Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

A jövő évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatót az 1. oldalról) zalékkal, a tűzifa fogyasztói árát 14 százalékkal csök­kentjük 1969. január 15- éveL 1969. folyamán sor ke­rül a fűtőolaj fogyasztói árának 30 százalékos mér­séklésére, olyan időpont­ban, amikor az árcsökken­tés technikai és szervezeti feltételei megteremthetők lesznek. Az 1968. évi kedvező ta­pasztalatok alapján 1969- ben bővíteni kívánjuk az olyan termékek körét, amelynek áralakulását nem kötik állami árszabályozó előírások. A forgalmiadó-módosítás szélesebb körben érinti a ruházati cikkeket és az ital­féleségeket. Egy-egy cikk­csoporton belül változni fog egyes cikkek ára. Egyik termék ára csökken, míg a másik termék ára emelke­dik. Az intézkedésekre úgy kerül sor, hegy az egyes termékcsoportok fogyasztói árszínvonala változatlan marad, sőt némileg csök­ken. A forgalmiadó-válto­zások hatására tehát nem módosulnak a különböző jö­vedelmi rétegek reáljövede­lem arányai. Továbbra is fenntartjuk az árakban megmutatkozó társadalmi preferenciákat, pL a gyer­mekruházati cikkek ala­csony árszintjét. 1 reálbérek 2 százalékkal emelkednek A lakosság pénzbevétel« jövőre kb. 9 százalékkal nőnek. A jövő évben a lét­számnövekedés lassúbbo­dásával és 2 százalékos re­álbéremelkedéssel számo­lunk. összességükben a la­kosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a kiskereskedel­mi forgalom 7—8 százalé­kos növekedése várható 1969-ben. A gazdasági hatékonyság javulása, a termelékenység növekedése nemcsak a dol­gozók reálbérével, hanem a társadalmi közös fogyasztás alakulásával is szoros kap­csolatban van. Figyelembe véve azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány a lakos­ság életkörülményei rend­szeres javítása érdekében hozott, a költségvetés az előző évinél több mint 2 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő az egészségügyi, a szociális és a kulturális célokra. Az elkövetkező években erőforrásaink egy részét — az intézményi hálózat mér­sékeltebb ütemű fejlesztése mellett — az ellátás minő­ségének javítására kell for­dítanunk. A gyermekes anyákról való fokozott gondoskodás jut kifejezésre abban, hogy tervezzük a gyermekgondo­zási segély időtartamának hat hónappal való meg­hosszabbítását és ezzel egy­idejűleg a segély igénybe­vételére jogosultak körének kiszélesítését. Az utóbbi években örvendetesen nő a gyermekek születési arány­száma. A gyermekgondozási segélyt az 1969. évben elő­reláthatóan mintegy 120 000-ren veszik igénybe, ezért e célra a költségvetés az előző évinél mintegy 440 millió forinttal nagyobb összeget biztosít. A költségvetési javaslat kulturális kiadásokra több mint 11,5 milliárd forintot irányoz elő, kereken 500 millió forinttal többet, mint az előző évben. Folytatható az oktatási reform végre­hajtása, a népgazdaság táv­lati szakemberszükségleté­nek biztosítása és a külön­böző típusú intézmények fejlesztése. Az előző évinél bővebb pénzügyi keretek között, magasabb színvona­lon lehet megoldani a tu­dományos és népművelési feladatokat is. Fegyveres testületeink: néphadseregünk, határőr­ségünk, karhatalmunk és rendészeti szerveink fenn­tartása és védelmi képes­ségük fokozása, szocialista vívmányaink megőrzésének alapvető feltétele. A testü­letek 1969. évi kiadásai az összes kiadások 8 százalé­kát adják. A tanácsi költségvetési szervek kiadásai a jövő év­ben 17,4 milliárd forinttal, 1970-ben 18 milliárd fo­rinttal szerepelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezelésében lévő lakóházak fenntartásához és felújításához adott állami támogatás. Bejelenthetem, hogy a ta­nácsi vállalatok és a szö­vetkezetek 1969-től befize­tett építés-szerelési adója teljes mértékben a tanácsi költségvetéseket illeti majd meg. Tisztelt Országgyűlés! Társadalompolitikai tö­rekvéseink a dolgozók élet- színvonalának tartós, foko­zatos emelését, a népgaz­daság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülését, az ifjúság jövőjének biztosítását szol­gálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gazdasági mun­ka sikere nagy erőfeszíté­seket kíván mindannyiunk- tóL Az eddigi eredménye­ket és a jövő lehetőségeit mérlegelve, bizakodva néz­hetünk a gazdasági reform további kibontakozását ho­zó 1969-es esztendő elé. A forradalmi munkás­paraszt kormány nevében kérem a tisztelt Országgyű­lést, hogy az 1969. évi ál­lami költségvetést fogadja eL Felszólalások Vályi Péter pénzügymi­niszter előterjesztése után Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja emelkedett szólásra. Elmon­dotta többek között: a bi­zottság arra az elhatáro­zásra jutott, hogy javaslatot tesz az országgyűlésnek há­rom olyan módosításra, amely összegében nem okoz gondot a költségvetés pénz­ügyi egyensúlya szempont­jából. A jogi az igazgatási és igazságügyi bizottság ma­gáévá tette dr. Gonda György elvtárs javaslatát és a tanácsi utak és hidak fenntartására a költségve­tésben szereplő összeg 20 millió forintos megemelé­sét ajánlja. A mezőgazda- sági bizottságban Kovács István elvtárs tette szóvá, hogy a mezőgazdasági be­kötőutak és távvezetékek építésére a költségvetésben szereplő összeget 50 millió forinttal emeljük meg. A szociális és egészségügyi bizottság csoportülésén dr. Noszkay Aurél és dr. Har­gitai Katalin képviselőtár­saink javaslatot tettek, hogy az egészségügyi ellá­tás javítására 30 millió fo­rinttal növeljük meg a költ­ségvetést, és ebből 15 millió forintot mentőautók cseré­jére, az összeg másik felét úgynevezett „intenzív osz­tályok” létesítésére hasz­náljanak fel. A javaslatok — amennyi­ben az országgyűlés ezzel egyetért — mintegy 100 millióval emelik meg a költségvetést. Cservenka Ferencné elő­adói beszéde után meg­kezdődött a törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló dr. Jókai Loránd, a Közal­kalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára volt, majd Kovács Istvánná Pest me­gyei képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett. A szünet után dr. Lévár- di Ferenc nehézipari mi­niszter kapott szót. Dr. Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter elmon­dotta, hogy a tárca terüle­tén az idén körülbelül 14 milliárd forint értékű be­ruházás valósul meg, ami a tavalyihoz hasonló mérté­kű. Az elmúlt 2—3 évben alapvető fordulat történt az energiaellátásban. A nép­gazdaság energiaforrásai most már tartósan megha­ladják a fogyasztók szükség­leteit. Az 1969-es költség- vetési évet az energiaellátás szempontjából tehát biz­Dr. Lévárdi Ferenc tonság és ki gyensúly ozott­ság jellemzi. Az energiaforrások kor­szerűsítésére 1970-re kitű­zött célokat már 1968-ban túlteljesítjük, mivel a szén- hidrogének részaránya az energiaforrásokban már most előreláthatólag meg­haladja a 39 százalékot. 1970-re pedig az összes energiaforrásokon belül a szénhidrogének részaránya eléri a 44—45 százalékot A földgáz értékesítés 1969-ben körülbelül három­szorosa lesz az 1965 évinek. Megépült, illetve építés alatt áll 1400 kilométer ossz hosszúságú távvezeték. Nö­vekszik a földgázellátásba bekapcsolt háztartások, me­zőgazdasági üzemek és ki­sebb vidéki települések szá­ma is. Az idén a propán-bután gázzal ellátott háztartások száma meghaladja az egy milliót, 1970-ig pedig továb­bi 200 ezer háztartás szá­mára biztosítják a palackos gázt — mondotta a minisz­ter. Dr. Lévárdi Ferenc után dr. Noszkay Aurél budapes­ti, Weiszböck Rezsőné Győr-Sopron megyei, Szi­lágyi László Pest megyei Busa János Zala megyei képviselő szólalt fel. A szünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Németh Imre Borsod me­gyei képviselő után dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei 9. számú választó- kerület képviselője a me­gyei tanács vb-elnöke emel­kedett szólásra, majd Hor­váth Kálmán Veszprém me­gyei, majd dr. Pilaszano- cich Imréné Baranya me­gyei, Barta András Heves megyei képviselő felszólalá­sa után az országgyűlés be­felezte szerdai tanácskozá­sát. Csütörtökön délelőtt folytatják a tanácskozást. Dr. Varga leno felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtár­sak! A pénzügyminiszter elv­társ által előterjesztett, a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—70. évi szabályozóiról szóló törvényjavaslattal és annak indoklásával megyei képviselő csoportunk egyet­ért. Az 1968. év megyénk vo­natkozásában is azt igazol­ja, hogy az új gazdasági mechanizmus első éve ked­vező eredményeket hozott. Megyénk lakossága öröm­mel tapasztalta, hogy javult ez évben az áru­ellátás és bővült az áru- választék. Az építőanyag-ellátás, amely a korábbi években sok gon­dot okozott, viszonylag jó és kielégítő volt. örvendetes, hogy a köl­csönös anyagi érdekeltség közelebb hozta egymáshoz az ipart és a mezőgazda­ságot, a bel. és külkereske­delmet és javította a lakos­ság ellátását. A termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok a korábbi évek­nél nagyobb mértékben kapcsolódtak be a lakossá­gi igények kielégítésébe. Az elmondottak ellenére még akad tennivaló, első­sorban a költséggazdálko­dás és a mezőgazdasági ka­pacitások optimális kihasz­nálása céljából. Ezenkívül a termelés és felvásárlás kapcsolatának javításánál, és különösen állategészség­ügyi vonalon indokoltnak tartom, hogy a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálja fé­lül a tapasztalatokat. A tapasztalatok alapján az állategészségügy pre­ventív (megelőző) ható­sági és üzemegészségügyi tevékenységének haté­konyságát növelni kell, mert megítélésünk szerint ezen a területen komoly változásra van szükség an­nak érdekében, hogy azok a súlyos károk, amelyek idén is sújtották a termelő­ket és a költségvetést, in­dokolt mértékben csökken­jenek. A tanácsi ipar alkalmaz­kodott a lakossági igények­hez és bővítette termelését, amely a múlt évihez képest mintegy 12 százalékkal emelkedett A termelés nö­vekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Véleményünk szerint a költségvetés kétéves gazdálkodása az eddigi­eknél nagyobb lehetősé­get teremt a gazdálkodás területén is a szocialista demokrácia ki- szélesítésére és a tanácsta­gok széles körű bevonásá­ra. Ilyen körülmények kö­zött bízhatunk abban, hogy a költségvetési feladatokat sikerült teljesítenünk. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés pozitívu­mainak ismertetése után in­dokolt felvetni egyes olyan problémákat, amelyek már az 1969—70. évi költségve­tésben jelentkeznek, de megoldásuk azoknak elvi jelentősége és nagyságrend­je miatt a következő 5 éves tervben lenne indokolt. A célcsoportos beruházá­sokra előirányzott összeg erőteljesen emelkedik és a növekedés elsősorban a községfejlesztési alapok igénybevételével, azok ro­vására történik. Nagy gondokat okoz ez elsősorban a városok vo­natkozásában, mert pl. Kecskeméten a rendelke­zésre álló fejlesztési alap több, mint 90 százaléka cél- csoportos beruházások fe­dezésére szolgál. Sajnálattal kell megálla­pítanunk, hogy a község­fejlesztési alap semmiféle ártámogatásban nem része­sül, ami azt jelenti, hogy az 5 éves tervben meghatá­rozott feladatoknak csak 70 százalékára van meg a hát­ralevő időszakban a meg­valósítási lehetőség. Szóvá szeretném tenni, hogy az előttünk fekvő költségvetési előterjesztés­ből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a harma­dik 5 éves terv vonatkozá­sában már nem realizálható a Központi Bizottságnak 1966. május 25—27-i, az a határozata, amely a taná­csok vonatkozásában a kö­vetkezőket rögzíti: „Az állami' támogatás nagyságát a mainál ob­jektívabb kritériumok alapján fix összegben kell megállapítani és a tanácsok rendelkezésére bocsátani. E támogatás­nak bizonyos mértékű ki­egyenlítő szerepet kell be­töltenie a gyenge és a fej­lettebb gazdasági alappal rendelkező területek kö­zött.” A rendelkezésünkre álló terv- és tényszámok alap­ján arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ameny- nyiben a negyedik 5 éves terv és a távlati tervek nem tartalmaznak hathatós in­tézkedéseket a fenti határo­zat érvényesítésére, akkora bázis szemlélet érvényesíté­se következtében az elma­radott területek lemaradása a következő időszakokban nem csökkenni, hanem fo­kozódni fog. Ennek okait a következőkben lehet össze­foglalni: 1. A fejlesztési források elsősorban a nagy vállala­toknál képződnek és ezek a fejlettebb területeken van­nak. 2. A hitelpolitikai elvek érvényesítése is azt ered­ményezi, hogy a gazdasági­lag legerősebb területek tudják a legkedvezőbb aján­latokat tenni és érthető mó­don a hiteleket is ők fogják kapni. Legyen szabad elmonda­ni, hogy az 1968. évi hitel- felülbírálatok során Bács- Kiskun megye iparfejlesz­tésre kért hiteleinek 98 százaléka elutasításra került és részvételünk az országos hiteligénybevételből száza­lékosan alig fejezhető ki. 3. A vállalati akkumu­láció, ennek függvényében a fejlesztési alap, amely a beruházási és forgóalapot van hivatva biztosítani, ne­héz helyzetet teremt a gyenge területeken gazdál­kodó vállalatoknál. Itt fej­lesztésre saját erőből alig jut valami. A forgóeszköz­szükséglet kielégítése külö­nösen gondot jelent a ke­reskedelmi vállalatoknál és végső soron a forgalmat is veszélyeztetheti. A fentiek alapján indo­koltnak és szükségesnek tartom, hogy a Központi Bizottság határozatában foglaltak érvényesítése ér­dekében . a Pénzügyminisz­térium és az Országos Terv­hivatal tegye vizsgálat tár­gyává az elmondottakat. Keressék meg annak a le­hetőségét, hogy hogyan lehetne a távlati és a negyedik 5 éves tervben az állami támo­gatás rendszerét úgy ki­dolgozni, hogy ténylege­sen elősegítse a kiengyenlí- tődést az elmaradott te­rületek javára. Ügy vélem, meg lehetne határozni egyes ellátási igények tekintetében mini­mális és privilegizált mu­tatók rendszerét, amely irányt szabhatna a közpon­ti tervező szervek számára. Megfelelő körültekintéssel kellene kialakítani azokat az egészségügyi, kulturá­lis, kommunális, és költ­ségvetési mutatókat, ame­lyek valamennyi terület és minden lakó szempontjából meghatározott időn belül reálisan elérhetők és mint minimális igények kívána­tosak. Ugyanezen mutatók vo­natkozásában a felső hatá­rokat is meg kellene szab­ni, mint olyan privilegizált ellátási szinteket, amelyek felett a fejlesztés mindad­dig nem kívánatos, amíg a minimális igények kielégí­tésre nem kerülnek. Véle­ményem szerint ilyen mód­szerekkel már a negyedik 5 éves tervben a legégetőbb problémák megoldása te­kintetében megnyugtató eredményeket lehetne elér­ni és ezzel nagy mértékben hozzá lehetne járulni egyes elmaradott területek jogos igényeinek kielégítéséhez. A pénzügyminiszter elv- társ által előterjesztett költ­ségvetést a megyei képvise­lő csoport és a magam ne­vében elfogadom és elfo­gadásra ajánlom. Jubilál a szovjet sajtó Nyikolaj Dszurcev szov­jet postaügyi miniszter nyi­latkozatot adott a Pravda tudósítójának a szovjet saj­tó tömeges terjesztését cél­zó első dekrétum megjele­nésének 50. évfordulója alkalmából. Elmondotta, hogy 1968 elejére a szovjet folyóiratok példányszáma elérte a 130 milliót, az új­ságok egyszeri példányszá ma pedig a 126 milliót. Halastavak a sziken A Szabadszállás és Fülöp- szállás környéki szikes le­gelők gazdaságosabb hasz­nosítását tervezik. A távlati tervek szerint 2 ezer hol­das halastó kap itt helyet, amelyből 900 holdra már most elkészültek a kivitele­zési tervek.

Next

/
Thumbnails
Contents