Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-14 / 267. szám

1 oldal 1968. november 14. csütörtök Budapest hívja a világot Kalocsai hímzésű 1 J ° kötények Japánba Hogyan dolgozik a Magyar Posta interközpontja? Hogy milyen mesz­sze van ide Bécs, Berlin, Varsó, vagy Párizs? Tele­fonon mindössze 10 másod­percig tart, amíg áthidal­juk a sok száz, vagy ezer ki­lométeres távolságokat. A vezérlőpulton tíz nyomó­gomb. A kezelőnők boszor­kányos ügyességgel ütik le a billentyűket, hogy nyo­mában valaki sok ezer kilo­méterre angolul, oroszul, vagy franciául jelentkez­zen. Halló, itt Varsó, itt meg Párizs beszél! A Magyar Posta helykö­zi távbeszélő igazgatóság nemzetközi osztályán va­gyunk. Az idegen nyelvek valóságos Bábelében cso­dálatra méltó biztonsággal igazodnak el a kezelőnők. Már hét országgal — Len­gyelország, Csehszlovákia, Ausztria, NSZK és NDK, Szovjetunió és Franciaor­szág — létesült félautomata telefonösszeköttetés. Ma­gam is kipróbáltam. A fa­lon tábla áll, a felsorolt országok nevei mellett lám­pák jelzik a szabad vonala­kat. A számkódot lepötyög- tettem a gombokon, s a gondolkodó gépezet mun­káját kis villogólámpák je­lezték. miként jön létre a kapcsolat. Bécsből zenét hallgattam, Berlin másod­percek alatt jelentkezett, s bemondta az időjárásjelen­tést, és Varsóból a pontos időt. S mindezt úgy, hogy a felhívott ország interköz­pontja mit sem tudott a beszélgetésről, hiszen a ke­zelőnők helyett a gépek kapcsoltak. Ebbe a nagy­szerű' hálózatba rövidesen be’capcsolódik Jugoszlávia, Románia, Svájc és Olasz­ország. A kábelvezetékek a magyar határig már elké­szültek. Sajnos, egyelőre a for­galom nagy részét még úgy­nevezett manuális, kézikap­csolású vonalakon bonyo­lítják le. A „drót” mindkét végén kezelő ül. és először egvmással közlik a kívánt számot és csak azután helyből tudiák kapcsolni a keresett előfizető állomá­sát. — Jelenleg a világ 164 különböző földrajzi helyé­vel állunk telefon-összeköt­tetésben — mondja a nem­zetközi osztály vezetője. — Megállapodások szerinti vo­nalakon jutunk el a tenge­ren túlra, a nemzetközi centrumok segítségével. Óhajtja talán ellenőrizni? Kapcsolhatjuk a Fidzsi, vagy a Hawai-szigeteket; ha valaki a Csendese-óceán Nyugat-Szamoa szigetcso­portján levő kedves roko­naival akar értekezni, an­nak sincs semmi akadá­lya. Csak azt ne felejtse el, hogy lehetőleg éjfél körül kérje a hívást, mert ak­kor ott éppen dél van — teszi hozzá tréfásan. Vaskos könyvek, jegy­zetek őrzik az időeltolódá­sokat, a hívási lehetősége­ket, a fizetés módjait, a díj­szabásokat. Szekrénysorok gyomrában sok tucat ide­gennyelvű telefonkönyv, sok esetben itt keresik ki a távoli országban levő hí­vott fél telefonszámát. — Hová és milyen fajta beszélgetés a legdrágább és melyik a legolcsóbb? — Talán sokan nem tud­ják, hogy a díjazás tekin­tetében tizenkétféle beszél­getés bonyolítható le. Az egyszerű hívástól kezdve az R-beszélgetésen át, ahol a hívott fél fizeti a számlát, az előzetes, vagy pontos időre való hívásig. Kíván­ságra lehetősége van arra, hogy egy bizonyos megha­tározott helyre megfelelő nyelvű tolmácsot is bizto­sítsanak a telefontársasá­gok. A legdrágább egyszerű beszélgetés három percig Bolíviával: 585,40 Ft, utá­na minden perc 195,20 Ft. Rövid számolás után ez azt jelenti, hogy egy 13 perces „eszmecsere” ára 2537 fo­rint 40 fillér. A legolcsóbb viszont az ausztriai beszél­getés, három perc mind­össze 28 forint — mondja. —■ Milyen irányba bonyo­lódik le a legnagyobb for­galom? — Első helyen a szocia­lista országok állnak. Bár Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK több vonalunk lenne Ber­linbe, vagy Varsóba. Lé­nyegesen lerövidülne a vá­rakozási idő, s kevesebben bosszankodnának. Sajnos ez nemcsak a Magyar Postán múlik. Nagyon sok a hí­vás Ausztriába, Franciaor­szágba és az NSZK-ba. De jelentős, és állandó a ten­gerentúli forgalmunk is. A kezelőpultok mellett közben másodpercenként hívják és kapcsolják a vi­lág számos városát a keze­lőnők. A kedves, vagy oly­kor idegesebb hang egy- egy embert takar, amiről mi telefonálók gyakran megfeledkezünk. Mindenki úgy érzi, hogy a saját hí­vása a legfontosabb, ezért türelmetlen. Az interköz- pontban viszont mindent megtesznek, hogy a lehető­ségekéhez mérten a legrö­videbb időn belül kapcsol­janak. Átlagban két, vagy ennél több nyelven beszél­nek az itteni alkalmazot­tak. A leggyakoribb nyelv az angol, orosz, fran­cia, német, de sokan be­szélnek lengyelül, románul, vagy szerbül. S így nem csoda, hogy egyforma ked­vesen köszönnek jó éjsza­kát angolul; good night, lengyelül: Dobra noc, vagy németül: Gute nacht... Regős István Helyes-e a mamára ala­pítani a családot, a gyer­meknevelést? Melyik le­gyen az első: kocsi, vagy a kicsi? Van-e összefüggés a művi vetélések és a szel­lemileg fogyatékos utód világrajötte között? — Ezek és számtalan hasonló kér­dés vetődött fel tegnap a Kecskeméti Járási Nőtanács által a megyeszékhelyen összehívott eszmecserén, melynek témája a modem családtervezés és a nővé­delem volt. A járásból egybegyűlt községi nőtanácsi titkárok, védőnők és népfrontakti­visták előtt dr. Sebő Tibor, a megyei tanács vb gyám­ügyi főelőadója, valamint dr. Nyirádi Jenő szülész, Tizenhat országból 20 millió forint értékű export- megrendelést kapott ez év­ben a Kalocsai Népművé­szeti Háziipari Szövetke­zet. Több mint 1200 kalo­csai népművész asszony dolgozik a teljesítésen. A durva szövésű vászonból Kolompár Sándort úgy is­merték Kecelen és a kör­nyéken, mint aki már vé­gig járta az ország összes börtöneit. Ez persze túlzás, de kétségtelen, hogy tizen­nyolc éves korától kezdve több esetben került össze­ütközésbe a törvényekkel, éspedig súlyos bűntettek miatt Nyolc és fél évet töltött börtönben eddig a fiatalember lopások, csalá­sok és emberölés kísérlete miatt. Szabadságvesztés­büntetésének ideje alatt el­végezte az általános iskola nyolc osztályát szakmát is tanult. Kiszabadulva azon­ban mindezt „elfelejtette” és újra a legvadabb dolgo­kat művelte. Környezeté­ben úgyszólván mindenki félt tőle szomszédait élet- veszélyesen fenyegette stb. A nyár folyamán, június 22-én élettársával, Kolom­kerületi adjunktus tartott vitaindítót. A meglehető­sen széles, gyakran érthe­tetlenül szemérmesen ke­zelt, mindennapi témakör iránti érdeklődésre jellem­ző, hogy a vitában tizen­öten szólaltak fel, helyes útbaigazítást várva egy- egy „fogas’’ kérdésre. S természetesen a válasz nem is maradt el. Bizonyosra vehető, hogy az érdekes tanácskozás el­éri a célját, amely nem más, minthogy az értekez­leten részt vevő aktivisták — ki-ki a saját községé­ben — a hosszú téli esték összejövetelein tovább ad­ják az elhangzott, feltét­lenül élénk érdeklődésre számító ismereteket szabott, gazdagon hímzett paplan- és plédhuzatok többségét Angliába szállít­ják. A legkülönlegesebb igénnyel japán cég jelent­kezett Huszonkét féle hím­zéssel díszített speciális japán étkező kötényeket rendelt a szövetkezettől. pár Erzsébettel és Györgye Ferencnével a bócsai kocs­mában italozott, majd kár­tyázni kezdett. D. Gy. he­lyi lakossal, aki 200 forin­tot nyert tőle. Ezen felhá­borodott a keceli fenegye­rek és mikor kártyapartne­re az udvarra ment, ő mö­gé osonva tarkón ütötte, zsebéből 1040 forintot ki­vett Erre nagy veszekedés támadt amelybe az asszo­nyok is beleavatkoztak, tég­lával dobálták D. Gy-t. Ko­lompár Sándor közben bics­kát rántott és partnerére rontott, de az italbolt veze­tője az utolsó pillanatban megakadályozta a véron­tást. A megyei bíróság Kiskő­rösön folytatta le az ügy tárgyalását és Kolompár Sándort visszaesőként elkö­vetett emberölés kísérlete és rablás miatt tízévi szi­gorított börtönre ítélte. Ko­lompár Erzsébet öthónapi börtönt kapott és elrendel­te a bíróság a korábban ki­szabott, de feltételesen fel­függesztett három hó­nap szabadságvesztés-bün­tetés végrehajtását is. Györ­gye Ferencnét négyhónapi felfüggesztett szabadság- vesztéssel sújtotta a bíró­ság. Nem ez az első eset, hogy a bócsai italboltnál bicskát rántanak az ittas emberek. Nemrégiben „A gitáros gyilkos” című cikkünkben írtunk arról, hogy éppen ennél a kocsmánál szúrt le egy 18 éves fiatalember egy harminc éven felüli férfit. Ügy gondoljuk, hogy érde­mes lenne gondolkozni az említett „szórakozóhelyiség” bezárásán, vagy ha ezt nem is tartanák célszerűnek az illetékesek, akkor szigorúb­ban be kellene tartani azt a rendeletet, miszerint it­tas embert nem szolgál­nak ki. O. F. Modern családtervezés és névédelem Tíz évre ítélték a visszaesőt Feldolgozta: Márkusz László. Raizolta: Zórád Ernő. Számjáték Előnye, hogy többféle Játék, — fogócska, bújócska — alap­jaira épül, matematikai szigo-. ra és rendszerezettsége miatt a tudósok körében is népsze­rű, mindenki által könnyen el­sajátítható, akár Rodolfó kár- tyatrükkjei. 1922-ben találták fel, amikor Kecskeméten a vá rosi tanács dolgozói részére három egymáshoz közeli utcá­ban kertes házcsoportokat épí­tettek. Neveztettek pedig ezek köznyelven és hivatalosan Vá­rosi Kislakásoknak, s számo­zásuk folyamatos volt. Így tör­tént aztán, hogy a beavatlan vidéki rokon a 2. sz-tól a 32- ig baj nélkül eljutott, de a 34. et már hiába kereste. Es itt kezdődött a játék, melyben gyerekek és felnőttek teljes egyenjogúsággal részt vehet- tek. Ipi_apacs. hiába bújt el a 34-es, társadalmi összefogás­sal megtalálták a következő utcában. Ezzel azonban még nem merült ki minden lehető­ség, végtelen sok variáció ma­radt. Igen ám! De telt-múlt az idő, lassan már a postások is tud­ták, melyik szám merre van! 1959-ben a városi tanács igaz­gatási osztálya végre felismer­te, hogy nem foszthatjuk meg a polgárokat ettől az érdek, feszítő Játéktól, s új feltétele­ket dolgozott ki. A helyzet a következőképpen módosult: — Sétáljunk végig a Kossuth kőr­út páros oldalán haladva a 42-es számig. Nyugodtan me­hetünk, az egész alig fél ki­lométer! Ha változatosságra törekszünk, visszafelé az ellen­kező oldalon Is jöhetünk. Kö­zépen, mintegy kis szigetet al­kotva áll a volt városi kisla­kások egyik csoportja. A 2., illetőleg 1. sz. házak között megtaláljuk az 50.et és az 52-t is. (Ugyanez az út elképzelhe. tő két nehéz bőrönddel —t idősebbek sem hagyhatják ab­ba hamarabb!) Most nézzük, hogy tudtuk elsajátítani az elméletet, ho­gyan alakul mindez a gyakor­latban? Tételezzük fel, hogy IX. 4.én feladnak részünkre egy csoma­got vasúton a 22 299 sz. ex- presszáruvevényen Kecskemét Kossuth krt. 50. szám alá. Mint ismeretes, a csomagot előre „preparálni” kell. Ezt elvégzi helyettünk a MÁV adminiszt­rátora, aki a körutat utcaként vezeti át az áruvevényre. A csomag megérkezik Kecske­métre, — ebben még nincs semmi boszorkányság — az AKÖV 10 forint ellenértékben házhoz szállítja. Azaz, csak szállítaná! A kocsi eljut ugyan a Kossuth körútra, (a vezető józan logikájának köszönhető, hogy Kossuth utca nem lévén Kecskeméten, a körútra megy), ám az 50. számot már nem leli. „Címzett ismeretlen” va. rázsszóval újabb 10 forintért visszaviszi a pályaudvarra. Et­től a pillanattól kezdve eljön a fekbér ideje. Közben sza­bad levelezni a miskolci fel­adókkal végül ha megjön a válasz, lehet keresni a csoma­got. Át lehet venni 33 forint fekbér ellenében, s a kétsze. rés fuvardíj megfizetése dacá­ra személyesen el lehet hoz­ni. Hát tessék mondani, nem jó játék? Még vesztes fél is van, ez a címzett. S mivel egy-két kivételtől el. tekintve 1959. óta már ezt a számozást is kezdi megismerni a lakosság, unaloműzőnek itt lesz a Leninváros. Reméljük, hogy ez még jó pár évtizedig elszórakoztat bennünket! K. K. AZ EGYIK Á6YU MELLETT SZŐ-JjWM A VAR ES A VAROS KORUL VOLT FOGVA TOROKKEL ES FÖLDET RAZO DORDULESSEl MEGKEZDŐDÖTT AZ OSTROM. KE NEMET PATTANTYÚS VESZEKEDETT­l\ MIKOR EV MONDOM BOR * AKKOR HOZNI NEKEM PUSKAPOROS i ZACSKÓ, M/KOR \ MONDOM POR, ) AKKOR ADNI ( NEKEM JÓ VALÓT. . ^ EZ SEMMI f MIND A PAZARBA ESEM/ MOST Ml JÖVÜNK. TŰZ// ZORD/T/A. ' FAVRICN { MAJSZTERf £ 0^ES EGYSZERRE EMELKEDETT A 1Z ÁGYÚ HOZ A KANÓC...

Next

/
Thumbnails
Contents