Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

4. oldal 1969. január 21. kedd Meghatványozódott alkotó kedvvel A legutóbbi választások alkalmával — a korábbi­hoz képest — megnagyob­bodtak tanácsi választóke­rületeink. Ennek megfele­lően kevesebb tanácstagot választott Csikéria lakossá­ga. Ez a változás minőségi­leg javította a tanácstagi tevékenység színvonalát. Sokkal látogatottabbak pél­dául a tanácsülések, iga­zolatlan távolmaradó na­gyon ritkán akad. Az akti­vitás növekedését bizonyít­ja, hogy a tanácsülési fel­szólalások nagyon kevés ki­vétellel lényegbevágóak voltak, a választókkal való szoros kapcsolattartást tük­rözték. Jogok, kötelességek Arra törekedtünk^ hogy a lakosság megismerje az új gazdaságirányítás rend­szeréből adódó jogokat, kö­telességeket, lehetőségeket, Mennyire sikerült ez, sok mindenből lemérhető. Pél­dául abból is, hogy sza­bálysértési ügyben mind­össze öt alkalommal kellett eljárni. Ennek során a két megbírságolt személy fel­lebbezés nélkül kifizette — az általa is jogosnak ér­zett — bírság összegét. Vagy: a község 100 száza­lékra teljesítette adóbevé­teli kötelességét. A tanácsülések napirend­jére tűzött előterjesztések rendszerint lényeges témá. kát tartalmaztak, s nem véletlen, hogy egy sem ke­rült közülük elutasításra. Hozzájárult ehhez a ta­nácstagoknak a választóik­kal tartott jó kapcsolata, az, hogy a végrehajtó bi­zottság vezetői személyesen segítettek a napirendi té­mák előadóinak, s nem utolsósorban az is, hogy a főbb kérdések elemzésé­re felkértük az illetékes állandó bizottságokat. Rendszeres tájékoztatás A tanácstagok tájékozott­ságát segítettük elő azzal, hogy a végrehajtó bizott­ság két tanácsülés között végzett munkájáról rend­szeres tájékoztatást adtunk. A tanácsi testület határo­zata nélkül nem változtat­tunk sem a költségveté­sen, sem a fejlesztési célo­kon. S a község életére ki­ható kezdeményezésről, megállapodásról feltétlenül számot adtunk a tanács­nak. Nem véletlen tehát a községünkben lemérhető kedvező politikai légkör, a szocialista demokrácia egyre jobban érzékelhető érvényesülése. Az előző évihez képest tavaly pél­dául csaknem 22 százalék­kal több választó vett részt a tanácstagi beszámolókon, ahol 63 különböző hasznos javaslat vetődött fel, bizo­nyítva a lakosságnak a közügyek iránti nagyobb érdeklődését. Vagy egy még beszédesebb példa a 12-es választókerület lakosainak türelmetlensége, amellyel sürgették a választott em­berük számadását, infor­mációit S ez megítélésem szerint nagy dolog! Külön fejezetet érdemel­ne tanácstagjainknak az a gyümölcsöző kapcsolata, melyet családlátogatások révén tartanak fenn válasz­tóikkal. Ám jcsaik röviden: a múlt évi ilyen látogatá­sokon 115 különböző, s a legtöbbször megalapozott észrevétel, javaslat gyűlt össze. Ezeket fontossági sorrendbe szedtük, s anya­gi lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk orvoslásuk­ról, megvalósításukról. Őszinte válasz Természetesen őszinte vá­laszt adunk azokra a felve­tésekre. melyek megvalósí­tásához egyelőre hiányzik a lehetőség. A gazdaságirányítás új rendszere tehát meghatvá­nyozta tanácsunk alkotó kedvét, s ez megmutatko­zott a lakosság igényeinek jobb kielégítésében is. Ezt szolgálta például a köz­ponti buszváró létesítése, vagy a Tavankúti sor vil­lamosítása. A fejlesztési alap és a költségvetés új módja kedvezően hatott a helyi önállóságra. Taná­csunk saját bevétele 10,3 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Fej­lesztési alapunk bevétele 12 százalékkal volt nagyobb. Ezt nem utolsósorban a lakosság önkéntes hozzá­járulása segítette elő, mely egy személyre vetítve 22,6 százalékkal haladta meg az 1967. évit. Vízin Gergely vb-elnök Csikéria Egy év alatt Figyelmeztető statisztika több mint száz halálos áldozat Kuka-idill Színhely: Kecskemét, Le­nin város. Az utcát nem áruljuk el. Nem mintha ti­tok lenne, de minek ter­heljük azzal az illetékese­ket, hogy azt keresgéljék. Esetenként mindegyik utca ilyen a Leninvárosbam. Ezért legjobb volna, ha a gyűjtőkocsi bárhol a város szélén nekiállna, s akkor majd csak eltűnik a többi­vel együtt ez a szemét is. Az elmúlt 1968-as esz­tendő sajnos, bővelkedem kyözúti szerencsétlenségek­ben Dávid József rendőr őrnagyot, a megyei rendőr­főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának ve­zetőjét arra kértük, hogy erről tájékoztassa olvasóin­kat. Első kérdésünk ez volt — Hány közúti szeren­csétlenség történt a megyé­ben? —■ Elöljáróban szeretném az országos statisztikához viszonyítani megyénket. A korábbi években a közle­kedési balesetek számát te­kintve, Pest, Borsod után Bács-Kiskun megye követ­kezett. A múlt évben öt megyében volt magasabb a közlekedési szerencsét­lenségek abszolút száma, mint nálunk, s négy me­gye megközelített bennün­ket. Rátérve a kérdés lé­nyegére: Megyénkben ta­valy 1470 közúti közleke­dési baleset történt, amely­ből 1071 sérüléssel. 399 pe­dig sérülés nélkül végző­dött. Ha 1967-hez viszonyí­tunk, úgy 17 százalékkal több volt a baleset. Ez nemcsak a megnövekedett helyi és nemzetközi for­galomnak, hanem a sok szabálytalanságnak is tu­lajdonítható. A legnagyobb növekedést a kiskunfélegy­házi és a kiskőrösi járás­ban tapasztaltuk, ahol 57. illetve 47 százalékkal több volt a baleset, mint 1967- bem — Szeretnénk hallani a sérülések következményei­ről, s a baleseteket előidé­ző okokról. — Kilencven olyan bal­eset történt, tavaly, ame­lyek következtében 102-en vesztették életüket. Ezek közül a legtöbb, összesen 39 gyorshajtásból. 13 pedig a gyalogosok szabálytalan­sága miatt keletkezett A bajt okozó járműveket te­kintve 43 esetben a sze­mélygépkocsik és motorke­rékpárok vezetői voltak a felelősek. A legtöbb halá­los áldozat az E—5-ös úton. a Kecskemét—Lakitelek közötti úton. illetve a Kis­kunfélegyháza—Kiskunha­las—Tompa közötti úton történt, összesen 467 sú­lyos kimenetelű baleset történt, amelynek során 584 személy — 8 százalék­kal több. mint 1967-ben — sérült meg. Az előidéző okokat vizsgálva azt ta­pasztaltuk, hogy négy sza­bálytalanságból — gyors­hajtás, elsőbbségi jog meg nem adása, szabálytalan kanyarodás és előzés — ke­letkezett az Összes balese­tek 58 százalékai!). Ki­emelném a gyorshajtást, ugyanis ez a szabálysértés az összes szerencsétlenség 27 százalékának volt elő­idézője. Nyomatékosan fel­hívnám a statisztika ada­taira a gyalogosok figyel­mét: az úttesten való sza­bálytalan áthaladás 109 esetben idézett elő szeren­csétlenséget Kis jó Sándor: SAKK Kezdő színészről halljuk olykor, hogy nem tud mit csinálni a kezével. Sakko­zót ilyen kritika nem ér­het. Mert hogy mit müvei kacsóival a mester, amiköz­ben a helyzetet fontolóra veszi, arról oldalakon át le­hetne mesélni. Népszerű az elmetorna, télen-nyáron dúlnak a partik megyeszer- te, s vége-hossza nines a gondokodást serkentő kéz- játékváltozatoknak. ÍZ' edvelt a hajpedrős -**■ megnyitás. Villám-, gyors öt lépés után meg­torpan az iram, dönteni kell a hatodik felől. Jobb­keze kétujjával kikeresi há­rom elülső hajszálát a mes­ter és összefogván pödör egyet rajtuk. Elereszti most, ám kapja hirtelen és hár­mat pödör. Már a huszár után nyúl, ám félúton meg­áll, mégsem ezt, mondja. Keze visszamegy és a haj­szálakat lehúzza az orra nyergéig. Hirtelen gyűrűbe formálja, váratlanul el­ereszti és a futót kapja nyakon: megvan a hatodik lépés. Közismert az orrtámasz­tó vezércsel. Ugyancsak a kéz játéka a legfontosabb. Bástyával oldaloz az ellen­fél, feszül a helyzet. Bal hüvelykujját orra hegyé­hez támasztja, s azt kezdi bevezetőül préselni a mes­ter. Az orr vége lassan lapul, lapul és amikor to­vább már nem lapítható, hirtelen alulról támasztja föl. Ezáltal az orr vissza­magasodik és végül is a he­lyén marad. Az állás egyen. súlyba jött. Veszélyben a király- szárny, csak az elhárító homlokmasszázs segíthet. Két ujjal két szemöldöke közé gyűri a bőrt a mester, most második gyűrés, har­madik gyűrés, majd ugyan­ez a masszázs visszafelé, többször, erélyesen. A füg­gélyes ráncok elsimulnak és hosszanti irányban szép, piros csík marad. Mire ki- fehérszík, lehet kezdeni az új partit. Elviselhetetlen feszültsé­get a fülgyűrő változat old­hat föl. Menete: 1. Marok­ra fogni a bal fület. 2. Ki­csire összegyűrni. 3. Hir­telen elengedni. 4. Jóleső érzet és megnyugtató tudat, hogy milyen szépen kiug­rik. l\fekem legjobban a 1" szicíliai bajusztépő tetszik. Főleg oly fiatalok művelik, akik idejekorán megnövesztették és megál­lás nélkül vele foglalkoz­nak. A sakkozás közben al­kalmazott eljárás a követ­kező: Minden egyes szálat külön-külön kihúzni, ami­kor félig kint van, vissza­tolni. Aztán újból kihúzni, visszatolni, kihúzni, vissza­tolni ... s az ellenfél, kü­lönösen, ha idősebb fickó, végül is oly idegessé válik, hogy elnézi az állást és marhát húz. Ami legrégebbi sakkem­lékeimet illeti, nem akarok untalan a múlt dicséreté­be esni, de egykoron a sakk is más volt. Férfiasabb, erőteljesebb. Tizennégy éves voltam, s mint a kecskeméti refor­mátus főgimnázium negye­dik osztályának növendéke, tanúja lehettem minden idők legtüzesebb sakkcsatá­jának. Május volt, év végi össze­omlás a Vigadókertbe jár­tunk tanulni, egyre keves- bedő reményével annak, hogy az egész évi mulasz­tások a hátralevő napok során behozhatok lesznek. A Katona József park foly­tatása volt a Vigadókért, az a terület, amelyen ma a KTE-sporttelep terül el. Roskatag, öreg épület volt a Vigadó, táncteremmel, kuglizóval (a mai klubház a Kaszinó nyári helyisége­ként sokkal később épült), apáink fiatalkorában teme­tő volt itt még, no egyszó­val romantikus vidék, na­gyon szerettük. Mivel a vizsgákra való fölkészülés kilátástalannak tűnt, kese­rű sakktusákba öltük a nagy magyar bánatot, s vé­get érni nem akaró par­tik dúltak a víztorony alatt. Mert itt még az is volt, persze csak olyan parklo­csolásra való, mini vízto­rony. A felejthetetlen ösz- szecsapásban Gombos Pali országos barátom vezényel­te a világos támadását, Va- duraj Milován a sötét vé­delmét, s egyszerre csak fölorditott: — Hol a bástyám, az anyátok ezmegaz?!? Mert bár a Karsztok kö­vei közt látta meg a nap­világot, s mint horvát cse­rediák alig egy éve került a Hírős Városba, a férfia­sabb szólamok már tőröl- metszett alföldi tájszavak­ban hangzottak ajakiról. TW/W aga a kérdés, akkor és ott, nem volt idő­szerűtlen. Gombos Pali or­szágos barátom ugyanis el­addig ismeretlen cselt al­kalmazott. A sakkirodalom­ban tudtommal ma sincs nyoma. A végjáték egyik őrizetlen pillanatában Va- duraj balbástyáját lelopta a tábláról. Hogy a mérkőzést ki nyerte volna meg, máig sem tisztázódott. A követ­kező percben ugyanis olyan általános verekedés kereke­dett, hogy a sétatér csősze alig tudta kiszedni egymás nyakából a banda tagjait. Én megúsztam egy közepes macsulival (akkor így hív­tuk a csárdást, a frászt, a magyar ötöst, mai nevét nem ismerem) — Biczó Zsi­gának azonban kiszállt az első kapafoga. S másnap arra a kérdésre, hogy mi a Zrínyiász eredeti címe, köz­tetszést aratva felelte: — Figeti vefedelem. — Kérjük, beszéljen a szerencsétlenségek okozói­ról, s a balesetveszélyes he­lyekről is. — A számok azt bizo­nyítják, hogy a legtöbb balesetet a motorosok (412). a személygépkocsik (331) és a kerékpárosok (213) okoz­ták. Figyelmeztető, hogy a motorosok az összes bal­esetnek hozzávetőlegesen egyharmadát, a kerékpáro­sok pedig több szerencsét­lenséget okoztak, mint a tehergépkocsik. A balese­tek a megyében elszórtan történtek, s a korábbi évek­ben meglevő úgynevezett veszélyhelyek az ellenőrzé­sek, megelőző intézkedések hatására lényegében meg­szűntek. Mégis szólni kell az E—5-ös út lakott terü­leten kívüli szakaszáról, ahol összesen 118 baleset történt. S ha már az E— 5-ösnél tartunk, említést érdemel Kiskunfélegyháza belterülete. Itt az útvonal mindössze 2 kilométeres szakaszára a múlt évben 34 balesethez kellett kivo­nulni. A Kecskemét és La­kitelek közötti úton a me­gyeszékhely szélétől a 6-os kilométerig, és a 27—29-es kilométer között a legve­szélyesebb szakasz, hiszen itt 39 szerencsétlenség volt. A Kecskemét—Solt közötti úton előfordult 67 baleset pedig zömében az 5—9. va­lamint a 36—37-es kilomé­terek között történt. — Melyek az idei év leg­fontosabb feladatai? — A közlekedésrendésze­ti munkában a legtöbb erőt. s a szabályok szigorát al­kalmazva azt szeretnénk elérni, hogy a már fentebb említett baleseti okokat megszüntessük. Ehhez ren­delkezésünkre állnak a kü­lönböző technikai eszközök, s természetesen a törvé­nyek nyújtotta lehetőségek — fejezte be nyilakozatát Dávid József rendőr őr­nagy. G. G. Válaszol az illetékes Jeqtalai a tsllbér Lapunk december 13-i számában „Bértoll” cím­mel megjegyzést közültünk a kecskeméti 1. sz. posta- hivatalról, az íróeszközök bérbeadásával kapcsolat­ban. Az alábbiakban ismer­tetjük a Szegedi Postaigaz­gatóság válaszlevelét. „A Petőfi Népe múlt évi, december 13-i számában megjelent „Bértoll” című cikkben foglaltakra értesí­tem az érdekelteket, hogy a Postaügyi Értesítő 1953. évi 50. számában megjelent — és ma is hatályban levő — 3001—116/8. a. sz. utasítás­ban foglaltak szerint a pos­tahivatalok kötelesek gon­doskodni arról, hogy ele­gendő írószer álljon a kö­zönség rendelkezésére. A postahivatalok illetékesei egy forint betét, biztosíték ellenében adják ki az író­szert használatra. A toll visszaadásakor azonban a betétet — az egy forintot — vissza kell adni! A kiadott toliakért nem szabad hasz­nálati díjat szedni! Ameny- nyiben a cikkírótól a toll használatáért 20 fillért kér­tek, szíves elnézését kér­jük. Török József igazgató-helyettes”

Next

/
Thumbnails
Contents