Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

I VAGYTOK? Folytatjuk A PAPOT. GERGELYT ES A.SZOLGÁT A JANICSÁROK ELFOGTAK ES A,SZULTÁN ELE VE- jVfJ) ? \ ZETTEK. A T06LY0KAT MAGUKKAL KIT­TEK A TÖRÖKÖK. EGYIK ESTE, AMIKOR LETABO ROZTAK JUMURDSAK MEGPIL LANTOTTA 6ER6ELYT .. A, KOLYKOT RÁNCOL­JÁTOK MEG, A PAPOT AZ ORVOSOK, FOGJAK •60/YDOZASBA. VALLOMÁST AKAROK TŐLE/ 0 HOL AZ A GYAUR, AKI ELVETTE A GYŰRŰMET?? r EK JAK/CSAR VOL­KER, DE MOST RAB EK, DE MOST ß AB VAGYOK. AfilAK TÖRÖK BAL/KT FOGADOTT FIA. 1 oldal 1Í(U. október 10, esfltórtdk Bács megye az elsők ^ kő zúti balesetek Ib«ÍA>U&b b b a megelőzéséről nyilatkozott Pelbárt Jenő rendőr alezredes Sokan ismerik a televí­zióból, a rádióból Pelbárt Jenő rendőr alezredest, a Belügyminisztérium közle­kedési csoportfőnökségé­nek alosztályvezetőjét. A neves közlekedési szakem­ber a napokban Kiskun- majsán járt, s ekkor al­kalmunk nyílott arra, hogy megismerjük véleményét, a megyénkben folyó közle­kedési baleseteket megelő­ző tevékenységrőd. — Bács-Kiskun megyé­ben nagyon sok közleke­dési baleset történik, de ezek nagyobb százalékát nem a megyében lakó jár­művezetők okozzák. Kizá­rólag a balesetek számá­ból tehát nem lehet kiin­dulni, lemérni a rendőr­ség, a balesetelhárítási ta­nács, a propaganda bizott­ságok munkáját. Tény az — s ezt Budapesten is fi­gyelemmel kísérjük —, hogy Bács-Kiskunban nagy erőfeszítéseket tesznek a közúti balesetek számának csökkentése érdekében. Nemcsak a hivatalos, te­hát a rendőri állomány dolgozik ezért, hanem a társadalmi szervek is. Ami a legfontosabb; nem elé­gedtek meg a városokban végzett tevékenységgel, to­vább mentek egészen a ta­nyaközpontokig. Ezt nagy eredménynek tartom. — Milyennek tartja a Bács megyei közlekedés­propagandát? — Nem tartozom azok közé, akik ha újságíróval találkoznak, csupán udva­riasságot, jót mondanak — mosolyodott el. — Bács megye esetében mégis az a véleményem, hogy jő a propaganda-tevékenység. A sajtó időben, szakszerűen, s ami nagyon fontos: ta­nulságosan ad hírt a meg­előzéssel kapcsolatos tevé­kenységről, s az előforduló balesetekről. — A megyei Közúti Bal­esetelhárítási Tanács, az Autóklub, az Állami Biz­tosító karöltve a főkapi­tányság közlekedési osz­tályával, az országban egyedülállóan rendezi meg a KRESZ-vetélkedőket. Nagy örömünkre szolgál, hogy éppen Bács-Kiskun megyében rendezik szám szerint is a legtöbb ilyen versenyt, s imponáló az irántuk megnyilvánuló ér­deklődés. Végezetül azt szeretném hangsúlyozni, hogy jó úton járnak. Gémes Gábor Szakácsolimpilionolt Október 12. és 20. között Frankfurtban rendezik meg a „konyhaművészek” négy- évenként sorra kerülő olimpiáját, ahol 16 nemzet versenyzői, a sportolókénál nem kisebb becsvággyal küzdenek majd a győzele­mért és a helyezésekért. A négytagú magyar küldött­ségben Gács Ferenc, Sóder Ferenc, Lukács István és Csányi József kapott he­lyet. Képünkön: szakácsmfi­I vész-olimpikonjaink a fő­próbának szánt bemutatón. (MTI-foto — Kovács Gyula felvétele.) Régi mesterségek nyomában Százesztendős késesműhely Több, mint száz eszten­deje egy német származású késes és köszörűs rendezte be az első műhelyt Kiskun­félegyházán, a mai Klapka utca 12. sz. házban. Egyik mestert a másik követte —, az öreg műhely azóta már az ötödik kézen van. 1919 óta a Dolicsek család tulajdonában. Az idősebb Dolicsek Imre 1903 óta volt önálló mes­ter, József nevű öccse és két fia is az ősi foglalko­zásnál maradt A késes­család azóta már megfo­gyatkozott. Az idősek meg­haltak, az egyik fiút pedig Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusa László. Rajzolta: Zórád Ernő. a nyilasok hurcolták el, s mint munkaszolgálatos Sop­ronkőhidán fejezte be éle­tét. Dolicsek Imre, a jelenle­gi mester most egyedül dolgozik az öreg műhely­ben. Bár fia is a családi szakmánál maradt. Ö már a Vegyipari Gépgyárban űzi nagyapja mesterségét. Éles szerszámokkal, eszter­gakésekkel látja el mun­katársait Ä százesztendős késes­műhelyből nemsokára egy muzeális darab kerül ki. Még 1934-ben, az első fél­egyházi „Kiskun Napokra” készítette Dolicsek Imre azt a 120 cm nagyságú „zsebkést”, melyet most rendbehoz, és a Kiskun Mú­zeumnak ajándékoz. T. M. A tanácsülés megtárgyalta Erősödött a törvénytisztelet, csökkent a bírósági eljárások száma Érdekes, és sokakat ér­deklő kérdésről tartott tá­jékoztatót a Kiskunfélegy­házi Városi Tanács szep­tember 27-i ülésén — több napirendi pont mellett — dr. Berkes Dezső, a járás- bíróság elnöke. A járás törvényességi helyzetéről és a bíróságon működő népi ülnökök mun­kájáról szóló tájékoztató jelentésből kitűnj hogy a Kiskunfélegyházi Járásbí­róság eredményesen látja el a rá bízott feladatokat. A számszerű adatok azt mutatják, hogy az utóbbi három évben folyamatosan csökkent a bűnügyek szá­ma a járás területén, tehát szilárdult a törvényesség helyzete, növekedett az ál­lampolgárok törvénytiszte­lete. A másik oldalát te­kintve a jelenségnek, rá kell mutatni azonban arra is, hogy az ügyészség gyak­rabban él — csekélyebb sú­lyú eseteiknél — a figyel­meztetés, a fegyelmi eljá­rás kezdeményezése és a társadalmi bíróság elé te­relés lehetőségével akikor, ha az elkövető először ke­rült, és kis mértékben, ösz- szeütközésbe a törvények­kel. Különösen • figyelemre méltó, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselek­mények száma csökkent. Amíg ugyanis 1964-ben a járás és a város területén 39 személyt ítéltek el emiatt, tavaly 79-re esett ez a szám. A teljesség ked­véért hozzá kell azonban tenni, azt is, hogy a kár­okozás mértéke is jelentő­sen csökkent és nagyon ritka az olyan bűnügy, amelynek elkövetője több ezer forinttal károsította volna meg a közösségi tu­lajdont. Nagyobb arányú a csök­kenés a polgárok személye elleni bűnügyek vonatkozá­sában. Tavaly ilyen cselek­mény miatt — könnyű és súlyos testi sértés stb. — mindössze 37 személy ke­rült a vádlottak padjára a ki síkún féilegyházi járásban, 1964-ben viszont 60 elköve­tőt ítélt el a járásbíróság. Hozzájárul ehhez a szigo­rúbb ítélkezési gyakorlat, a hatékonyabb megelőző munka is. Dr. Berkes Dezső tájé­koztatójában arról is be­szél, hogy a bűncselekmé­nyek egyik jellemző oka az alkoholizmus, ami már nem csupán büntetőbírói probléma, hanem társadal­mi kérdés. Igaz, hogy az Elnöki Tanács 1966. évi 27. számú rendelete lehetővé teszi az alkoholistákkal szembeni intézkedéseket — kötelező elvonókúra, kijó­zanító szobába történő szál­lítás stb. —, de az arra hi­vatott szervek nem min­dig élnek a rendelet nyúj­totta lehetőségekkel, a rendőrség pedig csupán ak­kor lép közbe, ha szabály- sértés, vagy bűncselekmény történik. Sajnos, ez általános kér­dés, nemcsak a Kiskunfél­egyházi járásban, de Ország­szerte találkozhatunk ha­sonló problémával. Évek óta hangoztatja a sajtó, rá­dió, televízió, felmerül kü­lönböző fórumokon, hogy tenni kell valamit, törvényi intézkedésre van szükség. M agukra hagyott, több gyermekes anyák fordul­nak levéllel különböző he­lyekre. A panaszt kivizs­gálják, a férj megígéri, hogy megváltozik, s marad minden a régiben. Szóljunk végül néhány szót — a járásbíróság el­nökének a tájékoztatója nyomán — a Kiskunfélegy­házi Járásbíróságnál mű­ködő népi ülnökökről. A legutóbbi, 1966-os választás során összesen száz ülnö­köt választott a járási, il­letve a városi tanács. Bi­zonyára van összefüggés a bűnügyek számának csök­kenése és aközött, hogy az ülnökök időnként beszá­molnak munkahelyükön bí­rósági tapasztalataikról, fel- világosító munkát végez­nek. Tavaly az ülnökaka­démián. 80 százalékuk vett részt és általában az a ta­pasztalat, hogy évről évre javul az ülnökök tevékeny­sége. G. S. Szerkesztői üzenetek J. I., Kecskemét, Kőrösihegy: A pénzügyi osztály illetékesei kérésünkre elmondták, hogy adót évente kétszer kell fizet­ni. A kivetett összeg 50 száza­lékát január l-én, de kamat­mentesen fizethető március 15-ig. A másik 50 százalék jú­lius 1-től esedékes, és kamat­mentesen fizethető szeptem­ber 15-ig. ön ez évben mind­két esetben elkésett az adófi­zetéssel, ezért kézbesítettek ön­nek adófelszólítást. V. M.* Kecskemét: Családi pótlékot csak gyermek után folyósítanak. (Általában 16 éves korig, de ha tanulmányait foly­tatja 19. évének betöltéséig.) A családi pótlék összege minden esetben a gyermekek számától függ, a szülők ‘jövedelmétől független. Feleség után akkor sem jár családi pótlék, ha a férj katonai szolgálatot telje­sít. „Mindennapos vásárcsarnoki vendég”. Névtelen levelekre nem szoktunk válaszolni, fő­ként, ha azok gyanúsítást, vá­daskodást tartalmaznak. Már­pedig az ön dátumot és alá­írást nélkülöző levele ilyen. Bejelentésével forduljon az ügyészséghez, vagy a népi el­lenőrzési bizottsághoz. Gyorsított eljárással Mint már lapunkban is hírül adtuk, Bornemissza István 22 éves földműves, ágasegyházi lakos október 3-án a község belterületén ittasan motorozott. Az iliu- minált állapotban levő mo­toros elütötte az előtte sza­bályosan haladó kerékpá­rost, aki szerencsére nem sérült meg. A Kecskeméti Járásbíróság gyorsított el­járás keretében, Bornem­issza Istvánt 8 hónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte 20 százalékos bércsökken­téssel. Sokba került a szőlő Csapiár László 54 éves vá­rosföldi lakosnak. Csapiár ugyanis október 4-én a vá­rosföldi Petőfi Tsz sérel­mére 165 kiló szőlőt lopott el 721 forint értékben. A Kecskeméti Járásbíróság gyorsított eljárás során 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. Mindkét ítélet jog­erős.

Next

/
Thumbnails
Contents