Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
A jövő évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatót az 1. oldalról) zalékkal, a tűzifa fogyasztói árát 14 százalékkal csökkentjük 1969. január 15- éveL 1969. folyamán sor kerül a fűtőolaj fogyasztói árának 30 százalékos mérséklésére, olyan időpontban, amikor az árcsökkentés technikai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező tapasztalatok alapján 1969- ben bővíteni kívánjuk az olyan termékek körét, amelynek áralakulását nem kötik állami árszabályozó előírások. A forgalmiadó-módosítás szélesebb körben érinti a ruházati cikkeket és az italféleségeket. Egy-egy cikkcsoporton belül változni fog egyes cikkek ára. Egyik termék ára csökken, míg a másik termék ára emelkedik. Az intézkedésekre úgy kerül sor, hegy az egyes termékcsoportok fogyasztói árszínvonala változatlan marad, sőt némileg csökken. A forgalmiadó-változások hatására tehát nem módosulnak a különböző jövedelmi rétegek reáljövedelem arányai. Továbbra is fenntartjuk az árakban megmutatkozó társadalmi preferenciákat, pL a gyermekruházati cikkek alacsony árszintjét. 1 reálbérek 2 százalékkal emelkednek A lakosság pénzbevétel« jövőre kb. 9 százalékkal nőnek. A jövő évben a létszámnövekedés lassúbbodásával és 2 százalékos reálbéremelkedéssel számolunk. összességükben a lakosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom 7—8 százalékos növekedése várható 1969-ben. A gazdasági hatékonyság javulása, a termelékenység növekedése nemcsak a dolgozók reálbérével, hanem a társadalmi közös fogyasztás alakulásával is szoros kapcsolatban van. Figyelembe véve azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány a lakosság életkörülményei rendszeres javítása érdekében hozott, a költségvetés az előző évinél több mint 2 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő az egészségügyi, a szociális és a kulturális célokra. Az elkövetkező években erőforrásaink egy részét — az intézményi hálózat mérsékeltebb ütemű fejlesztése mellett — az ellátás minőségének javítására kell fordítanunk. A gyermekes anyákról való fokozott gondoskodás jut kifejezésre abban, hogy tervezzük a gyermekgondozási segély időtartamának hat hónappal való meghosszabbítását és ezzel egyidejűleg a segély igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését. Az utóbbi években örvendetesen nő a gyermekek születési arányszáma. A gyermekgondozási segélyt az 1969. évben előreláthatóan mintegy 120 000-ren veszik igénybe, ezért e célra a költségvetés az előző évinél mintegy 440 millió forinttal nagyobb összeget biztosít. A költségvetési javaslat kulturális kiadásokra több mint 11,5 milliárd forintot irányoz elő, kereken 500 millió forinttal többet, mint az előző évben. Folytatható az oktatási reform végrehajtása, a népgazdaság távlati szakemberszükségletének biztosítása és a különböző típusú intézmények fejlesztése. Az előző évinél bővebb pénzügyi keretek között, magasabb színvonalon lehet megoldani a tudományos és népművelési feladatokat is. Fegyveres testületeink: néphadseregünk, határőrségünk, karhatalmunk és rendészeti szerveink fenntartása és védelmi képességük fokozása, szocialista vívmányaink megőrzésének alapvető feltétele. A testületek 1969. évi kiadásai az összes kiadások 8 százalékát adják. A tanácsi költségvetési szervek kiadásai a jövő évben 17,4 milliárd forinttal, 1970-ben 18 milliárd forinttal szerepelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezelésében lévő lakóházak fenntartásához és felújításához adott állami támogatás. Bejelenthetem, hogy a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek 1969-től befizetett építés-szerelési adója teljes mértékben a tanácsi költségvetéseket illeti majd meg. Tisztelt Országgyűlés! Társadalompolitikai törekvéseink a dolgozók élet- színvonalának tartós, fokozatos emelését, a népgazdaság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülését, az ifjúság jövőjének biztosítását szolgálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gazdasági munka sikere nagy erőfeszítéseket kíván mindannyiunk- tóL Az eddigi eredményeket és a jövő lehetőségeit mérlegelve, bizakodva nézhetünk a gazdasági reform további kibontakozását hozó 1969-es esztendő elé. A forradalmi munkásparaszt kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1969. évi állami költségvetést fogadja eL Felszólalások Vályi Péter pénzügyminiszter előterjesztése után Cservenka Ferencné, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja emelkedett szólásra. Elmondotta többek között: a bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy javaslatot tesz az országgyűlésnek három olyan módosításra, amely összegében nem okoz gondot a költségvetés pénzügyi egyensúlya szempontjából. A jogi az igazgatási és igazságügyi bizottság magáévá tette dr. Gonda György elvtárs javaslatát és a tanácsi utak és hidak fenntartására a költségvetésben szereplő összeg 20 millió forintos megemelését ajánlja. A mezőgazda- sági bizottságban Kovács István elvtárs tette szóvá, hogy a mezőgazdasági bekötőutak és távvezetékek építésére a költségvetésben szereplő összeget 50 millió forinttal emeljük meg. A szociális és egészségügyi bizottság csoportülésén dr. Noszkay Aurél és dr. Hargitai Katalin képviselőtársaink javaslatot tettek, hogy az egészségügyi ellátás javítására 30 millió forinttal növeljük meg a költségvetést, és ebből 15 millió forintot mentőautók cseréjére, az összeg másik felét úgynevezett „intenzív osztályok” létesítésére használjanak fel. A javaslatok — amennyiben az országgyűlés ezzel egyetért — mintegy 100 millióval emelik meg a költségvetést. Cservenka Ferencné előadói beszéde után megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló dr. Jókai Loránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára volt, majd Kovács Istvánná Pest megyei képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett. A szünet után dr. Lévár- di Ferenc nehézipari miniszter kapott szót. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter elmondotta, hogy a tárca területén az idén körülbelül 14 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, ami a tavalyihoz hasonló mértékű. Az elmúlt 2—3 évben alapvető fordulat történt az energiaellátásban. A népgazdaság energiaforrásai most már tartósan meghaladják a fogyasztók szükségleteit. Az 1969-es költség- vetési évet az energiaellátás szempontjából tehát bizDr. Lévárdi Ferenc tonság és ki gyensúly ozottság jellemzi. Az energiaforrások korszerűsítésére 1970-re kitűzött célokat már 1968-ban túlteljesítjük, mivel a szén- hidrogének részaránya az energiaforrásokban már most előreláthatólag meghaladja a 39 százalékot. 1970-re pedig az összes energiaforrásokon belül a szénhidrogének részaránya eléri a 44—45 százalékot A földgáz értékesítés 1969-ben körülbelül háromszorosa lesz az 1965 évinek. Megépült, illetve építés alatt áll 1400 kilométer ossz hosszúságú távvezeték. Növekszik a földgázellátásba bekapcsolt háztartások, mezőgazdasági üzemek és kisebb vidéki települések száma is. Az idén a propán-bután gázzal ellátott háztartások száma meghaladja az egy milliót, 1970-ig pedig további 200 ezer háztartás számára biztosítják a palackos gázt — mondotta a miniszter. Dr. Lévárdi Ferenc után dr. Noszkay Aurél budapesti, Weiszböck Rezsőné Győr-Sopron megyei, Szilágyi László Pest megyei Busa János Zala megyei képviselő szólalt fel. A szünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Németh Imre Borsod megyei képviselő után dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei 9. számú választó- kerület képviselője a megyei tanács vb-elnöke emelkedett szólásra, majd Horváth Kálmán Veszprém megyei, majd dr. Pilaszano- cich Imréné Baranya megyei, Barta András Heves megyei képviselő felszólalása után az országgyűlés befelezte szerdai tanácskozását. Csütörtökön délelőtt folytatják a tanácskozást. Dr. Varga leno felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A pénzügyminiszter elvtárs által előterjesztett, a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—70. évi szabályozóiról szóló törvényjavaslattal és annak indoklásával megyei képviselő csoportunk egyetért. Az 1968. év megyénk vonatkozásában is azt igazolja, hogy az új gazdasági mechanizmus első éve kedvező eredményeket hozott. Megyénk lakossága örömmel tapasztalta, hogy javult ez évben az áruellátás és bővült az áru- választék. Az építőanyag-ellátás, amely a korábbi években sok gondot okozott, viszonylag jó és kielégítő volt. örvendetes, hogy a kölcsönös anyagi érdekeltség közelebb hozta egymáshoz az ipart és a mezőgazdaságot, a bel. és külkereskedelmet és javította a lakosság ellátását. A termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok a korábbi éveknél nagyobb mértékben kapcsolódtak be a lakossági igények kielégítésébe. Az elmondottak ellenére még akad tennivaló, elsősorban a költséggazdálkodás és a mezőgazdasági kapacitások optimális kihasználása céljából. Ezenkívül a termelés és felvásárlás kapcsolatának javításánál, és különösen állategészségügyi vonalon indokoltnak tartom, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálja félül a tapasztalatokat. A tapasztalatok alapján az állategészségügy preventív (megelőző) hatósági és üzemegészségügyi tevékenységének hatékonyságát növelni kell, mert megítélésünk szerint ezen a területen komoly változásra van szükség annak érdekében, hogy azok a súlyos károk, amelyek idén is sújtották a termelőket és a költségvetést, indokolt mértékben csökkenjenek. A tanácsi ipar alkalmazkodott a lakossági igényekhez és bővítette termelését, amely a múlt évihez képest mintegy 12 százalékkal emelkedett A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Véleményünk szerint a költségvetés kétéves gazdálkodása az eddigieknél nagyobb lehetőséget teremt a gazdálkodás területén is a szocialista demokrácia ki- szélesítésére és a tanácstagok széles körű bevonására. Ilyen körülmények között bízhatunk abban, hogy a költségvetési feladatokat sikerült teljesítenünk. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés pozitívumainak ismertetése után indokolt felvetni egyes olyan problémákat, amelyek már az 1969—70. évi költségvetésben jelentkeznek, de megoldásuk azoknak elvi jelentősége és nagyságrendje miatt a következő 5 éves tervben lenne indokolt. A célcsoportos beruházásokra előirányzott összeg erőteljesen emelkedik és a növekedés elsősorban a községfejlesztési alapok igénybevételével, azok rovására történik. Nagy gondokat okoz ez elsősorban a városok vonatkozásában, mert pl. Kecskeméten a rendelkezésre álló fejlesztési alap több, mint 90 százaléka cél- csoportos beruházások fedezésére szolgál. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a községfejlesztési alap semmiféle ártámogatásban nem részesül, ami azt jelenti, hogy az 5 éves tervben meghatározott feladatoknak csak 70 százalékára van meg a hátralevő időszakban a megvalósítási lehetőség. Szóvá szeretném tenni, hogy az előttünk fekvő költségvetési előterjesztésből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a harmadik 5 éves terv vonatkozásában már nem realizálható a Központi Bizottságnak 1966. május 25—27-i, az a határozata, amely a tanácsok vonatkozásában a következőket rögzíti: „Az állami' támogatás nagyságát a mainál objektívabb kritériumok alapján fix összegben kell megállapítani és a tanácsok rendelkezésére bocsátani. E támogatásnak bizonyos mértékű kiegyenlítő szerepet kell betöltenie a gyenge és a fejlettebb gazdasági alappal rendelkező területek között.” A rendelkezésünkre álló terv- és tényszámok alapján arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ameny- nyiben a negyedik 5 éves terv és a távlati tervek nem tartalmaznak hathatós intézkedéseket a fenti határozat érvényesítésére, akkora bázis szemlélet érvényesítése következtében az elmaradott területek lemaradása a következő időszakokban nem csökkenni, hanem fokozódni fog. Ennek okait a következőkben lehet összefoglalni: 1. A fejlesztési források elsősorban a nagy vállalatoknál képződnek és ezek a fejlettebb területeken vannak. 2. A hitelpolitikai elvek érvényesítése is azt eredményezi, hogy a gazdaságilag legerősebb területek tudják a legkedvezőbb ajánlatokat tenni és érthető módon a hiteleket is ők fogják kapni. Legyen szabad elmondani, hogy az 1968. évi hitel- felülbírálatok során Bács- Kiskun megye iparfejlesztésre kért hiteleinek 98 százaléka elutasításra került és részvételünk az országos hiteligénybevételből százalékosan alig fejezhető ki. 3. A vállalati akkumuláció, ennek függvényében a fejlesztési alap, amely a beruházási és forgóalapot van hivatva biztosítani, nehéz helyzetet teremt a gyenge területeken gazdálkodó vállalatoknál. Itt fejlesztésre saját erőből alig jut valami. A forgóeszközszükséglet kielégítése különösen gondot jelent a kereskedelmi vállalatoknál és végső soron a forgalmat is veszélyeztetheti. A fentiek alapján indokoltnak és szükségesnek tartom, hogy a Központi Bizottság határozatában foglaltak érvényesítése érdekében . a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal tegye vizsgálat tárgyává az elmondottakat. Keressék meg annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne a távlati és a negyedik 5 éves tervben az állami támogatás rendszerét úgy kidolgozni, hogy ténylegesen elősegítse a kiengyenlí- tődést az elmaradott területek javára. Ügy vélem, meg lehetne határozni egyes ellátási igények tekintetében minimális és privilegizált mutatók rendszerét, amely irányt szabhatna a központi tervező szervek számára. Megfelelő körültekintéssel kellene kialakítani azokat az egészségügyi, kulturális, kommunális, és költségvetési mutatókat, amelyek valamennyi terület és minden lakó szempontjából meghatározott időn belül reálisan elérhetők és mint minimális igények kívánatosak. Ugyanezen mutatók vonatkozásában a felső határokat is meg kellene szabni, mint olyan privilegizált ellátási szinteket, amelyek felett a fejlesztés mindaddig nem kívánatos, amíg a minimális igények kielégítésre nem kerülnek. Véleményem szerint ilyen módszerekkel már a negyedik 5 éves tervben a legégetőbb problémák megoldása tekintetében megnyugtató eredményeket lehetne elérni és ezzel nagy mértékben hozzá lehetne járulni egyes elmaradott területek jogos igényeinek kielégítéséhez. A pénzügyminiszter elv- társ által előterjesztett költségvetést a megyei képviselő csoport és a magam nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Jubilál a szovjet sajtó Nyikolaj Dszurcev szovjet postaügyi miniszter nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának a szovjet sajtó tömeges terjesztését célzó első dekrétum megjelenésének 50. évfordulója alkalmából. Elmondotta, hogy 1968 elejére a szovjet folyóiratok példányszáma elérte a 130 milliót, az újságok egyszeri példányszá ma pedig a 126 milliót. Halastavak a sziken A Szabadszállás és Fülöp- szállás környéki szikes legelők gazdaságosabb hasznosítását tervezik. A távlati tervek szerint 2 ezer holdas halastó kap itt helyet, amelyből 900 holdra már most elkészültek a kivitelezési tervek.
