Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-30 / 305. szám
1968. december 30. hétfű 3. oldal A szövetkezeti beruházási akcióprogram nyomában Á kereskedelmi f I ■■ , I ■ ■■ rr*r| rrl vonzáskörzetek jovojebol Igazodva a községek és városok települési helyzetéhez, a vonzási központok fejlesztésének szükségességéhez a szövetkezetek, a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ igazgatóságai csaknem két évvel ezelőtt széles körű távlati hálózatfejlesztési tervet dolgoztak ki. Alapvető célként azt tekintették, hogy — szem előtt tartva a legjobb kül- és belföldi tapasztalatokat — a folyamatos színvonaljavítás mellett történjék az előrelépés a bevásárló központok, nagyüzletek kialakításában; minél több vonzási központ jöjjön létre a „mindent egy helyen” történő vásárlás lehetőségeinek megteremtése mellett. Egyetlen írás keretében lehetetlen az ezzel kapcsolatban elvégzett nagy munka részletes elemzése. Bizonyára érdekli azonban a megye közvéleményét legalább a nagy gonddal készített program felvázolása. Mindenekelőtt külön hangsúlyt érdemel, hogy a beruházási akcióprogram — s ezen belül egy-egy helyen a konkrét fejlesztés — a városok és községek pártós tanácsi szerveivel a legteljesebb egyetértésben készült és a végrehajtása is szinte elképzelhetetlen lenne a segítségük nélkül. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — az illetékes kormányszervekkel egyetértésben — a közelmúltban döntött a megye településfejlesztési koncepciójáról és módszereiről. Az akcióprogram eddig megvalósított és folyamatban levő kereskedelmi beruházásai szervesen illeszkednek ehhez a koncepcióhoz. Kecskemét — a megyei településfejlesztési terv szerint — régióközpont, vonzáskörzete a megye határait is túllépi. Ennek megfelelő kereskedelmi hálózatra van szüksége. A jelenlegi egységek kapacitása — kivéve az élelmiszer- szakmát — nem szolgálják maradéktalanul az imént említett igényt. A bővülő városközpontban, a Nagytemplom mögött épülő új szövetkezeti áruház és bevásárló központ egyik fontos láncszeme a beruházási akcióprogramnak. Kiskunhalas. Baja. Kis- k mfélegyháza és Kalocsa, l?letve Kiskőrös. Bácsalmás és Kunszentmiklós egyaránt alrégióközpontként szerepelnek a településfejlesztési tervben. Ebből következik, hogy nagyok e helységekben a kereskedelmi feladatok is. Közülük a három községben képvisel jelentős hányadot a szövetkezeti kereskedelem. Városainkban a fejlesztési elgondolások egyelőre a tervezésig jutottak el, bár Kalocsán a közelmúltban nyílt meg a szövetkezetnek olyan vendéglője és presszója, amelyhez az épületet a városi tanács biztosította. Ugyanitt valósul meg egy nagy kapacitású ÁBC-áruház is. A köz«l múltbn Kiskunhalason egy korszerű, minden« igény kielégítő vágóhíd és hús- feldolgozó létesült. Kiskőrösön a modern áruház és ABC-üzlet, valamint a működését még ez évben ismét megkezdő felújított Szarvas vendéglátó komplexum csaknem teljesen megfelel egy vidéki bevásárló > központ iránti igényeknek. Ugyanezt lehet elmondani Bácsalmásról is, ahol a meglevő üzletek mellé egy kétszintes áruház és egy nagy kapacitású ÁBC-üzlet épült —, teljessé téve a lakosságnak azt az igényét, hogy 300 méteres körzetben mindent beszerezhessen. A leendő másodvárosdk (Kiskunmajsa. Kecel, Jánoshalma, Lajosmizse és Tiszakécske) közül valamennyi jó tervekkel rendelkezik. Kielégítőnek azonban — kivéve a vendéglőket — csupán Tisza- kécske mondhatja hálózatát. Ehhez nagymértékben hozzájárult a tavaly létesült ruházati áruház, az idén kialakított ABC-üzleit és a TÜZÉP-telep. A fontosság és nagyságrend szerint következő helységek; az úgynevezett főfalvak fontos, de az előbb említettekhez képest csökkenő szerephez jutnak a kereskedelemben. Lakiteleken legalább 10 évig bizonyára kielégíti az igényeket a nemrégiben felépített áruház és élelmiszerüzlet Szabadszálláson az egész község képét megváltoztatta a közelmúltban megnyílt presszó, élelmiszerüzlet és az áruház. Dunavecsén, a község főterén épülő vendéglő-presszó' korszerűen megoldja a helybeliek régi igényét. Solton a 'meglevő és jelentős forgalmú áruház mellé a szövetkezet felépítette az ABC-áruházát is. Amennyiben néhány éven belül sikerül a tervezett vendéglőt is felépíteni, Solt kereskedelmileg az egyik legtekintélyesebb főfaluvá válik. Izsákon előreláthatólag a vendéglő építéséhez kezd hozzá a szövetkezet. Dunapatajon nemrégiben nyílt meg egy korszerű presszó és az áruház. Tompán ABC-áruház. Mélykú- ton iparcikküzlet létesült, valamennyi a tanácsi szervek tekintélyes támogatásával. Az említetteken kívül is sok helységben jelentősen előre léptek a szövetkezetek a beruházási akció révén — a kereskedelem fejlesztése tekintetében. Csak felsorolásszerűen: Hercegszántón vendéglátó egység, Bátmonosto- ron nagy kapacitású élelmiszer- és iparcikküzlet, valamint presszó, Csávolyon presszó, Tataházán kisáruház. Kisszálláson kisvendéglő, ABC-áruház és presszó. Borotán presszó. Rémen két üzlet, Fajszon kisvendéglő. Dus- nokon ugyancsak kisvendéglő és kisáruház. Nemesnádudvaron kisvendéglő cs üzlet. Miskén kisáruház és presszó. Kunpeszéren üzletház épült, illetve fejeződik be hamarosan az építése. Megannyi helységben hathatós tanácsi, s nem kevés helyen tsz-se- gítséggeL A jövőt illetően azt tartom az egyik — népgazdasági érdekből is — fontos feladatnak, hogy a megvalósult beruházások jól töltsék be szerepüket. Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese r AH a gép Az érsekcsanádi Bűzakalász Termelőszövetkezetben láttuk a műhelyben szomorkodni a háttérben levő T—100-as erőgépet. Palik József mühelyvezetö-helyetteä panaszkodott, hogy nem kapnak javításához hajtókarcsapágyat, és emiatt már hetek óta nem tudnak vele dolgozni. Az anyagbeszerzőjük már bejárta emiatt a fél országot. Megkérdeztük a megyei AGROKER-t, hogy miért nem lehet kapni az említett alkatrészt. Az illetékes t-v e’rn'n^ 'ák, hegy a T—100-ashcz valóban nincs, de az SZ—100-ashoz van hajtókarcsapágyuk. Némi igazítással, amit a műhelyben el tudnak végezni, alkalmassá lehet tenni a hiány pótlására. A tanulság; Szorosabbá kellene tenni a kapcsolatot a vállal, t és a termelő üzemek között ^Pásztor Zoltán felvétele.) Négy érdekes a mezőgazdaságról Az egyik legújabb tudományágat ismerteti a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent. Pirchner Franz: populáció-genetika az állattenyésztésben című könyvben. Az új tudományágat az állattenyésztőnek épp oly fontos ismerni, mint a tenyésztés alapelveit, technikai fogásait. A populáció-genetika segítségével növelhető ugyanis leggyorsabban az állatállomány termelése. A könyv bevezetés az alapismeretekbe. Nép«szerű formában dolgozta fel dr. Lányi György a hazai ás a külföldi ,.haltörténelme*”. A hal, mint élőlény és mint táplálék című könyvében. — Mind a laikusoknak, mind a hallal hivatásszerűen foglalkozóknak érdekes és tanulságos olvasmánya lesz a könyv. Amellett, hogy olyan népszerű témákról is, mint például: némák-e a halak, hogyan hall a hal, alszanak-e a halak, úszó- rekordok, a halvándorlás rejtélyei: szakszerű útmutatást ad a halak anatómiájának és rendszertanának tárgyköréből is. A „Hal, mint táplálék” című rész még nagyobb érdeklődés-e tarthat számot. Az olyan feledetek, mint „Mik^r friss és mikor romlott a hal húsa*’, ..Mitől Ipbet iszapszf»"ó a h**i- ’’vs”, „Hogvan szátkétalanit- sunk** elsősorban a háziasszonyokat fogják é^de’-^lni. A ..Forradalmi vívmányok a halászatban** című részben pedig a tájékozott szakemberek is találnak majd újdonságokat. Világszerte nagyra értéke*t szakkönyvet adott ki a Mező- gazdasági Kiadó Voisin André: „A legelő termőképessége’* című könyvének kibocsátásával. Voisin egy emberöltőn át tanulmányozta az állat és a legelő kapcsolatát. Közben neves előadóig lett az alforti állatorvosi főiskolának és tagia a Francia Akadémiának. Ügv- szólván bejárta az egész világot, szinte min^nütt tanulmányozta a legelők és az étl^t kapcsolatát. Franciaországban nngv sikert aratott könyvét hamarosan több országban is ’-Ordították So^nos, magvarul egy kicsit késve, de mindig nem későn jelenik meg, hiszen a könw mondanivalója sok-sok évig időszerű ’esz. A szerző könyvében a legeltető gazdáknak, kutatóknak, növényneme<5ítőknek, biológusoknak, állatorvosoknak egyaránt ír. A KGST-államok mezőgazdasági kiadóinak együttes vállalkozásában jelenik meg a „Háziállatok tájanatómiai atlasza” harmadik, egyben utolsó kötete. A könyv a háziállatok végtagjainak táj anatómiáját adja közre mintegy kétszáz, nagyrészt színes ábrán. Névtelenek A SOK levélből! amit szerkesztőségünk címére hoz a posta, aránylag kevés a névtelen. De még ezek közül sem sorolható mindegyik az aláírást nélkülöző levelek közé. Mert például az a kedves olvasó, aki a Szalkszentmár- tonban lezajlott „öregek ünnepéről” adott hírt, s így fejezte be levelét: „Üdvözlettel egy fiatal hetvenéves” — semmi esetre sem a nevüket elhallgatok típusához tartozik. Csupán szerénységből nem írta alá az őszinte köszönetét és hálát sugárzó levelét, mely az idősebb generáció életkedvéről, vidámságáról is hű képet adott. Megbocsátható „névtelenség” ez tehát. Nem lehet viszont egyetérteni azzal a nagyszülővel, aki jogos panaszát egy goromba kalauz ellen — két kis unokáját akarta rábízni — csak így írta alá: egy kiskunmajsai Petőfi Népe-előfizető. Az ilyen panasz nehezen orvosolható, hiszen a panasztevőnek helyt is kell állnia szavaiért. Névtelen levél alapján, nyilvánvaló, senki sem vonható felelősségre. EZ ESETBEN igazán semmi oka sem lehetett a név elhallgatásának, s bizonyára nincs is emögött semmi más, legfeljebb egy kis felesleges óvatosság. Azt panaszolja egy ja- kabszállási tanyai olvasónk, hogy televíziót kapott az iskola, de a pedagógus a saját szobájában használja azt, nem engedi hozzájutni a környékbelieket. Pedig — írja — ők, akik a községfejlesztési hozzájárulást fizetik, szeretnék némi esténként a jó műsorokat. S lehet, hogy igaza van. De miért nem merte aláírni a nevét? Nehéz így ennek a panasznak az orvoslását is megtalálni. De ezek még mindig belül maradnak a jószándékú név- elhallgatások határán. Küzdünk ellene, igyekszünk megmagyarázni, hogy a panaszost — ha jogos a felvetése — a törvény védi, s nem lehet bántódása emiatt. Azért még mindig nem haltak ki az ilyen levelek. Szórványosan akad még tudatosan rosszindulatú, rágalmazó,. egyes szerveknél, intézményeknél, vagy éppen a lapnál dolgozók munkáját sértegető, gorom- is. nem is névtelen, de ha válaszolunk rá, kiderül: a címzett ismeretlen. Kitalált név mögé bújt az illető, s onnét lövöldözi mérgezett hegyű nyilait — rendszerint a közélet különböző posztjain levő emberek felé. Mint legutóbb a „dr. Szulcz Elemér nyugalmazott tanár” aláírású kitalált név szerzője is — aki az egész pedagógus társadalmat akarta bemocskolni ezzel a költött aláírással. Nem nehéz felfedezni az ilyen levelek hangtónusa mögött a sértett hiúságot, a kisszerű és beteglelkű emberek törtető vágyát, mások lejáratására, „fúrására”, egy-egy kollektíva légkörének meg- mérgezésére. Névtelenekről írtunk. De mint látjuk, őket sem vehetjük egy kalap alá. A hetvenéves szalkszentmár- toni vidám nyugdíjas bizonyára kikérné magának, ha a mocskolódó hangú levél szerzőjével akarnánk egy nevezőre hozni — s mi nem is tesszük ezt. CSUPÁN jelezni akartuk a becsületes szándékú levélíróknak, akik még bármiféle okból elhallgatják nevüket, hogy néha bizony akarva-akaratlan ilyenféle mákvirágokkal kerülnek egy fedél alá — névtelen leveleink dossziéjában. Bizony jogosan érzik, hogy ez sértő rájuk nézve. De csak egy orvosságot tudunk: ne szégyelliék azt a nevet, amit az életben is becsülettel hordanak akkor sem, amikor a szerkesztőséghez, vagy bármely más fórumhoz fordulnak leve- lükkeL F. Tóth Pál Százezer holdon Bezosztája Nyolc évvel ezelőtt az emlékezetes székesfehérvári ..búzatanácskozáson” hirdették meg a vezető mező- gazdasági szakemberek az intenzív búzafajták vetés- ierületének nagyarányú kiterjesztését hazánkban. Ez azonban sokáig csak terv maradt, mivel a vetőmag, a talajerő-utánpótlás és műtrágya hiányában csak lassan tudták emelni mező- gazdasági üzemeinkben a ragy hozamú fajták vetés- területét. Az 1962-ben megjelent szovjet fajták, különösen a Bezosztája, sokat segített a velőmaggondo- kon. Ez a búza, a hazai viszonyok között páratlan gyorsasággal terjedt. Bács- Kiskun megyében 1965-ben i vetésterület 90 százalékát kitevő intenzív fajták között az első helyre ugrott, 15,6 mázsás átlagtermést biztosítva. A közös gazdaságokban | kialakult szervezettebb agrotechnikai módszerekkel egyre jobb termesztési körülményeket lehetett biz- osítani. Az egyéb külföldi 'oúzafajták méginkább visz- szaszorultak a Bezosztája mögött. Így értünk el e fajtából rekordtermést, 1967- ben 18 mázsás átlagot. A megye déli részén levő termelőszövetkezetekben, valamint a dunavecsei járásban, ahol olajlen elővete- mény után termelték, ebben az évben megközelítették a 20 mázsás átlagot is. Az 1968-ban 110 ezer holdra kiterjedő, intenzív vetőmaggal bevetett táblákból csaknem 100 ezer holdba került Bezosztája. Ez a szá n már a felső határ körül mozog, mivel a Mintegy két hónappal elhúzódott a Kecskeméti Fodrász Ktsz szolgáltatóházának átadása. Ezt elsősorban az építők hiánypót- I lása okozta. December közepe után már mód nyílt volna a berendezések elhelyezésére és a szolgáltató részlegek üzembe helyezésére. Ez azonban a lakosságnak lett volna kellemetlen. hiszen az ünnep előtti forgalmat zavarta volna. Ezért a ktsz vezetősége úgy döntött, hogy csak az ünnepek lezajlása után jabetakarítás szervezése, a talajerő-gazdálkodás, valamint a termesztési célok az egyéb külföldi búzafaj- 'ák vetését is indokolják. 1968-ban elismert fajta lett Leilei János nemesítő Krs- zombori búzája, ezzel ismét van hazai intenzív búzafajtánk. Emellett az új szovjet búzafajta, a Ran- naja is képes sikerrel helyettesíteni a Bezosztáját. nuár 9-én nyitják meg a szolgáltatóház kapuit. Á városi tanácsház mögötti reprezentatív külsejű épület földszintjén a férfifodrászat és a pedikűr helyezkedik majd el. Az első emeletre kerül a női fodrászat egy várakozó helyiséggel, amelyben presz- szó lesz elhelyezve. A második emeleten kap helyet a kozmetika, a központi irodák, a szociális létesítmények. A harmadik emeleten a Ruházati Ktsz férfi és női méretes rendelt részlege működik majd. Január 9-én nyílik a szolgáltatóház Kecskeméten
