Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

4. oldal T968. október IS. vasárnap Drága bor, lyukas mérce... Egy idényzáró ellenőrzés tapasztalatai Az üdülési, nyaralási idény befejeztével lényegé­ben a kirándulok, turisták, országjárók ellátása, ki­szolgálása mérlegének el­készítésére vállalkozott az ÄKF egyik, közeimé ltban lezárult vizsgálatával. Az állami, szövetkezeti esnem utolsósorban a tsz-efk ke­zelésében levő vendéglátó egységek tevékenységét el­lenőrizték ez alkalommal, számos társadalmi ellenőr közreműködésével. Pontatlan kalkuláció Az ellenőrzés egyik leg­főbb megállapítása, hogy az árkiszámítás, a kalku­láció sokhelyütt meglehető­sen pontatlan. Ez a hiba egyrészt az engedélyezett­nél magasabb haszon kulcs alkalmazásában, másrészt számszaki tévedések for­májában jelentkezik. Jel­lemző példája ennék a kis­kunfélegyházi 425. sz. Strandvendéglő esete, ahol 800 pár virsli került „terítékre” — összesen 720 forinttal magasabb áron, mivel az úgynevezett étel- haszonkulcsot alkalmazták, holott a virsli a feldolgo­zás nélküli ételek kategó­riájába tartozik. A sertés-apróhúsból ké­szült ételek — pörköltfélék, darált húsok — helyes fo­gyasztói ára 36 forint. Ehe­lyett a kiskunfélegyházi Vörös Október Tsz bisztró­jában 220 adag vagdalthús került forgalomba a szelet­húsra érvényes 42 forintos áron. Ugyanebben a bisztróban több mint 0 hektoliter riz- ling borra alkalmaztak té­ves haszonkulcsot, s mér­ték el a megengedettnél literenként 30 fillérrel drá­gábban. Magas „tandíj” Nem mindegyik vendég­látó egységben található étlap sem, főként, pedig az italárlap „hiánycikk”. így a bajai 125. sz. állami ven­déglő vezetői a május 1-i nyitástól egészen a vizsgá­lat napjáig — jó pár hó­napon át — nem értek rá elkészíteni az ital- és az étlapot, amelyek hiánya pe­dig már eleve „melegágya” a vevő esetleges károsítá­sának. (Az új szabálysér­tési kódex is a súlyának megfelelően bírálja el ezt a mulasztást, amely 1000 forintig is terjedő pénzbün­tetést vonhat maga után!) A kirívóbb esetek közé tartozik a bócsai 21. sz. szövetkezeti büfében ész­lelt megtévesztő ármegírás, ök a 14 forintos bort 23 forintért árulták. A kiskun, félegyházi 29. sz. szövetke­zeti büfé vezetője 53 fo­rintot kért a valójában 40 forintért árusítható sült­kolbászért. (A „tandíj”: 2000 forint bírság!) Hatékonyabb belső ellenőrzést! Az ellenőrzés kiterjedi! a mérés pontosságára is. Ita­loknál — elsősorban a sör­nél — öt ízben észleltek szűk mérést. Olyan eset is előfordult, hogy lyukas mércével mértek a ven­dégnek kevesebb italt, sa­ját maguknak viszont jog­talan többlethasznot... A miniszteri rendelet szorgal­mazza a hiteles poharak­ban történő kiszolgálást. Hozzátehetjük ehhez, hogy ennek a gyakorlatnak re­mélhetőleg mielőbbi meg­honosításával a mostani­nál ritkábban fordul elő pontatlan mérés. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a jövőben a vál­lalatoknál gyakoribbá és hatékonyabbá kell tenni a belső ellenőrzést. Helye® és egészséges jelenség a tsz- ek vendéglátó tevékenysé­gének kibontakozása, a megfelelő személyi feltéte­leket azonban ehhez is mi­előbb meg kell teremteni. Végső soron négy sza­bálysértési eljárás indult a mulasztók ellen és 11 eset­ben szabtak ki összesen 6490 forintot kitevő bírsá­got. Az enyhébb esetek 7 figyelmeztetéssel zárultak, egy alkalommal pedig a a kárt is vissza kellett té­ríteni a vendégnek. J. T. A békétlenség háza AZT természtesnek vesz-miatt. Általában szűk, ha több ezer forin- zumként szoktak tos sikkasztás, emberölés, súlyos testi sértés miatt bíróság elé kerül valaki és megbüntetik. Azon sem szoktunk csodálkozni, ha a Polgári Törvénykönyv ad­ta lehetőségek szerinti kártérítési perekről hal­lunk, vagy örökösödési vi­ta bonyolódik a tárgyaló- termekben. Megütközünk viszont, ha arról olvasunk, hogy két ember, két csa­lád szinte késhegyig menő vitát folytat egy macska, két tégla, s egyéb apróság Ankét Kecskeméten Illyés Gyula Dózsa-drámájáról Tegnap délelőtt Kecskemé­ten, a Katona József Szín­házban ankétot tartottak Illyés Gyula Dózsa György című drámájáról a Magyar Színházművészeti Szövetség rendezésében. Az ankétot Pándi Pál kritikus vezette. A megyei tanács részéről megjelent Tövis Ferenc, a művelődésügyi osztály he­lyettes vezetője. Pándi elvtárs megállapí­totta, hogy üdvözlendő a kecskeméti színház vállal­kozása, amellyel a mai ma­gyar irodalom e jelentős alkotását műsorra tűzte. A darab 1956-os Nemzeti Színház-beli előadása óta bebizonyosodott, hogy ér­tékálló mú az akkoriban vitát kavart időszerű uta­lások nélkül is. A Dózsa­kérdés mindig felvetődött nálunk az irodalomban a legfontosabb aktuális poli­tikai kérdésekkel kapcso­latban. Illyés örökérvényű mondanivalója ebben a művében az, hogy a bu­kott forradalmak áldozata sem hiábavaló, mert benne rejlik a későbbi győzelem­ben. A másik alapeszméje a műnek az úrellenes, népi hazafis ág. Pándi Pá! részletesen ele­mezte az előadást és a szí­nészek munkáját. Dicsérte azt a törekvést, amely a korszerű színjátszás köve­teim ínyeit igyekezett érvé­nyesíteni. Az előadást vita követte, amelyben a színház művé­szei és a közönség képvi­selői egyaránt felszólaltak. Több fürt a legyező­tőkéken Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórád Ernő. Három megyében, köz­tük Bács-Kiskunban is, ér­dekes szőlőtermesztési kí­sérletet végzett az idén dr. Tompa Béla, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi (Minisztérium kertészeti osz­tályvezetője: a saőlővesszők meghagyásával és legyező­szerű szétterítésével meg­növelte a termőfelületet, s ezáltal a termésátlag növe­kedett, a fürtök egyenlete­sebben érnek, cukrosab­bak, s kevesebb a rotha­dás. A kecskeméti Béke Tsz-ben a kövidinka ezzel a módszerrel 10 mázsával nagyobb átlagtermést adott, mint a többi területen. Hétfőn a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán a megye néhány nagy szőlőtermesz­tő tsz-ének vezetői ismer­kednek az új eljárással. kurió- írni az ilyen cívódásokról az újsá­gok, pedig sokkal több rej­lik a jelenség mögött. GONDOLKOZZUNK el azon: miért van az, hogy egy udvarban, egy házban, vagy szomszédos telke­ken lakók sok esetben évek óta ádáz haragosad egy­másnak, nem beszélnek és ha mégis szólnak, akkor kölcsönös szitkozódások, szemrehányások hagyják el a szájukat Sajnos tapasz­talatból tudom — magam is ismerek ilyen eseteket —, hogy nem ritkán az egész ház minden lakója „neheztel” a másikra. Ha az ember kutatni kezdi az indulathalmaz okát, kide­rül, hogy csupán egy vi­rágcserépről, becsapott aj­tóról, ártatlan megjegyzés­ből, kicsit hangosabb rá­diózásból fakadnak. Meg­bocsátás nincs. Egymást érik a tárgyalások, mert mindkét fél meg akarja mutatni a másiknak, hogy neki van igaza. Elfogultsá­gukban nem veszik észre, hogy az igazság ilyen ap­ró szilánkjainál sokkal többet ér a megértés, a barátságos türelem és a békesség nyugalma. Mert mit szóljunk példá­ul ahhoz, ami Baján tör­tént? A neveket és a lak­címeket természetesen nem írjuk ki, de az érdekeltek bizonyára így is magukra ismernek. A helyszínt ne­vezzük egyszerűen a bé­kétlenség házának. Hajme­resztő dolgok fordultak elő ebben az udvarban, az itt lakó két család között —a bírósági akták tanúsága szerint is. Az egyik család azzal vádolta a másikat, hogy nem engedik kinyit­ni a konyhaajtót, mert az ételszag hozzájuk is átszi­várog, rontja a szoba le­vegőjét. EZ AZONBAN csupán az egyik ,,vád” volt. Követke­zett annak kifogásolása, hogy az alperes macskája — amely a folyosó abla­kán szokott kijárni —, lá­baival bepiszkítja a falat. A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze alperesé­ket a macska „útvonalá­nak” szabályozására. Erre viszont az alperesék fel­szólították lakótársukat: bizonyítsák be, hogy az ő macskájuk lábnyoma van, a faion ... A szemrehányások azon­ban ezzel nem értek véget. Felperesék sérelmezték, hogy szomszédjuk az ő lak­részük falához állított egy esővizes hordót, s ez­által rongálja az épüle­tet. Békétlenség forrása lett a kert közepén felállí­tott tyúkketrec is, mert ál­lítólag nagy helyet foglal el, továbbá az, hogy az al­peresek tűzifájukat az ud­var közepén rakták össze és a felperesék téglájából tettek a hasábok alá, hogy a víz elfolyhasson. De a tég­lát engedély nélkül tették oda, nem kérdezték meg elvihetik-e azokat. MIT TUD TENNI ilyen esetekben a bíróság? Er­re is van jogszabály. Kö­telezték az alperest, hogy vigye el a hordót, a ketre­cet a fát, stb. Elegendő-e mindez ahhoz, hogy béke legyen a házban, hogy a két család ne mindig a hi­bát keresse egymásban, s ha felfedez valami sza­bálytalanságot, ne szalad­janak azonnal a bíróság­hoz? Sajnos nem elég és ezt tudja a bíróság is. A tárgyalóteremben azonban nem kötelezhetik a per­ben álló feleket arra, hogy béküljenek ki egymással és megértésben éljenek a házban. Ehhez az kellene, hogy ők maguk jöjjenek rá örökös haragot tápláló ma­gatartásuk káros voltára, s maguk törekedjenek egy­mást megérteni, szavakkal, indulat nélküli beszélgeté­sekkel megtalálni a békes­ség útját. NEMCSAK a békétlen. ség házának bajai lakói­ra vonatkozik ez, mert a megyében — számszerűen is ki lehetne mutatni —, ehhez hasonló, sőt még- inkább elmérgesedett ese­tek is előfordulnak. Nern komoly emberekhez méltó dolog néhány téglán, macs­kán veszekedni, peresked­ni. Elismerjük, hogy min­denkinek a maga gondja a legnagyobb gond, de ezen túl van egy általá­nos emberi norma is: az egymás iránti türelem, embertársaink megértésére való, jó szándékú törekvés^ Éz fontosabb, mint a fil­léres, vitatható igazságok! Gál Sándor MÁSNAP MAR GERGELY GERGELY H.LEKIMSEU B£liU< UTKOIOTTA mÖiOTTE.ÁUOf NAK.DE MEKCSEY ELNÉZETT A VAU A FELETT. AH/ HOZOAf^ yziedz 9imódnak YISZ0HT TŐR ÖK BÁLINT OLDAlÁR lépegetett a.palotába, díszes torok gyű rőt. MAJQ HA HEGNOyOK, HA A, f£í£$£G£0 l£SZ£K Y ársiKM a szenroroAor IER£H ' •WOffSAAfif* \ *£OH££imt */MlVOß(t H£fíC£6£K tfozorr sisz, vtCA.M&t i£SZ£Z Tif AZ €H . f£i£S£Ő£M / , KÍRAIYJ* . *tABAHiVAMH. ) r „A Jt/fíAims Of£ZS£E£ H£R£H. YAIAM/ BASA ÉÁHZZ/ff. H/HCZSr HOtM/T. ; AZj£H ' 6AZOAJY Hm vor w smw, HOGY HARCBA SS, HA H£M e/or, HOGY Hf TŰRJ baW/as/s . OTT tESZSXf ES HEHÍZ SZÍVVEL INDULT FELKERESNI . , TOROK BÁLINTOT. J AfäM - Mtors/Y HOZZÁK, At£SZASSA7<HCÍ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents