Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

1989. Január 11. szombat 1 oldal Akik talpraálltak Mérték utáni szabóság, órajavítás, címfestés ... Lakatos, bádogos, kárpitos, dekorációs, üvegező... Épí­tő, villanyszerelő, épület- asztalos, fűtésszerelő... Ugye unalmas felsorolás? Pedig folytathatnánk még mintegy harminc szaiemáig, mellyel a Kecskeméti Szol­gáltató, Javító és Vegyes­ipari Vállalat foglalkozik. S ha már így egy „konk­rét” üzemhez kapcsoltuk ezeket a szakmákat, mind­járt életre kelnek. Nem, egyáltalán nem „unalomra” gondolunk, hanem arra, hogy: milyen sok arcú — profilú — ez a vállalat! Majd amikor azon is el­töprengünk, mennyire egy­mástól „távolálló’’ a sza­bóság, órajavítás, lakásépí­tés vagy fűtésszerelés, már az elismeréssel vegyes kér­dést is megfogalmaztuk: Ennyi szakmát összefogva irányítani? — nem gyerek­játék! Harminc szakma... Hány ezer információra van szükség, ha csupán az anyagbeszerzésre, munka­vállalásra, vagy bérszám­fejtésre utalunk?!... Ve­zetni —, mikor a szétszórt munkahelyeket, építkezése­ket kocsival se lehet be­járni egy nap alatt... Nem is olyan régen még.,. Aztán számlálhatnánk a sok kedvezőtlen jelenséget, melyet ezzel a vállalattal kapcsolatban írtak a jelen­tések, a sajtó — akár mun­kafegyelemről, akár határ­idő be nem tartásáról, akár gazdaságtalan termelésről legyen szó ... Még rendőr­ségi hírben is szerepeltek... S milyen jó, hogy mind­ezekről már múlt időben Minél nagyobb a tablet­ták választéka annál in­kább áhítjuk az igazán pi­hentető, természetes al­vást. Az agykutatás előbb felfedezte az ébrenlét tit­kait, az agyat munkaké­szen tartó idegsejthálózatot, majd megtalálta az éber­beszélgethetünk a vállalat három vezetőjével, Benke János igazgatóval, Lőrincz Béla főmérnökkel, s Bartha Zsolt főkönyvelővel. Magát a színhelyet is a megújulás szimbólumának tekinthetjük. Minden be­rendezés új, friss, hangu­latosan modern a barátsá­gos kis irodahelyiségben, amelynek ablakából lelát­ni a vállalat új, központi telepének műhelycsarnokai­ra, a tiszta betonra, az ud­var rendjére. Ez —, a cél­szerű csinosság, egészséges korszerűség fogja meg a szemlélőt is, aki a Külső­szegedi úton járva kívül­ről fedezi fel az új gyár­telepet ... Amely mostaná­ban ünnepli felépülésének egy esztendős jubileumát. Igazgató a segédmunkással FŐMÉRNÖK: — Minden, amit itt lát, az első kapa­vágástól kezdve az utolsó szög beveréséig a sajátma­gunk munkája. Vezetők, munkások együtt hordtuk az építőanyagot, raktuk a falat... FŐKÖNYVELŐ: — Hat hónapon át — 1967. júliu­sától december végéig — látástól vakulásig saját ke­zünkkel építettük... IGAZGATÓ: — Több mint tízezer társadalmi munkaóra is fekszik ebben a körülbelül 12 milliós ér­tékű beruházásban... Az újságíróra is ráragad a három ember rövid mon­datos emlékezéséből kicsen­gő öröm, büszkeség. Míg noteszébe beírja ezt a két szót: „vezetők példamuta­tása” —, magában próbál­ja visszaidézni, milyen si- vó-üres is volt itt a táj másfél évvel ezelőtt. FŐKÖNYVELŐ: — Ezt kellett tennünk, hogy ki­ségnek gátat emelő alvás- központokat. Kikutatta ösz- szefüggéseiket, biokémiai és villamos jelenségeiket. Az eredményekből megszü­letett a szervezetet termé­szetes alvásra újra megta­nító altató szemüveg. lépjünk a gyötrelme* kis­üzemi keretek közül... Amivel elavult vezetési kon­cepció is társult. Ahány részleg, mind annyiféle ön­állóság, csak a maguk kö­rét befogó látókör... A központi irányítás jófor­mán csak ellenőrzésben ér­vényesülhetett ... FŐMÉRNÖK: — A gaz­daságos termelés miatt is központosítanunk kellett. Megszüntettünk, idehoz­tunk, összevontunk szét­szórt munkahelyeket... IGAZGATÓ: — Itt már van módunk korszerű üzemszervezésre. Sort ke­ríthettünk színvonalas tu­dású középszintű gazdasá­gi vezetőgárda kinevelésé­re, az eddig is helytállt irá­nyítók képzettségének to­vábbfejlesztésére. FŐMÉRNÖK: — Most- már beszélhetünk munka- fegyelemről. IGAZGATÓ: — Csak az építőiparban: előző évek­ben kétszer-háromszor cse­rélődött a munkásállo­mány ... Ma mintegy száz­húsz, egyre stabilabb, ra­gaszkodóbb emberünk van ... Régebben volt rá eset,hogy több helyen abba kellett hagyni a munkát, mert az építők egyszerűen elmentek... Most már a ke­reset is jó, a bérezési rend­szer ösztönző. November 7- ére is 114 ezer forint ju­talmat tudtunk osztani. Teher tételekkel ... 1967 — az átállás éve volt — ahogyan a vál­lalat vezetői jellemzik ... Üj telepet, új irodaházat — központot — alakítot­tak ki, fél esztendő alatt! Ugyanekkor vettek át egy félegyházi üzemet másfél milliós tehertétellel! Ami­kor maguknak is volt egy­millió-kétszázezer forint­nyi veszteségük. FŐKÖNYVELŐ: Az új mechanizmus első eszten­dejében nemcsak ezeket gazdálkodtuk ki — tehát nemcsak az adósságtól sza­badultunk meg —, hanem másfél milliónyi nyereség­re is számítunk... ... Üj mechanizmus aminek olyan súlyos ne­hezékekkel indultak. És a szívósságuk, okos merész­séggel párosulva, meghozta a sikert, amely biztos talaj­ra lendítette át őket Rangjuk ran Nincs itt hely és mód mindennek a részletezésé­re, így csak innen-onnan E hónapok második felé­ben és februárban megye- szerte pártnapok zajlanak le, amelyeken népgazdasá­gunk múlt évi fejlődéséről és a gazdasági reform ösz- szefüggéseiről. valamint az ez évi főbb gazdasági fel­adatokról tájékoztatják az érdeklődőket megyei és központi előadók. A párt­napok időpontjai, helyei és előadói a következők: Január 17-én Kalocsán az Építőgép-ipari Vállalatnál Farkas József; Kiskunfél­egyházán a Műanyag Vál- 'alatnál Borsodi György; 20-án Kiskunhalason, a Fémmunkás Vállalatnál F. Tóth Pál; Szánkon dr. Har- **nyi Ernő; 22-én a kiskun­félegyházi városi pártbi-, ragadunk ki szemléltető példát arra, hogy e küz­delmes időszakban mekko­ra rangot vívott ki magá­nak a vállalat. Említsünk létesítményeket az építő szakipar dicséretére: Kon­zervgyár — zakuszka üzem... Építkezések a Borforgalminak, MÉK-nek. S az 1969-es megrendelé­sekből: 4x32 lakásos bér­ház a Fémmunkásnak ... Mezőgazdasági szakmun­kásképző iskola — 4 tan­teremmel ... Vagy a többi szakmában: filmelőhívó berendezés a MEDICOR-nak ... Láng­kamra a Ganz-nak ... 1969- re teljes kapacitás leköt­ve; — gyártásánál nőket tudnak foglalkoztani. Ugyancsak a palaszerelvé­nyek készítésénél is, amely­ből szintén megvan a le­kötés 1969-re... A termelés jövedelmezőb­bé változása a szakipari részlegekben hozzá fog já­rulni — mint már eddig is megmutatkozott — a szol­gáltatási ágazatok fejlesz­téséhez, korszerűsítéséhez. Mert így több jön a kony­hára ... Mennyi mindennek meg kellett változnia ittl Benke János igazgató: — Legfőképpen a szemlélet­nek. Amelyet tükröz az is, hogy a pártalapszervezet létszáma 15-ről 35-re emel­kedett; van már KISZ- élet; mintegy 10 brigád harcol a szocialista címért. ... Ha jól végiggondol­juk, a Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalatot az új mechanizmus lehetőségei­nek okos kihasználása állí­totta talpra. — De te, főnök, bele­őszültél — szólt szinte egy­szerre az igazgatónak a fő­mérnök és a főkönyvelő. Tóth István Mindig örül az ember, ha olyan módszerről érte­sül, amely nem sablonos, amit nem gépiesen másol­tak le valamilyen papíros ízű példatárból. Érdekes, szellemes — zottságon Kónya Lajos, Al- páron Lengyel László, Mélykúton Iván Istvánná; 29-én Kiskunhalason, a MÁV-nál dr. Csanádi György; 30-án Nyárlőrin- cen Szűcs Béla, Kalocsán, a Fűszerpaprikaipari Vál­lalatnál dr. Horváth István, Kiskunmajsán Konfár Sán­dor; január 31-én Baján a Kismotor- és Gépgyárban Szabó Ferenc, Kalocsán, a városi tanácsnál Szabó La­jos, Kelebián dr. Glied Ká­roly; Kunszentmiklóson Morvái István, Solton pe­dig Végvári István. A februári pártnapok időrendjéről, helyéről és előadóiról a későbbiekben adunk hírt. A dolgozók EGY ÉVVEL ezelőtt, a MEDOSZ XXIII. komgresz- szusán határozat született a mezőgazdasági, vízügyi és erdészeti dolgozók szak- szervezetének feladatairól, hatásköréről, működéséről az új gazdaságirányítási rendszerben. A vállalati önállóság ér­vényesülése új helyzetet te­remtett, amely megválto­zott munkamódszereket kö­vetelt a szakszervezeti tisztségviselőktől, a cso­portbizalmitól kezdve egé­szen az szb-tagokig. Kiter­jedtebb lett az irányító, el­lenőrző és döntési jogkör, ezzel alaposan megnőtt a szakszervezeti vezetők fe­lelőssége is. A MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága nagy erőfeszítése­ket tett azért, hogy a vál­lalati tisztségviselők töké­letesen megismerjék az új feladatokat. A múlt év el­ső hónapjaiban 62 titkár és 187 alapszervi aktivista vett részt két-, illetve há­romhetes tafolyamon, ahol gyakorlati útmutatásokat kaptak feladataik eredmé­nyes megoldásához. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A bizal­miak többsége megértette és kiválóan látja el felada­tát. Javult a vállalati és a szakszervezeti vezetés össz­hangja. Javaslataik meg­valósulása. eredményessé­ge mutatja, hogy nincs el­szigetelődés a gazdasági és a mozgalmi szervek kö­zött A PARTSZERVEZETEK is igen jelentős segítséget nyújtanak a szakszervezeti bizottságoknak. A válasz­tások során több kommu­nista kapta pártmegbíza­tásként a szakszervezeti munkát. A legtöbbet vitatott te­vékenység természetesen tavaly is, á döntési és az egyetértési jog gyakorlása volt. A vállalati, szakszer­vezeti tanácsok döntései és mondhatjuk úgy is —, egyéni, helyi jellegű a kecs­keméti Reszelőgyárban a brigádok teljesítményének értékelése. Pontozással tör­ténik. Negyedévenként 10 tagú zsűri értékeli a munkát. Ennek tagjai felváltva el­nökölnek. Az éppen soros elnök kezeügyéhez odaké­szítik az összes brigádnap­lót, úgy azonban, ahogy a véletlen kialakítja sorrend­jüket. Veszi az egyik — ez az első. 1-es — , naplót, amelyről csak 6 tudja, me­lyik brigádé. Felolvassa a vállalásokat, illetve az azok teljesítésére vonatkozó be­jegyzéseket úgy, ahogy a művezetők beírták. Ennek alapján minden zsűritag pontoz, nullától 20 pontig adhat egyéni megítélése szerint... Aztán a máso­dik naplót olvassa fel az elnök, amely a 2-es számot, illetve az ehhez leadott oontozás is ugyanezt a szá­mozást kapja. így mennek végig min­den brigádnaplón. Aztán a szakszervezet munkaver - seny-bizottságának tényke­dése következik, amelynek során most már név sze­rint állapítják meg, me­érdekében állásgfoglalásai azonban minden esetben helyesnek bizonyultak. Nagy vitát kavart a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat szakszervezeti bi­zottságának döntése, amely néhány,- a termelést segítő beruházás helyett a szo­ciális fejlesztést sürgette. Így kapott újabb fürdőt, öltözőt a Kiskőrösi és a Kiskunmajsai Gépjavító Állomás. A Kecskeméti, a bajai, a kerekegyházi te­lepen bővítik az étkezdét, Solton pedig munkásszálló épül. A dolgozók érdekeit segítő döntések születtek az állami gazdaságok szak- szervezeti bizottságainál is. A tanyai településeken la­kó dolgozók hetenként kapnak friss húst az üze­mi konyhákon keresztül. Napközi otthonok, munkás- szállások épültek a felme­rülő igények szerint. AZ EGYETÉRTÉSI jog gyakorlásának próbaköve volt — és az ma is — a kollektív szerződések meg­kötése. módosítása, a dol­gozók érdekeinek megfe­lelően. A vszt-üléseken eddig tizenkét esetben ke­rült sor a szerződések mó­dosítására. A szervezet tevékenység gét a dolgozók növekvő bi­zalommal kísérik. A válla­lati szakszervezeti taná­csok a jogos sérelmeket szinte kivétel nélkül orvo­solni tudták, a MEDOSZ megyei titkárságához múlt évben beérkezett 95 panasz közül 84-et saját hatáskö­rükben elintézték. A kongresszus óta eltelt egy esztendő sikeresnek mondható. Jelentősen fej­lődött az alapszervezetek munkája, nőtt a felelősség- érzet és a politikai bátor­ság. Megyénkben a szak- szervezeti tisztségviselők tevékenysége a mezőgazda­sági dolgozók ügyét, érde­keit szolgálta. B. P. lyik brigád hány pontot ka­pott, s így milyen sorrend alakult ki. Az izgalmas formasággal egybekötött zsűrizéskor ott vannak a brigádvezetők* művezetők is. Láthatják, hallhatják a véleményeket, illetve az értékelés lefo­lyását. Hogy ekképpen részre­hajlás nincs, mese sincs, nagy a becsülete a ver­senyértékelés objektivitásá­nak. Igényesek, szigorúak önmagukkal szemben bri- gádtaaok, brieád- és mű^ vezetők egyaránt. És tudják-e, kedves olva­sóink, honnan támadt az ötlete ennek a munkaver- seny-zsürizésnek? Nem is gondolnák. A ' műkorcso­lyázó, jégtáncversenyek zsűriző módszeréből. Azzal a különbséggel, hogy a korcsolyázásnál a zsűrita­gok tudiák. kinek a telje­sítményét pontozzák, ami­kor a számokat felmutat­ják. S nem egyszer inkább a nevet értékelik feL mintsem a produkciót. A mi esetünkben a té­nyek beszélnek önmagu­kért. r~th —a A lencsék helyén valamint a szemüveg szárában, a fülcimpa mögé eső részben megnedvesített műanyag- szivacsban rejtőznek az altatókészülék elektródjai. Az altatókúra menetét három gomb szabályozza. Ezekkel állítható be az 1—1 ezredmásotlperces áramlökések amplitúdója és másodpercenként 12—200 közölt változ­tatható rezgésszáma. A készülék áramforrása 6 száraz­elemből áll és 9 volt feszültséget ad* Technikai újdonságok Altató szemüveg Pártnapok a megyében időszerű belpolitikai kérdésekről Munkazsüiizés — dupla Lutz-módia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents