Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

i «Wal 1M9. Január 11. gsombai Úttörő © ® ''§4 ® a 0161 KEDVES PAJTASOK! Örömmel értesültünk ar­ról, hogy a szünet ideje alatt sem feledkeztetek meg az úttörőmunkáról, sőt amikor számtalan te­vékenységetekről innen-on- nan hírt kaptunk, már- már aggódni kezdtünk, egy­általán a szünet alatt pi­hentetek valamit? Hiszen több idős embertől kap­tunk köszönő sorokat — amit bizonyára olvastatok is —, az úttörők áldozatos segitőkészségéért. Bizo­nyára otthon is segítette­tek szüléiteknek, s a szü­netben kezdődött el a ver­senyek „szezonja” is. Lö­vészetben, szépírásban, az ügyesség és a tudás szinte minden területén verseng­ve bizonyítottátok, hogy van bennetek akarat és küzdőszellem. (Nem ünnep­rontás a kérdés, de vajon a bizonyítványokban is ez tükröződik?) És végre le­zajlott a több mint egy hó­napja tartó kecskeméti já­tékolimpia döntője isi íme, a győztesek! Társasjáték öttusa: Túri Zoltán (Zrí­nyi Ilona Általános Isko­la). Szellemi öttusa: Var­jú Tamás (Ének-Zenei). Ügyességi öttusa: Juhász Kálmán (Leninvárosi). Sakk: Simon János (Zrínyi Ilona). Asztali futballban pedig a Pankotai Csaba és Abel László (Ének-Zenei) összeállítású csapat lett az első. — A K1MSZ megalaku­lásának 50. évfordulóját a szünidőre való lázas ké­szülődés ellenére is való­színűleg megünnepeltétek. Erről Gál Ildikó, a he- tényegyházi úttörőcsapat tudósítja számol be. Meg­hívták az ünnepségre a helybeli honvédség KISZ- szervezetének vezetőségét és két veteránt, akiket a megemlékezés utón meg is vendégeltek. A községben élő KISZ-tagokat pedig képeslappal üdvözölték a pajtások ezen a napon, • — Határtalan lelkese­déssel és csatakiáltással fogadták a hetényegyházi Ságvári Endre kisdobos raj tagjai a honvédségi KlSZ-szervezet ajándékát, egy dekoratív rakétát, amelyet természetesen a díszes raj falon helyeztek el. (Martonosi József leve­léből) • — A bácsalmási 3578. sz. II. Rákóczi Ferenc Út­törőcsapat is benevezett a takarékos úttörőcsapat címért indított versenybe. December közepéig a csa­pat tagjai 22 ezer forint takarékbélyeget vásárol­tak. amit ebben az évben tovább szeretnének növel­ni. Molnár József tudósí­tónk arról is beszámol, hogy a bácsalmási kézilab- dások szorgalmasan edze­nek, szeretnének ebben az évben is kitűnően szere­pelni a járási és megyei úttörőolimpián. = A KISKŐRÖSI Petőfi Sán­dor iskola őrsvezetőinek nevé­ben Polereczkl Mária „nyilat­kozik” arról, hogy mit szeret­nének olvasni az Úttörőélet­ben. Kérését tolmácsoljuk: Kérjük a pajtásokat, hogy pró­báljanak verset Imi, sünit tu­dósítóik elküldenek az Úttörő­élet szerkesztőségének, és » si­kereseket olvashatnánk Is. Mivel az ötletet ők adták, már­is idézünk Polereczkl Marika verséből: „Pajtásoki Elindul­tunk az élet útján, melynek elején Járunk, ., .Elérjük majd célunkat, de meg kell dolgozni érte, mert a lusta em­bernek, nem terem gyümöl­cse! .. Várjuk • többi öt­letet isi Vulkáni tevékenység nyomai a Holdon Lenin levelei a magyar tanácskormányhoz Tíz jubileumi kötet Tízféle jubileumi kiad- politikusainak írásait, be­Frank Borman, James Lovell és William Ander­son washingtoni sajtókon­ferenciáján azt mondotta, hogy az űrhajó mindvégig kiválóan működött, s csu­pán kisebb jelentőségű problémák voltak az Apol­lo—8 Hold-kerülő utazása során. Induláskor a várt­nál nagyobb zaj lépett fel, amely átmenetileg lehetet­lenné tette a rádiókapcso­latot. A későbbiek során egy ízben kisebb vibrációt tapasztaltak, és a Hold fe­lé indultukban a rakéta­hajtómű fokozata a várt­nál néhány másodperccel később kapcsolódott szét az űrhajótól. Ezek azonban nem befolyásolták az űr­utazást, a kritikus szaka­szokban pedig minden be­rendezés kiválóan műkö­dött Az űrhajó vízreszál- lása is a vártnál nagyobb erővel történt és átmene­tileg jelentéktelen vízszi­várgás lépett feL A lótenyésztés előtt álló feladatok egységes megva­lósítására az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség lótenyésztési főosztályából hatósági jogkörrel új szer­vezet létesült Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség munkájáról Pál János igaz­gató nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy a ló- állomány számának csök­kenése ma világjelenség, ez azonban korántsem jelenti azt hogy végérvényesen el­járt az idő a munkailovak felett A háború előtti években a világ lóállomá­nya elérte a 94 milliót s 1967-re számuk 60 millióra esett vissza, mégsem te­kintjük ezt a negatív irányzatot valamiféle „vál­ság” jelének. Annak elle­nére, hogy hazánkban is tíz év alatt 714 ezerről 280 ezerre csökkent az állo­mány, beigazolódott, hogy a lófogatok munkáját még a legjobban gépesített me­zőgazdasági nagyüzem sem tudja teljesen nélkülözni. A szaggatott ütemű, kisebb terhelésű munkáknál, a A három űrhajós való­ságos vetítettképes Hold­sétára vitte el a sajtókonfe­rencián részt vevő több száz újságírót, ugyanis szá­mos olyan eddig nem kö­zölt fényképfelvételt mu­tattak be, amelyek a Hold felszínének egyes részleteit ábrázolták a legkülönbö­zőbb szögekből, más-más megvilágítás mellett. Mint elmondották, az amerikai űrhajók tervezett leszálló- helye, a Nyugalom-tengere térségében a közvetlen megfigyelés alapján is meg­felelőnek látszik. Lovell és Williams a fényképfelvéte­lek alapján azt mondotta, bizonyos, hogy a Holdon vulkánikus tevékenység ment végbe és a kráterek egy részének ez az ere­dete. Különösen érdekesek voltak azok a felvételek, amelyek a Hold emberi szem számára eddig nem látható oldaláról készültek. kedvezőtlen talajú terüle­teken, valamint a tsz-tagok háztáji földjein még hosz- szú ideig szükség lesz a ló­fogatokra. Lényeges az is. hogy a magyar fajták iránt egyre nagyobb a külföldi érdeklődés: tavaly körül­belül 20 000. többségében vágó- és munkalovat ex­pártoltunk. A nagy értékű tenyész- és sportlovakból, 37 000 forintos átlagáron, háromszázat szállítottunk 1968-ban külföldé. A nyolc területi kiren­deltséggel működő felügye­lőségnek egyebek között az a feladata, hogy a hazai és az exportigények kielégíté­se érdekében intézkedése­ket tegyen a nagyobb mér­vű állománycsökkenés mér­séklésére. A felügyelőség messzemenően segíti majd a megváltozott igényeknek megfelelő fajták tenyészté­sét is. A könnyű hámos lo­vak ma már kevésbé kere­settek. ellenben nagy ax érdeklődés 500 kilogram­mosnál nehezebb, aránylag kis takarmányigényű erő­sebb fajták iránt vány készül a Kossuth Könyvkiadónál, a Tanács- köztársaság közelgő 50. év­fordulójára Leninnek a magyar tanácskormányhoz intézett leveleit táviratait és beszédeinek a magyar- országi proletárdiktatúrá­val kapcsolatos részleteit tartalmazza „A Magyar Ta­nácsköztársaságról” címmel megjelenő gyűjtemény, amely a miniatűr kötetek sorát gazdagítja. A Tanács- köztársaság idejéből való plakátok gyűjteményét al­bum nagyságú formában adják ki: a 48 művészi plakát-reprodukciót Bíró Mihály, Vértes Marcell, Nemes-Lampérth József, Uitz Béüa és más jeles kor- társművészek készítették 1918— 1919-ben. A proletárdiktatúra tör­ténetének első átfogó, min­den fontos katonai, diplo­máciai. államszervezési részletre kiterjedő tudomá­nyos ' feldolgozását adják közre Hajdú Tibor tollából „A magyarországi Tanács- köztársaság” címmel. Hetés Tibor munkája „A magyar- országi forradalmak króni­kája”, amely az 1918— 1919- es események vezető A vállalatoknál megkez­dődött az év végi mérleg- beszámolók készítése, ame­lyek végső képet adnak az 1968-as gazdálkodásról. Ez­úttal első ízben arról is hírt adnak, hogy mekkora lett a fejlesztési és részese­dési alap és mennyi év végi részesedést oszthat dolgo­zóinak a vállalat. A kifize­téshez nem szükséges a fel­sőbb szervek hozzájárulása. | A mérleget sem a minisz­szédeit, visszaemlékezéseit, valamint a külföldi kor- társ-politikusok megnyilat­kozásait tartalmazza. Mün- nich Ferencnek a Magyar Tanácsköztársaságról szóló könyve anyagát felesége gyűjtötte össze és Liptai Ervin hadtörténész elősza­vával rendezték sajtó alá. Érdekes fejezete lesz a gyűjteménynek a proletár osztályhadseregről szóló ta­nulmány, amelyet Münnich Ferenc 1921-ben írt Ber­linben. „Internacionalisták a Ta­nácsköztársaságért” címmel Kővágó László arról szá­mol be, hogy az orosz, cseh és szlovák, osztrák délszláv, olasz és más nem­zetiségű forradalmárok miként siettek a Magyar Tanácsköztársaság segítsé­gére 1919. március 21-e után. „A legendás 133 nap” mottóval képes album ké­szül a Tanácsköztársaság eseményeiről — főként diákok részére, olcsó ki­adásban. Népszerű törté­nelmi sorozatát a Kossuth- Kiadó a Tanácsköztársaság népbiztosainak 1920-as pe­réről szóló könnywel gaz­dagítja téri um, hanem a vállalat igazgatója hagyja jóvá. Mivel mérlegek készíté­se általában február végén fejeződik be, március ele­jén országszerte megkezdő­dik az év végi részesedé­sek kifizetése. Az előzetes adatok szerint a vállalatok múlt évi ossz jövedelme 11, ezen belül a nyereségük 20 százalékkal volt maga­sabb az előirányzottnál. TV-notesz „Jó bor, - jó egészség.." Részeg gyerekek, idült alkoholisták. Tíz-tizenkét évesek. Ki hinné ezt? Sze­münk előtt pergett le a film a televízió csütörtök esti adásában: gyerekek, még a serdülőkor küszö­bén, nevetve-dicsekedve mesélték, ki hogyan rúgott be először és; melyik a jobb ital, a bor, sör, vagy a pálinka? Egészséges élet­re törekvő társadalmunk­ban nehéz elhinni, hogy ilyen is van. Pedig van! És beszélni kell róla — nem is annyira a dokumen­tumfilmről, mint inkább magáról a jelenségről. Sajnos, még ma is va»- nak helységek, ahol a gye­rekek jelentős része reg­gel már spiccesen, ha ugyan nem részegen megy iskolába. Szőlővidékeken, ahol erős még az ősi szo­kás, nem ritkán a babona, már a csecsemőbe is bele­erőszakolják a tömény szeszt, hogy: erős legyen, ellenálló legyen. Hogy az alkohol kiűzze belőle a be­tegséget, a „rosszat”. Hihetetlenül sok tragé­diát szül ez az állapot. Ahelyett, hogy a doku­mentumfilm szakmai mi­lyenségét elemeznénk, a szuggesztív erejű figyelem- felkeltést vesszük észre. És nem ok nélkül. Nemrégi­ben olvastunk egy beszá­molót arról, hogy Bács- Kiskun megyében a gyógy­pedagógiai nevelésre szo­ruló gyermekek száma meghaladja a két és fél százalékot, szemben az or­szágos átlagot jelentő 1—1,5 százalékkal. És — orvosi megállapítások ezek! — a gyógypedagógiai ráutaltsá­got az esetek legtöbbjében a szülők alkoholizmusa idézi elő. A film elgondolkoztat, de ennél nem szabad megállni. Következnie kell a cselek­vésnek, amelyet a társada­lomtól és a hatóságoktól várunk. Hogy milyen for­mában? Talán megtalál­ják majd a módját, hogy véget vessenek a gyerme­kek alkoholizmusának. Balogh József A lótenyésztés jövője Március elején kezdik a részesedések fizetését A köztársaság elnököt választ 1918 november 16-án ki­áltották ki a köztársaságot, de a köztársaság elnökét egyidejűleg nem választot­ták meg. Mindenki termé­szetesnek vette, hogy a kor­mányfő, Károlyi Mihály, egyszersmind betölti az ál­lamfő szerepét is. A hely­zetnek ez a kétértelműsége 1918 januárjában veszélyes bonyodalmakhoz vezetett. Az történt ugyanis, hogy a haladás ellen szervezkedő és mind agresszívebben fellépő ellenforradalom a köztársasági kormány le­mondásának lehetőségét idézte fel. Ez esetben se kormányelnök, se köztársa­sági elnök nem lett volna, s bekövetkezik a teljes tör. vényenkívüli állapot. Ez a helyzet tette szükségessé, hogy Károlyi Mihályt 1919. január 11-én ideiglenes köz- társasági elnökké válassza a Nemzeti Bizottság Végre­hajtó Bizottsága. Milyen fejlemények előz­ték meg ezt az aktust? 1918 novemberében a vi­déki „parasztforradalom”, decemberben a katonatün­tetések és különösen január első hetétől a gyárfoglaló munkásmozgalmak rendkí­vüli erővel jelezték, hogy a köztársasági kormány kép­telen konszolidálni a poli­tikai és gazdasági helyze­tet. Károlyi ugyanis tiszte­letre méltó következetesség­gel igyekezett megteremte­ni a konszolidáció alapjául szolgáló nemzeti egységet, ezt azonban a nagytőke és a nagybirtok önzése és sza­botázsa megakadályozta. Az ipari tőke még az objektív nehézségeken túl is fékezte a termelés újjászervezését, a földbirtokosság hallani sem akart a földreform végrehajtásáról, alattomos jobboldali szervezkedés bontakozott ki a ' paraszt- mozgalmak letörésére, a munkáskövetelések teljesü­lésének megakadályozására, a katonatanács likvidálásá­ra. Sőt, Nagy Vince belügy­miniszter attól sem riadt vissza, hogy utasítást adjon Szamuely Tibor meggyilko­lására, Salgótarjánban pe­dig sortüzet zúdítottak a bányászokra. A KMP ébersége azon­ban leleplezte Festetics hadügyminiszter jobboldali puccskísérletét, mozgósítot­ta a munkástömegeket a reakciós készülődés ellen, s a szociáldemokrata baloldal maga is megkongatta a vészharangot az ellenforra­dalom céljainak megakadá­lyozására. A forradalmi tö­megek harci elszántságát támogatta 1919 elején az osztrák és német munkás­tömegek politikai sztrájk­ja és a Spartacus-felkelés Németországban. Ilyen kö­rülmények között jutott Garami arra az elhatáro­zásra, hogy az SZDP mi­nisztereinek ki kellett vo- nulniok a kormányból, Ga­rami, természetesen, nem a „szélsőségek” letörését, azaz a KMP elleni rendszabá­lyokat kifogásolta, hanem farizeus módon — „kívül­ről” akarta támogatni a kormány „rendcsináló” te­vékenységét Terve azon­ban egyaránt elfogadhatat­lan volt mind Károlyinak, mind a szociáldemokrata baloldalnak, de még a Já- szi-féle radikálisoknak is, akik nagyon jól tudták, hogy a szervezett munkás­ság nélkül semmiféle kor­mány nem maradhat a he­lyén, hacsak nem lép az el­lenforradalmi terror útjá­ra. Az SZDP-ben előbb párt­választmányi. majd mun­kástanácsi illést tartott. Ez utóbbi, 1919. január 8-án 15 órás tanácskozás keretében vitatta meg a helyzetet. Garami javaslatát (kilépni a kormányból) elvetette, Garbai javaslatát (tiszta szociáldemokrata kormányt álakítani) csekély szótöbb­séggel megszavazta ugyan, de végül Kunfi közvetítő javaslatát fogadta el: bent­maradni a kormányban, de követelni a belügyi és a hadügyi tárcát. Károlyi és Jászi elfogad­ta ezt a megoldást, a Lová- szy vezette Károlyi-párti jobboldal azonban (mint a Károlyi-párton belüli több­ség) élesen tiltakozott. Hu­zavona kezdődött, s közben a Spartacus-felkelés is el­bukott. Ez növelte az el­lenforradalom „önérzetét”, s Garami számára „tisztábbá tette a láthatárt”. Létrejött a kompromisszum: Károlyi lesz a köztársasági elnök, Berinkey Dénes az új kor­mányfő, s az SZDP négy tárcát kap, Böhm: hadügy, Garami: kereskedelmi, Kun­fi: közoktatásügyi és Peidl népjóléti miniszter lett. A fontos belügyi tárca Nagy Vince kezében maradt. Károlyi, mint elnök, deklarálta pártok fölöttisé. gét: kilépett a saját párt­jából. A külpolitika irányí­tását azonban megtartotta. Részt vett minden minisz­tertanácsi ülésen és a kor­mány nélküle nem hozha­tott törvényerejű rendele­teket. A januári nagy poli­tikai válság ezzel egyelőre megoldódott. De az igazi megoldás, az, amelyet a KMP képviselt, eltolódott március végére, pontosab­ban 1919. március 21-re, a proletárdiktatúra kikiáltá­sának napjára. F. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents