Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

1968. december 4, szerda S. oldal Talán a Mikulás... A MEGYEI népfrontbi­zottság legutóbbi üléséről szóló beszámolóban szinte csak egy mondat erejéig utaltunk a szalkszentmár- toni Juhász Jánosné egyik javaslatára. Ez alkalommal egy má­sik részét idézzük vissza talpraesett felszólalásának Elmondta már, milyen üze­netet „hozott tansolyában” a tanyai öregektől — er­ről emlékeztünk meg leg­utóbb —, aztán . _ Mint baráságosan szigorú nagymama nézett körül, s folytatta. __Közös pénzünkből gáz­c serecelepet építettünk, de csak van, anélkül, hogy működne ... Azon vitat­koznak, ki legyen a gazda? Bánná a csoda, kié lesz, csak üzemelne már. Hiába van cseretelepünk, továbbra is a szomszéd helységekbe kell bicikliz­nünk palackért... Ezért adtuk a pénzünket? ... EKKOR a gyűlés elnöke kedélyesen ragadta meg az alkalmat a közbeszólásra. — Éppen itt van Csipkó elvtárs, majd ő is válaszol, mi a helyzet... Vidám moraj futott át a hallgatóságon, többen az említet elvtárs felé fordul­tak. Juhász néni is követ­te a tekinteteket, úgy lát­ta jónak, ha ezek után le­ül. De még megjegyezte általános derű közepette. — Igen, itt a bűnös? Csipkó Sándor, a MÉ­SZÖV főosztályvezetője mo­solyogva „élvezte” az ér­deklődő várakozást. Állta a sarat. — Nemcsak ott van ilyen szerencsétlen helyzet — fo­kozta a kíváncsiságot. — A községek lakóitól összesze­dett pénzeken más helysé­gekben is hasonló szab­ványtelepeket építettek. Az illetékes vállalat szakértői azonban kifogásokat emel­tek. Helytelenítették, hogy vastábla van a falon, hogy vasból van a korlát. Bele­csaphat a villám — mond­ták. Kicserélték ezeket, a te­lepek mégsem forgalmaz­nak. Ügyészséghez, népi el­lenőrzéshez fordultunk. Hó­napos levélváltások vannak — 3 itt tartunk... HA ILYEN bonyolult ügy ez, és senki sem tudja ki­mozdítani a holtpontról, használjuk ki az alkalmat. Szóljunk egy erélyes Miku­lásnak, vagy Télapónak, in­tézkedjen a cseretelepek ügyében. Meg kell nekik magyarázni, ne féljenek, ha vasból van is a pásztorbot­juk kampója: abba most nem csaphat bele a vil­lám. Mint a cseretelepek vastáblájába — esetleg. —th —n Háziasszonyokból- szövőnők Bácsalmáson, a megyei Kézműipari Vállalat volt 'telepén hatalmas daru dol­gozik. A gépóriás karja las­sú félköríveket ír le az ud­varon, 35 mázsás, hosszú tetőfedő-szerkezeteket emel­get az éppen beérkező gép­kocsikról. Bővül a Bajai Finomposztó Vállalat új, bácsalmási üzeme. Másfajta zaj Az egyik műhelyből nem a szövőgépek sajátos kat­togása szűrődik ki, hanem határozott, gyors tempójú férfihang. Az asszonyok, lányok a bejárat közéleben ülnek, ki a legközelebbi gépen, ki az alapanyag-bá­lákon és — hallgatnak. Egyelőre Bodrogi István főművezető beszél. Szak­mai oktatást tart. A fő té­ma a minőség javítása, az anyagtakarékosság. Az is figyelemre méltó tény, hogy egyáltalán elju­tottak már eddig a követel­ményig az üzemben. Július 21-én érkezett az első szö­vőgép. Kezdetben egyszerű takarókat, majd sima szö­veteket gyártottak. Szep­tembertől áttértek a három műszakra, s most tizenhét gépen készítik a műszálas takarókat. A kezük alól Angliába, Nyugat-Német- országba és a skandináv ál­lamokba is eljutnak a tet­szetős termékek. Az asszonyok figyelnek a főművezető szavaira. A jobb minőségű munkáért decem­bertől prémium jár. A ta­nácsokat tudomásul vették. Kérdés most hirtelen nincs. Felkattognak a szövőgépek. Másfajta zaj ez. mint ami­hez eddig hozzászoktak. Kötény helyett köpeny Eleinte majdhogynem sü­ket voltam egyéb hangokra — szolgál példával Kubina Jánosné. — Barátnőmmel megyünk az utcán műszak után és beszélgetünk. Lá­tom, hogy na­gyon furcsán néznek ránk a szembejövő em­berek. Vég­re megértet­tem, hogy szinte kiabálunk egymásnak, mintha még ekkor is a zakatoló gépek között lettünk volna. Az asszony kék színű munkaköpenyt visel. Nem is olyan régen még tarka kötényt kötött maga elé délelőttönként, amikor mindennap a főzéshez lá­tott. — Hát igen, a férjem dol­gozik, a gyerekek iskolá­ban, óvodában, én pedig otthon voltam. Nem igen járunk sehová se, s még akkor is egyedül marad­tam. Unalmassá vált állan­dóan otthon. No meg épít­keztünk, szükség volt a pénzre, s végül jelentkeztem az üzembe. Megszerettem ezt a munkát, bár elég ne­héz. Nem. azt nem mond­hatom, hogy a férjem bár­mikor is a szememre vetet­te volna, hogy ő keresi a kenyeret. Hiszen én is dol­goztam a ház körül, de most mégis 1400 forint készpénzt viszek haza ha­vonta, és azóta ő is többet segít nekem. A bácsalmási telepen nem egyedülálló Kubináné példája. A százharminc munkás közül kilencven­ötén nők. Karácsonyi ajándék 1970 végére előrelátható­lag befejeződnek az épít­kezések, és mások is mun­kát találnak maguknak itt. A háziasszonyokból, vagy az időszaki mezőgazdasági munkát vállalókból szövő­nők lesznek. Természetes, hogy közben megváltoznak mindennapi igényeik. Más­képp mennek a piacra, másképp néznek az üzle­tekben az árura, igénye­sebben ítélik meg a kiszol­gálást, az élelmiszerek, ház­tartási cikkek csomagolá­sát, mint amikor jórészt önellátók voltak. Ügy tűnik, hogy a köz­ség kereskedői felismerték a változást. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet karácsonyi ajándékként átadja az új ruházati áruházat. Febru­árban hatalmas, 220 négy­zetméteres eladóterű élel­miszer-áruházát nyitnak, ahol helyet kapnak a mély­hűtött cikkek, bővül a tej­termékek választéka. A je­lenlegi konfekcióüzlet he­lyén újabb zöldség-gyü­mölcs bolt kezdi meg a mű­ködését a következő esz­tendőben. Hogy könnyebb legyen az asszonyoknak otthon — a második mű­szak. Halász Ferenc LENGYEL aj a III. Északi kijárat ko M Háromszáz kilométert ro­bogtunk vonaton északra, hogy megpillanthassuk Lengyelország tengeri kijá­ratát. A Balti-tenger kicsit ridegebbnek tűnt a képze­teién távlatokat sejtető víz­tükör láttán. Megcsodáltuk a nagy ten­geri hajókat, töviről-hegyi- re megnéztünk egy tengeri múzeummá alakított, a há­Cérnahát, Veszettkút A címben a bácsborsó- A legnagyobb beruházás jö­di tanyavilág két határrá- vőre kezdődik: a művelő- szének neve szerepel. Rég- dési ház építése, amelyben múlt, nyomorúságos időket ^esz mozi, klub, presszó, idéznek a nevek. , - A lakosság évente át­A kis község lakóinak lag 130 ezer forinttal járul száma még mindig egyre 3 falu fejlesztéséhez, ugyan­fogy. 1960-ban 2043, az idén akkor az állam évi átlag­már csak 1695 lelket szám- “an e2fT, fonntot ad a láltak itt. beruházásainkra — magya­Molnár József vb-elnök- razza a vb-«lnök. kel és Tomsity Lajos vb- A jövedelem fő for­titkárral az elvándorlás, a rása Bácsborsódon: a me- csökkenés okait kutatjuk. zőgazdaság. A szövetkezet — Sokan elköltöztek Ba- gazdálkodásának színvona- jára, meg a környező köz- látói függ hogyan él a köz­ségekbe. Tanyavilágunk ség lakossága. Tavaly az egyre inkább zsugorodik. A lakosságnak azonban még mindig 35 százaléka szét­szórtan él. Építkeznek a község központjában is. A felszabaduláskor itt csak egy sor ház volt, most A Grand Hotel most kihalt és csendes. leiben, s meglepődtünk, ború alatt sok dicsőséget hogy még az ősz is kelle- szerzett hadihajót, felka- mes ezen a vidéken. Hát paezkodtunk a gdanski RTUTAKON egy tagra jutó jövedelem 251 és fél ezer forint körül volt. Az idén még nem tudni) pontosan mit hoz az év vé­ge. Az máris bizonyos, hogM az aszály ellenére nagyobb kiesés nem lesz, mert a azonban már falu formája szorgos parasztság igyeke- van Bácsborsódnak. Külö- zett pótolni a növényter- nösen az utóbbi években mesztésben jelentkező ká- épülnek egymás után az új rókát. A távlati tervek szerint törekednek a belterjesebb gazdálkodás­ra, a Kígyós lakóházak. A Rákóczi Tér- patakot felhasználják öntö- melőszövetkezet egyre job- zésre, korszerűsítik az ál­ban gazdálkodik, emelkedik lattenyésztést, a gazdák jövedelme — tá- _ . lako_sá- -s5kkeT,A f6lVáltVa 3 kOZ' »ének, elvándorlásának oka ö *# elsősorban a falusi életkö­Ha az idegen járja az rülményekben keresendő — utcákat, a gyarapodás szá- hangoztatja a vb-titkár. — mos jelét tapasztalja. Tör- Az anyagiak miatt kevésbé pe vízmű, betonjárdák, hagyják itt a községet, hi- sportpálya. A pályaépítés- szén a közösből származó hez a lakosság 100 ezer fo- jövedelmen kívül kiterjedt rint értékű társadalmi itt a háztáji állattenyésztés munkával járult hozzá. Or- is. Mi, a község vezetői vosi lakás épül rendelővel, igyekszünk a fejlesztés so- A leendő egészségház épü- rán közelebb hozni Bács- letét is megvásárolta már a borsódot a fiatalság igá- tanács. Most folyik a szö­vetkezeti áruház kibővítése. ■ ■ A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőinek tanácskozása A Budapest Szálló ta­nácstermében kedden meg­kezdte négynapos tanács­kozását az ENSZ Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ségének szakértői értekez­lete, amelyen 15 ország ne­ves tudósai, kutatói meg­vitatják és összefoglalják a vízszennyeződési vizsgála­tok nukleáris technikai módszereinek tapasztalatait. A magyar kormány nevé­ben kedden reggel Kolos Richárd, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese köszöntöt­te a tanácskozás részvevőit, majd dr. Henry Seligmann professzor, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgató-helyettese megnyitotta az értekezle­tet. A szakértők kedden meg­hallgatták dr. Benedek Pál­nak, a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet főosztályvezetőjének részle­tes beszámolóját Európa folyóinak, tavainak szeny- nyeződéséről, majd R. Pa- valenonak, az Egészségügyi Világszervezet képviselőjé­nek előadását a vízszennye­ződések egészségügyi ártal­mairól. A szakértői értekezlet pénteken fejezi be munká­ját. (MTI) nyeihez. A művelődési ház megépülésével bizonyára sokat változik majd a hely­zet nálunk is. Még hosszú évek kel­lenek ahhoz, hogy megszűn­jön a tanyavilág a Bácská­nak ezen a részén, de a fej­lődés itt is egyre gyorsul. K. S. Űj iparitanuló-iskola Kiskunfélegyházán- Ez év végén adják át Kiskunfélegyházán az új, 12 tantermes iparitanuló-ls- kolát. Ez hosszú időre meg­oldja a városban az ipari- tanuló-képzés gondjait. A homokos tengerpart, nyáron fürdőzők paradicsoma. még a nyár! A Gdanski- Westerplatte monumentális öböl három egymást köve- emlékműveihez. A fasiszta tő, s a parti részen szinte _ összeépült városa: Gdansk, Sopot és Gdynia homokos ■ ,. partjai júliusban, augusz­tusban tízezerszámra vonz­zák ide a nyaralókat. Most persze még mi is kaptunk szállást az előkelő — és nyáron megfizethetetlen —, sopoti Grand Hotelben, melynek ablakai a tengerre nyílnak. Az elmaradt für­dőzésért a tenger csendes mormolása, s egy hosszú sé­ta a mólón kárpótolt ben­nünket. S az érzés, ami ilyenkor fogja el az embert — a hozzánk hasonló „szá­razföldi” lényeket — a vég­Érdekes alkotás á wester. plattéi emlékmű. (Mezei István felvételei.) Az új és mégis öreg Gdansk egy Plutó- szoborral. német provokáció színhe­lye volt ez, melyet Lengyel- ország lerohanása követett. A derék lengyel tengeré­szek hősi helytállásának, s véráldozatának emlékműve valóságos zarándokhely. Maga Gdansk is valósá­gos élő múzeum. Lassan megszoktuk már, hogy len­gyel barátaink mindent az eredeti alakjában építenek újjá. Hiszen ezek a gótikus h ízak, templomok is ro­mokban hevertek még nem !s olyan régen. S most olyanok, mintha valami ké­peskönyvből léptek volna elénk. (Folytatjuk.) F. Tóth Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents