Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

Á széngázmérgezésről Az étkezés kultúrája A fűtési idényben min­dig megszaporodik a szén­gáz, azaz szénmono xid- mérgezések száma. Hány­szor olvashatunk az újsá­gokban arról, hogy gya­nútlan, makkegészséges emberek este lefekszenek, és reggel holtan találják őket az ágyukban. A tra­gédia oka csupán a ha­nyagság, vagy a tájékozat­lanság. Hogyan kerülhet­jük el az ilyen szomorú eseteket? Először is mit kell tud­nunk a széngázról, a mér­gező szénmonoxidról? A széngáz a modem techni­ka terméke, a természet­ben alig fordul elő. Míg a széndioxid minden égés természetes mellék- terméke, addig a szénmo- noxid csak akkor jön lét­re. ha a levegőben nincs elég oxigén. A szén gázmérgezés ve­szélyességét fokozza, hogy a szénmonoxid színtelen, szagtalan gáz, tehát jelenléte a leve­gőben alig vehető észre. Alkotórésze a világítógáz­nak is és így a háztartási gázmérgezéseknek egyik fő okozója. Ha a kályhában nincs megfelelő léghuzat, az égés tökéletlenné vá­lik. ugyancsak széngáz ke­letkezik. De szénmonoxid van az autó kipufogó gá­zában is, ami csukott aj­tajú garázsban a motor üresen járatása esetén, könnyen összegyűlik és mérgezést okozhat. Fenh- ál'hat azonban a széngáz- mérgezés vészéivé, a ki­alakult alacsony légnyomás köve*keztéb°n a száguldó autó belsejében is, amikor: a karosszéria alatt a fel­gyülemlett, meleg kipufo­gó gázok hehato’nak a ko­csi belsejébe. Fz elsősor­ban a gyermekekre ve­szélyes. akik közelebb he- lveTirn^riek el a kocsi pa­dozatához és a szerveze­tük i<5 érzékenyebb. Tudnunk kell. hogy a dohányfüstben is van bi­zonyos mennyiségű szén­Jubiláló képeslap Az idén huszadik évfo­lyamába lépett egy nép­szerű képes folyóiratunk: a Család és Iskola, amely ezentúl Gyermekünk cím­mel jelenik meg. A jubiláló képeslapba Lugossy Jenő művelődés- ügyi miniszterhelyettes írt vezércikket, melyben ösz- szefoglalta a lap szülőket, pedagógusokat segítő, ne­mes célkitűzéseit. A kö­vetkező oldalakon Véle­ményünk szerint címmel színes csokorban közli a lap januári száma az ol­vasók észrevételeit, kíván­ságait. A riportok mellett a legszélesebb körű érdek­lődésre dr. Fekete József Hogyan tovább a matema­tikával? és Vekerdy Ta­más Hogyan kell tanulni című cikkek számíthatnak, amelyek szülőknek, peda­gógusoknak egyaránt sok hasznos tanáccsal szolgál­nak. Pályaválasztási ta­nácsadó című rovatában a lap — hagyományaihoz híven — e számában is részletesen foglalkozik a pályaválasztási lehetősé­gekkel. monoxid, s valószínű, hogy az erős doáhnyosok gyakori fejfájása, hány­ingere ezzel kapcsolatos. Mi történik, ha az em­ber szénmono xidot léle­gez be? A szénmonoxid éppúgy a vérbe kerül, mint a jó levegővel belélegzett oxigén. Mindkettő .a vörösvérsei- tek festékanyagához, a he­moglobinhoz kötődik. A szénmonoxid azonban olyan szoros kapcsolatba kerülhet a vér festék­anyagé vóiI, hogy az oxi­gént már nem képes fel­venni. Így természetesen a vér. ezt az élethez nél­külözhetetlen anyagot nem tudja eljuttatni a szerve­zet sejtjeihez. A széngáz- mérgezésben meghalt em­ber tehát tulajdonképpen megfullad, mintha csak a torkát szorították volna össze. Ezt a halálnemet „belső fulladásnak” is ne­vezhetnénk. hiszen ilyen­kor a szervezet belső lég­zése mondja fel a szolgá­latot A széngáz mielőtt a vért megmérgezné, eszmélet- vesztést és légzésbénulást idéz elő. Az első felüle­tes kábulatból a megmér- gezettet a fejfájás és a hányinger felébresztheti. Ilyenkor ösztönösen az ab­lakhoz megy, hogy oxi­géndús levegőhöz jusson. Ha nem esik össze, meg­menekül. Mi a teendő, ha lezárt szobában eszméletlen sze­mélyt találunk, akinek ar­ca piros, erősen horkol. testhőmérséklete a normá­lisnál . alacsonyabb és nincs alkoholszaga. (Ez utóbbi ismertetőjel azért fontos, mert a szénmo- noxidmérgezés tünetei sokban hasonlítanak a ré­szegséghez. A fő különb­ség, hogy a részeg má­morából felébredve ká­bult. „macskajajos”. a széngázmérgezettet viszont ilyenkor rendszerint kü­lönös dühroham keríti ha­talmába.) Akkor széngáz- mérgezésre gyanakodha­tunk. Széngázmérgezésnél leg­első feladat, hogy min­den ajtót, ablakot azon­nal kinyissunk. Ha gáz­ömlésre gyanaksznuk, ak­kor sem villanyt, sem gyufát nem szabad gyúj- táni, a robbanási veszély miatt. A mérgezettet mi­nél előbb friss levegőre kell vinni, vagy legalább is az ablak közelébe he­lyezni. Azonnal kezdjük meg a mesterséges léle­geztetést és hívjunk or­vost A széngázmérgezés megelőzésének egyik legfontosabb feltétele ebben az idényben a he­lyes fűtés. A kályhák ajtaját csak ak­kor szabad lezárni, ami­kor a fűtőanyag teljesen leégett és már csak vö­rösen izzik. Ha újra rá­teszünk a tűzre, akkor a szén vagy a fa ne fedje be teljesen a parazsat, mert ez is tökéletlen égést idézhet elő és széngázöm­lést eredményezhet. Dr. S. R. ÜJ BOTOROK A már régóta kapua.o, kis helyet foglaló, kétszemé­lyes rekamiéhoz és kényelmes fotelekhez ízléses és gazdaságos, natúrszínű szekrényfalat is megálmodtak a tervezők. Az élet fenntartásához a szervezetnek tápanya­gokra van szüksége. A tápanyagszükséglet azt jelenti, hogy a szerve­zetnek mennyi fűtőanyag­ra (kalóriára, zsírra, szén­hidrátra), építőanyagra (fehérjére), vitaminra és ásványi anyagra van szük­sége. Mi azonban nem ka­lóriát, fehérjét, vagy ás­ványokat eszünk, hanem különböző ízű, halmazál­lapotú és hőmérsékletű ételeket. Éppen ezért a táplálkozásnál nem sza­bad csak a szükségleteket 6zem előtt tartani, hiszen az emésztés nem csupán vegyi, hanem egyben ideg- rendszeri folyamat is. A terítés szerepe A jó étvággyal elfo­gyasztott étel „vérré vá­lik”, de a kellemetlenül „legyűrt” élelem rosszul emésztődik és kihaszná­latlanul távozik a szerve­zetből. Az ételek meg­emésztését a 6zájüreg és a gyomor — bélrendszer emésztőnedvei végzik, ezek termelődése pedig idegrendszeri hatásokra indul meg. Az étel meg­látása és illata az emész­tőnedvtermelés egyik in­gere, természetes tehát, hogy az ízléses tálalás, terítés a jó emésztés fon­tos feltétele. Ezért cse­lekszik helytelenül az, aki étkezés közben olvas, hi­szen az olvasás eltereli a figyelmet az étkezésről, és ezáltal csökken az emésztőnedvtermelés. Káros szokások Helytelen szokás az ét­kezés * közbeni televízió­nézés is. Sok családban az utóbbi időben a tv megzavarta a kialakult étkezési rendet. Minél ér­dekesebb a műsor, annál inkább eltereli a figyel­met a táplálkozásról. De nemcsak a tv-nézés csökkenti vagy rontja az étvágyat, az emésztést, ha­nem az asztalnál kialaku­ló vita is. Leghelyesebb tehát a fehér asztalnál az étkezésre figyelni, vagy csak közömbös témákról folytatni kedélyes cseve­gést. Vannak az étkezés­nek olyan illemszabályai is, melyet még az üzemi étkezdékben is mindenki­nek be kell tartani. Még tréfa kedvéért sem sza­bad gusztustalan dolgok emlegetésével próbára ten­ni valakinek az étvágyát. Édes vagy sós ? A táplálkozástudomány eredményeinek felhaszná­lása a konyhában nem je­lenti azt,. hogy az ízlést, mint az étvágy egyik fon­tos meghatározó tényezőjét szem elől tévesztjük. Sem gyermeket, sem beteg, vagy egészséges felnőttet nem szabad rákényszerí­teni arra,-hogy'olyan ételt egyék, amit nem szeret, csupán azért, mert az „egészséges”! Ugyanazt a tápanyagot egyébként ugyanaz az ember más formában esetleg szívesen elfogyasztja. A sárgaré­pát például főzelékfor­mában'sokan nem szere­tik, de ugyanezt a sárga­répát húslevesben kifőve, már szívesebben meg­eszik. Az étvágy irányítja szervezétünket abban is, hogy édes vagy sós ételt fogyasszunk, hogy a zsíros ételhez savanyúságot együnk, stb. Étvágyunk csak olyan ételre gerjed, amellyel kapcsolatban már bizonyos tapasztalataink vannak. Ezért is van a hazai ételnek „más íze”... De nemcsak az ételek szí­ne, alakja, illata lehet ét­vágygerjesztő! Megfigyel­ték, hogy jó étvágyú tár­saságban a rossz étvágyú gyermek, vagy a beteg felnőtt étvágya is megja­vul. Ezt a megfigyelést nemcsak a rosszul evő gyermekek felerősítésére lehet felhasználni, hanem fordított értelemben, a fogyókúrázó vagy diétázó betegek étkezésénél is. Nehéz a diétát megtarta­ni, ha az asztalnál a csa­lád többi tagja jó étvágy- gyal falatozza azt, ami a diétázó számára tilos! Akinek étrendje tehát egészségügyi szempontból korlátozás alá esik, az egyék külön, mert így sokkal könnyebben elke­rülheti a „kísértéseket”. Nem illik tehát a fogyó­kúrázót bécsiszelettel, cu­korbajost tortával, gyo­morbajost nehéz, fűszeres, zsíros étellel, vagy alko­hollal kínálni. HÉTFŐ: Paradicsomleves, rakott burgonya, káposztása. Iáta. KEDD: ZBWség'eves, gom­bapörkölt spagettivel, cseme­geuborka. i SZERDA: Gulyásleves, — krumplis tészta, cékla salátá­val. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, le. rakott darált hús, burgonyapüré, vágott savanyúság. , FENTEK: Halászlé, túróscsusza tepertővel. SZOMBAT: Sz kelkáposzta. VASÁRNAP: Almaleves, — rántott csirke szalmakrumpli, körtebefőtt, kakaós dióstekercs. LERAKOTT DARÄLT HÜS. SO deka marhahúst ledará­lunk, hozzáadunk egy egész tojást, kevés sót, egy kávés­kanál lisztet 2 'kanál morzsát, majd az egészet összekever­jük. Ezután elkészítjük a töl­teléket: • Két tojást kikeverünk 2 sze. let tejben áztatott fehér ke­nyérrel, egy kánál apróra vá­gott zöldpetrezselyemmel és nagyon kevés - apróra vágott hagymával: Kissé megsózzuk és hozzáadjuk a két tojás felvert haDját. Tűzálló edényt zsírral kikenünk ég a darált hús felét beletesszük, ráhe­lyezzük a tölteléket és beta, karjuk a hús másik felével, a tetejét kis vajjal, vagy zsír­ral meglocsoljuk és sütőben pirosra sütjük. Tálalás előtt felszeleteljük, egy deci tej­föllel, kevés paradicsomiével meglocsoljuk és még 10 per­cig a sütőbe tesszük. Burgo. nyapürével tálaljuk. Ez a szobaUcrenJezcs küiü-íjscn a kisméretű laká­sok tulajdonosainak tetszésére számíthat. Végűi egy szép és modern gyermekszobabútor. FOKHAGYMÁS bélszín- SZELET. 60 deka hártyájától, zsírjától megtisztított bélszínt ujjnyi szeletekre vágunk, jó vékonyra kiverünk és kissé megsózzuk. Lábasba 2 kanál zsírt teszünk és 2 nagyobb hagymát apróra vágunk, va­lamint 1—2 cikk fokhagymát, megpirítjuk, majd belerakjuk a bélszínszelcteket 1—2 ka-> nál vizet teszünk alá és pu­hára pároljuk. TOJÁSLEPÉNY virslivel. 2 személyre veszünk 4 tojást. 10 deka virslit lehámozunk és vastagabb szeletekre vágjuk; Kevés zsírban párolva a to­jáslepényre tesszük, majd az így megtöltött lepényt villá­val összecsavarjuk. Ha virsli nincs, kolbásszal is készíthet­jük. Adhatunk hozzá egy kis köménymagos burgonyát, VEGYES SALÄTA. Három tojást keményre főzünk, meg­tisztítjuk. Három héjában főtt burgonyát meghámozunk és három ecetes uborkával mind­ezt szép apró kockákra vág_ juk. Három tojássárgáját, 3 kanál tejfölt, kevés ecetet és cukrot zománcos edénvben felforralunk, kihűlésig állan­dóan keverjük. Beleteszünk három kávéskanál mustárt és tejfölt, megsózzuk és a fenti masszával összekeverjük. KAKAOS DIÓS TEKNŐS. Hozzávalók; 4 tojás, 'rö deka cukor, 5 deka liszt, 15 deka darált dió, 12 deka kakaó, 10 kanál víz, fél csomag vaní’ia. 4 tojás sárgáját a 10 kanál vízzel addig keverünk, amíg jól megkeményszik, azután hozzákeverünk 15 deka cuk­rot, a kakaót, vaníliacukrot, majd a tojásfehérjék felvert kemény habját, melyhez még hozzáveszünk 5 deka cukrot. Végül hozzáadjak a liszttel összekevert darált diót. Vaj­jal kikent és liszttel kiszórt teosibe öntjük. Amilcor meg­sült körülvágjuk, fehér panír_ ra kiborítjuk és savanykás ízű lekvárral megkenjük, a n^oír segítségével felgöngyöl­jük. Vaníliás porcukorral be­szórlak, vékony szeletekre szeljük fel, de csak akkor, amikor már kihűlt*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents