Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

4. oldal 1968. december 12, csütörtök • • Ünnep előtti körséta az üzletekben MINDJÁRT egv tény­megállapítással kell kezde­nünk a „nagy ajándékozási kampány” alkalmából tett kőrútunkról szóló beszá­molót: az idén a kereskede­lem minden eddiginél fel­készültebben vár i a a vevők ostromát. Zökkenők, üres­járatok előfordulnak ugyan, de az összkép mégis biz­tató. Sétánkat Kecskeméten, a Szivárvány Áruházban kezdtük. A kötöttáruosztá­lyon a szintetikus anyagból készült női kardigánok, valamint a szettek és a norvég kötésű sportpuló­verek a legkeresettebbek. A steppelt és frottír kön­tösökből is ünnepien bő a választék. műszőrme és olcsóbb teddyber-bundákat kínál a vásárlóknak. A méteráruk közül a tisz­taselyem düsesz estélyi ru­haanyag, a különféle színű csipkeanyagok kapósak, míg a cipőosztályon a feke­te körömcipő számít sláger­nek. * HAMISÍTATLAN csúcs­forgalmi hangulat fogad a Centrum Áruházban ia. Főként a fehérnemű- és a cipőosztályon sok a vá­sárló, de az illatszerek birodalma is nehezen közelíthető meg, A játékosztályon elsősor­ban mechanikai játékokból van igazi dömping. A kis tankok egy szálig elkeltek mostanáig, viszont a moz­Ünncpi forgalom az áruházak játékosztályain és a játékboltokban. Képünkön: meóznak a legkisebbek. Kickel Gézáné, a pihe­könnyű női holmik közül egy hálóinget és egy plüss- nylon köntöst választott magának. — Tulajdonképpen ezek­kel a férjem lep meg — mondja —, de tudja, hogy van ez: a férfiak inkább a mi ízlésünkre bízzák a vá­lasztást. És ez a szerencse... Persze, a férj számára is készül a meglepetés. Talán nem vagyunk ünneprontók, ha eláruljuk: tetszetős, pasztellszínű tricolon ing az ajándéklista első tétele. Megtudjuk, hogy több száz velurnylon inget és import terylén nyakkendőt vár még ünnepek előtt az áruház. A konfekcióosztály egyebek közt donyok, versenyautók so­kasága még gazdára vár. A kislányok számára apró tűz­helyek és egyéb mini ház­tartási cikkek kínálkoznak „izgalmas” ajándékul. Az ajándék- és divaték- szerosztály a szovjet gyárt­mányú karórákból bonyolí­tott le szép forgalmat. Ezenkívül a hölgyek a gyöngyöket, öveket viszik előszeretet­tel. míg a férfiak számára ki­szemelt ajándékok közt a kézelőgomb áll az első he­lyen. A 17 éves kecskeméti Mó- nus Imre feltehetően élete első komoly borotvakészle­tét vásárolja éppen, a hoz­AGROXER-szaktanácsadók a növényvédelem szolgálatában A növényvédelem egyre növekvő és egyre bonyo­lultabb feladat mezőgazda- sági nagyüzemeinkben. Az ehhez szükséges növényvé­dőszerek. gépek, munkavé­delmi felszerelések kivá­lasztásában, kezelésében az igények felmérésében és megállapításában kíván a termelők segítségére lenni a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat azzal, hogy két nö­vényvédelmi szaktanács­adót alkalmaz. A szakemberek fő felada­ta, hogy közvetlen, szemé­lyes kapcsolatot alakítsa­nak ki körzetükben a me­zőgazdasági üzemekkel, képviseleti, szakigazgatási, egészségügyi szervekkel, valamint a kiskereskedelmi hálózattal. závaló Wilkinson pengék­kel egyetemben. Üjdonsült férfitársamat őszintén saj­nálom az elkövetkező min­dennapos tortúrákért, de egyúttal kívánom neki, hogy „Télapó ajándékát” használja egészséggel. * A PAJTÄS — elsősorban a kicsinyek áruháza. Per­sze, azért a kamaszok, bakfisok, sőt olykor a na­gyobbak is találnak itt ked­vükre való holmit. Szemlé­lődésünk summája, hogy sfnadrágból, kesztyűből, szőrmés bébi ovcrállok- ból fogy ezekeben a na­pokban a legtöbb. De bő a választék a tré- ningöitönyökből. harisnya- nadrágokból, kötött sap­kákból is. Konfekcióölto- nyök is gazdag méretvá­lasztékban vannak raktá­ron. Hiányzik viszont a lastex- nadrég (összesen húszat kaptak belőle az utóbbi há­rom hónapban!); nincs gyermekméretű krombi ka­bát, s jóval többre lenne szükség műbőrkabátokból is. Bársonynadrág nem minden számban kapható. A legnagyobb gond — saj­nos, a téma nem új — a gyermekcipő és csizma: a kisebb számokat hiába ke­restük! A panasz a keres­kedelemnél csapódik le, holott elsősorban az ipar okolható mindezért. Házaspár lép az üzletbe. — Egy hónapja keresünk a lányomnak egy valamire való bundát — mondia Hu- dák Olivér, a Kecskeméti Szociális Otthon vezetője. Az eladó velurnylont ajánl, de Ági, a 15 éves nagylány határozottan je­lenti ki, hogy ő melegebbet, „igazi” télikabátot szeretne. A csehszlovák műszőrme végül megnyeri a tetszését. Kezdődik a próba, úgy per­sze, hogy a hirtelen növő jövőre is viselhesse a szép bundát. Boldogan csoma- goltatja be a kiválasztott darabot. Annál boldogab­ban, hiszen a karácsonyfa alá még más is kerül: egy hófehér csizmát is kinézett már magának... • ÍME, ezek villámsétánk pillanatfelvételei a megye- székhely három áruházából. S a kép másutt is csaknem azonos: nagy forgalom, gondos válogatás — és nagy örömök... Jóba Tibor Az összefogás nagyszerű p cicid | a ke&c tUznkécskei kezdeményezés Olvasóinkat tudósí­tottuk már arról, hogy Ti- szakécskén új orvosi ren­delőt adtak át rendelteté­sének, amely a község fej­lesztési tervének egyik leg­fontosabb beruházása volt. Arról azonban, hogy mi­képpen jött lére ez a köz­ponti rendelő, kevesen tud­nak a megyében, éppen ezért célszerűnek tartjuk az eddig egyedülálló példa rö­vid ismertetését. Ha vala­hol, itt igazán helyénvaló azt írni, hogy a megvalósí­tás érdekében összefogott az egész lakosság. Az előkészítő és az alapo­zó földmunkákat a pártbi­zottság tagjai végezték, az épület alapjait az fmsz dol­gozói rakták le, a falak je­lentős részét pedig a Bé­ke Tsz és az építőipari ktsz munkásai „húzták fel”. Ezenkívül a szövetkezetek jelentős összeget is adtak a rendelőhöz. A beruházás együttes értéke megközelí­ti az egymillió forintot. A rendelő gyökeres változást hoz a község éle­tében, az egészségügyi ellá­tás tekintetében. Az újbögi körzeti orvos kivételével va­lamennyi körzeti orvos az új rendelőben dolgozik, itt tartják az egész lakosság részére az ügyeleti szolgá­latot éjjel és munkaszüne­ti napokon is. Nemrégiben megtartottuk az első tárgyalásokat a be­tegszállító szolgálat meg­szervezéséről. A megoldás — amelyet a község veze­tői, a Szabadság, a Béke Termelőszövetkezetek veze­tői, a Szikrai - Állami-Gaz­daság igazgatója, az építő- pari ktsz elnöke, a Tisza- gyöngye Tsz elnöke is tá­mogatott — az lesz, hogy a községi tanács részére nem­régiben vásárolt mikro- busszal azonos típusú két járművet fogunk vásárolni, s így kulturált körülmé­nyek között tudjuk orvos­hoz juttatni az arra rászo­ruló betegeket. Az autók rendszeres járatok során szállítják majd a rendelőbe azokat, akiknek meghatá­rozott napon vizsgálatra, kezelésre kell jelentkezni­ük. A lakosság kezdemé­nyezése úgy gondoljuk pél­da nélkül áll az országban az autók fenntartását ille­tően. A keresők havonta 4 forint 50 filléres hozzájáru­lásával, tánsadalmi össze­fogásával szervezik meg ezt a szolgáltatást. Az első év­ben — amíg a lakossági, hozzájárulásból össze nem jön az alap — a községi tanács ad 100 ezer forin­tot a fejlesztési alapból a járművek fenntartásához, s ha nem kapunk központi támogatást, akkor ugyanen­nek az alapnak a terhére kell megoldanunk az ügye­letes orvosok díjazását is, ami havi 1800—1900 forin­tot tesz ki. Érezhető az elmon­dottakból, hogy mindez je­lentős ádozatvállalással jár, de nélkülözhetetlenül szük­ség van rá, s ezt a lakosság is tudja, s ezért támogatja önzetlenül.3 ' Szentendrei József ,, levelező. Monológ a gyűrű körül i Én vagyok a névtelen vevő! Elhatároztam, hogy a nevenapjára veszek egy aranygyűrűt a feleségem­nek. Megérdemli, sokat dolgozik ég a család ellá­tása sem gyerekjáték. Az ékszerboltban nagyon ud­variasan fogadtak. Talál­tam is egy 1200 forintos gyűrűt, szépen csillogó kö­vekkel. Kifizettem, haza­vittem. Nagyon ízléses, valódi rotációs papírból készült félujjnyi zacskó­ban tálalta a bolt. így csak nem adhatom át a felesé­gemnek! Szerencsére másnap egy műanyagbolt mellett vitt el az utam, ott a kirakat­ban megtaláltam -t a gusztusos, csinos (igaz, hogy eredetileg konyhai használatra gyártott) mű­anyag dobozocskát, amibe aztán beletettük a fiam­mal közösen a gyűrűt. Csak egy kis vatta kellett az aljára, no meg egy szép kis brokát darabocska a feleségem varrókosarából. Ezenkívül 40 centiméter­nyi bársonyszalag, ízlése­sen átkötve fölül. Mondhatom, nem vallot­tam vele szégyent. Csak azt nem értem, miért nem sétálgatnak időnként az óra- és ékszerbolt illetéke­sei is a műanyagcikkeket árusító üzlet kirakatai előtt. Talán nekik is eszük­be jutna az, amit én ki­gondoltam? Elvégre, egy 1200 forintos gyűrű még­sem tíz deka promendi cukor!? Megérdemelne tán valamilyen féle díszdobozt. Ha nem lehet beleszámí­tani a gyűrű árába — üs­se kő — Írják külön a számlához! _ yia Hozzászólás cikkeinkhez tanácstag véleménye November 30-i számunk­ban tudósítottunk a megyei népfrontbizottság üléséről, amelyen a tanyavilág kul­turális helyzetét vitatták meg. A december 4-i Pe­tőfi Népe pedig a megyei tanács vb azon üléséről adott hírt, melynek egyik napirendi témája az utak korszerűsítése volt. Örömmel jelenthetjük, hogy már is érkezett reagá­lás mindkét kérdéskomp­lexummal kapcsolatban. Ezúttal Dulai György ta­Pályázat olaszországi ösztöndíjas tanulmányútra Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az építő­ipar nemzetközi műszaki-fej­lesztési eredményei, a tudo­mányos és technikai világ­színvonal megismerése és hasznosítása érdekében olasz- országi ösztöndíjas tanul­mányutat szervez, s az ösz­töndíjasok kiválasztására most pályázatot hirdetett. Jövő év tavaszától hat­nyolc szakember vehet részt •gy-két hónapos olaszországi tanulmányúton. Az ösztöndí­jasok elsősorban a műemlék- védelem, a közműépítés, a könnyűfémből készített épü­letszerkezetek és a befejező szakipari munkák fe’lesztés*- nek kérdéseit tanulmányoz­zék. Elhelvez*sükről a római Magyar Akadémia gondosko­dik és az olaszországi vasút­vonalakra érvényes szabad te­rvet kainak. A tanuimánvú+- ra azok az énítés^ek. m«rn*- kök és fdtcirrűíü képesítéssel rendelkező g*avemb*”ek pá­lyázhatnak, akik a város- és községrendezésben, a műem­lékvédelemben, valamint az épületek és a mérnöki létesít­mények kutatásában, tervezé­sében és kivitelezésében már eddig is eredményes munkát végeztek. A pályázóknak meg kell je­lölniük azt a témakört, amely­ből előadást tartanának Olasz­országban. Természetesen a tanulmányút befejeztével a tapasztalatokról és a fejlesz­tési javaslatokról részletes be­számolót kell majd készite- nük. A jelentkezőknek csa- tclniok kell a pályázathoz a munkaadó javaslatát, s a ta­nulmányút munkanrogramj-- nak tervezetét. Előnyben ré­szesítik azokat a jelün kév ke* akik olasz, francia, esetleg angol nyelvből állami vizsgát tettek. A pályázati anyagot jövő év január 15-ig kell e1- kíPdeni az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Miniszteri m nemzetközi kapcsolatok fő­osztályára. A bírál* l^refság 1.96*». február 29-fg hirdeti ki a pályázat eredményét. nácstag, Kiskőrös, Alsó-Ce- be 69. sz. a. lakos levelét ismertetjük. „Nagyon helyeslem dr. Kőrös Gáspár javaslatát olyan munkaközösség élet- rehívásáról, amely a tanyai lakosság érdekeit képvisel­né — kezdi a tanácstag, majd így folytatja. . — Ugyancsak egyetértek Csip- kó Sándor (MÉSZÖV) gon­dolatfelvetésével, hogy. tud­niillik a jövőben nagyobb részarányt kellene juttatni a tanyavilág gondjainak könnyítésére — a községek­ben a fejlesztésre befize­tett összegekből. Mert mi, alsó-cebei lakosok is sze­retnénk ebből valamit visz- szakapni. Az itteni lakosság is meg­érdemelné ezt, hiszen igen sok baromfit, egyéb jószá­got nevelünk itt, a falvak, városok ellátására. Több olyan emberrel be­széltem, aki tanyáról ment be lakni Kiskőrösön. Jó ré­szüknek az a véleménye, hogy tanyán jobb volt, csak éppen a vasárnap jobb Kis­kőrösön. Ez érthető, mert nem mindegy, helyben dol­gozik-e valaki, vagy reg­gel 3—9 kilométernyi gya­loglás, vagy bicikliút után jut el munkahelyére. S es­te ugyanezt az utat kell megtennie, hogy otthon — Kiskőrösön — aludjon. Ez tehát a beköltözés másik oldala. Van mit tenni, hogy a m,unkába járásban is könnyítsünk azokon, akik beköltöztek a tanyáról. Azért is fontos ezzel törőd­nünk, mert ezekben az em­berekben megvan még a termelési kedv, s tudjuk mit jelent az elszivárgás a mezőgazdasági munkából. Ugyancsak a Petőfi Né-* pében olvastam arról a múltkoriban, hogy milyen a Dunántúlon az 50—100 lakosú települések ellátott­sága, illetve mennyire le* maradtunk nálunk a 800— 1600 lakosú települések el­látásával is. Nem kis szere­pet játszanak — ha nem éppen a legnagyobbat — ebben a mi rossz, tanyai útviszonyaink. A szerdai lapban olvastam, hogy a megyei tanács vb az utak korszerűsítésével foglalko­zott. Nagyon időszerű téma. Mi is, ha megjön a tél, él vagyunk zárva a községtől, a világtól. Azért szeretném javasolni, hogy a korszerű­sítések mellett a nagyon rossz tanyai utakat is csi­nálják meg. Egész nagy­arányú társadalmi munká­val segítenénk ebben mi is. Felénk is nagy jelentőségű az az út, amely Feketehal­mot, Közép-Cebét, Alsó-Ce- bét, s végül Büdöstót is érinti — amely nyáron igen látogatott hely —, de jnég a bócsai lakossá'’ is ’Vsen az úton jár be a hetipiac­ra, hivatalos ügyben a já­rási székhelyre... Még egy kérésem volna: ha lehetséges, a „riport- utakon" ide is látogassa­nak el, nézzenek körül ná­lunk is.” — Feiezi be leve­rt Dulai György tanács­tag.

Next

/
Thumbnails
Contents