Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
194t. Jannir It. ndraip 8. oldat A „Téték” 11 világsikere Ai elmúlt esztendőben csaknem télszáz magyar színpadi mű, hangjáték tv_produkcló és bábdarab talált pódiumot szeri; a világban. 1968. slágere kétségtelenül Örkény István Tóték című műve. Bemutatták a párizsi „Galté Montparnasse Színházban”, a hosszabb Ideje tartják műsoron Varsóban. Újvidéken, Marosvásárhelyen és Szabadkán. Színre került már a göteborgi Városi Színházban, Davísban as University of California együttese mutatta be, egy Időben volt a premierje a nyugat-berlini Schiller Theaterben, illetve a helsinki Nemzeti Színházban, s csak napokkal előbb a koppenhágai Gladsax# Teaterben. A közeli hetekben tűzik műsorra a stockholmi Városi Színházban, as oslói Det Nonrske Tea teret-ben és az aarhusl (Dánia) Városi Színházban. Rövid Idő alatt sikeres utat futott be Karinthy Ferenc két egy- f elvonáson«, a „Bösendor- fer” és a „Dunakanyar". Répára Egy régi nagykanizsai óráscsalád leszármazottja. Cserfőy Sándor értékes alkotást, „képórát” ajándékozott a város múzeumának. A százévesnél régebbi Időmérőt egy festménybe építették be „toronyóraként”. Másik érdekessége, hogy óránként felhangzik rajta a Klapka-lnduló. Az öreg óra ma Is pontosan mutatja az Időt. Három grácia Lehár-operett, amely újjászülelett Ismét bebizonyosodott, lágának díszletei közé, de munkája nyomán Igazi, ha- érdemes Időnként elővenni úgy, hogy kitűnő, fordula- mlsítatlan operett hangulat az elmúlt évtizedek nagy tos, mesével ajándékozta született. Turián György operett komponistáinak ha- mgg^ mintegy ráadásként, nagy műgonddal formálta ,-/ A H gyatékát. Tavaly egy hasonlóképpen szerencsés ötlet folytán kapott új sző vegkönyvet a Rigó Jancsi és ért meg a kecskeméti színpadon kirobbanó sikert. A tetszésnyilvánítások —\ már ami az operett szöveg A Három grácia egy ki- meg a tömegjeleneteket, rá csit bécsi operettromanti- egyébként is jellemző a deka, egy kicsit — nagyon koratív színpadi beáll: tá- ízlésesen és mértéktartóan sokra való törekvés. Ez alrevil és egy kicsit krimi is, még ha az operettek ha- g)-flj' kálómmal újra bebizonyította, nemcsak a súlyos drámai szituációk megjele- ijesztgetik is a közönséget költéséhez ért kitűnően, hagyományos vaktöltényeivel könyvét Illeti — elsősorban x Ami az átdolgozást lile- nem az operett hatások kiCsorba Istvánnak szóltak, ti, nem mondhatjuk el, aknázásához is. A színé- akiről eddig Is mindenki amit a Rigó Jancsiról meg szék az ő rendezői vezeté- tudta, hogy szellemes em- kellett jegyeznünk, hogy sével lelkesen, ledületesen bér és legfőbb hobbyja az nevezetesen egy kicsit túl- komédiáznak, semmi erőioperett, de azt, hogy a sző- zott méretűre sikerült vol- tetettség sincs a játékban, vegkönyvírás rejtelmében na. A szövegkönyv mér- láthatóan mindenkinek tet- llyen pompásan el tud iga- téktartó. A zenét is dú- szik a saját szerepe, mert zodnl, talán mégsem hitte sította az átdolgozás, né- hiszen módja van hozzáad- volna senki. A Három grá- hány sikerszámot más nia alakításához saját mű- cia átdolgozása végképp be- Lehár operettekből is ide- vészi ötleteit, tapasztalatait bizonyította, hogy ava- csalogattak. Azt is el Is. Ez a felszabadultan ter- tott szakértővel állunk kell árulni, az eredeti Há- mészetes, s ugyanakkor fe- szemben, az a tavalyi első rom gráciához Lehár nem gyelmezetten egybehangolt siker egyáltalán nem a vé- írt nyitányt. A kellemes, játékstílus teszi igazán él- letlen műve volt. frappáns hanghatásokra tö- ménytelivé az előadást. Ezzel a Három gráciával rekvő kerékded nyitányfan- Gyólay Viktória, a Há- kapcsolatban egy másik ér- tázia, ami a bemutatón rom grácia egyikének, Ele- dekességet Is érdemes meg- megszólalt, Kemy Kálmán- nának szerepében kedves említeni. A „gráciák” első nak, a zenekar vezetőjének humorral, modernségre tö- cfme „A szitakötők tánca” műve. rekvő játékstílussal formálvolt Lehár Olaszországban mutatta be az európai közönségnek. Ebből a sikertelen szövegből — angol írói segédlettel — pompás kiállítású revfl lett. A Lehár-! operettvilágon egy kissé túlmutató műfajba Is betört tehát ez a ragyogó komponista a szövegírói jóvoltából. Csakhát egy modem revűoperettet, pláne azzal az eredendően bárgyú mesével egy még olyan kitűnő vidéki színházban Is nehéz elképzelni a technikai kiállítás óriási költségei miatt. így aztán Csorba Pista visszahelyezte a darabot a bécsi operett vlA három grácia (Balogh Rózsa, Gyólay Viktória és Károlyi Mária) Ady-emlékműsorok a rádióban és a tv-ben Ady-megemlékezések során — a költő halálának 50. évfordulója alkalmából — több műsorral kapcsolódik be a Magyar Rádió és televízió is. A rádióban megkezdődött „Ady Endre élete és költészete” című előadássorozat. ”A Rádió Ady-emlékkönyve” a kortársi emlékezéseket fűzi csokorba. „Miért szép?” című sorozatban az évforduló alkalmával többször Is sor kerül Ady-versek elemzésére. Január 27-én nyilvános Ady-estet sugároznak a rádió stúdiójából. A rádió ifjúsági osztályának „Ifjú szívekben élek” című műsora szintén a költő-óriás emléke előtt tiszteleg. A gróf és a színész '(Juhász Tibor és Sas József). A színpadon Turián ja meg alakítását. Neki jut- György rendezői ötletessé- nak a legszebb Lehár meló- géből, s nem utolsó sor- diák. A dalok megformálá- ban a kitűnő szereplőgárda sával, hangulati értékeinek na küzdeni, mit kezdene ilyen viszonyok között?" Unszolásra mégis vállalta a megtiszteltetést. A választáson 86 szavazatot kapott 62 ellenében. A tekintélyes ellenzéket figyelmen kívül hagyva, új munkastílust hirdetett beköszöntőjében: „Uraim, én a tanács feladatát úgy fogom fel, hogy az ne csak mint végrehajtó közeg szerepeljen, hanem szükséges, hogy teremtő és kezdeményező erővel bírjon... mintegy irányadó szerepet vigyen.” Az uram-bátyámos Magyarországon ilyen programot még egyetlen városban sem hirdettek meg. Pontos diagnózist és radikális kúrát dolgozott ki a beteg közügyek javítására. A jövedelmet a közösség féltve őrzött hatalmas földbirtokai és pesti házai apasztották elsősorban. Lestár döntött: hatalmas pusztákat parcellázott és megszabadult a felesleges ingatlanoktól is. Sokan hümmög- tek: földet eladni? Az idő Lestárt igazolta. Az új telepesek felpezsdítették az életet, növekedett a termelékenység fellendült a kereskedelem. Jól tudta, hogy a reformokhoz egy ember akarata, esze, energiája kevés. Korszerű hivatali apparátus alakult ki a keze alatt. Az egyes munkahelyek betöltésénél csupán a hozzáértés, a szorgalom döntött. Magától és másoktól is sokat követelt. Megválasztása után legelőször a felelősség elvét mondta ki. Az illetékeseknek külön füzetben kellett a tanácsi határozatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseiket nyilvántartani és egy általa létrehívott felügyeleti bizottság időnként megvizsgálta, hogyan sáfárkodtak a köz pénzével, a bizalommal. Ez ma természetesnek tűnik, de akkor?! Hosszú távra kidolgoztatta Kecskemét fejlesztési tervét. 1881-ben építési szabályrendeletet készíttetett. Hatvan esztendeig volt érvényben. ö kezdte meg a városközpont vertikális kiképzését. Az első kétemeletes bérház építésekor megmosolyogták: akad-e olyan bolond ember, aki olyan magasra megy lakni? Igyekezett minél több embert érdekeltté tenni a városfejlesztésben. Az 1890- es évek elején felmerült egy új színház építésének az igénye. Ellenzők, támogatók egyaránt akadtak. Milyen legyen, hová kerüljön: erről szintén megoszlottak a vélemények. A sajtóban, egyletekben, a közgyűlésen mindenki elmondhatta a véleményét. Csak ezt követően, az észrevételeket elemezve dolgoztatta ki egy szakértőkből álló, szűkkörű bizottsággal a tervezetet. A határozattá emelt programon azután csak végszükségben változtatott. Ne feledjük: 1894. szeptember 2-án tették közzé a pályázati felhívást, 1895. őszén kezdődött meg az építkezés és 1896. október 14-én már játszottak a teljes pompájában díszlő theátrumban. Kérdezhetnék sokad: az az ember, aki jól ismerte a gazdasági törvényszerűségeket, aki a város bevételeit évi 237 000 forintról 16 esztendő alatt hatszorosára emelte, aki a termelőerők növelését szorgalmazta, miért költött olyan sok pénzt kultúrára? ö építette a három nagy belterületi elemi iskolát, a Budai utcait, a Hosszú utcait, a Czollner térit, a színházra 615 000 koronát engedélyezett, a pusztákon iskolákat alapított és igen bőségesen támogatta a Katona József Kört stb. A kiművelt emberfőkben látta a társadalmi haladásnak, a város felvirágzásának, a termelékenység növekedésének legfontosabb zálogát. A látszólag improduktív kulturális befektetések hozták — véleménye szerint — a legtöbb „forintban is kifejezhető” hasznot. Mit se von el érdemeiből, hoy békés, felfelé haladó korban élt. Jó csillagzat alatt dolgozhatott. Éppen a lehetőségek felismerésében, kiaknázásában mutatkozott rendkívüli képessége. Olyan ember volt, aki ott is alkotott, ahol mások előtt még ködben úszott a láthatár. Heltai Nándor kihangsúlyozásával a legnagyobb erősségei közé tartozik a előadásnak. Marietta szerepében Balogh Rózsa természetesen egyszerű játékkal kelti életre ezt a nehéz és sokoldalú felkészültséget kívánó szerepet. Károlyi Mária jól egyéníti szerepét, naív bájjal, lírával és humorral elegyíti a hideg angol lány, Alice jellemét. De ejtsünk néhány szót a férfiakról is, tekintettel arra, hogy ebben az operettben a „Három grácián” kívül szöveges szerepet a szépnem egyetlen más tagja nem kapott. Csorba István, a librettóíró természetesen nem bánt mostohán Csorba Istvánnal, a színésszel. Ragyogóan megkomponált, igazi kabosgyu- lai figurát varázsolt a színpadra a félszeg és mulatságos helyzetekbe keveredő, kissé balkezes magán detektív alakításában. Dadogása, sztereotip csuklásai apró színészi petárdái sűrűn kiérdemlik a tapsot. Talán egy kicsivel lehetne kevesebb a dadogás, mert így egy-egy pillanatra — éppen a legdinamikusabb helyzetekben meg-meg- akasztja az események sodrását. Sas József áradó humorú, sallangmentesen természetes játékával ragadta magával a közönséget. Az „utókor” számára érdemes megörökíteni, hogy a süly- lyesztő fedelének gondatlan visszahelyezése után szerencsétlenebbül Is végződhetett volna az a bizonyos Incidens! Dicséretére legyen mondva nagy lélekjelenlétével lett úrrá a véletlenen, nem esett ki a ritmusból, s mintha mi sem történt volna játszotta tovább jelenetét. Ezért a színészi bravúrért csak gratulálni lehet. Juhász Tibor, az örökségért harcoló Charles alakítója most Is bebizonyította rátermettségét, elegánsan, jó ízlésssel iátszott és kellemesen énekelt. Gondosan megformált mizódalakítást nyúitott Komlós József, Szalma Sándor, Budai László, Horváth Ferenc. A tánckar hibátlanul, szépen táncolta a Borbíró Andrea ötletes koreográfiáján alapuló betétszámokat. Különösen jól sikerültek a második felvonás táncbetétjei. Szépen szólt a Kemy Kálmán vezette zenekar és M. Nagy Ilona—Lugcssl György, a — jelmeztervező kettős — pompás kosztümtervei Is hozzájárultak a sikerhez. Sándor Lajos jól A nagy mesterdetekíív Lenoir — amint éppen a legkorszerűbb módszerrel nyomoz. (Csorba István). variálható, ízlésesen naturális színpadképei kitűnő játékteret nyújtanak. Csáky Lajos „Olvasó ifjúságért” A KISZ az „Olvasó Ifjúságért” jelszóval csatlakozott a Magyar írók Szövetségének „Olvasó Népért-’- mozgalomhoz. Az „Olvasó Ifjúságért” jelszó jegyében a KISZ-szcrvezetek arra törekednek, hogy elsősorban a szakmunkástanulók, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó, valamint a katonafiatalok körében gyarapítsák a könyvtári tagok számát. A KISZ Központi Bizottsága vállalta, hogy megyénként egy hírlapolvasó klubot ellát ifjúsági lapokkal.
