Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

1968. október 13. vasárnap 5. oldal Megbízatásuk újabb két évre szól Taglétszám: 20. je­len vannak: húszán. Kedves jelenet követi az elnök rövid megnyitóját. Űttörök köszöntik a kom­munista nevelőket vezető­ségválasztó taggyűlésükön. „Önök nekünk példaképe­ink” — mondja a piros- nyakkendős szónok. A bácsalmási pedagógus pártszervezet nyolc évvel ezelőtt alakult. Azóta bebi­zonyosodott, hogy helyes volt a nevelőknek külön pártszervezetbe tömörülni­ük. Többet, hathatósabban foglalkozhatnak a helybeli iskolák munkájával, az if­júság szocialista szellemű nevelésével, a tantestületek eszmei, politikai egységé­nek megteremtésével, az oktatásügy valamennyi fon­tos feladatával. Annak el­lenére, hogy hat intéz­mény — két általános is­kola, a gimnázium, a hét­közi, a gyermekotthon és az óvoda — pedagógusai tartoznak egyetlen párt- szervezetbe, igen jó az együttműködés. Eleven ugyanis a pártcsoportok munkája: ezek az iskolák és a pártszervezet szoros kapcsolatának szervei. Csu­pán az utóbbi két év alatt hat pedagógust vettek fel a párttagok sorába. Céltuda­tosan foglalkoznak a fiata­lokkal, s közülük a legjob­bakat igyekeznek a párt­tagságra alkalmas kommu­nistává nevelni. Ezekre a kérdésekre rész­letesen kitért a vezetőség beszámolója is. Oriold Ká­roly titkár javasolta, hogy a taggyűlés részesítse di­cséretben a jó munkáért a pártcsoportbizalmiakat. Több mint egyórás be­számoló valamennyi rész­letkérdésére nem térhe­tünk ki, de feltétlenül meg kell említenünk a többi kö­zött azt a nagyszerű ered­ményt, amit a pártszerve­zet a pedagógusok ideoló­giai továbbképzésében fel­mutatott. Heten végezték el, vagy végzik a marxiz­mus—leninizmus esti egye­temét. Kilencen fejezték be és jelenleg hárman végzik a marxizmus—leninizmus középiskoláját, s az idén külön osztályt indított a pártszervezet, ahol a pár- tonkívüliekkel együtt húsz pedagógus tanul. A titkár külön foglalko­zott a beszámolóban a kom­munista pedagógusok tár­sadalmi tevékenységével. Fontos szerepük van ab­ban, hogy Bácsalmáson 18 éve megszakítás nélkül fo­lyik a felnőttoktatás. Az idén a községi pártbizott­ság dicséretben részesítette az eredményekért a párt- szervezetet. A tagok párt­megbízatásként, társadalmi munkában dolgoznak, ezen­kívül a népművelésben, az ifjúsági és a tömegszerve­zetekben, s a közélet szá­mos egyéb területén. A húsz párttagnak összesen 39 különféle megbízatása, funkciója van. Némelyek többet is vállalnak, mint ami helyénvaló, de remél­hetőleg a jó példával hatni tudnak majd arra a néhány pártonkívüli fiatal pedagó­gusra, akik az iskolai mun­kájukon felül még semmit, vagy csak keveset vállal­nak. A beszámolót élénk vita követte. Csaknem hat órán át tartott a taggyűlés, de senki sem sietett, mert a jelenlevők valamennyi­en érezték, hogy a taggyű­lés fontos mérföldkő, ösz- szegezése az eddigi mun­kának és iránymutatás a következő két esztendőre. A hozzászólásokból is lát­ható volt, hogy milyen sok­rétű az alapszervezet mun­kája. Szó esett az iskolák jobb együttműködéséről, a pártépítésről és a pártokta­tásról, a tantestületi egy­ségről, az őszinte demok­ratikus légkörről, az okta­tás anyagi feltételeinek megjavításáról, a népszerű helyi úttörőújság, a Kuk­kantó újbóli megindításá­ról, a szülőkkel tartott kap­csolatról, a hátrányos hely­zetűek segítéséről, az ifjú­sági szervezetekről, s végül arról, hogy ezentúl a szak­munkástanulókkal is töb­bet kell foglalkozni. íi összesen tizenegyen szóltak hozzá a beszámoló­ban elemzett kérdésekhez. Helyenként úgy tűnt, mintha a felszólalók nem is vezetőségválasztó taggyű­lésen, hanem iskolai mun­kaértekezleten volnának. Valójában azonban mind­egyikük mindvégig arról beszélt, amivel a pártszer­vezetnek foglalkoznia kell továbbra is és még jobban, hogy erősödjék a párt ve­zető szerepe az iskolákban, érvényesüljön a tantestüle­tek munkájában. Felelősségteljes és őszin­te vita tanúi lehettek te­hát a felsőbb pártszervek jelenlevő képviselői: Rádi Ignác, a községi pártbizott­ság titkára, Molnár János, a járási pártbizottság ősz­Ezer hangversenybérlet Október 22-én kezdődik a kecskeméti ifjúsági bérleti hangversenysorozat, az első koncert a barokk kor zené­jét ismerteti meg a hall­gatókkal. A továbbiakban a bécsi klasszikusokkal, a romantikus zene korával, majd századunk zeneművé­szetével foglalkoznak. A be­fejező előadás operahang­verseny lesz. Az idei ifjúsági hangver­senysorozat érdekessége, hogy a korhatárt felemel­ték 14-ről 16 évre, így az általános iskolásokon kívül a középiskolák első két osz­tályából is válthatnak bér­letet. Az idén ezer bérlet váltására van lehetőség. Az érdeklődésből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy nem lesz hiány hallgatókban. tályvezetője, Pankovits Jó- zsefné, a megyei pártbizott­ság tagja és a Központi Bi­zottság küldötteként meg­jelent Adamecz István, a budapesti X. kerületi párt- bizottság tagja. A taggyűlés végén a szavazás bizonyította, hogy a tagság egyetértett az ala­pos, elemző beszámolóval és egészében elfogadta az eddigi vezetőség munkáját. Ezért választották meg to­vábbi két évre titkárnak Oriold Károlyt, s a veze­tőség tagjául Markulin Márkot és Honti Györgyöt M. L. Múzeum épül a Hortobágyon Neves művészek pusztai témával kapcsolatos alko­tásait gyűjtő és bemutató múzeumot építenek a Hor­tobágyon. Képünkön: befejezéshez közeledik a nádfedeles ki­állítási csarnok építése. (MTI-foto) 4 vélemények nyomán Fiatalember Szilassy Sá­muel, a dunapataji Petőfi Tsz párttitkára. 1960 óta párttag, alapszervezeti f üg­getlenített titkár 1963. au­gusztus 1. óta, első ízben újjáválasztották 1966-ban, másodízben pedig — az elmúlt napokban. Most, közvetlenül az új­jáválasztó taggyűlés után érdeklődöm tőle: kik segí­tik munkájában. — Elsősorban a tsz kom­munistái — válaszol. — Nem vagyunk sokan, ti­zenkét tagja van az alap- szervezetnek. Az elmúlt két év alatt öttel növekedett a taglétszám. De bőségesen vannak tartalékaink. A jö­vőben rájuk is jobban tá­maszt <Kluník. Kiegyensúlyozott jövedelem Kézbe veszem a taggyű­lésről készült jegyzőköny­vet; ebből nyilván kiderül, szóba kerültek-e a párt­építés gondjai ... Igen, Zlatics Jánosné üzemgaz­dász éppen azt panaszolta: nincsenek párttagok az ál­lattenyésztésiben dolgozók között. Holott itt több mint negyvenen dolgoznak. S nem is akárhogyan. A hí­zómarba nevelésében pél­damutató eredmények szü­lettek. Azután az új ma­jor tehenészetében az idén zökkenő nélkül tértek át a gépi fejősre. — Mindez igaz — bólint a párttitkár —, csakhogy az ottani kollektíva egy­két év óta mondható sta­bilnak. Vagyis amióta a jövedelem kiegyensúlyozot­tá vált. A fez-tagság kö­rében a jövedelem először 1966-ban váltott ki köz- megelégedettséget, ez akkor meghaladta az évi 14 ezer forintot. Tavaly már 17 ezer 700 forintot értünk el. Az idei évünk korántsem vélt kedvező, mégis, elér­jük, sőt túl is haladjuk a tavalyi szintet. Mindez az­zal jár, együtt, hogy a gazdák szívesen dolgoznak itt, biztosítva látják jövő­jüket. Számíthatnak a fiatalokra Nem akármilyen tarta­lék a jövő szempontjából az úgynevezett „kis Tesse- dik” szocialista brigád sem, amelynek harminckét tagja a kertészetben dolgozik, s nagyobbrészt nőkből áll (Nők amúgyis kevesen van­nak az alapszervezetben.) A kertészet nem nagy, 15 holdas, de ez a brigád dol­gozik a 46 holdas pillangós — lucerna és vöröshere — magtermesztésében, ahol Szilasi László föagronómus irányításával, országosan is új módszereket vezettek be. Holdanként a lucernás­ban. 150 kilós magfogást vállaltak, s a kedvezőtlen időjárás ellenére 169 kilós átlagtermést értek el. Ami­ben persze ösztönzőleg ha­tott a terven felüli meny- nyiség után kitűzött pré­mium is. Nem kevésbé biztató mő- don lehet építeni a húsz- tagú KISZ-szervezetre sem. A fiatalok legutóbb szép helytállásról tettek tanúsá­got. A cukorrépa-kiemelő nem működött tökéletesen, sok répa a földben maradt, s a fiatalok minden felszó­lítás nélkül felszedték, és így utólag még csaknem három vagonnal szállítot­tak az átvevőhélyre. A tsz, annak rendje s módja sze­rint el akarta számolni ré­szükre a bért, ám kijelen­tették: nem tartanak rá igényt, társadalmi munká­ban végezték. Állandó foglalkoztatás 31. — Jel Gyanta.:: Érde­kes! Gyantás ribiszke! Be­csületszavamra! Mint a vö­rösfenyő, vagy a cédrus. Nézzék csak! Mi ez, Orocs- ko elvtárs? Ribiszke és fe­nyő hibridje? Orocsko letépett egy le­velet, összemorzsolta, meg­szagolta. Csípős, kellemes szaga, amely olyannyira emlékeztet a kedves, Moszkva környéki kertek­re. Semmi kétség: igazi fekete ribiszke. — De miért gyantás? — csodálkozott a fiú. — Mert a gyanta védő­szer. A ribiszke több nem­zedék során dolgozta ki magából. Télen ezeken a helyeken a talaj gyorsan, s teljesen átfagy, úgyhogy a gyökerek egy csepp vi­zet sem tudnak a szárba juttatni. De egyes északi évelő növények megtalál­ták az önvédelem módját, sejtjeikben gyanta alakjá­ban tárolják a vizet. A gyanta koUoidanyag, ne­hezen ereszti ki magából a lekötött vizet, megőrzi egészen nyár elejéig. Alig­hogy kimelegszik az idő, a növény gorsan levelet hajt és megindul az élet, holott a gyökerek még egy ide­ig a fagyott talajban alusz­nak. Északon minden éve­lő növény gyantás; a céd­rus, a nyárfa, a vörösfe­nyő és a vad rozmarin. • Rövid nappalok. Fárad­ságos napok sora. A lovak egymás nyomá­ban, hosszú libasorban lép­kednek. A hegylánc mind tömörebben veszi körül a fennsíkot és egyre közele­dik. A sötét sziklafalak mintha megnyílnának az emberek előtt, beeresztik őket titokzatos méhükbe, s nyomban összezárulnak mögöttük. Este a magas, sötét égen nagy, tiszta csillagok gyúl- tak ki Hideg szél támadt Az emberek füle nyomban fázni kezdett. Az idegen- vezető aggodalmas pillan­tást vetett társaira, majd felsóhajtott: — Az első fagyi A téléi* indult felderítő útjára. Éjszakára sátrat vertek. A szél ellen kőnehezéket raktak a ponyva széleire, aztán bemásztak a sátorba. Szűk volt a hely, de meleg. Reggel valamennyien fel­kiáltották meglepetésük­ben: a sziklás térség, a kö­zeli és távoli hegyek, a málha, de még a sátor is fehér volt. Vastag dér bo­rította a földet. — Sietnünk kéül —; szó­lalt meg Uszkov komoran, amikor megpillantotta ezt a tündérvilágot s elgondol­kodott: a geológusnak nyílt terepre, kopár hasa dákok­ra, friss szikiatörésekre van szüksége. Most meg? Ka­parhatja szét a havat, hogy eljusson a talajig. — Há­rom napnál tovább nem dolgozhatunk — jelentette ki a csoportvezető — az­tán visszafordulunk. Eb­ben az évben aligha érünk el valamit. Szeptember vé­ge van. Így is legalább húsz­napi járóföldre van ide a főtanyánk. Ez a három nap döntő fontosságú lesz..: Ma hová mégy? — fordult Ljubimovhoz. — Borisszái még körüljárok két keleti hegycsúcsot. Ott egy hatal­mas fennsík húzódik nyolc­száz méter magasan, aztán lejteni kezd. Megnézzük. Hajnalban útrakeltek. Uszkov és Borisz egy me­redek falú szakadék szélén álltak. Odalent száz méter­nyi mélységben sebes sodrú patak csobogott, széleit már jég borította. Borisz a homlokát rán­colta. — Adja csak ide Ivanov naplóját. Valami rémlik ne" kém. Uszkov hirtelen vissza­fordult és kimeresztett szemmel nézett a fiúra. — Ivanov folyója lenne? Igazad van, Borisz! Nekem is az az érzésem, hogy he­lyes úton járunk. Leereszkedtek a mélybe, végigmentek a parton és egy kis erdőhöz értek. Usz­kov megállt. Közvetlenül előtte vékony törzsű fiatal vörösfenyők karéjában állt egy fatörzs. Mi van ezen csodálatos? Kevés fa törzs van tán a tajgában? De ez különleges fatörzs volt. Már félig elkorhadt. De még lát­szott rajta, hogy nem a vénség döntötte ki, nem is a szál, hanem kivágták. Igen, fejszével kivágták, méghozzá hamisítatlan orosz módon: azon az olda­lán, amerre dönteni akar­ták, bevágás látszik, a túl­só oldalán még széles fej­szevágás. — Érdekes! Nagyon ér­dekes! — mondta Uszkov. — No, mindjárt megtudjuk, mikor jártak erre favágók. Gyorsan előkapta Övéből a fejszéjét. Két ügyes csa­pással levágott a fatörzsről egy fiatal hajtást, és meg­vizsgálta a friss vágás he­lyét — Huszonhat gyűrű! Ér­ted, Borisz, huszonhat!... — Ez az ő művük. Csakis az övék! Igazad van. Ezen a völgyön keresztül vitt Ivanov és Szperanszlkij út­ja. Minden világos! Még ma áttelepítjük ide a tábo­runkat. A miunkát folytat­juk ... Még azon az éjjelen, ami­kor a kis tábor elaludt, szürke fellegek hömpölyög­tek végig a hegyek fölött, s egyre lejjebb ereszked­tek. Hideg szél sepert vé­gig a földön. Ejtőernyő las­súságával ereszkedett le a földre egy hópehely, meg- pörgött, elterült és elolvadt. (Folytatjuk.} Cteadia István traktoros javasolta: a tsz-vezetés se­gítse a téli foglalkoztatott­ság megoldását, amely iránt egyre nagyobb az igény. Kovács Sándor tsz-élnök elmondja: egyre komolyab­ban foglalkoznak a dolog­gal. Az utóbbi két évben sok fiatal lépett be a fez­be, a 30 éven aluliak szá­ma megközelíti az ötvenet, s itt maradásuk érdekében is állandó kereseti lehető­séget kell teremteni. Nem is szólva a családtagokról. Téli munka vállalására le­hetőség nyílik a helybe­li fűszerpaprika-feldolgo- zöban, valamint a mű­anyagiparban. A tsz az idén, a szétszórt parcella­szögietekben cirkot ter­mesztett, ezt már feldolgoz­hatják a téli hónapokban, jövőre pedig vesszőst tele­pítenek a dunai árterüle­ten. A lehetőségek kiaknázá­sában nem kis feladat vár a fez kommunistáira. Amiért jutalmat nem vár­nak, s nem is várhatnak. Legfeljebb azt — de any- nyit mindenképpen! —, hogy soraikat a legjobban dolgozók közül bővítsék. A két évre szóló, célkitűzés, miszerint a taglétszámot húszra növelik; túlzottnak nem nevezhető. H. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents