Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

I oldal 1968. december 1. vásárnál) Műszaki hetek I A félreismert Kecskemét bővelkedett az idén a különféle ren­dezvényeket összefogó „he- tek”-ben, „napok”-ban. A megszokotnál jóval több eseményt a 600 éves város iránti tisztelgés hívta élet­re. A következő két hét alatt ismét több mint húsz elő­adást, ankétot tartanak meg ugyancsak Kecskemé­ten. A találkozókat a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsé­gének megyei intéző bi- zottsga készítette elő — a reál-tudományokon ala­puló pályák szakemberei részére. A szervezet naptárában holnaptól megkezdődik a műszaki hetese rendezvény- sorozata. Fennállásuk óta ez a harmadik ilyen akció­juk. A program összeállítását egy rendkívül korszerű szempont határozta meg. Szinte valamennyi beszá­moló olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a leg­szorosabb kapcsolatban vannak a gyakorlattal. Kezdve a gépjárművek té­li üzemeltetésétől egészen addig a kerekasztal-konfe- renciáig, amelyik az új gazdaságirányítási rendszer egyes közgazdasági sza­bályozóinak tapasztalatai­val foglalkozik. Közben arról hallanak az érdeklő­dők, hogyan lehet felhasz­nálni az egyik számítógé­pünket vállalatirányítási és adatfeldolgozási célokra. Terítékre kerülnek a mi­nőségvédelem problémái a kapcsolatban. Az Építőipa­ri Tudományos Egyesület rendezésében Kecskemét legújabb rendezési terveit ismertetik. A Bolyai János Matematikai Társulat egyik Izgalmas, a vállalati veze­tőket mindinkább érdeklő témaként a készletgazdál­kodási folyamatok mate­matikai elméletét tárgyal­ja. Szó lesz a Bács-Kiskun megyei közlekedés fejlesz­tésének programjáról és a mezőgazdasági termelés helyzetéről is. A december 2. és 14. kö­zött sorra kerülő beszámo­lók, viták ismeretanyaga ily módon a termelés és a gazdálkodás során haszno­sulhat — a műszaki hetek után. H. F. krizantém El kellene oszlatni a tév­hitet — adták tudtunkra a kecskeméti Béke Tsz üveg­gel fedett hollandi ágyasai között járva —. miszerint a krizantém temetői virág. E szerény, tisztaságot árasztó kerti dísznövénynek nálunk mindössze 3—4 változata ismeretes, felhasználása meg majdnem kizárólag a kegyeleti célokkal kapcso­latos. Holott a japán ere­detű virág rangosabb, mint amilyennek ismerjük; mint­hogy a világon legalább 3500 krizantémfajta, kite­nyésztett, nemesített hibrid létezik. Változatosságában vetekszik a rózsával, illetve a kaktusszal; szín- és for­magazdaságban nem marad el mögöttük. Ez a felismerés adta az ötletet a Béke Tsz kerté­szeinek, hogy — az őszi hó­napokban jól kihasználan­dó az ágyasokat, üvegházi „hajókat” — meghonosítsák a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola krizantém-tenyé­szetének egyelőre 36 fajtá­ját. A kezdeti vállalkozás — az idén még csak kísér­leti jelleggel — bevált. Ügy tervezik, hogy jövőre már 2500 négyzetméter felületen termesztik a szeptembertől decemberig folyamatosan nyitó virágokat. Felmerült több olyan lehetőség is, amely a pompázatos növé­nyek szélesebb körben tör­ténő megismertetését szor­galmazná. A felvételen: Peregi Te­réz kertész-szakmunkás csokrot szed az egyik leg­szebb fajtából. (Hatvani—Pásztor) Veszprémben is bemutatják... Egyre nagyobb figyelmet kelt a Keceli Arany János Általános Iskola batikszak- körének munkája. A Kecs­keméti Katona József Mú­zeumban négy termet meg­töltő batikanyagból egy te­remnél többet töltenek meg a keceli iskolások munkái. A Veszprémi Bakony Mú­zeum igazgatója a közel­múltban felkérte a kecske­méti múzeum batikkiállí- tásának rendezőjét, H. Tóth Elvira tudományos munka­társat, szervezzen egy ki­állítást a veszprémi múze­umban a keceli gyerekek munkáiból. A kiállítás szervezése már megkezdő­dött és január 12-én meg is nyílik Veszprémben. Utána a szegedi múzeum­ban is kiállítják az anya­got. A nagy látogatottságnak örvendő kecskeméti batik- kiállításról egyébként a Művészet című folyóirat legközelebbi száma dr. Te- lepy Katalin művészettör­ténész tollából közöl ismer­tetőt •• Ünnepi párttaggyűlés a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Szabadszálláson novem­ber 27-én felemelő ünnep­ség keretében emlékeztek meg a KMP megalakulásá­nak 50. évfordulójáról. A filmszínházban megrende­zett összevont párttaggyűlé­sen Bedő Ferenc községi párttitkár mondott ünnepi beszédet. Ennek befejezté­vel kitüntető okleveleket adtak át azoknak az elvtár­saknak, akik 20 esztendeje tagjai a pártnak. A helyieknek sokáig em­lékezetes ünnepi est a Bu­dapesti Nemzeti Színház vendégművészeinek fellép­tével zárult. Az immár több évre visszatekintő baráti kapcsolat jegyében a Lenin Termelőszövetkezet tagsága látta vendégül a művésze­ket. ^eldolgozta: Márkusz László. Raizolta: Zórád Ernő. Forr az A MÉRTÉKTELEN és felelőtlen italozás sok eset­ben vezetett már tragédiá­hoz. A megye bíróságainál szinte pontosan nyomon le­het követni, hogy mikor fejeződött be a szüret, kez­dett forrni a bor, mert et­től kezdve, szinte minden évben emelkedik az erő­szakos, ital hatása alatt el­követett bűncselekmények száma. Az a bűntett, amelyben a napokban hozott ítéletet a megyei bíróság tanyán történt: a Kiskunhalashoz tartozó Alsószálláson, a Vörös Szikra Termelőszö­vetkezet istállóinak kör­nyékén. A „főszereplő” tu­lajdonképpen itt is a bor volt, az ital ébresztette fel az alaptalan gyanút Tóth Bera Imrében, a szesz ha­tása alatt lobbant harag­ra azért, amin józan álla­potban csak mosolygott, legyintett rá. Tóth Bera Imre fejőgu­lyásként dolgozott az emlí­tett közös gazdaságban- A legnagyobb egyetértésben, sőt barátságban élt mun­katársával, az ügy sértett­jével: Török János 28 éves fiatalemberrel. Tóthnak a felesége is itt dolgozott, a borjúkat látta el, nevelte otthon a gyerekeket, időn­ként bement a 4—5 kilo­méterre levő városba vá­sárolni, s különböző ügye­ket intézni. Török felesé­ge gyanakodott arra, hogy férje és Tóthné között „va­lami van”, s bár ezt a gya­núját semmi nem támasz­totta alá, semmi nem iga­zolta, ő széltében-hosszá- ban híresztelte feltételezé­seit, többször „ellenőrizte” férjét és munkatársait az istállóknál. Ilyenkor min­dennek elmondta Tóthnét. A két asszony a kölcsönös és durva becsületsértések hatására néha össze is ve­rekedett. A FÉRFIAK csak moso­lyogtak az asszonyi badar­ságon, szétválasztották őket, aztán ment minden a maga útján. Idővel azon­ban Tóth Bera Imrében is ágaskodni kezdett a gyanú, bár a pletykákat közösen megbeszélték a feleségével, együtt nevet­tek rajtuk és legyintettek a szóbeszédre. A tragikus eseményeket megelőző egy év alatt Tóthné sokszor indulat volt Halason, s mindössze két alkalommal találkozott véletlenül Török Sándor­ral a városban. Erről azon­ban mindkét alkalommal beszámolt férjének is, s az ügyet lezárták. Török felesége azonban nem nyugodott. Állandóan ébren tartotta, sőt szította magában az alaptalan fél­tékenységet, a gyanako- dást Október 8-án töb­beknek a társaságában egyik munkatársuknak se­gítettek kukoricát tömi. A veszekedést itt is Törökné kezdte, s a legocsmányabb szavakkal gyanúsította Tóthnét és Törököt. A két asszony ismét egymásnak esett. Munka közben bort ittak és mire végeztek a kukoricával Tóth Bera Im­re erősen berúgott, s tán­torogva haladt az istállók felé. Török szintén ittasan ment a mukahelyére. Tóth Bera alkoholos állapotá­ban kezdett hitelt adni a pletykának, felforrt benne az indulat s csak az járt a fejében, hogy őt valószí­nűleg becsapják, sőt két­ségtelenül így igaz, más­képpen Törökné nem ve­szekedne örökké. VÉRBEN FORGÓ sze­mekkel lépett ki az istál­lóból, s éppen akkor jött ki Török János abból az épületből, ahol Tóthné is dolgozott- A féltékeny férj ebben megfellebezhetetlen bizonyosságot látott és fe­lelősségre vonta munkatár­sát. Az még válaszolni sem volt képes, Tóth máris rá­támadott és bicskájával hasba szúrta az állítólagos csábítót. Török rémületé­ben menekülni próbált, de néhány lépés után össze­esett. Közben Tóth bement az istállóba és hangoztatta a többiek előtt, hogy: — Kiontottam a Török belit! Most következik az asz- szony... Ezt azonban már meg­akadályozták. Törököt esz­méletlen állapotban vitték kórházba. Három hétig volt orvosi kezelés alatt. Tóth Bera Imrét a megyei bíróság szándékos ember­ölés kísérlete miatt — fi­gyelembe véve büntetett előéletét — hatévi szabad­ságvesztésre Ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek­ben való részvételtől. Az ítélet nem jogerős. G. S. ASSZONYOK! NEM JÖNNEK TÖBBÉ. HA MOST /? mszAYtxji/K — ^ X'~

Next

/
Thumbnails
Contents