Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

4. oldal 1909. január 9. csütörtök Hazánk tájföldrajza öt kötetben Egyedülálló, nagy tudo­mányos és társadalmi je­lentőségű új sorozatot in­dított el az Akadémiai Ki­adó. A szerzők az ország táj­földrajzát nagy tájakra bontva természetföldrajzi tájértékelést végeznek. „A dunai Alföld” című soro- zatinditó kötet az egész Al­föld természeti, földrajzi jellemzésével, a gazdasá­gi adottságok értékelését tartalmazza. Az Alföld öt Duna melléki középtája, a Duna menti síkság, Duna— Tisza közi hátság. Bácskai hátság, Mezőföld, Dráva- menti síkság felszínének, éghajlatának, vizeinek, ter­mészetes növény- és állat­világának, valamint tala­jainak elemzését nyújtja. A mű tudományos és gyakorlati jelentőségét emeli az a tény, hogy ilyen mélységben elsőként tárja fel és értékeli társadal­munk természeti földrajzi környezetét Hasznos kézi­könyv is lesz a földrajz- és társadalomtudományok művelőinek, tervezőknek, pedagógusoknak nélkülöz­hetetlen adattára és a föld­rajz iránt érdeklődőknek gazdag ismeretanyagot be­mutató tárháza. E. M. A tanácsi munka fóruma Államigazgatási feladatok a gyakorlatban NÉHÁNY évvel ezelőtt a Polgári Törvénykönyv meg­alkotása szerves része volt anak a sokféle törekvésnek, elgondolásnak, amely a szo­cialista demokrácia erősö­dését volt hivatva elősegí­teni. A Polgári Törvény- könyv, a párt politikájának megfelelően kibővítette a tanácsi szervek hatáskörét is, amikor néhány jogvita elintézését a szakigazgatási szervek hatáskörébe utalta. Erre azért is szükség volt, mert a tanácsok munká­jukban közvetlenül a la­kosságra támaszkodnak, s a feladatok olyan természe­tűek, amelyek intézése gyorsaságot kíván éppen azért, mert az állampolgá­rokkal, azok érdekeivel szo­rosan összefüggenek. A tör­vény a tanácsi szerveknek nemcsak jogot, adott az ügyek intézésére, hanem kötelezte is őket az eljárá­sok lefolytatására. A POLGÁRI Törvény­könyvből eredő, közvetlen államigazgatási feladatok közül a blrtokvitás ügyek­ről, azok gyakorlati intézé­séről kívánok elsősorban szólni. Mint ismeretes, a birtokvédelem eszközei a jogos önhatalom, a véde­lem államigazgatási úton és a birtokper. Az előbbi kettő a birtoklás tényén alapszik, míg az utóbbi a birtoklás jogcímét veszi fi­Bács megye a döntőben Két évvel ezelőtt orszá­gos népzenei vetélkedőt hirdetett meg a Magyar Rádió a földművesszövet­kezetek együttesei és szó­listái részére. A selejtezők és a megyék közti elődön­tők után Bács-Kiskun me­gye bejutott az országos döntőbe. A 130 szereplőből álló megyei csoport január 11-én és 12-én méri össze erejét a másik két döntőbe jutott megyével, Salgótar­jánban. A versenyt hang­szalagra veszik és hétfőn közvetíti a Kossuth-rádió. A műsor, amelyet Gál Éva szerkesztő és Béres Já­nos népzenekutató állított össze, színvonalasnak ígér­kezik. Az énekes és hang­szeres szólisták mellett több neves megyei együt­tes is helyet kapott a mű­sorban. Szerepel többek kö­zött a kiskőrösi szimfoni­kus zenekar, a tiszakécskei énekkar és a Berkes Ferenc Irodalmi Színpad. V. M. Kormányhatározat a lakásépítésre kijelölt területek szanálásáról Űj kormányhatározat sza­bályozza a lakásépítésre ki­jelölt területeken lebon­tandó és nem lakás jellegű létesítmények szanálásánál követendő eljárást A rendelkezés szerint el­sősorban azt kell vizsgálni, hogy az építési területen lebontandó létesítmény he­lyett szükséges-e másutt újat építeni, vagy lehet-e más módon pótolni az épü­letben eddig végzett tevé­kenységet. Ha a vállalati, vagy szövetkezeti részleges telephely megszüntetése szükséges, akkor az érin­tett maga határozza meg, kíván-e újat létesíteni, az új épület késedelem nélkü­li megvalósításáról az át­települőnek kell gondoskod­nia. A tanácsok kötelesek az áttelepítést elrendelő ha­tározatot a terület rendelte­tésszerű felhasználásánál négy-öt évvel előbb, az 1971-ig megkezdődő lakás- építkezések céljára kijelölt területekre vonatkozóan pe­dig még az idén elküldeni az érintetteknek. A lakásberuházót nem terhelik azok a kiadások, amelyek az érvényes ható­sági előírások, jogszabályok és szerződéses kötelezettsé­gek miatt már korábban esedékesek voltak ás egyébként is az áttelepülőt érintik. A lakásberuházó viseli azonban az átköltöz­tetés és a bontás költsé­geit, pénzbeli kártalanítás esetén kifizeti a szanálan­dó létesítmény értékét, a földrészlet kezelői jog meg­szerzésének költségeit, vagy alacsonyabb értékű cserein­gatlan esetében az értékkü­lönbözetet. Pénzbeli kárta­lanításkor a különbözetet az áttelepülőnek saját fej­lesztési alapjából kall fe­deznie, de mód van arra is, hogy kellő fedezet hí- já[n bankhitelt kapjon. A nem állami tulajdonban le­vő ingatlanok tulajdonjo­gának megszerzése esetén a polgári jog, illetve a kisa­játítással kapcsolatos kár­talanítása szabályokat kell alkalmazni. A határozat 1969, január 1-én lépett érvénybe. gyelembe. A birtokvédelmi eljárás során az államigaz­gatási szervnél polgári jo. gi vitát kell eldönteni, az eljárás tehát — nemcsak időben, hanem jogilag is — megelőzi a bírói utat. Itt az eljárást csak kérelemre le­het megindítani, nem pedig hivatalból. A beadvány előterjeszté­sére az a személy jogosult, akit birtokától jogalap nél­kül megfosztottak, vagy za­vartak a birtoklásban. Az eljárás megindítása nincs határidőhöz kötve, elvileg ez bármikor megindítható. A birtokvédelem célja, hogy a jogsértés mielőbb megszűnjön és az eredeti állapot mielőbb helyreáll­jon. A BIRTOKVITÁS ügyek jelentős számot képvisel­nek a tanácsok ügyintézé­sében. Évenként több száz­ra tehető az ilyen termé­szetű ügyek száma a taná­csok igazgatási osztályai­nál. Kezdődnek az ügyek vitával, nézeteltérésekkel, veszekedéssel, sőt olykor a verekedés is előfordul. A tulajdonos például elzárja a pincét, a padlást a bérlő elől, noha azt már évek óta használta. Adódnak olyan esetek is, amikor az egyik fél notórius pereskedő, s szinte minden héten új el­járást indít „ellenfele” el­len. Csupán illusztrálás cél­jából említem meg, hogy az egyik tulajdonosnak el kel­let adni az ingatlanát, mert az Idegei végképp fel. mondták a szolgálatot az örökös perlekedés, vés zeke. dések miatt. A bérlője kü­lönböző hatóságok előtt ugyanis rendszeresen újabb és újabb eljárást kezdemé­nyezett ellene. Az ingat­lan három éven belül két ízben cserélt gazdát. MINT ISMERETES, az államigazgatási szerveknek 15 napon belül kell a ké­relem tárgyában dönteni. Ennek meghosszabbítására lehetőség nincs. Annak ér­zékeltetésére viszont, hogy mekkora feladatot jelent ez, megemlítem, hogy Ba­ján például 1967-ben 330 birtokvitás ügyben kellett lefolytatni eljárást A pa~, nászok tárgya a padlásj pince, udvar stb. haszná­latával volt kapcsolatos. A tanács szakigazgatási szer. vének »döntései ellen lt fellebbezés érkezett, s kő. zülük mindössze kettőt vál­toztattak meg bírósági el­járás során. A TANÁCSI szakigazga­tási szerv határozatát há­rom napon belül kell vég­rehajtani és ez a határidő szintén kötelező. A végre­hajtás hivatalból, külön er­re Irányuló kérelem nélkül megy végbe. Akkor sem mellőzhető, ha a határo­zatot sérelmesnek tartó ügyfél a bírósághoz fordul, s kéri annak megváltozta­tását. Ez a körülmény viez- szás helyzetet idézhet elő. Előfordulhat ugyanis, hogy a bíróság a tanácsi határo­zatot hatályon kívül helye­zi, s ilyenkor gyakorlati­lag kettős végrehajtásról van szó. Ez a kétszeri végrehajtás semmiképpen nem szolgál­ja az ügyfelek, az állam­polgárok érdekeit, de a ha­tóság tekintélyét sem erő- «íti. Kétségtelen, hogy a PTK lehetőséget ad arra. hogy a bíróság felfüggesz- sze a tanácsi határozat vég­rehajtását, de ez a lehető­ség nem oldja meg a há­romnapos végrehajtási ha­táridőből adódó visszás helyzetet, mert alkalmazá­sára nemigen nyílik le­hetőség. A keresetet ugyan­is a határozat kézhezvéte­létől számított 15 nap alatt lehet előterjeszteni. Ebben az esetben viszont az ira­tok Ö6szegyűjtése, az ad­minisztráció lényegesen több Időt vesz igénybe, mint három nap. MINDEZEK ellenére az államigazgatási eljárás be­tölti szerepét. Ha csupán az általam említett szá­mokból indulunk ki, akkor is helytálló ez a megálla­pítás, hiszen minimális azoknak az ügyeknek a szá­ma, amelyek bíróság elé ke­rülnek. Dr. Kárpáti Antal vb-titkár, Baja Panaszos levelekre érkezett válasz ürügyén Lapunk 1968. november 24-i számában Wertz Ká­roly tázlári olvasónk leve­lét közöltük, melyben pa­naszolja, hogy a Kiskőrö- rösi Vegyes Ktsz villamos részlege negyven napig ja­vította a zsebrádióját. Vártuk a ktsz jelentkezé­sét — mindhiába. December 13-án ismétel­ten írtunk a ktsz munkájá­ról. Nemes Sándor tanyai olvasónk panaszolta, hogy a határidőre vállalt rádió­javítást nem csinálták meg. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz válasza ezután napokon be­lül megérkezett. Sepsei Mihály, a ktsz főikönyvelő­je írta meglepően erős, ki­oktató hangnemben. Min­denekelőtt kifogásolja mód­szerünket, ahogy a lakos­ság panaszainak helyt adunk és nem kérdezzük meg nyomban a másik fe­let — jelen esetben a ktsz vezetőit —, hanem várjuk jelentkezésüket De lássuk a tényeket Wertz Károly október 21­Videoton-úi donság A Székesfehérvári Videoton Rádió- és Televízió Gyár az új esztendőben több új termékkel bővíti gyártmány- listáját. Ezek között szerepel a képen látható „Teena­ger” típusú kisrádió is, amelyből az első példány sze­relését leste el a fotokamera. én zsebrádióját garanciális javításra vitte a szervizbe. A ktsz szakemberei meg­állapították, hogy a szük­séges alkatrésszel nem ren­delkeznek, ezért november 11-én (!) továbbították a GELKA-központba. A de­cember 5-én visszaérkezett készüléket visszaküldték Wertz Károlynak. És ml ír a ktsz? „A kri­tikátlanul leközölt panaszt azt a téves hiedelmet kelthe­ti, hogy a ktsz villamosssági szervize hanyag, rossz munkát végez” — hangzik a válasz. Mi szívesen köz- zétennénk a ktsz levelének azt a részét, ahol az októ­ber 21-től november 11-ig eltelt időt elfogadható mó­don megmagyarázzák, ugyanis a garanciális ja­vítási idő nyolc nap — és a Ids Minor csak 22 napos vizsgálat után utazott Pest­re. Miért? „Rádupláz a lap hibáira — hangzik a levél a to­vábbiakban —, hogy Nemes Sándor panaszát leközöl­ték, ilyen esetben kivizs­gálás nélkül kell a pana­szost megnyugtatni, hogy mulasztás nem áll fenn.” Való igaz, hogy négy nap nagyon rövid idő, de az átvevő szakember úgy lát­szik megértette, hogy ennél a javításnál különösen fon­tos a gyorsaság, hiszen vil­lany nélküli tanyán hasz­nálják a rádiót — bizonyá­ra ezért ígérte meg, hogy négy nap alatt megjavítja. „Rádiószervizünkkel ügy­feleink és a GELKA-köz- pont egyértelműen elége­dett, jogos panasz nem me­rült fel.” A GELKA-köz- pont elismerése bizonyára elsősorban a jó szakmai felkészültséget és jó szer­vezést dicséri. Az ügyfelek elégedettségét azonban oly­kor néhány bosszantó ap­róság zavarja. S úgy ítél­jük: erről nem az tehet, aki a hibákat — jószándé­kú figyelmeztetésként — szóváteszi. S. K. Ilyen ez a krónika FELESÉGEKNEK FÉLÁRON Egyes amerikai repülőtársaságok 50 százalékos árenged­ményt nyújtanak olyan feleségeknek, akik elkísérik üz­leti útjaikra férjei­ket, Az egyik légi- forgalmi társaság a minap körlevelet küldött szét, amely­ben azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy a feleségek a jövő­ben is élni fognak az engedményes utazással. A levél nem várt következ­ménnyel járt. A lé­giforgalmi társasá­got személyesen és levélben több mint száz felháborodott feleség ostromolta meg: tudni akar­ják, vajon ki kísér­te üzleti útra eddig férjüket — f élé­sé gi minőség­ben... A reg MANDULA- DÖMPING kolumbiai hadié. Manizalesban ál­lomásozó zászlóalj- állománya *00 katona. A katonaorvoa mind a *00 manduláját el. távolította néhány hét leforgása alatt, csak a zászlóaljpa­rancsnok és a gazda­sági tiszt úszta meg műtét nélkül a dol­got. Később kiderült, hogy az operáció.or- giára azért került sor, mert a katonaorvoa minden mandulaeltá- volitásért külön „t.sz- teletdíjban” része­sült ... ELVESZETT GYEREKEK Bizonyos nehéz­séget okozott a nürnbergi rendőr­ségnek, hogy két elveszett gyerme­ket visszajuttasson szüleihez. A rend­őrök — a részletek után érdeklődve —, megkérdezték, hogy nevezi a papa a mamát A gyerekek így válaszoltak; „Nyuszikám!” Azután azt is sze­rették volna tudni, hogy a mama mi­ként szólítja a pa­pát A válasz így hangzott: „Vén trotil...” FÉLELEM NÉLKÜL — Sohasem is­mertem a félelmet. Ha elestem, azonnal fel is pattaniam. Komoly sérülésem még soha nem volt. Ezt mondta az újságíróknak Keir Uoe, „a neves an­gol versenyző”. A nyilatkozat önma­gában aligha mond­ható szenzációsnak, ám ha meggondol­juk, hogy az, aki adta, mindössze hatesztendős, leg­alábbis meglepő. A kisfiú, akinek édes­apja autóműszerész, hároméves korában kapta meg első mi­ni jármüvét. Azóta mintegy 8000 kilo­métert hajtott, s a gyermek versenye­ken sorra előzi meg nálánál nagyoob társait. SÍRI HANG Miamiban, 67 éves korában el­hunyt Sámuel Mah- tel és barátai el­kísérték utolsó út­jára. Amikor azon­ban a koporsót a sírba engedték, a koporsóból megszó­lalt Mahtel: „Em­berek, miért sírtok? Lám én nem sírok, habár itt ördögien hideg van.” A gyá­szolókban meghűlt a vér. Amikor azon­ban kivették és ki­nyitó aák a kopor­sót, kiderült, hogy a tréfáskedvű öreg­úr magnót helyez­tetett el a kopor­sóba, f szalagjára fölvett hangja szó­lalt meg, amikor a koporsó a sír fene­kére ért. Krónikás: Révész Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents