Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-14 / 267. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Peron weft Á MÄGYAR S?OCfA LISTA M'UTIK Á $ P ÁRT B ÁC S XXIII. évf. 267. szám 1968. november 14. CSÜTÖRTÖK Arat 80 fillér Megkezdődött az újborok felvásárlása Érlelődik a szőlőtőkék leve a hordókban. Forrnak a borok. Megkezdték az újborok átvételét is a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének telephelyein. Eddig csaknem ötezer hektolitert vásároltak fel a mezőgazdasági nagyüzemektől és a háztáji termelőktől. Ügy számítják, hogy az év végéig még mintegy 50 ezer hektolitert vesznek át. Egyébként a pincészetek I csonyra, újévre. Az ünne- 634 ezer hektoliter mustot pekre a pincegazdaság 14 vásároltak fel. Az idei bo- [ féle borából válogathatnak rok közepes minőségűek. A késői fajtákra kedvezően hatott a napfényes, száraz októberi ősz. Mint ismeretes, a palackozott borok iránt növekszik az érdeklődés. A pincegazdaság palackozójából naponta 40—45 ezer üveg kerül a kereskedelembe. Már készülődnek karáa fogyasztók. Közben tovább folyik a központi telephely építése. Jelenleg az 53 ezer hektoliteres új pincerészeri munkálkodnak az építők. Biszku Béla felszólalása a LEMP V. kongresszusán VARSÓ. Szerdán a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusának harmadik napján folytatódott a vita a párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának a jelentése felett. A délelőtti ülés befejezése előtt Biszlku Béla,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolÉrdekes előadások Közös célokért Kedves vendéget üdvözlünk ma hazánkban, Andrej Andrejevics Gro- mikót, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki Péter János magyar külügyminiszter meghívására baráti látogatásra érkezik hozzánk. Ez a látogatás szervesen beleillik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti testvéri barátság és gyümölcsöző együttműködés állandó folyamatába. Minden területen állandóan bővül és mélyül a magyar— szovjet barátság, ez jellemzi országaink nemzetközi együttműködését is. A magyar és a szovjet külügyminisztérium közötti állandó kapcsolatnak és konzultációnak nagy szerepe van nemzetközi együttműködésünk hatékonyságában. Utoljára 1965. májusában tett ilyen természetű látogatást Andrej Gromiko Magyarországon, s ezt a látogatást Péter János 1966. júliusában viszonozta. A múlt évben pedig akkor került sor személyes találkozásra a két külügyminiszter között, amikor Leo- nyid Brezsnyeev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség járt hazánkban. G romi ko a nemzetközi élet egyik legismertebb személyisége, hiszen februárban lesz 12 éve, hogy ő áll a Szovjetunió külügyi apparátusa élén. Életpályájának kiemelkedő eseményei összefüggésben állnak korunk fontos nemzetközi eseményeivel. A nevezetes jaltai értekezleten ő volt a szovjet delegáció külügyi tanácsadója, részt vett az ENSZ alapokmányának megszerkesztésében. Hosszabb ideig a Szovjetunió állandó képviselője is volt az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A szovjet diplomácia az elmúlt évtizedben olyan kiemelkedő sikereket tudhat magáénak, mint a részleges atomcsend-szerződés, a világűr békés felhasználásáról szóló egyezmény, az atomsorompó-szerződés megkötése. A Szovjetunió aktív külpolitikája, a béke biztosításáért folytatott állhatatos küzdelme az egyik legfontosabb tényező, amely — a békéért küzdő százmilliók akaratával összefonódva —, féken tartja, engedményekre, meghátrálásokra kényszeríti a háborús erőket. Joggal vagyunk büszkéi, arra, hogy a szocialista Magyarország is hozzájárul — képességei és lehetőségei mértékében —, ezekhez a sikerekhez. A szocialista országok együttműködése a nemzetközi fórumokon mindig nagyobb szerepet töltött be a béke biztosításában. Példája ennek a vietnami nép szabadságharca, amely a szocialista közösség anyagi, erkölcsi és politikai támogatásával kényszerítette ki éppen a közelmúltban a VDK-elle- ni légiháború megszüntetését, s amely el fog vezetni a vietnami nép teljes győzelméhez. A magyar és a szovjet külügyminiszter várható megbeszéléseihez jó alapot ad országaink teljes nézet- azonossága az alapvető nemzetközi kérdésekben. Nemzetközi érdekeink különösen szorosan fonódnak össze az európai béke és biztonság problémakörében. Ma kontinensünk legégetőbb kérdése az NSZK revansista politikájának visszaszorítása, a szocialista közösség erejének és összeforrottságának további növelése. Együttműködésünk kiterjed távolabbi régióiéra is, hiszen mindkét ország kormánya hathatósan támogatja a felszabadult országok törekvéseit, amelyek a politikai, s gazdasási fíig- getlenséaük megszilárdító, sát szolgálja. Tovább növeljük a harcoló Vietnamnak nyújtott támogatásunkat és kiállunk az arab or. szágok igazságos, antiim- perialista harca mellett Fontosnak tartjuk az ENSZ erősítését, hogy alapokmánya szellemében nagyobb szerepet tölthessen he a békéért és a népek biztonságáért folvó harcban. Amikor vendégünket. Andrei Oromíkót szere*»* tel üdvözöljük ma »var föl dön, egyben eredménves tárgyalásokat, jó munkát kívánunk neki is, házigazdáinak Is. az országos statisztikus tanácskozás első napján Tegnap Kecskeméten, a dasági ágak területi elrenvárosi tanács dísztermében dezettségére, az országré- megkezdte háromnapos szék közötti arányokra és Erdősi József megnyitja az uic^sza..oi. ülésszakát a Magyar Köz- gazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának területi szekciója. Az ország különböző részeiből összegyűlt statisztikai szakembereket, s a szovjet, német, csehszlovák és jugoszláv vendégeket Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte. Részt vett az ülésszakon Lengyel László, a közgazdasági társaság elnöke, Barabás Miklós, a területi statisztikai szekció elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, valamint a megye és város több közéleti személyisége. Az ünnepi megnyitó után Erdősi József elnökletével megkezdődött a tanácskozás. Huszár István, a KSH első elnökhe- helyettese „A gazdasági fejlődés területi vonatkozásai és a területi statisztika” címmel tartott előadást. Ebben rámutatott többek között, hogy a nép gazdaság fejlődése és a országban végbe ment tár sadalmi-gazdasági változó sok — főként az iparosító a mezőgazdaság szociális' átszervezése, a szociális, : kulturális, az egészségű"', intézkedések — döntő befolyást gyakoroltak a gaza településhálózat alakulására. Lényegesen változott a népesség területi elrendezettsége is. Ez egyrészt a beruházási és az ipartelepítési politika következménye, másrészt a mező- gazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan az 1960—63 években lezajlott nagyméretű társadalmi át- rétegeződés eredménye. A gazdaságirányítás új feltételei az adottságok és az összefüggések alaposabb számbavételét teszik lehetővé és szükségessé. Megkívánja ezt a központi szerveknek, a népgazdasági összefüggésekre való koncentrálása és a helyi szervek intézkedési körének, önállóságának bővülése. Az új követelményeknek a maga eszközeivel a területi statisztika is igyekszik megfelelni. Az első ülés ezzel véget ért. A második ülés dr. Öllé Lajos kandidátusnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjének elnökletével folytatódott. Dr. Bartke István, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese „Az ipari fejlettség területi összehasonlítása”, dr. Kulcsár Viktor kandidátus, az OT osztály- vezetője „A mezőgazdaság területi fejlettségi szintjének összehasonlítása”, Szilágyi Imre, a KSH Sza- “alcs-Szatmár megyei Igaz itóságának vezetője „A complex módszerrel történő területi összehasonlítások néhány elvi és statisztikai módszertani problémája”, dr. Erdélyi Ernő, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának helyettes vezetője „Területi összehasonlítások az egyes területeken működő ágazatok színvonala alapján”, Vámos Ferenc, a KSH csoportvezetője „A területi növekedés összehasonlítási problémái” címmel tartott előadást. Ezzel az első nap tanácskozásai véget értek, a harmadik ülésre ma reggel 9 órakor kerül sor. N. O. ta a kongresszusnak a magyar kommunisták, egész népünk üdvözletét, a magyar pártküldöttség vezetőjét a kongresszus résztvevői, helyükről felállva, hosszantartó tapssal köszöntötték. Biszku elvtárs felszólalása elején arról a történelmi barátságról szólt, melynek új fejezetét nyitotta meg az 1948-ban megkötött, majd ez év májusában Budapesten megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés. Ezután a magyar népnek a szocializmus építésében elért sikereiről szólt, majd kitért a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével 'kapcsolatos tapasztalatainkra. — Örömmel mondhatjuk, hogy első tapasztalataink igazolják, várakozásainkat — állapította meg többek között. — Népünk életkörülményei fokozatosan javulnak, számításunk szerint harmadik ötéves tervünk eredményeként 1970- ig a tervezett 14—16 százaléknál valamivel nagyobb méretű lesz a lakosság reáljövedelmének emelkedése. A Magyar Szocialista Munkáspárt arra az általánosan elismert igazságra építette politikáját, hogy egy . marxista—leninista párt sem a jobboldali, sem a „baloldali” opportunizmussal nem alkudhat meg, — mondotta a továbbiakban. Amikor pártunk megalakulásának közelgő 50. évfordulójára készülünk, s áttekintjük a félévszázad tanulságait, a legfontosabbnak tartjuk közülük, hogy a nép valódi érdekei csakis a munkásosztály és élcsapatának vezetésével, internacionalista alapon érvényesíthetők. Feladatunknak tartjuk a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését. Jelentőseknek tekintjük a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő (Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja.
