Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
1969. január 9. csfitflr! 01c S. oldal I kisiparosok is füleljek Is a kontárokat A közelmúltban lezajlott sajnálatos szerencsétlenségek, balesetek alkalmával újból bebizonyosodott az életmentő vér jelentősége. A véradó állomásokon a legkülönbözőbb vércsoportokból bőségesen állt rendelkezésre az ilyenkor nélkülözhetetlen friss vér és ennex nem kis része volt abban, hogy például a vasúti szerencsétlenségnek mind a 37 súlyos sérültjét meg tudták menteni. Az emberi vér körülbelül 21 napig tartható friss állapotban, éppen ezért ma már a véradók bizonyos hányada nem előre meghatározott időnként ad vért, hanem arra kötelezi magát, hogy szükség esetén telefonhívásra haladéktalanul felkeresi a megjelölt véradó állomást. A friss vérellátás nagy egészségügyi fontossága teszi jelentőssé a Vöröskereszt kezdeményezését, hogy a dolgozók nem kollektiven egy alkalommal, hanem csoportokra osztva az év különböző időszakaiban adnak vért. A betegség nem ismer szezont, az életmentő vérre az év minden napján szükség van. Elmúltak az ünnepek, s lassanként újra émelygő mellékhatások nélkül gondolunk a tésztafélékre. Kiskunhalason és környékén tavaly nem kevesebb, mint 34 különböző süteményféleséget készítettek a sütőipari válalat műhelyeiben. Nemrég jelentek meg a borsos lángossal; a hagyományosabb sütőipari termékeken kívül különleges édességféléket, teasüteményeket, saját receptű réteseket állítanak elő. Sokkal fontosabb azonban a kenyérgyártásuk. Bodor Béla, a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat főmérnöke ezzel kapcsolatban a következő kezdeményezéseikről számolt be: — A városban nagyon kedvelik a gömbölyű, vágott kenyeret. Ezért főleg az ilyen, táijellegű cipókat készítjük. A kenyeret — mellette a vajas árut. péksüteményt és a tejtermékeket is — mozgó bolt szállítja az egyes üzemekhez, iskolákhoz. A gépkocsi naponta reggel fél hatkor kezd. s percnyi pontossággal megjelenik a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum előtt, vagy a Panírüzemi-, a Faipari és a Baromfiipari Vállalatál, a dohánybeváltó telepnél, sőt még a Kinizsi Tsz központjában is. A kereskedelem ténykedését szaküzletek nyitásával segítik ki és készítik gyümölcsöző versenyre. Szó esik a várható fejlesztésekről. A főkönyvelő vázolia a terveket. — Bővíti ük a tompái üzemünk 'i"'oaclfásőt — kezdi dr. Séllyei Gábor. — Ily módon tehermentesítjük a kic.eTá”ó<ö és a ke'e- biai részlegünket. A kemencében nyolcórai termeléssel számolva 11—12 mázsa kenvér sül maid ki Ugyancsak felújításra szoEperjesi János, a Duna- pataji Fűszerpaprika Vállalat kazánfűtője későn, délután kettőkor ébredt. Reggel hét körül ért haza, hidegre fordult az éjjel, kellett a gőz, sok volt a munka. Hirtelen havasra váltott a világ, mintha égi dunyhát szaggattak volna szét, úgy hullik a pehely. Felöltözött, majd hozzáfogott az újságok átolvasásához. Ebben zavartuk meg. A kalocsai járási pártbizottságon ugyanis olyan nártalapszervezet iránt érdeklődtünk, ahol sok az új kezdeményezés. — A dunapataji „paprikásokat” nézzék meg okvetlenül. Hát ezért jöttünk Ide. Eperjesi János az üzem párttitkára. ízlésesen berendezett kis háza közel a községi tanácsházához. Jellemzőként hadd említsük meg: az üzemben úgy igazítottak útba bennünket, hogy keressük csak név szerint Eperjesi Jánosi, majd megmutatják, hol lakik. Valóban: őt mindenki rul a kiskunmajsai és a soltvadkerli üzemünk. Az utóbbival kapcsolatban még csak elképzeléseink vannak. Majsán az idei év második felében elkezdjük a 3 és fél millió forintos beruházás megvalósítását, ami 1970 végére előreláthatólag befeieződik. Nagyon szorít viszont a cipő Kiskunhalason. Üzemeink a városban négy helyen, szétszórtan dolgoznak és a szakemberek szerint három év múlva már nem lehet számítani ezekre a kemencékre. Modem, központi üzemre van szükség. Egyébként a Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat körülbelül 3 millió forintnyi nyereséggel zár. Dolgozói tavaly 11 napnyi nyereségrészesedést kaptak, most 15 napi keresetüknek megfelelő jutalomra számíthatnak. H. F. A szarvasmarhatenyésztés és tartás fokozottabb ösztönzésére rendelet született a napokban. Eszerint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az elóhasi üszők borjai után az eddigi 2000 forinton felül további 2500 forint támogatást kapnak. A közös gazdaságok tehénállományának gyorsabb növelése érdekében kimondja a rendelet, hogy 1968. március 31-i bázislétszámhoz viszonyított növekedés eseten tehenenként 5000 forint támogatás illeti meg a termelőszövetkezeteket. A rendelkezés szerint Eperjesi János párttitkár. ismeri a faluban; „erre menjen, meg amarra” — az utcát nem nevezte meg senki. Elmondja Eperjesi elvtárs: tavaly januárban alakították meg a párl- alapszervezetet Heten kezdték el a munkát — Mi volt az első teendőjük7 — A munkafegyelem tekintetében akadt némi helyrehoznivaló. Volt egykét fegyelmezetlen dolgozónk, akikkel el-elbeszél- gettünk. Hallgattak a jószóra. Azután a termelés szervezését is figyelemmel kísértük. Az idei esztendő nem sikerült valami jól, bár a mi üzemünk paprikára és hagymára van berendezve, mégis sárgabarackkal kezdtük a főszezont. Dzsem-alapanyagot készítettünk a kalocsai gyárnak. Nagy volt a községben a vízhiány és arra hivatkozva, hogy mi „meg tudjuk oldani”, kikapcsoltak bennünket a vízhálózatból. Így bizony lemaradtunk és csak mostanában kezdjük magunkat összeszedni. — És a vízhiány nem ismétlődik meg? — Mi magunk fúratunk kutat a telepen, így függetlenek leszünk a községi vízellátástól. Mint említettük: hét taggal alakult meg az alapszervezet és ma már 15 tagja van. A szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány növelése országos gond. A háztáji állomány általában gyorsabban csökkent, mint amennyire a közös gazdaságokban nőtt a tehénlétszám. Ezért is került napirendre az állami támogatás növelése. Megyénkben a kiterjedt tanyavilág, a szétszórt települések elősegítik és szükségessé is teszik a háztáji tehéntartás* amit a termel oszovetke^etek legtöbb helyen megfelelően tárnavonalban — Annyian jelentkeztek dolgozóink közül a pártba, hogy még a járási pártbi- zjltság is felfigyelt: nem folyik-e nálunk „toborzás”. Aztán valamennyi új tápunk elmondotta: önként, úját meggyőződésétől ösz- önözve lépett a párttagok órába. Tizenhárom tagunk .izikai dolgozó és kettő ér- elmiségi. — A termelés szervezésben mit tartanak fontosnak? — Elsősorban a műszaki iejlesztést. Nemrégiben captunk két GZS alagút- ■zárítót, Ilyen gép csak há- om van még a megyében: cettő Miskén és egy Kalocsán. Van azonkívül egy tégyórás bolgár szalagszá- ítónk és egy Schilde-gé- cünk. Nagy gondot kell ná- unk a műszaki fejlesztésre fordítani, mert rosszul állunk munkaerővel. Községünkben jól fizetnek a tsz-ek és hasonlóképpen jó a kereset a Műanyagüzemben is. Hozzánk csak akkor jönnek az emberek, ha jók a munkakörülmények és több a pénz is. Ennek elérésére törekszik a párt- szervezet, egyetértésben az üzem vezetőjével, Peák László elv társsal. Még egy kis statisztikát ismertetünk annak bebizonyítására, hogy ebben a kis üzemben rövid egy esztendő alatt is szemmel látható a pártalapszervezet munkájának hatása. Három szocialista brigád van az üzemben, a Táncsics, a Lenin és a Kossuth brigád. A negyedik: a Rákóczi most küzd a címért. November végén indult a pártoktatás, amelyben párton kívüliek is részt vesznek, összesen huszonnyolcán. Egy párttag öthónapos iskolán tanul. És még egy szám: öt munkásőr van az üzemben, közülük négy tagja a pártnak. Balogh József A Duna jégszőnyege elért« Mohács térségét. Leállt a kompjárat, megszűnt a közvetlen összeköttetés Mohács város és a szemközti sziget között. Ezzel a közigazgatásilag egyébként Dunántúlhoz — Baranya megyéhez — tartozó hatezer lakosú Mohács-sziget átmenetileg az Alföld — Bács megye — „vendégterülete” lett. Onnan látják gatnak Is. Nálunk Is van azért némi csökkenés a háztáji gazdaságokban, de nem olyan mértékű, mint amilyen a közösben az emelkedés. Ezt bizonyítja, hogy a megye szarvasmarha-állománya 1963-tól az elmúlt év végéig 16 ezerrel nőtt, a közös gazdaságok tehén létszáma pedig 8 ezerrel emelkedett. Az eddigi eredményekkel azonban mi sem lehetünk elégedettek. Sok kívánnivaló van még a korszerű módszerek elterjesztésében. A tenyésztési feltételek további javítása szántén soron levő feladat. Az állami támogatás emelése bizonyára elősegíti a tenyésztés fellendülését és azt a törekvést, hogy a termelőszövetkezetek jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a szarvasmarha-tenyésztéssel. Máris hallottunk arról, hogy egyes közös gazdaságok tovább emelik az HÍRT ADTUNK arról a tartalmas megbeszélésről, amely a megyei népfrontszékházban zajlott le, a megye 4561 kisiparosát képviselő félszáz küldött részvételével. Számos felszólaló kinyilvánította: jólesően tapasztalják megbecsülésüket mind a kormány, mind a társadalom részéről. Több kérdéscsoport körül folyt az eszmecsere ezen a találkozón. Egyik ilyen témakör a kontárkodás volt. Nem az a kontár — határozták meg józanul, emberségesen a mesterek — aki például üzemi munkás létére barátjának, ismerősének megcsinál egy ajtózárat, ablakot, megjavítja a vízvezetéket. Ez szinte magától értetődő szívesség és hasznos is. AZ A KONTÁR, aki ipar- engedély nélkül, mondhatni, főfoglalkozásként vállal rendre munkát valamilyen szakmában. Veszélyesek mind a népgazdaságra, mind a kisiparosság megélhetésére a „nagyvállalkozó” kontárok, akik — ugyanúgy iparengedély nélkül, főfoglalkozásban vállalnak el például egy teljes házépítést, villanyhálózat beszerelést, s más nagyobb szabású munkát ... Adót nem fizetnek, holott nagy jövedelmeket vágnak zsebre. A tisztességes kisiparosok nem tudnak velük versenyezni, hiszen némelyikük felszereltsége, anyagi ereje akkora, hogy olcsóbban tud dolgozni. Értenek az ön reklámozáshoz, korrumpáláshoz is. Az viszont később szokott kiderülni, milyen szakszerűtlen, fuser-munkát végeztek. Erélyesebben, következetesebben kell a kontárok ellen fellépni — hangoztatták a kisiparos mesterek. Figyeljék őket a hatóságok, de maguk a kisiparosok is — és ne csak a saját szakéi a boltokat napi cikkekkel. Tartós fogyasztási cikkekről előre gondoskodtak. Mintegy három hónapig elegendő tartalékkal rendelkeznek. Tejjel a termelőszövetkezetek látják el a családokat minden faluban. Friss kenyeret és más könnyen romló élelmiszert viszont Bajáról és Nagyba- raoskáról kapnak. állományt. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben a jelenlegi 227 darabból álló tehénállományt az idén újabb százzal növelik. Az elavult gépek helyett Rendelet csökkentette a gépjavítási díjkedvezményeket. Az eddigi 50 százalékról 23 százalékra mérséklődött a termelőszövetkezeteket segítő állami kedvezmény Ezt a módosítást indokolta az, hogy az üzemek a nagy kedvezmény miatt az erőgépeket hosszabb ideig használják. A gépjavitási díjkedvezmény csökkentésével megtakarított összeg nagyobb részét az ottani szarvasmarha-tenyésztés támogatásának növelésére, másrészt pedig a kedvezőtlen adottságú termelószövetkemán belül. Jelentsék fel őket bátran, összeköttetéseikre való tekintet nélkül. Leplezzék le a kontárkodást fedező, beosztásukkal visszaélő alkalmazottat. Van elég precedens arra, hogy a hatóságok szigorúan büntetik az anyagi ellenszolgáltatásért szemet hunyó hivatalnokokat. Ahol a kisiparosok is ne szólj szám — nem fáj fejem alapon törődnek bele a kontárok uralmába, ott alakulhat ki olyan helyzet, amiről az egyik hozzászóló ezt idézte: „Itt csak az lehet kontár-ellenőr, aki nagyon erős ember, vagy igen tud futni”. közös kívánság volt a megbeszélésen, hogy azokat is büntessék meg, akik kontárral dolgoztatnak. Nem a kontár-problémához tartozik, de úgy vetették fel a kisiparosok, mint ami a kisipari munka becsületével, tisztaságával függ össze: Esetenként jobban nézzék meg a hatósá- I gok — mondották —, hogy kinek adnak ki új iparengedélyt. Javasolták, hogy a tanács kérje ki az ő véleményüket is. megállja-e valaki a he a szakmában, amelyre iparengedélyt akar váltani. Volt rá példa, hogy csak „kegyelemből” szabadult új iparos került a faluba, nagy hanggal csinálta magának a propagandát, s elhalászta a kuncsaftokat a régi, jó munkájú kisiparostól — gyenge munkával is. Mert ő is olcsóbb tudott lenni, hiszen első évben adót se kell fizetni. Akadtak, akik éppen erre spekulálva „tarolták” a piacot az adott községben, majd egy év múltán ódébb- álltak, más faluban ütötték fel sátorfájukat... Mindez kedvét veszi a tisztességes módszerekkel, és megbízhatóan dolgozó kisiparosoknak. HELYESEN — polemizáló vélemény is elhangzott ezzel a kérdéskomplexummal kapcsolatban. — Legyenek azért tárgypárosak egyes régi kisiparosok is — hívta fel a figyelmet egyikük — és ne lássák mindjárt a nemkívánatos konkurrenset az új iparen- gedélyesben. A verseny mind a lakosság, mind a tisztességesen, jól dolgozó kisiparosok szemnont.iából jó, hiszen a munka minősége dönti el végül is, kikkel dolgoztatnak szívesebben a faluban retek megkülönböztetett segítésére fordítják. A tapasztalatok bebizonví. tották, hogy a korszerűtlenné vált mezőgazdasági gépek üzembentartásának nincs értelme. A rendelet utal arra is, hogy a kereskedelmi vállalatok és az üzemek később maid közzéteszik a korszerűtlennek számító gépek listáiét. Ezek pótalkatrész, beszerzése és javítása után járó ártámogatás 1969. december 31-re teljesen megszűnik. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, az AGROKER megyei telepén jelenleg 180 új traktor vár vevőre. Az információk szerint burgonya. cukorréoa gépi betakarítására alkalmas bérén, dezésekből elegendő áll raktáron. Várható, hogy a rendelkezés elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb mértékben vásároljanak új gépeket. K, S. Menetrendszerinti kenyérbolt Szaküzletek, bővülő üzemek Korszerűsödik Kiskunhalas és vidéke sütőipara Tóth István \p Jelentőségének megfelelően hét a falusi tejellátás javítása érdekében ezentúl a szarvas- marhatartáshoz tartozó létesítményeknek kell tekinteni a tejkezelés, -feldolgozás és -értékesítés célját szolgáló épületeket is, ezek létesítéséhez 70 százalékos ártámogatást lenyújtani. Leállt a dunai komp
