Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-14 / 267. szám
.li/oo. november 14. csütörtök 3. oldal Elképzelések a következő évre Tervezés — önállóan Befejezéshez közeledik az Idei gazdasági év, s a vállalatok előtt kettős feladat áll. Egyrészt az esztendő sikeres zárása, illetve az idei tapasztalatokat elemezve felkészülni 1969-re. Most terveznek először önállóan, hiszen a korábbi gyakorlattól eltérően nem kapnak felettes szervektől lebontott és teljesítendő mutatókat. A vállalatok tájékozódtak a piac, a kereskedelem igényeiről, felmérték pénzügyi lehetőségeiket és ezek alapján formálódnak elképzeléseik a jövő évre. Mire futja? És mire van szükség? Több-kevesebb fejtörés után általában kiderül, hogy a két alapvető szempont összeegyeztethető. Ha kicsi a fejlesztési alapod, told meg egy elhatározással — fogalmazták meg például Kiskőrösön a fiatal és viszonylag kicsi Vegyesipari Vállalatnál. Az idén elérhető nyereségükből mint- tegy 830 ezer forint marad náluk. Ebből 330 ezer forintnyi lesz fejlesztési alap, 'Az összeg kevésnek bizonyult a következő évre Szükséges bővítések fedezésére. Felülvizsgálták tehát a készleteiket, és igyekeztek értékesíteni az elfekvő raktári anyagokat. Eladtak több olyan gépet is, amelyeket eddig kis hatásfokkal tudtak csak használni a műhelyekben, s további tartásuk gazdaságtalannak bizonyult. Ily módon újabb 250 ezer forintra tettek szert. A lehetővé váló beruházások révén háromszorosára emelik a Győri Vagon- és Gépgyárnak készülő világítási berendezések számát. Egyéb intézkedéseket is terveznek, s mindezek következtében a termelés 4—5 százalékos növekedését készítik elő 1969-re. Kötöttségek nélkül Kiskunfélegyházán, a Vegyipari Gépgyárban ugyancsak érzik, hogy megszűntek a korábbi kötöttségek. Elképzeléseiket a hazai vegyipar nagyarányú fejlődésének és a külföldi, főleg szovjet megrendeléseknek megfelelően állították össze. — Szabadabban válogathatjuk meg a munkáinkat, mint eddig - magyarázza Bartyik József, a kereskedelmi főosztály vezetője. — A jövőben nem gyártunk olyan kisebb gépeket, edényeket, amelyek a számítások szerint számunkra gazdaságtalanok, mivel nem tudnánk kihasználni hatalmas emelőinket, daruinkat. Ezek előállításával egyre inkább a ktsz-ek foglalkoznak. A munkaerőgondokkal küszködő Építő- és Szerelő- ipari Vállalat fölszabaduló Eladó 1 db 117 m2 fűtőfelületű, 325 típusú mozdony generál javított kazánja engedélyezett kazánbiztosítási gőzterhelés 8 kg. 6 m2. Melegházi fűtésre stb. rendkívüli módon alkalmas. Mir- köz, X. Kőbányai út 49/b. 9142 létszámmal számol 1969 közepétől. A tervezett technológiai fejlesztésük értelmében ugyanis a készülő létesítmények 55—60 százalékánál a hagyományos kisméretű téglákat előregyártott elemekkel, szerkezetekkel helyettesítik. A falazást ily módon jóval szaporább munka váltja fel: az egyes blokkokat, paneleket kell a helyükre állítani. Meggyorsulnak az építkezések, s több kőműves jut a befejező munkákra. A tervezéssel számos szakember foglalkozott, az igazgatótól, a főmérnöktől kezdve egészen az építési vezetőkig. Mintegy két és fél évre előre ismerik a feladataikat. Jövőre összesen 55 helyen dolgoznak majd a munkásaik. Ahová jönnek a számok A gyáregységek természetesen továbbra is „föntről” kapják meg tervszámaikat. A különbség „csupán” any- nyi, hogy most a vállalati terv egyes részeinek kell megfelelniük, amit nem az illetékes minisztériumban határoznak meg, hanem a saját központjukban. Itt hosszú hónapok álltak a tervezési osztályok rendelkezésére, hogy részleteiben kidolgozzák a következő évi termés feladatait. Fo- nyódi Antal, a Zománcipari Művek kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a kecskeméti gyárukban az idei 170 ezer darab fürdőkáddal szemben jövőre 200 ezret állítanak elő. A választékot egyebek közt a pasztell-szürke kádak gyártásával bővítik. Külföldi cégekkel való együttműködési elképzelésekről is szó van. A Kecskeméti Konzervgyár pedig tervjavaslatot készített, amit jóváhagyásra elküldött a tröszthöz. Ebben egyebek közt a negyvennégy órás munkahétre történő áttérés intézkedéseit taglalják. S a jelenlegi 80—85 százalékos exportarány tartása, illetve növelése mellett a belföldi ellátás javítását is tervezik. H. F. Ladánybenén munkaalkalmat teremtenek — Nincs helyben munka- sösorban a saját tagjait sze- alkalom a nőknek — ezzel retné foglalkoztatni. S ez kezdik panaszaikat Ladány- nyilvánvaló törekvés. Gépesített lakóépület-alapozás Ä házgyárak korszerű termékeivel már általában egy-másfél hónap alatt tető alá kerülnek a 180 lakásos épületek, az alapok építése azonban lassú. Ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium intézkedésére széles körű fejlesztési munkák kezdődtek a gépesített alapozás módszereinek kidolgozására. Bonyolult feladatot kell megoldani, mert a házgyári lakóépület alapjának műszaki előírásai az általánosnál jóval szigorúbbak. A jövő évben, kerül sor a részletes kísérletekre és további gépesített módszerek kipróbálására. Az öntőformában az olajszűrő zárófedele készül. bene községi vezetői, Csábi Ladánybenén élő, eleven Dezső tanácselnök és Vízi most ez a gond, Olyannyi- Mátyás tanácstitkár. El- ra, hogy az egy éve még mondják: legalább négy- mérleghiányos Erdei Tszcs ven-ötven nődolgozónak kel- is részt vállal belőle. Tehe- lene állandó foglalatosságot ti ezt azért is, mert a gazteremteni a községben. <jaság jórészt máris „rend- Egy részük jelenleg is naponta eljár a hét kilométerre levő Tatárszentgyörgy- re, az ottani tsz kivarró segédüzemébe. De ez tartósan nem lehet megoldás, már csak azért sem, mivel a Pest megyei gazdaság elbe tette szénáját”, a megközelítőleg negyedmilliós veszteséget kigazdálkodta. máris jelentős érdemei vannak az előrelépésben. Keresi tehát a lehetőségeket a termelőcsoport. Kapott is ajánlatot már gobelinkészítésre, ehhez azonban itt hiányzik a kellő, szakértelem. Inkább a meglevő adottságokhoz kell igazodniuk, s e tekintetben már inkább számításba jöhet az a huszonkét asszony, aki nemrégiben végezte el az egyéves varrótaníolyamot. Bedolgozásra is volnának ajánlkozók, amelyhez lera- katot, gyűjtőtelepet a csoport létesítene. Ha a nők részére még nem is, a férfiak egy részének foglalkoztatására már sikerült segédüzemet szerveznie a tszcs-nek. A hajdani oljütő malomban lakatos- és alumíniumöntőműhelyt rendeztek be. Itt egyelőre összesen hatan dolgoznak. A MEDICOR Művek részére különböző orvosi berendezések alumínium-alkatrészeit, a Ganz- MÁVAG megrendelésére pedig a szovjet exportra készülő Diesel-mozdonyok cirillbetűs feliratát készítik. A hasznosságra jellemző, hogy a készáru kilójáért 52 forintot kapnak, amíg a nyers alumíniumtömböket — az ötvözéstől függően — kilónként 15—18 forintos áron szerzik be. Tervezik a segédüzem bővítését, hamarosan gépeket is kapnak a megrendelő üzemektől. Szeretném megköszönni... November 6-án, a Kecskeméti Konzervgyárban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen beszélgettem Vlagyimir Voljarovval, a szim- feropoli Kujbisev Gépgyár szerelőjével. Voljarov elvtárs jelenleg a Nagykőrösi Konzervgyárban automata gépsort állít össze. Megtudtam róla azt is, hogy 1944- ben részt vett Kecskemét felszabadításában. Megkértem beszéljen az akkori eseményekről. — Alig néhány nap eltéréssel éppen 24 esztendővel ezelőtt történt — kezdte az emlékezést Vlagyimir Voljarov, aki akkor őrmester, századparancsnok-helyettes volt. — Gyalogsági alakulatunk Szeged felöl érkezett a város alá. Itt már más irányból jövő csapatrészekkel is találkoztunk, s harc közben össze is vegyültünk. Én a század élén törtem előre a városszéli utcák- hatott a jelenet Akk ban. Egyszerre géppuska- _ ® kecskeméti asszony. Most újra itt vagyok, a szomszéd városban dolgozom még egy ideig. Sajnos, az utcára már nem emlékszem, hiszen csak éppen átfutottunk rajta harc közben. Azután sokat épült, fejlődött is azóta Kecskemét. — Ha megírja ezt a kis történetet — fordult hozzám Vlagyimir Voljarov — és véletlenül elolvassa az az asszony, azt üzenem nagyon szeretnék vele találkozni. Boldogan köszönném meg személyesen azt, amit akkor cselekedett, s mely- lyel újabb erőt is adott a fasiszták elleni harchoz. Pár hétig még a Nagykőrösi Konzervgyárban dolgozom, de a biztonság okáért még a szimferopoli címem is írja fel: Bulvár Le- nyina numero 12. Nagy Ottó Meleg Antal üzemvezető összeállítja a cirillbetűs mozdonyfeliratot. Ehhez az kellett, hogy a Bizonyos, hogy a sikeres korábbi, hozzá nem értő, kezdeményezés a gazdasá- ambiciótlan vezetőket le- got, de a községi vezetést is cseréljék a gazdák. Nagy az újabb foglalkoztatási le- András elnöknek — koráb- hetőségek megteremtésére ban a községi tanács adó- ösztönzi, ügyi felügyelője volt — (Hatvani — Pásztor) Vlagyimir Voljarov. — harc közben — azonban nem volt időm odamenni tűzzel árasztottak el bennünket. Az előttem haladó szovjet katona halálra seb- “ zetten bukott a földre. Nem ri’tott vissza attói hoov az én századomból való „ I.a volt, nem ismertem őt. megadja a végtisztességet egy szovjet katonának. Pe- Csapatom támadásba len- dig nagyon szerettem vol- dült, az ellenséges géppus- na köszönetét mondani ne- ka perceken belül elhall- ki. Később sem jutott erre gatott. Már csak egyes pus- idő, hiszen másnap már dél kalövések hallatszottak kö- felé meneteltünk Kalocsa rülöttünk, amikor vissza- irányába, majd ismét északtekintettem elesett bajtár- nak, Budapest, Bécs követ- samra. Ekkor az egyik ka- kezelt. pualjból egy fekete fejken- — Csak egy apró epizód dős asszony lépett ki. 35— ez a magyarországi harcok- 40 évesnek véltem. Szomo- bál. Számomra azonban a rúan nézte a mozdulatlan legemlékezetesebb, amit katonát, azután levetette sohasem felejtek el. Az el- fejéről a kendőt és beta- múlt huszonnégy év alatt karta vele a halott arcát, számtalanszor eszembe ju- Engem a szívem mélyéig tott a fekete fejkendős A Ipári kosárfonók Alpáron, a halászat mel- évi termelési tervszáma 2 két az Alkotmány Tsz fűlett kosárfonás a másik ősi millió 800 ezer forint, s eb- részüzeme elégíti ki. mesterség. A Kecskeméti bői még félmilliót sem tesz Igaz, hogy az üzemben Vegyesipari Vállalat alpá- ki a belföldre termelés. mintegy 20 százalékkal nőtt ri kosárfonó részlegénél £ nanokhan R,á- a ttotok* száma az utóbbi mintegy száz család talál- . a bözsiéi ta* évben’ de a dolgozók egyja meg számítását és kere- á végreha1tó hlztttsáía harmada 50 éven felüli. Az setét; az üzemben dolgozók g - György telepvezetőt 196í)-es magasabb termelési 1600-2000, a bedolgozók a kg0°sárf££f igsSévPe tervük teljesítéséhez új ko- 800-1800 forint közötti ősz- a Kosarí°nok lOfaíJ. évi te- „ ......... .J v ékenységéről. Ebből is látsárfonók betanítását terveg ' szik, hogy a község vezetői J®.® b®íf?ldl kosarakat Az alpári kosarak ma figyelik és értékesnek tart- gyártók ^ közül exportter- már az egész világon is- ják a község lakóinak mun- ÍJ1, gyártásra akarnak átmertek, hiszen az évente kaalkalmat nyújtó kosár- ’ePeznl- Nagy szükség lenelkészített 70—80 ezer ko- fonó üzemet, s az export- ?.e ,e^y tanműhely felaliírácáhrw ío tosara, mert sárból csak 10—15 ezer ma- termék raktározásához is rád az országban, a többi a mindenkor segítséget ad- határokon túlra, exportra nak. A fuvarigényeket a kerül. Virágzó Halászati SzövetA kosárfonó üzem 1968. kezet, kosárlécszükségletüa kosárfonás fejlesztése érdekében az új, fiatal szakemberek képzése, az utánpótlás nevelés mind sürgetőbb feladattá válik. Tóth Miklós
