Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

1969. január 19. vasárnap 1 oldat Szojuz—4, Szojuz—5 Johnson búcsúja — Nixon és a Közel-Kelet Faji viták Londonban HÁROM HETE, hogy az amerikai űrhajósok befejez­ték karácsonyi párizsi béketárgyalá­sokon. Ez a hét vég­re meghozta a meg­egyezést a Vietnam­holdkörüli utazásukat, most kott űrhajókat is tervez- mai ós az amerikai tárgya- pedig a nagyszerű szovjet nek. S bár a világűrkuta- lófelek között a béketár- űmégyes — Vladimir Sa- tásban nem lehet kifeje- gyalások ügyrendjében. Az A SZOJUZ—5 HÁROM PILÓTÁJA A Szojuz—5 három pilótája: B. Volinov, E. Hrunov, A. Jeliszejev talov, Borisz Volinov, Alekszej Jeliszejev és Jev- genyij Hrunov — nevétől visszhangzik a világ. A Szojuz—4 és Szojuz—5 űr­kísérlet jelentőségéről már­is rengeteg tudományos kommentár látott napvilá­got, amelyek azonban még távolról sem tárták föl mindazokat a lehetősége­ket, amelyeket a két, em­berekkel haladó űrhajó összekapcsolása és az je­lentett, hogy egyszerre két űrhajós is tartózkodott űr­hajón kívül a világűrben, sőt átszállt egyik űrhajóról a másikra. Amerikai tudo­mányos körök megítélése szerint a Szovjetunió mód­szeresen halad előre űrku­tatási programja végrehaj­tásában. A kommentárok megállapítják, hogy e prog­ram állomása lehet a Hold- raszállás, de a mesterséges űrállomás létrehozása arra enged következtetni, hogy a szovjet tudósok már más bolygók felé indítandó la­zetten versenyről beszélni, kétségtelen, hogy a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Államok között van ilyen vetékedés. Nos, ezzel kapcsolatban az űr­kutatás egyik legismer­tebb szakértője, Sir Ber­nard Lovell, az angliai Jor_ deli Bank csillagászati megfigyelőállomás igazga­tója megállapította, a két szovjet űrhajó összekpacso- sa arra mutat, hogy a Szovjetunió az orbitális pá­lyán keringő űrberendezé­sek összeszerelésének tech­nikájában négy évvel megelőzte az Egyesült Ál­lamokat. A VILÁGŰRBEN elért sikerek mellett az elmúlt hét megnövelte az emberi­ség reménységét az egyik legégetőbb és legfájóbb föl­di probléma, a vietnami há­ború megszüntetésének le­hetőségére. Megoldódott az immár hetvenhét napja tar­tó és sokszor már komi­kusnak ható „asztalvita” a zett kormányzatának érveit FOCK JENŐ LENGYELORSZÁGBAN kedvező színben feltüntet­ni. A gazdasági helyzetet elemezve azonban kényte­len volt elismerni, hogy Amerikában inflációs ve­szély van, a vietnami há­ború következtében a gaz­daságra súlyos terhek ne­hezednek, az ország nem­zetközi fizetési mérlege ki­egyensúlyozatlan és még sok millió amerikai él nyo­morban. Nyugati politikai szemle­írók szerint a hétfőn hiva­talba lépő Nixon-kormány- zat magatartásától nem kis részben függ a közel-keleti válság alakulása. A helyzet egyik jellemvonása, hogy Libanonban tovább tart a kormányválság, a pártok közötti ellentéteket Kara- minak, a kijelölt minisz­terelnöknek egyelőre nem sikerült áthidalnia. RUSK amerikai külügy­miniszter ezen a héten vá­laszolt a Szovjetuniónak a közel-keleti béke megte­remtését célzó javaslatára. A válasz — elodázó. Rusk nyilvánvalóan arra töreke­dett, hogy az érdemi tár­gyalások fonalát utódjá­nak, Rogersnak adja át. Ugyancsak nagy figyelmet keltett az a francia javas­lat, amely szerint a négy nagyhatalom ENSZ-kéovi- selői üljenek össze előtár­gyal ásókra a közel-keleti terjúban legalábbis azt ál- fok tanácskozása arra mu­asztal formáját illetően válság megoldásának elő- lította, hogy az izraeliékor- tat, hogy Britannia ma már olyan megoldást találtak, segítésére. Vannak jelensé- naány tagjainak többsége egyre kevésbé jelent ösz­amely minden fél számára gek, amelyek arra utalnak, híve annak, hogy a béke szeartó erőt volt gyarmatai kielégítő. Nyilvánvaló, hogy hogy Izrael a jövőben eset- érdekében feladjanak elfog- számára. Különösen meg­az úgynevezett „asztalvita” leg kevésbé lesz merev az területeket. Az arab mutatkozott ez a rhodesiai Josef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök fogad­ta a varsói pályaudvaron a néhány napos megánlá- togatásra Lengyelországba érkezett Fock Jenő minisz­terelnököt. mögött az amerikai, de kü- elfoglalt területek kérdésé- lönösen a saigoni félnek az ben. Abba Eban külügymi- a kísérlete húzódott, hogy niszter egy televíziós in­■ MAGYAR—SZOVJET KULTURÁLIS TÁRGYALÁS A magyar—szovjet kulturális együttműködési kor­mánybizottság megkezdte tárgyalásait Moszkvában. A képen: balról a harmadik Iíku Pál magyar, jobbról a második Jekatyerina Furceva szovjet művelődésügyi miniszter. közvélemény azonban, ta- vitánál, amely szinte össze- pasztalatai alapján, nem békíthetetlen ellentétre utalt bízik Izrael e szándékai- a nemzetközösség néhány ban. Az A1 Ahram című fehér tagja és a színesbőrű kairói lap például így ír: afrikai, ázsiai és nyugat- „Izrael politikája továbbra indiai többség között. A vi_ is arra irányul, hogy rá- ta megmutatta, hogy a brit kényszerítse a „békét” az miniszterelnök továbbra arabokra — folytassa a te- sem hajlandó erélyesen fel- rületi expanziót, mindezt lépni a fajüldöző Smith pedig a megrémítés és a törvénytelen telepes kor­terror eszközeivel érje mányával szemben. Ugyan­éi... Tel Aviv magatar- csak a faji kérdés okozott tását megerősítette az, hogy választóvonalat a kor- az Egyesült Államok poli- kormányfők között a szi­pkájából ösztönzést merít- nesbőrűek angliai beván- hetett” — állapítja meg az dorlása és állampolgársága egyiptomi lap. kérdésében. Az egykori SZERDÁN befejeződött bnt világbirodalom utódja­Londonben a brit nemzet- “Ti T seg ma már — egyes gaz­közösség értekezlete. dasági jellegű együttműkö­nemzetközösségi kormány- désen kfvül _ mint poliI SPILJAK FRANCIAORSZÁGBAN A hivatalos látogatáson Franciaországban tartózko- ló Mika Spiljak jugoszláv miniszterelnök (balról) meg- ekin'i a Párizs melletti „Csiris” atomreaktor a Sac- aiomközpontbana a tárgyalásokat szabotálja, és ne kelljen elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontot. Ez a helyzet most megváltozott. Saigon — ha fogcsikorgat­va is — kénytelen egyen­rangú tárgyalópartnernek tekinteni a DNFF-et. Két­ségtelenül főszerepet ját­szanak ebben a politikai, s nem utolsó sorban a harc­téri realitások. Máskülön­ben nem lehetne megma­gyarázni azt a tényt, hogy az első négyoldalú tárgya­lásra Párizsban éppen két nappal a Johnson-kor- mányzat távozása és a Nixon adminisztráció hi­vatalba lépése előtt került sor. A párizsi tárgyalások foly­tatásától, illetve a négyes tárgyalások megkezdésétől nem lehet azt várni, hogy a megbeszélések most már zavartalanok lesznek és rö­vid időn belül eljuthatunk a vietnami békéhez. Hosszú és kemény tárgyalásokra számíthatunk, de joggal re­mélhető, hogy a realitások kedvezőeen befolyásolják az események menetét és elvezetnek az annyira várt megnyugtató rendezéshez. A VILÁGPOLITIKÁRA egyébként az elmúlt héten sok tekintetben rányomta bélyegét az amerikai einök­PHANTOMOK GYAKORLATON tikai szerv nem sokat je­lent, s egyetérthetünk azok­kal a lapvéleményekkel, amelyek a szervezetet a legjobb esetben hasznos vi­tafórumnak tekintik. Gáti István Az Egyesült Államok kormánya az agresszió támo­gatására nemrég 50 Phantom-típusú nehézbombázó változás. A lelépő Johnson szállítását ígérte meg az izraeli kormánynak. Ugyan­elnök elbúcsúzott a kong­cbből a harci repülőgéptípusból 160 darabot már resszustól. Zárójelentésé- szállítottak a brit légiflotta részére. Képünk: Phan- ben természetesen igyeke- tömök gyakorlat közben. Nasszer üzenete A közel-keleti helyzettel kapcsolatban folytatódik az élénk diplomáciai tevé­kenység. Nasszer egyiptomi elnök a közelmúltban üzenetet intézett Nixonhoz, a hétfőn hivatalba lépő új amerikai elnökhöz. Az üzenet fontos kezdeményezést jelent a közel-keleti válságban, és megnyitja a kaput Kairó és Washington eszmecse­réje előtt egy politikai ren­dezés érdekében. Az egyiptomi államfő az A1 Ahram szerint üzeneté­ben leszögezte, hogy amennyiben az Egyesült Államok igazságos politi­kát folytatna a Közel-Ke­leten, ez teljesen megvál­toztatná a helyzetet ebben a körzetben. Az arabok nem követelik az Egyesült Államoktól, hogy őket tá­mogassa, egyszerűen igaz­ságos magatartást sürget­nek, sem többet, sem ke­vesebbet

Next

/
Thumbnails
Contents