — mondja nekilelkesülten Nagykovácsi János, a bal- lószögi tanács vb-elönke. S határozott kijelentésének igazoláséra valósággal ontja az érveket, tényeket — Kétezer-négyszáz a lélekszámúnk. A csaknem 6500 holdas határunkban több mint másfél ezer hold a szőlőültetvény. A felnőtt lakosság 75 százaléka egyelőre mezőgazdasági tevékenységet folytat, 24,5 százaléka, mintegy 200—240 ember Kecskeméten, az iparban dolgozik. Az utóbbiak százalékaránya a jelek szerint csak tovább gyarapodik. A múlt év második felében egyre sűrűbben fordult elő. hogy elhelyezkedés miatt kopogtattak az ajtómon. S mit tudunk javasolni? Irány: az iparosodó, munkaalkalmat kínáló Kecskemét! A távolság busszal mérve mindössze negyedóra. Ennél jóval több időt isbum- liznak a fővárosi villamosokon. buszokon. Pillanatnyi szünetet tart. aztán felpattan a székről, s az ablakhoz invitál. — Látja a szemközti új utcákat?! Két év alatt 22 családi ház épült. A Petőfi Sándor utca végig, mindkét oldalon benépesült. A Kossuth és Ságvári utcák szintén. Az utóbbi néhány évben összesen 61 házzal gyarapodtunk, s mind ilyen egységes stílusban készült. Ugye szépek? Kétszobásak, mindenütt van fürdőszoba tért hidroíoroa megoldású kutat létesítettünk. Egyelőre csak a középületek bekötése van soron, de 1972-ig minden fürdőszobába szeretnénk biztosítani a vizet! ... Négy év alatt mintegy hatvan házhelyet adtunk eL Pillanatnyilag 30 áll rendelkezésre. mert amott — mutat ki az ablakon — kialakulóban az Ady Endre utca. A villany- hálózat már ott van. Biztosra veszem, hogy 1970-ig ott is kialakul a másfél utca sor. Amikor visszatelepedtünk a kis asztal mellé, látszólag rapszódikusan követték egymást a tanácselnök gondolatai: „I960 óta hatvan ember ment el a községből, ez is bizonyság az életképességére, mert egyenleg van ... Amikor tavaly elkészül* szolgálati lakással együtt az orvosi rendelőnk, minden hirdetés nélkül négyen is megpályázták: Szegedről. Miskolcról. S akit választott- tünk, jól érzi itt magát A lakosság is megkedvelte... A helyi tanács 1954-ben alakult.. .** Érdeklődéssel hallgattam, s közben töprengtem, vajon mikor hozakodik elő a lényeggel? Bizonyosra vettem ugyanis, hogv egyetlen szava sem cél nélkül való. És lám, nem tévedtem. — Tudja, mi foglalkoztat? — kérdezte mosolyogva újabb kis szünet után. — Ballószög nagyon egészséges település! Előbb- utóbb a megyeszékhely külvárosa is lehetne. Ha beleTarján István is! Tavaly 168 ezer forin- gondolok, hogy nálunk Kun Béla utca Leningrádban Leningrád egyik új lakónegyedében utcát neveztek el a Magyar Kommunisták Pártjának egyik alapítójáról és vezetőjéről, Kun Béláról. A Krasznaja Zvezda idézi Kun Irén levelét, aki családtagjai és a maga nevében forró köszönetét mondott a leningrádiaknak a férjéről való megemlékezésért: „Leningrád különösen közel állt Kun Bélához — hangzik a levél. — Itt találkozott először Vlagyimir Iljics Leninnel. Hibamegállapítás műszerrel A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Gépjavító Tröszt megbízása alapján a Körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szakemberei elkészítették az első sorozatát azoknak a műszereknek, amelyek segítségével szétszerelés nélkül is megállapíthatják a traktorok hibáit. A műszerek gépkocsiba szerelve könnyen eljutnak a legeldugottabb határrészekre is, gyorsan dlagnosztikálják a traktorokat, s a szerelők már ennek alapján láthatnak munkához. Ez a gazdaságos javítási módszer világszerte gyors ütemben I Házasságot 819 pár kötött terjed. 1 Kecskeméten. egy-egy kecskeméti náz- hely árából több családi ház is kikerülne — ebben volna fantázia egyik-másik, területileg hozzánk közelálló megyeszékhelyi üzem számára! Nálunk ugyanis 45—50 ezer forintért hozták tető alá ezeket a tetszetős családi házakat. Lakás- problémával küszködő dolgozójának — persze megfelelő feltételek mellett — valamivel besegíthetne az üzem, s könnyebben megoldódhatna a gond. Itt az úgynevezett kecskeméti kiskertakció is adott. A homokos talaj a ház körüli kertben kitűnő szamócát érlelhet. Vagy: lehetőséget kínál a kisállat-, például a nyúltenyészésre. Valóságos kisegítő „családi üzem- ágra” rendezkedhetne be szabad idejében az üzemi dolgozó! Mi a véleménye errsl?... • Érdekes elgondolás; amely a megyei tanács elnökének. dr. Varga Jenő elvtársnak — az egyik tavalyi, a járási-városi vb- elnökök és a megyei tanács vb-06ztályvezetői számára tartott értekezleten elhangzott — szavait juttatta eszembe. Ezek a vezetéshez elvi iránymutatást nyújtó szavak körülbelül így hangzottak: Amilyen mértékben erősödik az önállóság, az önálló elhatározás, olyan mértékben szükséges a rendszeres együttműködés, elvi konzultáció a tanácsok: a megyei szakosztályok és a járás, valamint a járás és községei között. Nos, íme egy látszólag kis téma. amely figyelmet érdemel. Talán elvi konzultációt is az abban érdekeltek között Pemy Irén így is fejlődik Kecskemét A vándorlások és egyéb körülmények figyelembe vétele mellett is megállapítható, hogy örvendetesen növekszik Kecskemét lakóinak száma. Az elmúlt évben 2263 újszülöttel „gazdagodott” városunk, míg a halálesetek száma 1124 volt. DÁVID JÓZSEF: Majd holnap../ nek az érkezéséhez 60 ri. maga csúnyán rá fog Amikor hivattak a pártezret rakosgattunk össze, fázni erre a túlfeszített irodára, megijedtem. Mi Hatvanat meg az OTP munkára, mert gondolom, bajt követtem el? Nem voladott. Még van 25 ezer fo- ha innen hazamegy sem tam én raporton húsz év rint adósságunk. tartja ölben a kezét. Én alatt a művezető irodájáMégis azt mondták, köny- me0 évődtem vele: talán ban sem. Vaskó elvtárs moAzt mondtuk, hogy ha a fog érettségizni — mondta nyű nekünk: a férjem asz- sajnálja? 0 meg: nekem solygott, s mondta, hogy ház rendben lesz, s a gye- egyszer a nyáron: Anya, te talos, de a háznál, csak a nyolc. Sót, még pénzt is holnap, a szebbik ruhám rekeket szárnyukra bo- őszülsz! kőművesek dolgoztak. Azok jelent. Kevesebb a gépáUá- vegyem fel, mert jón eresét juk, majd szeretjük Vasárnap volt. Valahogy is csak addig, amíg a fa- Nagyobb a prémest, tem hajnalban a vállalat egymást. egy kicsit az asztalnál fe- lat rakták. A többi munkát A maga boszorkányügyes kocsija es megyünk Pestre, Nevettünk ezen, de nem lejtettük magunkat. Imre, mind Imre csinálta amel- njícu nélkül sok szövőgép a Parlamentbe. Kitüntetsokáig, mert időnk a mun- a férjem megnézett. Em- lett, hogy az üzemében állná itt.,, nek. ^ ka után csak arra volt, lékszem. Én meg őt figyel- dolgozott és állandóan ma- ~odrónő voltam a nagy Szóim is alig tudtam. Kihogy egy kicsit összeszed- gettem egy kicsit, s mintha szék munkákat is vállalt, szövődében. Volt olyan hó- tüntetnek? Engem? Miért? jük magunkat, aludjunk, s megszédültem volna, ka- Ha mindent összeszámol- ™?> hogy többet kerestem, _ csak — nevetett Vaserőt gyújtsünk a holnapra, paszkodóért, a munka után nánk, a ház máris többet nunt a mester. Jcó, s intézkedett, hogy Nekem nem hiányzott a kaptam. ér, mint 200 ezer forint, Kellett a pénz. máris menjek haza. Jól piszerelem. A férjemnek... Mert nekünk ünnepeink pedig még nincs kész, s be- Azért otthon egyre ke- henjem ki magam, mert a Talán. Különösen, ha egy sem voltak. Egyedül talán lül csak egy szoba van kor- vesebb munka várt. Erzsi- kormánykitüntetést szárakis szesz volt benne. De az csak a karácsony. Szinte szerűen berendezve. De hát kém, meg a nagyobbik fiam zon úgysem úszom meg, s nagyon, nagyon ritkán restelltük akkor is azt a közben nőttek a gyerekek. Imi, szépen rendberakták a holnap szükség lesz az esett, mert nem ivott. Jó- nagy lustálkodást, de Imre Tavaly már Erzsikém is lakást. Persze mosni, va- erőnlétre. zansága miatt barátja sem azt mondta: ez a mienk, középiskolába ment. Jövő- salni, főzni akkor is kel- Csak ámultam, s otthon akadt. Igaz, arra sem lett Ennyi nekünk is kijár a re Sanyika is elvégzi az ál- lett. Meg ott volt a szép valóban nem tudtam semvolna idő. békesség ünnepén. talánost. Ruha, cipő, éle- nagy kert, ahol minden mit csinálni. Soha nem Ó, az idő! Hát igen... lem, tanszerek... Szóval megtermett... örülhettünk vártam olyan türelmetlenül Húsz év úgy elszaladt fe- Múltak az évek, s mi gond, gond... minden nap- volna... De most már ho- haza a férjem, mint akkor lettünk, hogy észre sem soha nem üdültünk, nem ra megvolt... gyan? Mert örülni ennek, este. vettük. jártunk víkendre, kirándu- Amit lehetett nekem is meg mindennek, amiért Fáradt volt, mint minA nagyfiam — aki most lásra. A szabadságunk alatt meg kellett fogni. Bent a gürcöltünk már csak akkor dig. Nem akartam ajtóstól------------- . is dolgoztunk. gyárban, ahol én voltam a tudunk... tudnánk, ha a rohanni, hát megvártam, I9 6^as ^«n"^tánSmáso«lfádí- Házat építettünk. fő túlórás, egyszer azt férjem... amíg asztalhoz ül, s akkor jat nyert elbeszélés. Szép, családi házat, ami- mondta a művezetőm: Te- Talán majd holnap. csak mondom. Előbb, mint-
