Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
4. oldal 1969. január 21. kedd Meghatványozódott alkotó kedvvel A legutóbbi választások alkalmával — a korábbihoz képest — megnagyobbodtak tanácsi választókerületeink. Ennek megfelelően kevesebb tanácstagot választott Csikéria lakossága. Ez a változás minőségileg javította a tanácstagi tevékenység színvonalát. Sokkal látogatottabbak például a tanácsülések, igazolatlan távolmaradó nagyon ritkán akad. Az aktivitás növekedését bizonyítja, hogy a tanácsülési felszólalások nagyon kevés kivétellel lényegbevágóak voltak, a választókkal való szoros kapcsolattartást tükrözték. Jogok, kötelességek Arra törekedtünk^ hogy a lakosság megismerje az új gazdaságirányítás rendszeréből adódó jogokat, kötelességeket, lehetőségeket, Mennyire sikerült ez, sok mindenből lemérhető. Például abból is, hogy szabálysértési ügyben mindössze öt alkalommal kellett eljárni. Ennek során a két megbírságolt személy fellebbezés nélkül kifizette — az általa is jogosnak érzett — bírság összegét. Vagy: a község 100 százalékra teljesítette adóbevételi kötelességét. A tanácsülések napirendjére tűzött előterjesztések rendszerint lényeges témá. kát tartalmaztak, s nem véletlen, hogy egy sem került közülük elutasításra. Hozzájárult ehhez a tanácstagoknak a választóikkal tartott jó kapcsolata, az, hogy a végrehajtó bizottság vezetői személyesen segítettek a napirendi témák előadóinak, s nem utolsósorban az is, hogy a főbb kérdések elemzésére felkértük az illetékes állandó bizottságokat. Rendszeres tájékoztatás A tanácstagok tájékozottságát segítettük elő azzal, hogy a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról rendszeres tájékoztatást adtunk. A tanácsi testület határozata nélkül nem változtattunk sem a költségvetésen, sem a fejlesztési célokon. S a község életére kiható kezdeményezésről, megállapodásról feltétlenül számot adtunk a tanácsnak. Nem véletlen tehát a községünkben lemérhető kedvező politikai légkör, a szocialista demokrácia egyre jobban érzékelhető érvényesülése. Az előző évihez képest tavaly például csaknem 22 százalékkal több választó vett részt a tanácstagi beszámolókon, ahol 63 különböző hasznos javaslat vetődött fel, bizonyítva a lakosságnak a közügyek iránti nagyobb érdeklődését. Vagy egy még beszédesebb példa a 12-es választókerület lakosainak türelmetlensége, amellyel sürgették a választott emberük számadását, információit S ez megítélésem szerint nagy dolog! Külön fejezetet érdemelne tanácstagjainknak az a gyümölcsöző kapcsolata, melyet családlátogatások révén tartanak fenn választóikkal. Ám jcsaik röviden: a múlt évi ilyen látogatásokon 115 különböző, s a legtöbbször megalapozott észrevétel, javaslat gyűlt össze. Ezeket fontossági sorrendbe szedtük, s anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk orvoslásukról, megvalósításukról. Őszinte válasz Természetesen őszinte választ adunk azokra a felvetésekre. melyek megvalósításához egyelőre hiányzik a lehetőség. A gazdaságirányítás új rendszere tehát meghatványozta tanácsunk alkotó kedvét, s ez megmutatkozott a lakosság igényeinek jobb kielégítésében is. Ezt szolgálta például a központi buszváró létesítése, vagy a Tavankúti sor villamosítása. A fejlesztési alap és a költségvetés új módja kedvezően hatott a helyi önállóságra. Tanácsunk saját bevétele 10,3 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Fejlesztési alapunk bevétele 12 százalékkal volt nagyobb. Ezt nem utolsósorban a lakosság önkéntes hozzájárulása segítette elő, mely egy személyre vetítve 22,6 százalékkal haladta meg az 1967. évit. Vízin Gergely vb-elnök Csikéria Egy év alatt Figyelmeztető statisztika több mint száz halálos áldozat Kuka-idill Színhely: Kecskemét, Lenin város. Az utcát nem áruljuk el. Nem mintha titok lenne, de minek terheljük azzal az illetékeseket, hogy azt keresgéljék. Esetenként mindegyik utca ilyen a Leninvárosbam. Ezért legjobb volna, ha a gyűjtőkocsi bárhol a város szélén nekiállna, s akkor majd csak eltűnik a többivel együtt ez a szemét is. Az elmúlt 1968-as esztendő sajnos, bővelkedem kyözúti szerencsétlenségekben Dávid József rendőr őrnagyot, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának vezetőjét arra kértük, hogy erről tájékoztassa olvasóinkat. Első kérdésünk ez volt — Hány közúti szerencsétlenség történt a megyében? —■ Elöljáróban szeretném az országos statisztikához viszonyítani megyénket. A korábbi években a közlekedési balesetek számát tekintve, Pest, Borsod után Bács-Kiskun megye következett. A múlt évben öt megyében volt magasabb a közlekedési szerencsétlenségek abszolút száma, mint nálunk, s négy megye megközelített bennünket. Rátérve a kérdés lényegére: Megyénkben tavaly 1470 közúti közlekedési baleset történt, amelyből 1071 sérüléssel. 399 pedig sérülés nélkül végződött. Ha 1967-hez viszonyítunk, úgy 17 százalékkal több volt a baleset. Ez nemcsak a megnövekedett helyi és nemzetközi forgalomnak, hanem a sok szabálytalanságnak is tulajdonítható. A legnagyobb növekedést a kiskunfélegyházi és a kiskőrösi járásban tapasztaltuk, ahol 57. illetve 47 százalékkal több volt a baleset, mint 1967- bem — Szeretnénk hallani a sérülések következményeiről, s a baleseteket előidéző okokról. — Kilencven olyan baleset történt, tavaly, amelyek következtében 102-en vesztették életüket. Ezek közül a legtöbb, összesen 39 gyorshajtásból. 13 pedig a gyalogosok szabálytalansága miatt keletkezett A bajt okozó járműveket tekintve 43 esetben a személygépkocsik és motorkerékpárok vezetői voltak a felelősek. A legtöbb halálos áldozat az E—5-ös úton. a Kecskemét—Lakitelek közötti úton. illetve a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas—Tompa közötti úton történt, összesen 467 súlyos kimenetelű baleset történt, amelynek során 584 személy — 8 százalékkal több. mint 1967-ben — sérült meg. Az előidéző okokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy négy szabálytalanságból — gyorshajtás, elsőbbségi jog meg nem adása, szabálytalan kanyarodás és előzés — keletkezett az Összes balesetek 58 százalékai!). Kiemelném a gyorshajtást, ugyanis ez a szabálysértés az összes szerencsétlenség 27 százalékának volt előidézője. Nyomatékosan felhívnám a statisztika adataira a gyalogosok figyelmét: az úttesten való szabálytalan áthaladás 109 esetben idézett elő szerencsétlenséget Kis jó Sándor: SAKK Kezdő színészről halljuk olykor, hogy nem tud mit csinálni a kezével. Sakkozót ilyen kritika nem érhet. Mert hogy mit müvei kacsóival a mester, amiközben a helyzetet fontolóra veszi, arról oldalakon át lehetne mesélni. Népszerű az elmetorna, télen-nyáron dúlnak a partik megyeszer- te, s vége-hossza nines a gondokodást serkentő kéz- játékváltozatoknak. ÍZ' edvelt a hajpedrős -**■ megnyitás. Villám-, gyors öt lépés után megtorpan az iram, dönteni kell a hatodik felől. Jobbkeze kétujjával kikeresi három elülső hajszálát a mester és összefogván pödör egyet rajtuk. Elereszti most, ám kapja hirtelen és hármat pödör. Már a huszár után nyúl, ám félúton megáll, mégsem ezt, mondja. Keze visszamegy és a hajszálakat lehúzza az orra nyergéig. Hirtelen gyűrűbe formálja, váratlanul elereszti és a futót kapja nyakon: megvan a hatodik lépés. Közismert az orrtámasztó vezércsel. Ugyancsak a kéz játéka a legfontosabb. Bástyával oldaloz az ellenfél, feszül a helyzet. Bal hüvelykujját orra hegyéhez támasztja, s azt kezdi bevezetőül préselni a mester. Az orr vége lassan lapul, lapul és amikor tovább már nem lapítható, hirtelen alulról támasztja föl. Ezáltal az orr visszamagasodik és végül is a helyén marad. Az állás egyen. súlyba jött. Veszélyben a király- szárny, csak az elhárító homlokmasszázs segíthet. Két ujjal két szemöldöke közé gyűri a bőrt a mester, most második gyűrés, harmadik gyűrés, majd ugyanez a masszázs visszafelé, többször, erélyesen. A függélyes ráncok elsimulnak és hosszanti irányban szép, piros csík marad. Mire ki- fehérszík, lehet kezdeni az új partit. Elviselhetetlen feszültséget a fülgyűrő változat oldhat föl. Menete: 1. Marokra fogni a bal fület. 2. Kicsire összegyűrni. 3. Hirtelen elengedni. 4. Jóleső érzet és megnyugtató tudat, hogy milyen szépen kiugrik. l\fekem legjobban a 1" szicíliai bajusztépő tetszik. Főleg oly fiatalok művelik, akik idejekorán megnövesztették és megállás nélkül vele foglalkoznak. A sakkozás közben alkalmazott eljárás a következő: Minden egyes szálat külön-külön kihúzni, amikor félig kint van, visszatolni. Aztán újból kihúzni, visszatolni, kihúzni, visszatolni ... s az ellenfél, különösen, ha idősebb fickó, végül is oly idegessé válik, hogy elnézi az állást és marhát húz. Ami legrégebbi sakkemlékeimet illeti, nem akarok untalan a múlt dicséretébe esni, de egykoron a sakk is más volt. Férfiasabb, erőteljesebb. Tizennégy éves voltam, s mint a kecskeméti református főgimnázium negyedik osztályának növendéke, tanúja lehettem minden idők legtüzesebb sakkcsatájának. Május volt, év végi összeomlás a Vigadókertbe jártunk tanulni, egyre keves- bedő reményével annak, hogy az egész évi mulasztások a hátralevő napok során behozhatok lesznek. A Katona József park folytatása volt a Vigadókért, az a terület, amelyen ma a KTE-sporttelep terül el. Roskatag, öreg épület volt a Vigadó, táncteremmel, kuglizóval (a mai klubház a Kaszinó nyári helyiségeként sokkal később épült), apáink fiatalkorában temető volt itt még, no egyszóval romantikus vidék, nagyon szerettük. Mivel a vizsgákra való fölkészülés kilátástalannak tűnt, keserű sakktusákba öltük a nagy magyar bánatot, s véget érni nem akaró partik dúltak a víztorony alatt. Mert itt még az is volt, persze csak olyan parklocsolásra való, mini víztorony. A felejthetetlen ösz- szecsapásban Gombos Pali országos barátom vezényelte a világos támadását, Va- duraj Milován a sötét védelmét, s egyszerre csak fölorditott: — Hol a bástyám, az anyátok ezmegaz?!? Mert bár a Karsztok kövei közt látta meg a napvilágot, s mint horvát cserediák alig egy éve került a Hírős Városba, a férfiasabb szólamok már tőröl- metszett alföldi tájszavakban hangzottak ajakiról. TW/W aga a kérdés, akkor és ott, nem volt időszerűtlen. Gombos Pali országos barátom ugyanis eladdig ismeretlen cselt alkalmazott. A sakkirodalomban tudtommal ma sincs nyoma. A végjáték egyik őrizetlen pillanatában Va- duraj balbástyáját lelopta a tábláról. Hogy a mérkőzést ki nyerte volna meg, máig sem tisztázódott. A következő percben ugyanis olyan általános verekedés kerekedett, hogy a sétatér csősze alig tudta kiszedni egymás nyakából a banda tagjait. Én megúsztam egy közepes macsulival (akkor így hívtuk a csárdást, a frászt, a magyar ötöst, mai nevét nem ismerem) — Biczó Zsigának azonban kiszállt az első kapafoga. S másnap arra a kérdésre, hogy mi a Zrínyiász eredeti címe, köztetszést aratva felelte: — Figeti vefedelem. — Kérjük, beszéljen a szerencsétlenségek okozóiról, s a balesetveszélyes helyekről is. — A számok azt bizonyítják, hogy a legtöbb balesetet a motorosok (412). a személygépkocsik (331) és a kerékpárosok (213) okozták. Figyelmeztető, hogy a motorosok az összes balesetnek hozzávetőlegesen egyharmadát, a kerékpárosok pedig több szerencsétlenséget okoztak, mint a tehergépkocsik. A balesetek a megyében elszórtan történtek, s a korábbi években meglevő úgynevezett veszélyhelyek az ellenőrzések, megelőző intézkedések hatására lényegében megszűntek. Mégis szólni kell az E—5-ös út lakott területen kívüli szakaszáról, ahol összesen 118 baleset történt. S ha már az E— 5-ösnél tartunk, említést érdemel Kiskunfélegyháza belterülete. Itt az útvonal mindössze 2 kilométeres szakaszára a múlt évben 34 balesethez kellett kivonulni. A Kecskemét és Lakitelek közötti úton a megyeszékhely szélétől a 6-os kilométerig, és a 27—29-es kilométer között a legveszélyesebb szakasz, hiszen itt 39 szerencsétlenség volt. A Kecskemét—Solt közötti úton előfordult 67 baleset pedig zömében az 5—9. valamint a 36—37-es kilométerek között történt. — Melyek az idei év legfontosabb feladatai? — A közlekedésrendészeti munkában a legtöbb erőt. s a szabályok szigorát alkalmazva azt szeretnénk elérni, hogy a már fentebb említett baleseti okokat megszüntessük. Ehhez rendelkezésünkre állnak a különböző technikai eszközök, s természetesen a törvények nyújtotta lehetőségek — fejezte be nyilakozatát Dávid József rendőr őrnagy. G. G. Válaszol az illetékes Jeqtalai a tsllbér Lapunk december 13-i számában „Bértoll” címmel megjegyzést közültünk a kecskeméti 1. sz. posta- hivatalról, az íróeszközök bérbeadásával kapcsolatban. Az alábbiakban ismertetjük a Szegedi Postaigazgatóság válaszlevelét. „A Petőfi Népe múlt évi, december 13-i számában megjelent „Bértoll” című cikkben foglaltakra értesítem az érdekelteket, hogy a Postaügyi Értesítő 1953. évi 50. számában megjelent — és ma is hatályban levő — 3001—116/8. a. sz. utasításban foglaltak szerint a postahivatalok kötelesek gondoskodni arról, hogy elegendő írószer álljon a közönség rendelkezésére. A postahivatalok illetékesei egy forint betét, biztosíték ellenében adják ki az írószert használatra. A toll visszaadásakor azonban a betétet — az egy forintot — vissza kell adni! A kiadott toliakért nem szabad használati díjat szedni! Ameny- nyiben a cikkírótól a toll használatáért 20 fillért kértek, szíves elnézését kérjük. Török József igazgató-helyettes”