Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
1 oldal 1998. november 3. vasárnap ✓ Helytelen helyjegy Hónapok óta örülünk — némi fenntartással. Legalábbis azok, akiknek egyszerűbbé, gyorsabbá' és kényelmesebbé tette az utazását a Budapest —Szeged között közlekedő expresszvonat. Hiszti ez ft vár- va_várt szerelvény mintegy 25 perccel rövidíti meg a két végállomás közti utazási időt. Expresszvonat, természetes tehát, hogy van helyjegy is. A helyjegynek ára is: hat forint. £s milyen egyszerű. Nem kell előre rendelni, vagy megvenni a közbeeső állomások pénztárainál. Dehogy, az ember felszáll a kijelölt helyjegyes kocsikba, amit Kecs- keméten^és Kiskunfélegyházán mindig ^tözöl a hangosbemondó, placcot keres magának, jön a kalauz, és kifizetjük neki a summát. Azt a pénzt, ami a Szovjetunióban, vagy a nyugati országokban azért jár, hogy előre helyet foglalnak az utasnak még a közbeeső állomások pénztárainál is. Persze akad itt hely bőven (a hely jegyes kupékban), el lehet terpeszkedni szélesen, akár háromszoros térfogatban. Ugyanakkor a többség, akik nem hajlandók hat forintot letenni a MÁV asztalára azért, hogy Ők maguk foglalhassanak helyet maguknak miután felszálltak, a fennmaradó, ugyancsak három, helyjegy nélküli kocsiban a folyosókon, vagy a peronon kénytelenek szoronganl. összezsúfolódnak, mint a besózott he- ringek a konzervdobozban. 5,Duplán** megfizetnek tehát azért, hogy nem fizetnek. A helyjegy — helyben gyakorlata naponta sok embernek okoz kényelmetlenséget. Amikor megváltjuk a menetjegyet, egyúttal megvesz- szük azt a jogot is, hogy letelepedhessünk az ülésre, ha azt üresen találjuk. A szerelvényen, mint kiderült, váh ilyen bőven — pontosan a másik három kocsiban, amelyeket az igények számbavétele nélkül, mint egy merevnek tűnő foglalatot, helyjegyeseknek jelöltek ki. Ezek szerint vagy kevés tehát a kocsik száma az expresszen, vasry pedig csak annyi helyet kellene mindig fenntartani, ahányat mi (a nagyérdemű közönség) előre kérünk. Ha Valakit ez egyáltalán megnyugtat, akkor kijelenthetjük, hogy még ígv is lennénk né- hánvan. akik a peronokra, vagy a folyosókra szorulnánk. —halász— Régi óhaj teljesül Indul a városi kiskertakció Az ember oldhatatlan, örök vágya a szabad természet után a civilizáció térhódításával egyenes arányban növekszik. Ez a mozgatója a víkendnek, a kempingezésnek. És — túl a szem elől nem téveszthető gazdasági szempontokon —, ez az egészséges nosztalgia hívta életre, az országszerte tapasztalható kezdeményezések után Kecskeméten is, a városi kiskertakciót. Agud Károllyal, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk erről. — Rengeteg igény, javaslat, óhaj bizonyította már évek óta, hogy városunkban is népes tábora van, a bérből és fizetésből élők közt a kiskertakció híveinek. — Miért késett mégis meglehetősen hosszú ideig a megvalósulás? Hiszen a téma két évvel korábban a tanács ülésén is szerepelt. — Sok fejtörést, utánjárást, intézkedést tett szükségessé a telekről való gondoskodás a megfelelő terület megszerzése. S ezzel párhuzamosan, a tennivar lókat szabályozó rendelet is hosszú ideig váratott magára. A közelmúltban megjelent 18/1968. MÉM. számú rendelkezés pontosan körvonalazza, milyen feltételek mellett lehet kiskertet juttatni, s arra milyen nagyságú épületek húzhatók. fel. — Végül is hol és mek kora területen ion majd létre a kiskerthálózat? A szocialista címért Ebben az évben jelentős fejlődést ért el a szocialista brigádmozgalom a mezőgazdaságban. Megyénk állami gazdaságaiban, erdészeti, vízügyi és gépjavító üzemeiben dolgozó csaknem 850 brigád közül 459 nevezett be a szocialista címért folyó versenybe 6418 dolgozóval. A brigádegységeken túl 25 nagyobb termelési egység is benevezett, 2300 dolgozóval, A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a „Szocialista munka vállalata” cím elnyeréséért indított versenyt. Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórid Ernő. — A város vezetőit az az elgondolás vezérelte, hogy a várható igényekhez igazodva jelentős számú leendő telektulajdonos óhaját elégíthessük ki. A másik szempont az, volt, hogy az ingatlan közút mentén, lehetőleg vasút közelében, a várostól nem túl messze legyen, s egyúttal ne akadályozza a későbbi városfejlesztést, az ipari és mező- gazdasági üzemek terjeszkedését sem. Ezekből a meggondolásokból kiindulva, a város szélétől 1,5—8 kilométer távolságban, a Halasi út mellett jelöltük ki a nagyüzemi művelésre kevésbé alkalmas, mintegy 150 holdas területet. Ezen nagyjából ezer, egyenként 200 négyszögöles parcella alakítható ki. — Milyen stádiumban van most az akció? — A városi tanács vb szeptember 13-i ülésén hozott határozatával szentesítette az elképzeléseket, s a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt utasította a szükséges intézkedések megtételére. Ennek alapján megállapodtunk a kivitelezővel, s már folyamatban van a parcellázási tervek elkészítés?. Idén sor kerül a terület felmérésére, 200— 220 parcella kijelölésére, s december elején már a jelentkezők kérelmének a felülbírálása is megkezdődik. A legfőbb célunk, hogy tavasszal még valamennyi tulajdonos birtokba vehesse telkét, s idejében a műveléshez foghasson. — Hogyan történik az igénybejelentés, a jelentkezés? — Az érdeklődés aránya felülmúlja a jelenlegi lehetőségeket. Számításba természetesen csak azok jöhetnek, akik ingatlannal nem rendelkeznek. Jó néhány üzem vezetői már hónapokkal ezelőtt jelezték dolgozóik kiskertvásárlási szándékát, Mi azonban kizárólag az üzemek, vállalatok, intézmények szakszervezeti vezetői által javasolt írásbeli igényléseket vehetjük figyelembe. Ezek elfogadásáról a vb dönt, hogy jutányos feltételek mellett valóban az arra legérdemesebbek válhassanak tulajdonosokká. — Mi a biztosíték a telekspekuláció kiküszöbölésére? — Mindenekelőtt az üzemek vezetőinek körültekintő, megalapozott javaslata. A rendelet ezenkívül azt is megszabja, hogy öt év eltelte előtt csak igen indokolt esetben, külön engedély alapján ruházható át a telkek tulajdonjoga. — Milyen előnyeit látja a most kezdődő kiskertakciónak? — Nehéz volna valamennyit felsorolni. A szabad idő egészséges kihasználásán, a dolgozók „aktív pihenésén” túl nem kevésbé jelentősek a gazdasági hatások. A zöldség-gyümölcsféléknek a saját kis telken való megtermelése nemcsak a tulajdonos, a megművelő számára jelent előnyt. A piacot is tehermentesíti, végső soron pedig a piaci választék bővülését, sőt az áru minőségének a javulását is szolgálja. A másfél száz holdon — amely terjedelmére nézve az ország legnagyobb kiskerthálózata —, előreláthatólag egy-két éven belül valóságos hétvégi víkend- telep is kialakul majd. A növényvédelmi követelmények, az öntözési lehetőségek megteremtése pedig szinte törvényszerűen írja elő kertszövetkezet létrehozását. Erre egyébként már a megyében is akad követésre méltó példa. A városi kertakció tehát megindult, a lehetőségek adva vannak, sőt reménységeink szerint előbb-utóbb talán bővülnek is. S a jövő tavaszon, ha a Halasi út mentén eddig szokatlan sürgést-forgást, elevenséget tapasztalunk, tudjuk majd: művelésbe kezdtek, munkához láttak az új „föld- birtokosok”. J. T. Hűségjutalom November 7-én, a Bajai Állami Gazdaságban félmillió forint hűségjutalmat osztanak szét az üzem 380 dolgozója között, akik 15 éve, vagy ennél régebben dolgoznak a gazdaságban. A pénz bűvöletében A BŰNCSELEKMÉNYEK elkövetőinek tekintélyes hányada azért kerül a vádlottak padjára, mert a pénz, a jogtalan haszon bűvöletébe esik. Gondoljunk a csalókra, sikkasz- tókra, okirathamisitókra, akik sokBzor igen rafinált módszerekkel évekig dézsmálják egy-egy üzem, termelőszövetkezet, vagy vállalat pénztárát. Persze, ilyen esetekre is érvényes a közmondás: Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Különösen alkalmazható ez az igazság Szöllősi Andrásné és Újvári Géza jánoshalmi lakosokra, akiknek ügyében^ * napokban hozott ítéletet a Kiskunhalasi Járásbíróság dr. Fal- dum büntetőtanácsa. Mindketten a községi földművesszövetkezetnél dolgoztak. Szöllősiné felvásárló volt, Újvári Géza feladatkörébe pedig a felvásárlók ellenőrzése, elszámoltatása tartozott. Az asz- szony egyszercsak így kezdett okoskodni: Bennem tökéletesen megbíznak, hiszen itt dolgozik a lányom is, a férjem pedig a szövetkezet belső ellenőre. Ezenkívül — vagy talán éppen ezért — az elszámoltatás sem volt túl szigorú Szöllősinével szemben, s az asszony 1963-tól egészen 1968 júniusáig, amikor letartóztatták, kitartó „szorgalommal” és következetesen csalt. Módszere a legegyszerűbb volt: nagyobb meny- nyiséget írt be, mint amennyit valójában felvásárolt. A „különbözetet” az fmsz öt éven át mindig kifizette és azt — összesen 76 ezgf forintot — mindig Szöllősiné tette zsebre. Újvári Gézának ez soha nem tűnt fel, soha nem ellenőrizte tételesen az asszony kimutatásait. Valóban megbízott benne, bár éppen a jó értelemben felfogott „bizalmatlanság” volt a munkaköre. A BÍRÓSÁG Szöllősi Andrásnét kétévi börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Újvári Géza nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem jogerős. Ugyancsak a pénz jogtalan és bűnös megszerzésének vágya miatt került bíróság elé Burai Ferenc és Burai Gábor, a két mélykúti fiatalember. Mindketten többször voltak már büntetve, mostani cselekményük azonban súlyosabb az eddigieknél. Az eset Mélykúton történt aug. 12-én. A két fivér a kocsmában találkozott Kárász Jánossal, akinél nagyobb összegű pénz volt, s kérték a férfit: fizessen nekik valamit. Így is történt. Közben a Burai-testvérek elhatározták, hogy megszerzik a pénzt. Kárász megszimatolta a szándékot, s hazafelé indult, de a két bűnöző követte, majd üldözőbe vette. Egy kukoricásban érték utói, a sötétben leteperték a földre és 2400 forintot kivettek a asebéből. Burai Ferenc tudta, hogy ha Kárász János magához tér, egyenesen a rendőrségre siet Neki tehát menekülnie kell, míg öccse, Burai Gábor jobbnak látta, ha elrejtőzik a padláson, őt tehát itt fogták el, míg a másik rabló a mélykúti vasútállomáson futott a rendőrök karjaiba — Bajára akart utazni, onnan pedig tovább. A KISKUNHALASI Járásbíróság dr. Faldum tanácsa visszaesőként elkövetett rablás miatt egyenként öt évre ítélte a Burai- testvéreket és három évre eltiltotta őket a közügyekben való részvételtől. A két bűncselekmény súlyában és jogi megítélésében természetesen eltér egymástól és ez az ítéletekben is tükröződik. Közös vonása azonban az ügyeknek, hogy a pénz bűvöletében élő emberek követték el. A tettesek mások munkájából akartak tőkét kovácsolni maguknak. Buraiék tudták, hogy órákon belül „lebuknak”, Szöllősiné viszont finomabb módszerében bízva, öt évig fosztogatta kenyéradóját, a Jánoshalmi Földművesszö- vetkezetet. G. S. AMIKOR A VARNA6Y A PART- I HOZ ÉRT. MEGFORDULT, KAROLÁJA ELOmLAHT.S E JELA' m.DASRA S0 KATONA EÜI ROHANT ELŐ... I A HADITERVET P0NT05AN KIDOLGOZTAK.GERGELY DERVIS . NEK, tVA CIGANYLANYNAK, JANCSI KERESKEDŐNEK, i J^HEKCSEY HALÁRUSNAK ÖLTÖZÖTT, MATYI I PEDIG PERECET ÁRULT. < kém'i\A PARTON OTT ÁLLT EGY KATONA. AKI MOST MAR VISSZAKAPTA BORÉRT, f i Kölcsönzőn SARGA TURBÁNJÁT. / NEM S/KENt/CTf Jawort J INNEN N/NCS SZABAOlNÁsf.
