Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-10 / 289. szám
1988. december 10, hedd I. oldal Túl a megye határán Fotósok paradicsoma Felfedező úton a váci Forte-gyárban Népes csoport kelt útra gei, amelyekben — éppen az egyik ősz végi reggelen csak a legszükségesebb, háL. Kecskemétről: a városi ványan szürke fény melművelődési ház fotoszakkö- lett — fürge női kezek várének és a Kecskeméti Fo- lógatják és csomagolják a toklubnak a tagjai. Élet- kész fényképészeti papiro- korban 15-től 60-ig de va_ kát. Ezt megelőzően gép lamiben megegyeznek: a vágja a papírt a kellő mé- művészi fényképezés iránti retre, sőt adagolja is a cso- lelkesedés fűti valamennyi- magolni kívánt mennyiségüket. Autóbusztúrájuk is ben. A sok millió fotopa- ennek a szép szenvedélynek pír mindegyike átmegy itt a jegyeben jötá létre. Elhatározták, hogy az ország mt ^ ^ < ,, ,, , egyik festői tójára szerve zett kirándulást üzemláto- ' gatással, szakmai tapaszta- - latcserével is összekötik. • Zöld papír a törököknek Ez utóbbi szándék jelölte ki az úticélt: Vác, Forte Fotokémiai Gyár. A gyár fogadótermében elhangzott tájékoztatóból megtudtuk, hogy ez a gyár valaha a Kodak-érdekeltség „Kelet re tolt bázisának” számított. Abban az időben még csak fotópapírokat gyártott de évente sem akkora mennyiséget, mint most az egyhavi termelés. A fii- mgm*. mek gyártására a felszaba- dulás után tértek rá. Kéz- detben csupán amatőr fii- mek kerültek ki a gyárból, de napjainkban már „fordítós” filmek, továbbá röntgenfilmek, nyomdatechnikai síkfilmek is készülnek - , _ Vácott. Termékeik felét ex- ® dolgozók kesztyűs kezén, portálják. A fotópapírok lg^ a 6elelt egeszen mini- száznál is több fajtájából Cialis. Irak, Libanon, Szíria, Egyip- a kecskeméti fotoművé- tom amatőrjei például a 8zek és leendő művészfotó- meleg barnás tónusúakat goh napokig barangoltak, kedvelik. Nagy expozíciós nézelődtek volna a gyárvá- idot igenyel ugyan a főleg rQeb ahol foglaiato6. tájképekhez alkalmas zol- szüksé2as kel des árnyalatú papír, de a kodásukhoz szükséges kel- török vevők mégis előszere- lekek készülnek. De varta őket az azóta emlékezetessé vált nap többi feledhetetlen programja. Amint az Ikarusz tovább röpítette a kirándulókat, lelkesen szavazták meg, hogy a jövő- ben rendszeressé teszik íegaiaoo is azi a néhány ^ az u hasznos & munkahelyet ahová közön- gyönyörköd tetű országjáró seges földi halandó” egyál- rí' talán beléphet. De félre a turaKal- tréfával, hiszen az óvatos- Jóba Tibor ság magyarázata, hogy rop-_____ ____________________ p ant kényes anyaggal bánnak itt Néhány „steril”- üzemrészben már a civilruhán, a cipőtalpon megtapadó porszemek is selejtet, károsodást okoznak a nyersanyagban. (Saját kis meteorológiai állomása is van a Forte-nak, ahol a gyártás érdekében a levegő szeny- nyezettségét figyelik.) Egy a Forte-gyár üzemi épületei közül. tettel ezt igénylik. A jelszó: patikatisztaság! Végigjártuk a legalább is azt a Értékes segítséget nyújtottak a fiatalok Több mint 61 ezer munkanap Ebben az évben a száraz ősz lehetőséget kínált arra, hogy a megye közép- és szakmunkásképző iskoláinak tanulói november végéig segítsenek az őszi mezőgazdasági munkákban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságán a napokban készült el e munka értékelése. Ezek szerint a megye 33 középiskolája, 9 szakmunkásképző iskolája az ősz folyamán több mint tízezer tanulót küldött a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba, a MÉK telepeire, s a Kecskeméti Konzervgyárba. A fiatalok lelkesen, szorgalmasan végezték el a rájuk bízott feladatokat. Nyolcórás átlagos munkaidőt számítva a közép- és szakmunkásképző intézetek tanulói 61 ezer 642 napot töltöttek fizikai munkában. A teljesítmények alapján a középiskolások ősszel 1 millió 491 ezer forintot kerestek. A szakmunkásképző iskolák tanulói — létszámuknak megfelelően — összesen 180 ezer forintot kaptak. Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának iskolafelelőse tájékoztatójában a írói is beszélt, hogy a közép- és szakmunkásképző iskolákban a jövő évre vonatkozóan előzetes felmérést végeztek. Érdekes, hogy 1969-re a 15 megyei építőtáborba a legnagyobb számban a lányok jelentkeztek. A felmérés szerint 857 leány és 310 fiú szeretne nyáron a KISZ építőtáboraiban dolgozni. Jövőre némileg megváltozik a KISZ építőtáborainak munkaprogramja, ugyanis figyelembe veszik az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kívánságait, munkaerő szükségletét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állandó jellegű táborok megszűnnek. Tízemeletes konyha Láttuk a baritáló üzemet, ahol a fotópapír nem csupán a kellő finomságát nyeri el, hanem ezzel az eljárással teszik nedvességtű- rővé is. Jártunk a tízemeletes emulziós „konyhában” ahol a gyártáshoz szükséges adalékokat készítik elő, majd keverik, kotyvasztják — egy emelettel lejjebb — jókora üstökben. Innét a végső felhasználásig — ismét csak a sterilitás kedvéért —, az emulzió már teljesen zárt körülmények közt teszi meg útját. Kesztyűs kézzel a félhomályban Az alkimisták titokzatos műhelyeire emlékeztetnek az üzemnek azok a helyiséKereskedők beszélgetnek Hogy milyen élénk moz- szerződést kötni, hogy ha- gásban van a gazdasági vonta leszállít ennyit és élet, ennek alátámasztására ennyit. Hogy mikorra, ezt álljon itt két kereskedekni nem engedi kikötni. Kényszakember spontán beszél- télén vagyok 25—30 napra getése. való készletet raktáron tar— öregem, két .piros ul- tani, mert megtörténhet, tit veszítettem — kontrá- hogy ha ebben a hónapban val. — Ez maga hatvan már 6-án leküldte a havi forintomba került... kvótát, jövő hónapban csak — Hja, kártyázni tudni 26-án szállítja az a havit... kell... Sakkozni is. Mármost ha nem lenne — Hát... igazad van ... készletünk? ... Eleget „sakkozunk” a szak- _ Szerencsére egy-egv mában is ... Tudod, milyen jpar^gban újabb csatorná- nagy szó, hogy húszmillió- ^ áramlik az áru A val kevesebb értékű a rak- konzerviparban egyre für- tarkeszletunk, mint ta- g£bbek a termelőszövetvaly • • ■ . , ,. , kezetek. Szörpöt, befőttet, — S ha meggondo ju , savanyúságot — egyebet meg kevesebb is ehetne. 4rtanak. — Na ... Te is úgy beszélsz, mint egy bankos... — Az igaz, de sok szöAhhoz, hogy jóval keve- vetkezetnek tanulnia kell sebb árum legyen raktá- még a mozgékonyságot, ér- ron, sokkal pontosabb szál- zékenyebben kell reagál- lítópartnerek kellenek. Ma niok a kereskedelem, a még?... Nézd meg, cik" piac igényeire... Mi is keink nagy részét mono- számos termelőszö’-etke- polhelyzetben levő ipartól zettel kötöttünk szerzőkapjuk. (Sorolja őket, de dést. Kölcsönös érdekünk, nem is győzi végig.) ... Itt hogy idejében szerződjünk, van ez az áru, aminek az ők pontosan, és jó árut ügyében most utazom. A szállítsanak. Akkor semmi gyár csak arra hajlandó fennakadás... De a naA gazdasági élet prognózisa Nyereség, adózás, részesedés Az új gazdasági mechanizmusban lényegében megszűntek a kötelező tervmutatók, helyettük a közgazdasági és pénzügyi szabályozók dominálnak. Éppen ebből az alapelvből kiindulva érdemes érdeklődni az iránt, hogy az állam hogyan jut hozzá a költségvetés összegéhez, amelynek nagyobb részét, — mintegy 80 százalékát — a nagyvállalatok fizetik be. A gazdasági élet legjellemzőbb prognózisát a pénzügyi szakemberek figyelik. Ilyen munkát végez a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, illetve annak területi igazgatósága. A szegedi területi igazgatóság illetékessége a Rács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében levő 97 vállalatra terjed ki. Az igazgatóság munkájáról, feladatairól beszélgetünk Jenei Tiborral, a szegedi területi igazgatóság vezetőjével. Pénzügyi egyensúly E szervezet legfontosabb tennivalója, hogy a minisztériumi és egyéb főhatóságok felügyelete alá tartozó vállalatok adóhatósági feladatait és pénzügyi revízióját ellássa. Talán kézenfekvő az első kérdés: — Milyen címen folyik be a pénz az államkasszába? — A vállalatok befizetései különböző formában kerülnek az állam pénztárába. Ilyenek: a nyereségadó, az eszközlekötési járulék, központosított amortizáció, illetményadó, termelési adó. forgalmi adó, kommunális adó, telekhasználati díj és egyszeri telekigénybevételi díj. Ugyanakkor az állam pénztárából „visszafelé” is áramlik pénz, különféle támogatások, — így: állatni visszatérítés (export szubvenció), termelési és fogyasztói árkiegészítés, import árkiegészítés — és egyéb dotációk formájápokban jártak nálunk X tsz képviselői. Szinte ősz- szetett kézzel könyörögtek, vegyünk tőlük konzervárut. Tizenhétmilliós hitelt kellene kifizetniük, kellene a pénz. Ott fekszik húszmillió értékű árujuk, szeretnék eladni. Hiába, most nem tudunk rajtuk segíteni. Még az év elején szerződtünk gazdaságokkal, olyan mennyiségekre, melyeket el tudunk adni. De ők? ... Arra számítottak, hogy szerződés nélkül is elkapkodják tőlük az árut évközben, s majd válogathatnak, kinek adják el nagyobb haszonnal ... Nem kalkulálták bele, hogy — új mechanizmus lévén — konkurrencia is lehet... Év végén hiába kapkodnak... — Jó nekünk ez a verseny a gyárak között. Tegnap volt nagy vitám a faipar képviselőjével. Megállapodtam vele, hogy 50 vagon árut veszek át jövőre — 15 százalékos, plusz —mínusz toleranciával. Tehát, lehetséges, hogy öt- venhét és fél vagonnal kell a cikkből, de az is, hogy negyvenkettő és fél megy el a piacon ... Azt mondja, miért csak ötven vagonra akarok szerződni ak-: bánt Mindezek az állam pénzügyi egyensúlyának biztosítását szolgálják — válaszolt Jenei Tibor. — Tehát így kapcsolódik egy vállalat az állami költségvetéshez. Ez a kapcsolat ennek megfelelően lehet aktív, amikor befizetés történik és lehet pasz- szív, amikor a vállalat kap a központi pénzalapokból. Hogyan állapítják meg a pénzügyi szakemberek e kapcsolatok valódiságát, helyességét? — Az éves mérlegbeszámolókat ellenőrizzük, s csak annak birtokában vonunk le következtetéseket. Amikor az éves mérlegeket, azok valódiságát, hitelességét ellenőrizzük, akkor egyben azt is vizsgáljuk, hogy a vállalat hogyan tett eleget az állam iránti kötelezettségeinek. Ezt a feladatot eddig a vállalatok felügyeleti szervei végezték, most hozzánk tartozik, a Pénzügyiminisztérium Bevételi Főigazgatóságához, illetve a területi igazgatóságokhoz. — A mérleg a gazdasági év befejezése után kerül 'a kezükbe, évközben hogyan „figyelik” ezt az egész mechanizmust? — A mérleget teljes mélységében vizsgáljuk, az alapdokumentumokat is, egészen a számviteli bizonylati rend és okmány, fegyelemig, de az évközi mérlegeket is megkapjuk és ha szükséges, egy-egy részterületre terjedően cél- vizsgálatokat végzünk. Önállóság és kötelezettség — A vállalatoknál maradó alapok képzése és fel- használása is sok a pénzügyi szakkérdést vet fel. E vonatkozásban mit tesznek? — Az új gazdasági mechanizmusban a vállalat igazgatója állapítja meg a vállalati mérlegbeszámolót, tehát azt is, hogy mennyi kor — miért nem ötvenhét és félre? Mondom: bízzatok magatokban, hogy olyan jó terméket fogtok szállítani nekünk, amiből nem a szerződött ötven, hanem hét és fél vagonnal több kell majd a közönségnek... Nem kívánhatja, hogy csak mi vállaljunk kockázatot... Nem akarok én jövő év végére egy csomó kötbért... Sajtókritikát... Esetleg ... Mert az is lehet, hogy fogyna majd az áru. Viszont ... Megsúgom neked, D-gyár is ostromol ugyanezzel a cikkel. Meglátjuk, melyiküké fogy majd jobban. — Jó azért, hogy most- már közvetlenül a gyárral tárgyalhatunk, s a termelőüzemmel szerződhetünk, s nem a tröszttel... Menynyi bajunk volt abból! Ha kérésünk, kifogásunk vett, mentünk a tröszthöz, ök szépen meghallgattak minket, igazat adtak, intézkedést ígértek, s — hányszor, de hányszor! — minden maradt a régiben. A gyárigazgató nem vette figyelembe igényünket; miért ..árulkodtunk” a trösztnél? — Ahogy most van, ez a logikus: azok tárgyaljanak akiken a megoldás múlik. Tóth István a náluk maradó különböző alapok (fejlesztési, részesedési, tartalék—) nagysága és a felhasználásúk módja. Mi azt ellenőrizzük hogy a vállalatok helyesen mutatták-e ki ezeket a? alapokat a mérlegben, s hogy a jogszabályoknak megfelelően használták-e fel. — S ha helytelenül jártak el? Rendelkeznek önök a vállalatok felett hatáskörrel, jogkörrel, vagy más szankcionális lehetőséggel? — Jogos a kérdés. Ha azt állapítjuk meg hogy a vállalat nem helyesen tett eleget az állam iránti kötelezettségének, akkor utasítjuk, hogy rendezze a mulasztást, vagy a tévedést Ha ennek nem tesz eleget akkor a vállalat vezetőjével szemben szankciót is alkalmazhatunk: bír. ságot, pótlékolást, vagy akár bűnvádi feljelentést is tehetünk. — Nem sérti ez a vállalatok önállóságát? — Mi csak azt nézzük, hogy törvényesen maradt-e vissza a vállalatnál pénzösszeg a különféle alapokon, s hogy betartotta-e a részesedési kategóriára megállapított csoportátlagokat. Az nyilvánvaló, hogy a vállalatnak szuverén joga, miként diszting- vál a csoportátlagokon belül, hogyan és mire használja fel, de a csoportátlag nem lehet több az ismert 80, 50, illetve 15 százaléknál. ISyereséses vállalatok — Akkor azt is látják, hogy milyen hatékonyan gazdálkodnak a Bács-Kis- kun megyei vállalatok? — Részadataink alapján annyit mondhatok, nofiy _a megyei vállalatok nveresé- gei és az abból képzett alapok igen változatosak. De ettől függetlenül a vállalatok túlnyomó többsége a tervezettnél lényegesen nagyobb nyereséget ért el. Sok iparvállalat háromnegyed év alatt megközelítette az előirányzott éves nyereségnek teljes összegét, vagy annál is többet. Ennek következménye, hogy a tervezettnél nagyobb részesedési és fejlesztési alapokat képezhetnek. — Mi ennek az oka? — Döntően három tényezőben látom az okokat. Általában óvatosak voltak, különösen a tervezésben. Némely vállalat nagyobb dotációt kap, s emellett a vállalatok jól kihasználják az új gazdasági mechanizmusból fakadó lehetőségeket és hatékonyabban gazdálkodnak. _ Végezetül: mekkora ö sszeggel járul hozzá ennek a területnek a gazdasága az állami költségvetéshez? — A területünkön levő 97 iparvállalat — az olajipar nem ide tartozik, mert a központjuk Szolnokon van — körülbelül 5 milliárd forintot „mozgat”. Befizet 3,5 milliárdot, visszakap 1,5 milliárdot. Gazdagh István
