Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-31 / 25. szám
í. oldal 1989. Január 31. péntek Izraeli légitámadás Nincs előrehaladás a párizsi tárgyalásokon Nixon európai körútja A bagdadi rádió adását megszakítva hivatalos közleményben jelentette be, hogy helyi idő szerint csütörtök délelőtt 11 óra 30 perckor (magyar idő: 9 óra 30 perc) hét izraeli repülőgép bombatámadást hajtott végre a Jordánia északi részén állomásozó iraki haderők ellen. A védekező iraki erők az egyik izraeli bombázót lelőtték: a lángoló gép szabad szemmel jól láthatóan az Izrael által megszállva tartott szíriai magaslaton zuhant le. A közlemény hozzáfűzi, hogy iraki részről nem volt veszteség. A Reuter ismerteti azt a Tel Aviv-i közleményt, amely cáfolja a bagdadi hírt a légitámadásról. A bagdadi bejelentéssel csaknem egyidőben Am- manban a jordániai katonai szóvivő közölte, hogy a reggeli órákban két izraeli bombázó jordániai területre repült be. A jordániai légvédelmi erők tüzelése a két gépet visszafordulásra kényszerítette. (Reuter) A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtöki második teljes ülésén az ügyrendi megállapodásnak megfelelően először a dél-vietnami hatóságik és az Egyesült Államok képviselője, majd a VDK és a DNFF küldötte emelkedett szólásra. Pham Dang Lam nagykövet a sai- goni küldött tagadni igyekezett, hogy kormánya megsértette a genfi egyezményeket, és azt próbálta bebizonyítani, hogy ezeket az egyezményeket a VDK kormánya szegte meg. Végül azon erőlködött, hogy a saigoni rendszernek, a nép bizalmára épült törvényes kormány látszatát kölcsönözze. Henry Cabot-Lodge nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője rövid felszólalásában újra azt javasolta: ne a múltról, hanem a jövőről ( beszéljenek, a jövő tekintetében azonban továbbra is csak a katonai részletkérdésekre, a demilitarizált övezetre és a csapatok- kölcsönös visszavonására irányuló javaslatát terjesztette elő. Xuan Thuy miniszter, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője megállapította;- az Egyesült Államok, mint a vietnami háború, a történelem legnagyobb és legkegyetlenebb gyarmati háborújának előidézője, azért nem akarja, hogy ezen a négyes konferencián szó essen a háború eredetéről, a múltról, mert el akarja kerülni felelősségének megállapítását a jelenlegi súlyos vietnami helyzetért. Xuan Thuy rövid történelmi visszapillantásában tényekkel bizonyította az Egyesült Államok felelősségét a háború kirobbantásában, a saigoni hatóságokról szólva pedig megállapította, hogy azok csak az amerikai dollárok és ba- jonettek segítségével tudják magukat felszínen tartani. A VDK képviselője végül feltette a kérdést: vajon az amerikaiak valóban akarják-e a vietnami probléma igazságos megoldását, vagy pedig csak azért akarnak tárgyalni, hogy becsapják a nemzetközi közvéleményt, leplezzék agressziós manővereiket és fenntartsák neoko- lonialista terveiket. — Éppen ezért — hangoztatta befejezésül Xuan Thuy miniszter — egyszerre kell megoldani a politikai és a katonai kérdéseket, és a politikai kérdések rendezésével lehet a katonai kérdések rendezésére eljutni. 74 ezer vasutas sztráfkol Nixon elnök tavasszal európai körutat tervez. Az elnök útiprogramjáról egyelőre semmi sem ismeretes, propagandafőnöke. Herbert Klein azonban újságíróknak kijelentette. hogy Nixon a NATO-országok vezetőivel kíván elsősorban tanácskozni egy ilyen út során. A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy az európai utat nem kívánják-e egy szovjet—amerikai csúcstalálkozóra felhasználni. Nixon A VDK külügyminisztériuma nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok, Észak- Vietnam bombázásának megszüntetése óta, a legsúlyosabb harci cselekményeket követte el január végén, 23-án, 24-én és 26-án, amikor is az amerikai parancsnokság B—52-es nehézbombázókat küldött Bo Trach körzetének bombázására. A barbár bombatámadások következtében 18 azonban korábbi nyilatkozataiban utalt arra, hogy mindenfajta ilyen találkozás előtt az USA NATO- partnereivel kell megbeszéléseket folytatni. Washingtonban egyébként változatlanul számolnak azzal a 'e- hetőséggel is, hogy a NATO áprilisi jubileumi tanácsülését, amelyet az amerikai fővárosban tartanak meg, az új elnök esetleg ,.nyugati csúcstalálkozó” céljaira használja fel. asszony és gyerek megsebesült, illetve meghalt. Ugyanakkor a DNFF hír- ügynöksége arról számol be, hogy az Egyesült Államok fokozza a mérgező vegyszerek alkalmazását Dél-Vietnamban. Az Egyesült Államok 1968—69-ben 71 miliő dollárt irányzott elő a vegyiháborúra és naponta öt gépet küld Dél- Vietnam fölé, mérgező anyagok szórására.-mm» iMinr^i. ausztráljában Csaknem egész Ausztrália területén leállt a vasVegyiháborn Dél-Vielnamlian «&1 tr & Szovjet—dél-jemeni leánygyermekéé pedig 40. Ötvenezer dollár jutalom úti közlekedés: 74 000 vastárgyalások Csütörtökön a Kremlben folytatták a szovjet—déljemeni tárgyalásokat, amelyek január 29-én kezdődtek. A tárgyalásokban Pod- gomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Poljanszkij. a minisztertanács első elnökhelyettese, illetve Kah- tan al Saabl, a Dél-jemeni Népi Köztársaság elnöke vesz részt. Tízezer új FKP-tag Az Humanité hasábjain Georges Marchais. az FKP Központi Bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja beszámol arról, hogy 1969 első hónapjában az FKP tagjainak száma tízezer fővel gyarapodott. Emellett az új évben kétszáz új pártalapszervezet alakult. Marchais rámutat, hogy főként a fiatalság és a munkásság soraiból gyarapodott a taglétszám. „Kis”-mama A törökországi Anatóliá- ban egy asszony fele akkora gyermeket szült, mint saját maga. Az anya magassága ugyanis mindössze 89 centiméter, egészséges A csecsemőnek rendkívüli méretű édesanyja mellett egészen átlagos termetű, 177 centiméter magas apja van. Papiruszcsónakkal az óceánon Thor Heyérdahl norvég néprajztudós, aki ä Kon- Tiki nevű expedíció révén vált világszerte híressé, most újabb nagy útra készül. Ügy tervezi, hogy május végén Nyugat-Afrikából indulva egy papiruszcsónakon átszeli az Atlanti-óceánt és Közép-Ameri- kában köt ki. Heyerdahl azt akarja bebizonyítani az expedícióval, hogy a közép-amerikai kultúra. így például a mexikói piramisok eredete az Óvilágban keresendő, mert bátor hajósok már a fáraók korában átkerülhettek csónakjaikon Közép-Amerikába. Hegynek ütközött a repülőgép A török légierő négy tisztje meghalt, amikor két eltűnt vadászbombázó után kutatva helikopterük egy hegycsúcsnak ütközött és lezuhant. Az amerikai polgári légi- társaságok szervezete 50 ezer dollárt ígért annak, aki a rendőrség kezére adja a repülőgépeket erőszakkal Kubába irányító személyeket. A Magyar írók Szövetségének a nagyváradi Ady- ünnepségen részt vett küldöttsége csütörtökön délelőtt sétát tett a Holnap városában, elzarándokoltak a ház elé, amely első otthonául szolgált a Váradra tért Ady Endrének, végigmentek a hosszú hársfasoron, megálltak Léda háza előtt, majd megtekintették a barokkpalotát, „a holdfényes püspöki udvart” az árkádos kanonoksort, pompájuk annak idején a kukoricaföldek övezte viskókba torkollt. (Az éles ellentét Adyt a Nagyváradi Friss Újság 1901. áprilisi számában megjelent „Egy kis séta” című cikk megírására ihlette, amelyért a káptalan beperelte és a utas sztrájkba lépett. A dolgozók béremelést követelnek, s szakszervezeteik képviselői közölték, hogy a sztrájkot mindaddig folytatják, amíg ki nem elégítik követeléseiket. törvény rövid szabadság- vesztéssel sújtotta.) A küldöttség ezután a Körös parton haladva, elért a vármegyeházhoz — amelyre „Felszállott a páva”. Adyfalvára, az egykori Érdmindszentre, Ady szülőházához az utazás elmaradt, az amúgyis nehezen járható betonúira ónoseső hullott és az megfagyott. Lehetetlenné vált a tervezett tiszteletadás ott. A vendégek és a vendéglátók elhelyezték Ady szobrának talapzatán a romániai író- szövetség és a magyar író- szövetség koszorúit. A Magyar Írók Szövetségének küldöttsége csütörtökön délután Váradról hazaindult. Emlékezőséta Nagyváradon Ez történt Sztálingrádnál írta: V. Szt/epanov a 7. gárdahadsereg törzskarának tolmácsa Parlamenterek 1943 januárja a Volga partján látszólag nem bővelkedett eseményekben. A doni frontszakasz csapatai Rokosszovszkij tábornok parancsnoksága alatt (a 6. német hadsereg teljes bekerítése után a hadműveletben részt vett egységeket egy frontba fogták össze) tovább harcoltak, hogy a bekerített hadseregcsoportot felmorzsolják. Az egyre gyengülő ellenség, minden vesztesége ellenére, eszeveszetten ellenállt. Fegyverbe állították az utolsó tartalékokat - a harcképtelen katonákat, betegeket és sebesülteket is. Január 8-án a szovjet parancsnokság parlamentereket küldött Paulus törzskarához, javasolva a bekerítetteknek, hogy adják meg magukat. A hitleristák azonban visszautasították az ultimátumot. Január 10-én csapataink parancsot kaptak a bekerített hadseregcsoport likvidálására. Már január 25-én sikerült két részre, egy északi és déli részre osztani a „katlant”. Elérkezett január 31-e. A hadsereg törzskara a lövészárkokból már régen átköltözött Sztálingrád egyik elővárosába, Beketovkába. Ekkor már szinte minden éjszaka alhattunk. Ezen a napon is hajnalban keltünk, mint rendszerint. A tisztek rendbe hozták magukat, én éppen borotválkoztam. Egyszeriben feltárult az ajtó és a hadsereg törzskarának főnöke, Laszkin tábornok lé- peíí, be. — tolmács, hozzám! Azonnal jelentkeztem.- Egy pillanat alatt legyen kész, és indulunk — mondotta a tábornok és eltűnt. Gyorsan letöröltem még borostás arcomról a szappanhabot és a táb ornok után iramodtam, menet közben gombolgatva bundámat. Laszkin tábornok házánál az utca szokatlan képet mutatott: ott állt a hadsereg szinte egész személyautóparkja, hosszú sorban álltak a gépkocsik. Alig foglaltam helyet az egyik autóban, máris megindult a kocsisor. Mi történt - kérdeztem Laszkin segédtisztjétől — aki a kocsiban maradt. — Sztálingrádba megyünk Paulusért. — Es elmesélte a részleteket. Az elmúlt éjszaka a hadseregünkhöz tartozó tengerészgyalogos dandár katonái szorosan körülzárták a 6. hadsereg törzskarát. A németek arra kérték parancsnokságunkat, küldje el képviselőit, hogy tárgyaljanak a megadásról. Megadás ... Milyen zenéje van ennek a szónak. Paulus törzskara azonban azt a feltételt szabta, hogy a szovjet parlamenter rangban legalább tábornok legyen és feltétlenül Rokosszovszkijt képviselje. A választás Laszkin tábornokra esett. íme, itt állt előttünk Sztálingrád, a sokat szenvedett hős város. Egyszeriben kiderült, hogy nem is olyan könnyű feladat felkutatni az ostromlott ellenséges vezérkart. A térképen ugyanis gondosan fel volt tüntetve, de hogyan lehetett volna megtalálni ezen a terepen, ahol a halál és a pusztulás uralkodott! A legpontosabb vezérkari térképek sem nyújthattak segítséget: semmiféle támpont nem maradt. Köröskörül, amerre a szem ellát, mindenütt szétzúzott kő, megsemmisített acél hevert és a hó végérvényesen felismerhe- tetlenné tette az utcák arculatát. Sokáig keringtünk, egyre- másra kérdezgetve a szembejövő katonákat. Olykor németekkel is találkoztunk, fegyveresek voltak, takarókba bu- gyolálva, otromba műanyag- csizmákat viseltek. Rá se hederítve a szokatlan gépkocsikaravánra, mint a holdkórosok, baktattak valahova. Megpróbáltunk szóbaelegyedni velük, de apatikus tekintetük semmit sem árult el. A mély hóban kitaposott keskeny ösvények hol szétfutottak, hol ismét találkoztak: így volt minA „világfalu" Alekszej Rumjancev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnö- ke a Kommunyisztban, az SZKP Központi Bizottságának elméleti és. .politikai folyóiratában Mab Ce-tung „filozófiájának” antimarxtetft, lényegét tárja. maoizmust olyan túdo- mányellenes eszmerendszernek nevezi, amelyet lényegében a vallási dogmák rangjára emeltek. A szerző megjegyzi, hogy Mao anarchista nézetei nemcsak a huszas években mutakoztak meg, hanem a későbbiekben is, különösen. a hírhedt „kulturális forradalom” idején. „Mao lényegében nem ismerte és nem ismeri Marx, Engels és Lenin alapvető munkáit. A „marxizmus kí- naisításáról” elmélkedve Mao Ce-tung a nemzeti sajátosságokra hivatkozva elveti e tanok internacionalista tartalmát, általános igazságainak a kínai életre való konkrét alkalmazása helyett Mao csak azt emeli ki a marxizmusból, ami pragmatikus denütt. Szétrombolt, vagy teljesen ép tankok és ágyúk — egy csepp benzin, egyetlen töltény nélkül. Chlorodont fogkrémtubusok, ólomsúlyú, egyáltalán nem habzó szappan darabkái. Pisztolyok, géppisztolyok, puskák, acélsisakok, távcsövek, különféle ruhadarabok. Es még valami ... Eleinte azt hittük róla, hegy téglahalmaz. Amikor aztán az egyik megállónál kérdezőskö- dés közben kiszálltunk a kocsiból, valaki csizmájával megrúgta a fagyos havat. Kiderült, hogy nem téglatörmelék van alatta, hanem holttestek. A hitleristák rengeteg holttestet hagytak maguk után. Holttestek, holttestek mindenütt. Soha a háború végéig egyetlen egyszer sem láttam annyi tetemet. ... Félkörben álltak tankjaink és közöttük 43 milliméteres ágyúk. Az ágyúk csöve egyetlen pontra irányult - egy hatalmas épület romjaira. Valamikor ezt az épületet áruháznak nevezték. Az ágyúk csövénél szintén félkörben szorosan egymás mellett álltak kigombolt tölténytáskákkal és lövésre kész géppisztolyokkal a hitleristák. Ez volt Paulus törzskara. (Folytatása következik,) okokból megfelel a maoista politikának. Mao Ce-tung legismertebb filozófiai cikkeiről a tudós megjegyzi, hogy Mao felszíni jelenségeket vesz alapul, anélkül, hogy lényegükbe, mélyükre hatolna. F-ilezofálgatása szavakkal folytatót játékká degradálódik, amelyeket gyakran régi kínai forrásokból merít, s ilyen labilis alapon végzi a világ- események politikai értékelését is. Mao Ce-tung csoportja marxista frazeológiával próbálja leplezni a nemzetközi kommunista mozgalomban folytatott szaka- dár tevékenységét — mutat rá a szovjet tudós. Nincs a marxizmusnak egyetlen olyan filozófiai kérdése sem, amelyet „Mao Ce-tung eszméi” el ne torzítanának. így például a proletariátus és a burzsoázia ellentétét, amely korunk alapvető ellentéte, az anyaországok és a gyarmatok közötti ellentéttel cseréli fel. A nemzeti felszabadító mozgalom Mao szerint napjaink vezető mozgalma, míg a munkásmozgalom az 6 számára másodrendű. Különösen nyilvánvaló a fogalmak ilyesfajta felcserélése abban a Mao-féle elképzelésben, amely elsődleges jelentőséget tulajdonít a „világfalunak” s a „világ-város” körülzárásáról beszél a „világ-falu” erői által. Ez a gondolat szöges ellentétben van a kommunista és munkáspártok képviselőinek nemzetközi tanácskozásain megfogalmazott tétellel, arról, hogy korunk fő ellentéte a szocializmus i (proletariátus) és kapita- I lizmus (burzsoázia) közötti ellentét. A cikkíró végül hangoztatja, hogy Mao Ce-tung eszméi éles ellentmondásba kerültek a kínai kultúra nemzeti és általános emberi alapjaival, s lerombolják a kínai nép kialakult magatartási és erkölcsi ne imáit.
