Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-31 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUJ^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. «Vf. 25. szám 1969. január 31. PÉNTEK Ára: 80 fillér Barát és munkatárs M ebruár a mezőgazdasá­gi szakirodalom, a szak­könyvek és a szaklapok hó­napja. Szombaton, 1-én Mélyhűtőn tartják a mező- gazdasági könyvhónap idei megyei megnyitóját. Ezt számtalan rendezvény kö­veti szerte a megyében a következő hetek során: Ta­lálkozók a szakkönyvek íróival, ankétok a mezőgaz­daság különféle szakágai­nak időszerű tennivalóiról, összejövetelek és rendezvé­nyek, ahol a szakirodalom szerepéről, felhasználásáról lesz majd szó. 4 könyveknek és szak­lapoknak már a korábbi években is jó propagandá­ja volt e nagyszabású ese­ménysorozat. Számosán fi­gyeltek fel a rendszeres ol­vasás, tanulás hasznára, s látták be, hogy a mezőgaz­daság korszerű fejlődése megköveteli a tudomány fejlődésének figyelemmel kísérését, a legújabb ered­mények számbavételét és a termelésben való hasznosí­tását. A folyóiratok rend­szeres olvasójává vált a legtöbb mezőgazdasági szakember, de népszerű lett a szakirodalom a gazdák között is, hiszen a könyv­kiadás igen sok oldalúén veszi tekintetbe az igénye­ket. A tudományos műve­ken kívül számos ismeret- terjesztő munka is napvi­lágot lát manapság, mert tanulni akarnak azok a me­zőgazdasági dolgozók is, akiknek nincs magasabb is­kolájuk, nem szereztek szakképesítést. Tapasztal­hatták, hogy a tudás „jö­vedelmező”, a jobb, hozzá­értőbb munka mind ma­guknak, mind a közösség­nek hasznára válik. T? "2 a megnövekedett ér­deklődés teszi mindinkább szükségessé, hogy a gazda­ságok is többet törődjenek a mezőgazdasági szakiroda- lommal, igyekezzenek hoz­záférhetőbbé tenni dolgozó­ik számára. Hiszen azt mégsem tárhatjuk el min­denkitől, hogy valóságos kis szakkönyvtárat gyűjtsön. Ezért számot kell vetni az­zal, hogy az üzemek anyagi lehetőségei milyen mérték­ben adnak módot a gazda­ság könyvtárának gyarapí­tására és a lehetőségeket ki keH használni. ■Ä. magyar mezőgazdasá­gi termelésben nem követ­kezhettek volna be az utób­bi évtized gyors változásai még a mezőgazdasági nagy­üzem megteremtésével sem, ha nem igyekszik felkelte­ni, egyszersmind kielégíteni a szaktudás iránti érdeklő­dést a szakirodalom. Az ed­digi eredményekkel azon­ban nem érhetjük be. Ezért a következő hónap ese­ménysorozataival is arra kell törekednünk, hogy le­gyen a szakirodalom a me­zőgazdaság valamennyi dol­gozójának jő barátjává, okos mesterévé, nélkülözhe­tetlen munkaeszközévé. Tovább mélyül a magyar—szovjet barátság Szélesednek a testvérmegyei kapcsolatok A békevonatok, turistautak sikerei Tegnap ülésezett a Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége. Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára tartott be­számolót az elmúlt évi eredményekről, s javasla­tod. tett az 1969-es év munkaprogramjára. A megyei titkár előadása áttekintést adott arról a sokoldalú, ugyanakkor szí­nes, érdekes munkáról, amely a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékeny­ségét jellemezte megyénk­ben. A népek közötti barátság ápolásának főbb területei­ről mindjárt emeljük ki a testvérmegyei kapcsolato­kat. A közel egy évtizede egyre gazdagabban kibon­takozó kapcsolatok Bács- Kiskun megye és a krími területek között az elmúlt évben tovább mélyültek. A barátság társadalmi alap­jainak szélesedését mutat­ja például, hogy egész sor megyénkbeli és krími — hasonló jellegű üzem, isko­la és más intézmény kö­zött váltak rendszeressé a kapcsolatok. Minden bi­zonnyal gyümölcsöző lesz a kecskeméti állomás — szimferopoli állomás, az it­teni és ottani konzervgyár, a mi óvónőképző intéze­tünk, s az ottani pedagó­giai főiskola, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum — a Szimfero­poli Mezőgazdasági Egye­tem és több más szerv kö­zött kialakult kapcsolat. Örvendetesen fellendült a levelezés a testvérme­gyék úttörői között, s meg­történtek az első lépések a területi KISZ- illetve Komszomol bizottságok kapcsolatainak felvételé­ben is. A november 3. és 12. kö­zött megrendezett „Test­vérmegyénk hete”, az en­nek keretében lezajlott ki­állítás Kecskeméten és Ba­ján — az emberek ezreit vonzotta; csak a két kiál­lítást mintegy tízezer láto­gató tekintette meg. Nagy sikere volt az ugyanekkor megjelent „Testvérme- gyénk a napfényes Krím” című kiadványnak, mely­nek alapján a baráti tár­saság klubjaiban ismeret- terjesztő előadások hang­zottak el. Az ismerkedést szolgálták a turistautak résztvevőinek beszámolói is. A barátság bensőségessé- gét fejezték ki a küldöttsé­gek kölcsönös látogatásai — a forradalmi évfordulók alkalmából. A barátság kiszélesítésé­nek hatásos formái a mind gyakoribb személyes talál­kozások a magyar és szov­jet emberek között. Mind népszerűbbek a Szovjet­unióba irányuló turistauta­zások. Tavaly 8, egyenként harminc résztvevős turis­tacsoport utazott ki: közü­lük 6 a testvérmegyébe, 2 pedig Leningrádba. A turisták meleg szavakkal mesélik el a kinti élménye­ket, sokáig emlegetik a szovjet emberek baráti, őszinte vendégszeretetét, az építőmunka bámulatos eredményeit. Turistautakat, barátság­vonatot az idén is szervez az MSZBT a Szovjetunió­ba, részint a nagy mozgal­mi évfordulók jegyében, részint a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztése cél­jából. Ugyancsak ehhez kapcsolódnak azok a baráti találkozók, melyeket a hoz­zánk látogató szovjet turis­ták részére szervez a tár­saság. Fontos területe a Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság tevékenységének a felnőtt lakosság orosz nyel­vű oktatásának szervezése, patronálása — szoros együttműködésben a taná­csi művelődési szervekkel, a TIT-tel, pedagógusokkal. Ez évben az oktatás minő­ségi színvonalának emelése az egyik fő törekvés mind a felnőtt, mind az általá­nos iskolai nyelvoktatás­ban. A szovjet nép életének gazdagabb megismerését segítik elő a magyar nyel­ven megjelenő szovjet fo­lyóiratok. Ezek terjesztésé­re fokozott figyelmet for­dít az MSZBT. Ennek ha­tékonyságát segítik elő a Fáklya, az Asszonyok, va­lamint a társaság lapja, az Ország-Világ olvasói számá­ra rendezendő ankétok. A beszámolót élénk és tartalmas vita követte. Tóth István Áprilisban tavaszi időközi választások Az 1967-ben megtartott általános választások óta most negyedszer kerül sor az időközi választások so­rozatára. Általában februárban megkezdődik már az ápri­lisban, illetve májusban esedékes időközi választá­sok előkészítése. A törvé­nyes előírásoknak megfe­lelően mindenütt gondos­kodnak arról, hogy a je­lenlegi helyzetet tükrözzék a választójogosultak név­jegyzékei. Márciusban kezdődik és négy héttel a választás napja előtt zárul a jelölő gyűlések sorozata. A ha­gyományokhoz híven szá­mos helyen üzemekben, termel őszövetkezetekben vagy állami gazdaságokban tartják a választók össze­jöveteleit. Valamennyi vá­lasztópolgár értesítést kap arról, hogy milyen sorszá­mot kapott a választói név­jegyzékben, s melyik vá lasztókerülethez, szavazó helyiséghez tartozik. Fejlesztésre 27 millió - Befejezés előtt az iskolakörzetesítés Tanácsülés Baján, Dunavecsén Csütörtökön délelőtt ta­nácsülésen vitatták meg a bajai járás 1969. évi költ­ségvetési és fejlesztési ter­vét. Összegezve az elmúlt év gazdálkodását, megállapít­ható, hogy a községi taná­csok általában jól haszno­sították a gazdaságirányí­tási reform kínálta lehető­ségeket. A községfejlesztésben az elmúlt év új helyzetet je­lentett a munka szervezeti és tartalmi vonatkozásai­ban egyaránt. A pénzgaz­dálkodásból sürgősen szám­űzni kell azonban a „pót­hitel szemléletet”, vagyis azt, hogy a tanácsok ere­jükön felül vállalnak fel­adatokat bízva abban, hogy a többletköltségeket a já­rási tanács utólagosan fe­dezi majd. A járási tanács idei köz­ponti költségvetése egyéb­ként összességében 43 mil­lió forinttal számol. Ami a fejlesztési alap költségvetését illeti, az a harmadik ötéves terv cél­kitűzéseinek figyelembevé­telével került összeállítás­ra. Emeljük ki, hogy pél­dául a művelődési intéz­ményekkel kapcsolatos programban összesen 7 művelődési ház építésének megkezdése, illetve folyta­tása szerepel a járás idei tervében. Megállapították a ta­nácsülés résztvevői, hogy - —-•mi forintos idei terv feszített tartalmaz és körültekin­Elindulás Kiskőrösön három szakszóvetkezet nagyüzemi műve­lésre alkalmas szőlőtáblát alakít. 50 holdon már foly­nak a földmunkák. A reggeli indulás előtt felsorakoz­nak a gépek, hogy Földi Jáno6 agronómus irányításival újabb területet simít­sanak eL A három szakszövetkezet együttműködéséről a 3. oldalon közlünk cik­ket tő, elemző gazdálkodást kí­ván majd meg. Az előterjesztést a ta­nácsülés egyhangúlag ha­tározattá emelte. Egyidejűleg ülést tartott a Bajai Városi Tanács is. A tanácsülésen részt vett dr. Ortutay Gyula ország- gyűlési képviselő és dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke. A fő napirendi téma a választások óta eltelt idő­szak testületi, illetve ta­nácstagi munkájának az értékelése volt. Ezután a város elmúlt évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, illetve az 1969. évi kötségvetést vitatták meg a tanácsta­gok. A NEB tavalyi munkájá­nak értékelése és az idei első félév munkatervének elfogadása után a tanács­ülés jóváhagyta a városi tanács idei munkatervét. • A tanácsok munkájának eredményessége, a járás gazdasági, szociális helyze­te, valamint az 1969. évre szóló fejlesztési program és költségvetés megvitatása szerepelt a Dunavecsei Já­rási Tanács napirendjén is. Horváth József járási vb-elnökhelyettes megnyi­tója után dr. Kovács László vb-titkár terjesz­tette az ülés elé a taná­csok munkájáról szóló je­lentést, majd Majer Imre vb-elnökhelyettes ismer­tette a költségvetést és a fejlesztési program • főbb mutatóit. A jelentésekben és a vi­tában megállapították, hogy javult a tanácsok hatósági tevékenysége, az ügyintézés és a testületi munka. A tanácsülés a beter­jesztett költségvetést jóvá­hagyta és külön is felhív­ta a szakigazgatási szervek figyelmét a fej'esztési programban szereplő solti 8 tantermes iskola, vala­mint a szabadszállási hét­közi kollégium felépítésé­re, illetve felújítására. E két létesítménnyel ugyanis befejezést nyer a járás is- kolakörzetesítési program­ja. A továbbiakban, a ta­nácsülés egyéb ügyeket tárgyalt. fl csehszlovák szövetségi gyűlés ülése Csütörtökön délelőtt a Drágái vár spanyol termé­ben került sor a csehszlo­vák szövetségi gyűlés két kamarájának első egvüttes ülésére, amelyen Peter Colotka professzort a föde­rációs parlament elnökévé választották. A föderációs parlament első elnökhelyet­tese Josef Smrkovsky lett,

Next

/
Thumbnails
Contents