Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

4. oldal

1949. Január 19. vasárnap

A hajókört rekedten bódult el, s a Jégtörő IV-es előre-hátra manőverezve, méltóságteljes lassúsággal megindult a Sugovicáról a vJDuna felé. Az egybefüggő Tnszkosfehér jégtáblák szennyes habot buggyantva fel, omlottak össze a 260 regisztertonnás hajó súlya alatt, s a jeget a 600 lóerős Diesel-motor csavarja

Néha jobbról vagy balról

erősebb lökés érte a 2,5 centiméteres páncéllemezt, s ilyenkor a hajó teste is beleremegett Azt jelezte ez, hogy a csatorna szélének. a 40—50 centiméter vastagságú jégtábláknak ütköztünk, vagy éppen a szélesítés miatt irányította a hajót a sarkoknak Kanez- ler Ferenc kormányos. RéLeszy Ottó, a Jégtörő IV. parancsnoka rádión helyzet- jelentést ad a vízügyi igazgatóság ügyeletének.

ként hajózik, az étkezésre

gondolva megjegyezte:

— Elemózsiát hoztak-eT Valamennyien nevettünk,

értettük a célzást, melynek hatására ismét felelevenítettük az egy év előtti viszontagságokat ...

— Víz négyes, jelentkezzen! Itt az ügyelet! — hangzott a rádióban.

A kapitánytól kértek helyzeti elentést

— Az 1492-es folyamkilométert elhagytuk, a helyzet változatlan...

Ezután nekünk mondta el a barnára cserzett arcú. szikár parancsnok, hogy miért kell állandóan jelentkezni.

— A hőmérséklet sajnos, enyhült. A Duna felső szakaszán a vízállás növekedett, ami könnyen azzal a veszéllyel járhat, hogy a magas víz miatt összetorlódik a jég. Akkor lesz ne mulass...

Később a kapitány barátságosan berendezett kabinjában beszélgettünk. A családtól távol élő férfiak jó szokása szerint az asz- szonyról, a gyermekekről beszélt. A feleségéről, aki a rádió híreiben az időjárás- és vízállásjelentést lesi, mert tudja: ettől függ, mennyi idő múlva találkozik férjével. Leveszy Ot- kásává darálta össze. gi ismerősünk ő, hiszen egy tó beosztottairól, nehéz,

A parancsnoki hídon áll- évvel ezelőtt, az emlékeze- küzdelmes esetekről me- va, gyönyörködtünk ebben tes jégbeszoruláskor vele sélt, amelyek eggyéforrasz- a látványban. A parancs- izgultuk át a kitörés éjsza- tották ezt a kis kollektívok Leveszy Ottó, aki ezen káját a Jégtörő III-ason. A vát. Ö maga opera- és a télen kettős jubileumot 33 éves foktői fiatalember hangverseny-rajongó, nem ünnepel — éppen 25 éve 15 éve járja a vizet, s a csoda, hogy kissé rezignál- hajózik, s tíz éve töri a fárasztó szolgálat után tan emlegette a hiába vál- Duna jegét — nem za- megosztja idejét a pihenés tott bérletet... yarta szemlélődésünket.

Akkor szólalt meg, amikor jobbra elmaradt mellettünk a Türr István emlékmű, s a Duna egybefüggő jégmezőjében vágott csatornába kanyarodtunk.

— A jéghelyzet jelenleg kedvező, s a munka sem túlságosan megerőltető. Az •rszághatártól az 1517-es folyam ^ vagyis

sokkal keskenyebb, s kanyargósabb, mint 'maga a Kormányosunk, Kanczler Ferenc, akit egy évvel ezelőtt folyam _ a 8 méter szé- ismertünk meg a Jégtörő III fedélzetén.

l

es ,folyosó” azt a célt szolgálja, hogy a több tízezer és a tanulás között. Az Délutánba hallott az idő. tonna jég a vízállástól füg- érettségire készül. A Jégtörő l'- Fújsz magaséin terjeszkedni, mozog- Vele a családról, felesé- ságában ropogtatta a jég- ni tudjon. Ne akadjon meg. géről, kislányáról beszél- táblákat. Különösebb ese- n> kénezzen dugókat. Ezt gettünk. Később tréfálkoz- mény nem történt, de alapfeladatot eddig sikerrel ni kezdtünk, hiszen Nagy kalmunk volt azokkal az teletették. Miklós, a Bajai Vízügyi emberekkel megismerkedA Duna jégpáncéljában Igazgatóság kitűző csoport- ni, beszélni, akik az ajsza- haiónk orra surrogva nyi- vezetője, aki tavaly a Jég- káikat, s nappalaikat azért tóttá szét a néhány óra törő VlII-ason volt „fog- áldozzák, hogy megment- alatt befagyott csatornát. Ságban”, s most révkalauz- sék az országot a jeges árvíztől. A hajó orrát a part

felé irányították. Alig észrevehető koppanással állt meg. hogy partra szállhassunk. A Duna széléről sokáig integettünk:

— Jó munkát szerencsés hajózást!

Gémes Gábor

Címképünkön a vezérhajó, a Jégtörő IV. parancsnoka manőverre utasítást ad a Jégtörő Vll-esnek.

(Pásztor Zoltán felvételei.)

Ütíörok

népdalyetélkedője

A Magyar Televízió és az Országos Úttörőelnökség népdalvetélkedőt rendez az ország kisdobosai és úttörői részére. Jelentkezni lehet népdal, népi hangszerszóló (vonóshangszer kivételével) művészeti ágakban, valamint eredeti népi hangszerekkel játszó együtteseknek.

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Tolna megye területi döntőjére február 9- én Kecskeméten kerül sor. A csapatvezető aláírásával és a csapat bélyegzőjével ellátott jelentkezési lapokat január 25-ig kell elküldeni a kecskeméti Üt- törőház címére. (Kecskemét, Komszomol tér 3.)

A benevezési lapnak tartalmaznia kell a jelentkező nevét, életkorát, csapatának számát, nevét, címét, az előadott szám megnevezését, előadási idejét. Az úttörőház táviraton és telefonon nem fogad el jelentkezéseket.

Az új olvasók köszöntése

A Petőfi Népié 1968. november 3-i számában felhívás jelent meg, amelyben felkértük a megye pártszervezeteit és párttagjait, hogy november 1-től december 15-ig szervezzünk előfizetésgyűjtést a megyei ! lapra. Az előfizetést gyűjtő (akció, mint ismeretes, nagy (Sikerrel zárult A Petőfi (Népe előfizetőinek száma több mint nyolcezerrel emelkedett és ha ezt a családtagok számával szorozzuk, úgy hozzávetőlegesen 20—25 ezren kapcsolódtak be a lap olvasóinak táborába. Az előfizetők rendszeres olvasókká válnak, ily módon nap mint nap friss tájékoztatást kapnak hazánk és a megye eseményeiről, fejlődéséről, gondjairól

Az előfizetők gyűjtésében nagy szerepük volt a pártszervezeteknek, a párttagoknak és pártonkí- vülieknek egyaránt A társadalmi, s tömegszervezetek ugyanúgy kivették részüket az akcióból, mint a posta dolgozói. Az aktivisták száma ennél is többre tehető. Közöttük egyébként — akik legalább öt előfizetőt gyűjtöttek — rövidesen értékes jutalmakat sorsolnak ki. Az előfizetésgyűjtésben résztvevőkről csak az elismerés hangján lehet szólni. Munkájuk nyomán újabb tízezreket nyertünk meg újságolvasó embernek. E cikkben mondunk köszönetét azoknak is, akik barátaik, ismerőseik és rokonaik közül nyertek új előfizetőket a Petőfi Népe számára és vitték sikerre akciónk célját. Számítunk arra, hogy az elkövetkező időben ugyanilyen lelkesedéssel segítenek és veszik ki részüket a terjesztési feladatokból, mint amilyen szorgalommal és lelkesedéssel most tették azt.

A szervezőkkel

együtt köszöntjük az új előfizetők ezreit és az olvasók tízezreit, akik az elmúlt hetekben léptek be olvasóink népes táborába. Köszöntjük azokat, akik rendszeres olvasói lettek a Petőfi Népének, akik érdeklődéssel figyelik megyénk fejlődését, együtt örülnek eredményeinknek és bosszankodnak azon, ha valami hibát észlelnek. Köszöntjük önöket, a megyei pártbizottság, a Petőfi Né- Pe szerkesztősége, és a Bács megyei Lapkiadó Vállalat nevében, azt kívánva, hogy ismerkedjenek meg lapunkkal és legyenek ezután előfizetők Szeretnénk, ha minden új előfizetőnk és olvasónk megtalálná kedvenc írásait mind a kül-, és mind a belpolitikai események között.

Önök előfizetői, rendszeres olvasói lettek a Petőfi Népének, akik azért fizették elő az újságot, mert igénylik a tájékoztatást, érdeklődnek a világ, az ország és a megye életének eseményei iránt. Ez az igény minden újságolvasó emberben megvan, s ezt igyekszik a Petőfi Népe szerkesztősége maximálisan kielégíteni. A lehető leggyorsabb, legfrissebb és legmegbízhatóbb hírekkel jó újságot adnak az olvasóknak, mert tudják, hogy az újságolvasó nemcsak a maga, hanem mások tájékoztatását is segíti, azokét, akik ma még nem olvasói a lapnak, de rövidesen azzá válhatnak.

A rendszeres újságolvasó könnyebben tud eligazodni a bonyolult kérdések között, miközben igyekszik másokat is eligazítani abban. Környezetükre hatnak és ismereteikkel kiemelkednek az újságot nem olvasók közül. Az új előfizetők a jövőben hasznosabb segítői lehetnek családjuknak, barátaiknak és a társadalomnak egyaránt. A ma előfizetői és olvasói holnap talán újabb ezreket segítenek ahhoz, hogy- azok is az újságolvasók táborába lépjenek. Amellett, hogy szorgalmas olvasói a lapnak, kérjük legyenek levelezői is a Petőfi Népének és különböző közügyeket érintő, vagy egyéni problémáikkal forduljanak a szerkesztőséghez. Mint új előfizetőket ismételten köszöntjük Önöket, s kívánjuk, hogy tájékoztatásukon, művelődésükön túl sok-sok szórakoztató írást találjanak újonnan előfizetett lapjukban.

Sólyom Ferenc

a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának munkatársa.

Lestár Péter

emlékezete

Százötven éve, 1819. január 18.án született Lestár Péter, Kecskemét egykori nagyhírű polgármestere.

Oldalakat töltene meg alkotásainak fölsorolása. A városház tündérpalotája, a színház, a Duna—Tisza felé ágazó vasúti szárnyvonalak, a nagyobb laktanyák, a tágas Szabadság tér, stb. mind-mind az ő kezdeményezőkészségét dicséri.

„Általánosan ismert tény, amit senki se vonhat kétségbe, hogy Kecskemét újabbkorí története, piely a város külső képének valóban városiassá alakulását hozta, az 1880-as évek határkövénél kezdődik, amikor Lestár Pétert választották meg a város polpÁr- mesterévé.” Dr. Váry István tömör megállapítással szerelő1etesen érzékeltetik működését.

A számok emberének

mondják. Jogi tanulmányokat folytatott ugyan, de csakhamar fölismerte, hogy a korszerű közgazdasági szemlélet a haladás záloga. Tanult, tájékozódott. Az árvák ügyeit intézte és részt vett a tanács munkájában, használt ahol csak tudott. „Neve előnyösen tapadt minden közintézményhez.” Tekintélyes városi „főfők” presztízsügyekre, pártpolitikai viszálykodásra, egyleti belharcokra vesztegették idejüket. Ö az erők tömörítésén szorgoskodott. i

Az igények növekedtek, de pénz nem volt. Pontosabban: a sublót-fiókokban, padlások reitekeiben tartogatták. Lestár addig ügyeskedett. míg tekintélyes he- Ivi polgárok 1899-ben megalakították a Kecskeméti Első Takarékpénztárt,

60 000 forintnyi alaptőkével.

Utána rövidesen még három pénzintézet is alakult, de az elsőt övezte a legnagyobb bizalom. Nem csoda : Lestár Péter kezében volt a kormányrúd.

Csodájára jártak a Gazdasági Gőzmalomnak. Akkoriban még csak háromnégy hőenergiát hasznosító malom dohogott-zakatolt hazánkban. A tőkét részvénytársaság teremtette elő Lestár javaslatára. Ilyen tettekkel, példákkal, a kor által megkívánt gazdasági alakulatok szorgalmazásával vívta ki polgártársai megbecsülését.

Érthető, ha B. Kiss Miklós uram elhalálozásával a lakosság őt szerette volna látni a polgármesteri székben. Hatvanegyéves volt és a város a deficitek zátonyán tengődött. 900 000 forintra becsülték a közösség tartozását Az elhunyt polgármester mosolygós, udvarias, nyugodt, kényelmes ember volt. Semmi sem izgatta. Érthető, ha Lestár ilven körülmények között visszakozott: „ki az előrehaladásért pazarlásig tud-