Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
4. oMst 1969. Január S3. csütörtök Rekordmennyiségű vegyszert használtak fel mezőgazdasági nagyüzemeink Televízió a tanyán A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztálya a napokban összesítette az elmúlt évi növényvédőszer felhasználását. A felmérésből kiderült, hogy a mező- gazdasági üzemek a különféle rendeltetésű védőszerekre 850 millió forintot költöttek. 100 millióval többet mint az elmúlt évben. Ez rekordnak számít a hazai mezőgazdaság történetében. Különösen nagy a fejlődés a vegyszeres gyomirtás vonatkozásában; míg 1960-ban mindössze 420 ezer kataszteri holdról ^száműzték” a gyomokat vegyi kezeléssel, addig tavaly ez a terület elérte a 2,4 millió holdat, tehát a vegyszeresen kezelt terület több mint ötszörösére növekedett Ehhez az eredményhez Bács-Kiskun megye is hozzájárult a maga rekordjával. Mezőgazdasági nagyüzemeink 1968-ban csaknem nyolcvannégymillió forintot költöttek védekezőszerekre. A legkeresettebb szer a K 64-es jelű vegyianyag, amelyet a kukoricánál alkalmaztak. Az AG- ROKER tájékoztatása szerint ebből 605 mázsát vásároltak az üzemek ötmillió forint értékben. Alaposan visszaesett viszont a kereslet a rézgáAz élüzem címet a gazdaság ötször nyerte el, egymást követő években. Az 1962-es év eredményei alapján egyúttal Bács-Kis- kun megye legjobb állami gazdasága rangjára is szert tett. S ami mint rang nem hivatalos ugyan, de a gazdaság jelenlegi és jövőbeli sikereinek alapja, azt így foglalhatnánk össze; a Hosszúhegyi Állami Gazdaság modern nagyüzemmé yált. Mit jelent ez a gazdálkodás folyamatában? Az üzemegységi rendszer 57- ben, 58-ban alakult ki, nagyjából ekkor kezdődtek a jövedelmezőséggel kapcsolatos, a mostanihoz képest még eléggé kezdetleges vizsgálatok. 60—61 óta az üzemegységek részére is külön terveket szabtak meg. Aztán kialakult az eredményesség ágazatonkénti viasgálata. < Hasznosabb értékesítés A földbe süllyesztett betonpince gyomrában — végleges kiépülés után 80 ezer hektós lesz — a vas- bordázatú felső folyosóról végig pillantva a csempék csillogó során, látványnak sem utolsó dolog, ami a szem elé tárul. A palackozóban a termés kétharmadát töltik üvegekbe. Az igazgató bizakodik: a külföldi kereslet a bor iránt növekvőben van. S ha a hozamot tovább növelik, olcsóbb árakkal is jól érvényesülnek. Már felismerték az igazságot: aki győzi mennyiséggel, azt nem vágja agyon az alacsony ár. licnáL E régi gombaölő szernél már hatékonyabbak az új vegyi anyagok, a nagyüzemi gazdaságokban már csak elvétve alkalmazták. A felmérés szerint sok még a javítani való a növényvédelem szervezésénél és a helyszíni munkáknál egyaránt. A kémiai anyagok hasznosításának aránya továbbra is kedvezőtlenül alakul, — alig haladja meg az ötven százalékot! — mégpedig azért, mert a helytelen raktározás és a szakszerűtlen fel- használás miatt a készítmények jelentős része tönkremegy, a szavatossági idő lejárta előtt. Annál is inkább figyelemre méltó ez a veszendőbe ment ötven százalék, mert a számítások alapján a mezőgazdaságban a kémiai eredetű termelőeszközökre egy év alatt fordított összeg eléri a gép és az épület amortizáció nagyságát, tehát hatalmas őszszegekről van szó! Megyénkben az elmúlt évben már a százezer holdat is meghaladta a vegyszerekkel kezelt terület nagysága és az információk alapján továbbra is rohamos ütemű emelkedésre számíthatunk. Persze a minél hasznosabb értékesítés továbbra sem megvetendő szempont, sőt éppen emiatt építik fel a pince szomszédságában a 400 vagon befogadóképességű hűtőházat. És a termés gyengébb minőségű hányadának hasznosítása céljából a gyümölosléüzem is mihamarább elkészül. Az új sertéstelep, amely 44 milliós beruházással épül, évi 7000 hízó kibocsátására lesz képes. A telepre szükség van, az utóbbi években már takarmányfelesleg jelentkezik. önálló feladatok A korszerűsödés emberi konzekvenciái semmivel sem jelentéktelenebbek, mint a közgazdaságiak. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 23 egyetemi, illetve főiskolai, továbbá 14 felsőfokú technikumi végzettségű szakembert alkalmaz — az 1968. év végi állapa- tok szerint. A fiatal szakemberek zömmel helybeliek — vagyis azokból a községekből származnak, amelyekre a gazdaság működési körzete kiterjed —, s nagyobb részük a gazdaság ösztöndíjasaként került ide. Jó néhánynak a szülei is a gazdaságban dolgoznak. Amint az egyetemi és a főiskolai padokból ideérkeznek, tüstént önálló feladatot kapnak; rájuk bíznak egy-egy területet az idősebb, nagy tapasztalattal bíró szakemberek irányításával. Kezdetben bebizonyíthatják már, mire képesek. S az önálló munkának ez a hangsúlyozott szerepe ko— Hányán te vagytok, gyerekek? — Harmincnyolcán — előzte meg a számolást a tanító. — Ki nem látott eddig közületek televíziót? A kisfiúk, kislányok sorba nyújtják fel a kezüket A látogató számolja, s a végeredményt mondja. — Tizennégyen. . Ez a kis epizód január 8án játszódott le, a kiskőrösi járás szarvaskúti tanyai iskolájában. A vendég Katona Tibor volt, a járás népművelési felügyelője. A televízió — a járási tanács ajándéka — már megelőzte őt Ez alkalommal csak a gyerekek örömében osztozott, beszélgetett velük. Kérte őket, hogy vigyázzanak a készülékre, hallgassanak a tanító bácsi tanácsaira. ök is, szüleik is sokat tanulhatnak, szórakozhatnak a tv műsoraiból... Szinte meghatotta Katona elvtársat, mikor a kisiskolások — a szokásostól eltérően így köszöntek el, kórusban, minden összebeszélés nélküL — Köszönjük szépen a televíziót. Egy vb-hcrtározattal kezdődött Ez az aprócska esemény egy kedves része annak a programnak, amely tavaly, szeptember 3-án, egy járási tanácsi vb-határozatrántsem csak a szakemberek körében érvényesül, öt évvel ezelőtt a szőlő gépesítése elérte azt a fokot, hogy a gazdaság vezetői elhatározták: a nem gépesíthető munkákat a családok végezzék el, akkora területen, amennyit egész évre elvállalnak. Ma már a szőlő nagyobb része családi művelésben van, mintegy másfél száz dolgozó vállalásában. Hogy a módszer bevált, azt a terméseredmények kellően bizonyítják. 1968-ban már a cukorfokot is fi gyeim be vették az eeredmények értékelésénél. Igen kevesen vannak olyanok, akiktől a vállalt területet meg kellett vonni Műszaki átképzés A gyorsított gépesítéssel a hozzáértő szakemberek alkalmazását illetően nem tudtak lépést tartani, ezért kénytelenek voltak a helyi képzés rendszeres formáját nyújtani a jelentkező fiatalok részére. A 60-as évek elejétől számítva évente 20—25 ifjú embert iskoláznak be a tanműhelyekbe, ahol három év alatt szerzik meg a szakmunkásképesítést. Korántsem marad mindegyikük a gazdaságban, a környékbeli tsz-ek csábítása nem csekély, ám más szempontból nézve a dolgot ez lényegében a tsz-ek támogatásának az egyik hatékony módja. A gazdaság ezzel úgyszólván a falun maradó fiatalok műszaki átképzésének a misszióját tölti be. (Folytatjuk.) Hatvani Dániel tál vette kezdetét Ez mondta ki: villanyfényt kell vinni a tanyára. Igen ám. Könnyű a szó — nehéz a só — ahogy a szólásmondás tartja. Köny- nyebb egy vb-határozatot megszövegezni, ám mennyi munka, erőfeszítés következik a megvalósításig! A járás lakosságának — kerekítve — 40 százaléka él tanyákon. Márpedig kétszer se kell mondani, mennyi az olyan tanya, határrész, ahol a villamosítás lehetetlen. Azaz hogy: mégis lehetséges ilyen helyekre is villanyfényt vinni. — Csak helyi áramforrások útján — idézi most a vb-határozat akkori intencióit Csizmadia Tibor élvtárs, a járási tanács vb-el- nöke, akinek nyugodt szavaiból érezhetően csendül ki a csendes öröm. Afelett, hogy reális volt a Vb elképzelése, s hogy a bizo- nyos „helyi áramforrások” leghatásosabb gerjesztője az összefogás volt. Minderről itt esik szó, az új- járási párt- és tanácsszékház elnöki szobád jában. Egyikében a sok hasonlóan szép, modem, ugyanakkor rendkívül célszerű ökonámiával berendezett helyiségeknek ahol — szimbólumként is — minden együtt van, amit a járás szellemi, fizikai energiája létrehozott. Értve a színes bútorokat, az ötletes szefcrényfalat, vagy a szobafalnyi ablakot éppúgy, mint a járás híres, borfajtáit, a művészi hatású batikolt képeket Mindenki adott bele — Az aggregátort az ottani tszcs, s a közvetlenül is érdekelt lakosság és a községi tanács szerezte be a fejlesztési alapból. A televíziót a járási tanács adta ... Ehhez hasonló volt a megfogalmazás azokra a tanyai iskolákra vonatkozólag, melyek egy-egy tanyacsoport központjaként villanyfényt kaptak az említett vb-ülés óta. Csupán ilyen eltérésekkel, hogy például az Abonyi majori iskolának — Bocsa — az erdőgazdaság vette az aggregátort. Vagy, hogy Fi- scher-Bócsáo a nagy teljesítményű aggregátor működtetéséhez egy traktort is beszereztek a helyiek. E két helyen 280—300 tanyai ember közös kincse, kultúrálódásának, színvonalas művelődésének, szórakozásának lett forrása az elektromosság, illetve a televízió. De így van már Zöldhal- mon, s a kezdeményezők példáján így lesz Bagi-Bó- csán is. Soltvadkerten — a felsőcsábori, sei ym esi két tanyai iskolát a vezetékes hálózatba kapcsolták be, Kővágón és Szarvaskúton a szakszövetkezetek vásároltak aggregátort az iskolának Felsőcebén, Erdőtelken szintén működik már a tv. Az idei költségvetésből további 4 televíziót vásárolnak, mégpedig a Csá- szártöltés-Csala pusztai, a Kecel-Szilos, a soltvadker- ti tsz- és az alsótabdi iskolába ... A hitetlenek is hisznek A járási tanácstól távozóban, a községi tanácselnökök értekezletéről szállingózók között Molnár Ferencet a bócsai vb-elnököt is megpillantjuk. Tőle érdeklődünk, hogy is megy az a fischer-bócsai villamosítás, a traktorokkal, villanypóznákkal, bekötésekkel? — Ki tudná azt pontosan, kinek a pénzéből vettük a traktort? — mosolyog. Közös küszködés eredménye ott minden. A traktor fölé úgy építettünk gépházat, hogy még az iskolások is rakták-adták a vályogot Tíz házba a villanyt is bevezettük. A póznákat a tanya körüli fákból vágták — s cserélték egymástól — az emberek ... Majd vezetik már a többi tanyába is — 30—35 ház köthető be — a villanyt Azok akik eddig nem hitték, hogy meg tudjuk csinálni... A szilveszteri műsort 80 ember nézte a tv előtt... Zsúfolt volt az iskola az Abonyi majorban is. De- mizsonokkal mentek az emberek, de az erdész, Valkai Sándör, aki a tv-nek is kezelője egy kortyot se engedett inni senkinek — éjfél előtt... ö arról is híres, hogy a járás őt bízta meg itt a népművelési teendők összefogásával. Nem jól mondom: felkérték, s 6 • szívesen vállalta, örömmel „panaszolta”: — Mióta televízió van az iskolában, úgyis minden estém foglalt... Azelőtt nálunk — de a többi tanyacsoportnál is — havonta két-három alkalommal jöttek össze harminc-negyvenen. Most egyetlen este többen vannak... A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma most hozott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kényszerelvonó kezelést — ameny- nyiben törvényi, illetve egészségügyi feltételei fennállnak — a kiszabott szabadságvesztés tartamától függetlenül el kell rendelni. Nem lehet mellőzni pusztán abból az indokból, hogy az elkövetővel szemben hosszú tartamú szabadság- vesztést szabtak ki, s ez szükségtelenné tenné a Vízóra Lehet-e túlzott mértékű a falu városiasodásának folya. mata? Össztársadalmi szem-* pontból aligha. A vízmű vállalatok tapasztalatai alapján viszont igen. Az ellentét — ahogy mondani szoktuk — nem antagonisztikus. f eloldása néha attól függ, hogy van-e elegendő vízmérő. Igen, vízmérő. A kultúrál, tabb otthoni környezet megteremtését, ami feltétlenül beletartozik a városiasodás fogalmába elősegíti a vízmű- vesítés. Sok-sok kilométernyi vízvezetéket fektetnek le évente a falvak, községek ut_ cáiban sok-sok társadalmi munkaóra alatt. S amikor néhány méterre van már a csaptól a ház előtt elnyúló cső, akkor szökik fel többnyire a higgadt falusi ember vérnyomása. A vízvezeték bekötését a tanács ugyanis csak abban az esetben engedélye, zi, ha egyúttal vízórát is felszerelnek. Ez érthető. Mert anug egyesek átalányt fizettek, g közben veteményt locsoltak, vagy éppen szódásüvegeket hűtöttek a csap alatt, a számla és a tényle. ges fogyasztás közti különb« séget a helyi tanácsoknak kellett kiegyenlíteni. Példánl Katymáron is med- dőn húzódik végig a vezeték a Lenin utcában több ház kapuja előtt, hiszen a mérőműszerek hiányában nem vezethették be a lakásokba a vizet. A Dél Bács.Kiskun megyei Vízmű Vállalat illetékes bajai üzemvezetőségén elmondták, hogy ilyen okból tavaly 257 Igénynek nem tudtak eleget tenni a körzetük« ben. Ennyivel kevesebbet szállított a Magyar Optikai Művek, ahol a szóbanforgó készüléket gyártják. Most viszont, amikor fagyott a föld, és szinte senki sem vál. lalkozik a bekötésre, raktá- ron is fekszik néhány óra a bajaiaknáL Az idei előjelek mégsem biztatóak. Az Észak Bács-Kiskun megyei vízmű Vállalat például 3570 különböző vízmérőt rendelt meg, s a MOM ennek a 10 százalékát sem igazolta vissza. A megyében mintegy nyolcezer vízmérő kellene, hogy a megrendelőkhöz bekössék a vízvezetéket. Köztük azokhoz a falusi családokhoz, akik közelebb szeretnének kerülni a városi életmódhoz, ök kérdezik: mikor lesz elegendő vízóra, Magyar Optikai Művek? Halász Ferenc kényszerelvonó kezelést. Egyébként ilyen esetben az elítéltet a szabadság- vesztés letöltése előtt két hónappal kell a kényszerelvonó kezelés végett az erre a célra kijelölt büntetésvégrehajtási intézetbe átszállítani. A kényszerelvonó kezelés megfelelően alkalmazva — feltéve, hogy orvosi akadályai nincsenek — hozzájárulhat, hogy az elítélt kiszabadulása után ne folytassa korábbi italozó életmódját B. P. Jfonw&tieqNitiktéiivitowi ív. A »»i rr I ■ ■ JOYO alapjai TMh István Bucka Hangzatosabb, tájjellegübb elnevezést nem is kaphatott volna Csengődön a nyáron felavatott új vendéglő és presszó, mint amit visel: Bncka. Nemcsak a helybeliek, de a környék fiatalsága Is szívesen látogatja, főként a hétvégi délutánokon, estéken az Ízléssel berendezett, tágas, szép szórakozóhelyet. Elvonókúra — a börtönben is
