Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-10 / 238. szám
1968. október 10, csütörtök 3. oldal Jól halad az ősziek vetése Az elmúlt hét kellemes meleg napjain több tízezer holdon vetették el az őszieket közös gazdaságainkban. Az egyik legfontosabb őszi munkában egészséges versengés alakult ki a termelőszövetkezetek között, aminek eredményeképpen több gazdaságban befejezték a vetést. Legutóbb a kun- szentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetből kaptunk jelentést arról, hogy kétezer holdon földbe került a gabona. Képünkön a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet őszi árpáját vetik Losonczi Sándor és Libert József traktorosok. A kereskedelemben is zökkenők nélkül sikerült az átállás javuló áruellátás, jobb minőség A Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. a közelmúltban friss témával foglalkozott. A kereskedelmi felügyelő előterjesztése alapján azt tárgyalta meg, milyen tapasztalatokat hozott az új mechanizmus a kereskedelemben? Közelebbről: milyen volt félév alatt az új árrendszer hatása az áruforgalomra, s mik történtek a lakosság érdekvédelmében? Azt bevezetőként is leszögezhetjük, hogy a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés a kereskedelemben — mint országosan — Kiskunhalason is zökkenők nélkül sikerült. Jóllehet, félév még kis idő ahhoz, hogy általános értékeléseket összegezzünk, de az bizonyos, hogy a reformtól várt alapvető tendenciák itt is kibontakozóban vannak. Mit vártak a fogyasztók a reformtól? Javuló árukínálatot, jobb minőséget, a választék bővülését, figyelmesebb kiszolgálást — hogy csak a legfontosat bakat emSokat ígérőek a hazai hibridek Felsőszentivánon A felsőszentiváni Uj Elet Tsz 550 holdas nagyüzemi kukoricatábláján az idén csakis martonvásári hibrideket termesztettek. Az ottani mezőgazdasági kutató- intézettel már korábban hasznos kapcsolatot alakítottak ki, olyannyira, hogy a megyében az Üj Élet Tsz vált az intézet bemutató gazdaságává. A kisparcel- lás kísérletben több mint 40, eddig még el nem ismert fajta szerepel, egyenként 40 tővel. A legkorábbiaktól a legkésőbb érőkig egész hibridsorozat díszlik itt. Néhány ezek közül rendkívül kiemelkedőnek bizonyul. A koraiak között is mutatkoznak nagy hozamúak, például az, amelyik zöld száron már augusztus 10-e körül beérett, s amelyik egy holdra számítva 28—30 mázsás májusi morzsolt átlaggal fizetett. De a későiek között is akad nem. egy, amelyik legalább is versenyképes a jugoszláv hibridekkel. Vannak nagyparcellás kísérletek is, ahol egy-egy holdon 21; részben már elismert fajtákat tenyésztenek. Ez utóbbiak közül némelyik már az üzemi területben is helyet kapott. Az MV—590-es egyszeres ke- resztezésű hibridet például száz holdon termesztik, s ettől 65 mázsa körüli csöves termést várnak. A 120 holdon termesztett MV— 620-as, ugyancsak egyszeres keresztezésű hibridkukorica pedig, májusi mor- zsoltban számítva, több mint 40 mázsás átlagot ígér. Sem a kis-, sem a nagyparcellás, sem pedig az üzemi területre nem juttattak öntözővizet Ilyen körülmények között a 30 mázsa feletti száraz szemestermést ígérő gazdasági átlag semmiképpen sem lebecsülendő. (A tavalyi, jóval kedvezőbb időjárás mellett 32,4 mázsás átlagot értek eL) bugaci ménes — mind sárga Űjjászületőben a hírneves bugaci ménes. Ez év elején a kiskunfélegyházi Lenin Tsz vette meg az idegenforgalmi és természetvédelmi szempontból egyaránt jelentős, 1200 holdas nagy legelőt a helybeli Béke Tsz-től. A félegyházi közös gazdaság elsősorban a lótenyésztéshez fűz nagy reményeket. Főleg a magyar sárga gidránok sportcélokra történő nevelését és betanítását látják leginkább hasznosnak. E fajtából 30 törzskancát „állítanak be’’ mostantól a jövő tavaszig. A remekbeszabott kancacsikók beszerzése már meg is kezdődött, részben a Ló- tenyésztési Főigazgatóság támogatásával, másrészt helybeli tenyésztőktől, vásárlás útján vagy oly módon, hogy a tsz igavonó lovakat ad értük cserébe. A sárga gidránok, valamint a szürkék a legkeresettebbek jelenleg külföldön is. Az idei tenyésztésből a gazdaság már 20 csikót adott el exportra, dán és holland vásárlóknak. A külföldi értékesítés tovább; ra is fontos szerepet játszik a lótenyésztésben, de ezenkívül az idegenforgalmi igények változatosabb kielégítésére is törekednek, amely — egyebek között — a megyeszékhely hírnevét is öregbíti: kialakítják ugyanis a „kecskeméti ötösfogatot”. lítsük. De a kereskedelem vezetőinek, dolgozóinak is vannak igényei. Igen lényeges ezek között, hogy a beszerzés-értékesítés lehetőségei rugalmasabban igazodhassanak a lakosság igényeihez. Legyen módjuk mozgékonyán alakítani az árakat, hogy a jövedelmezőbb gazdálkodás eredménye a nagyobb kereset is legyen. Forgalom, kereslet Most már következzenek a tények. Az áruforgalom és az új árrendszer mozgását az 5 nagy kereskedelmi szektornál —■ Fogyasztási Szövetkezet, Vendéglátó, Ruházati, Iparcikk és TÜ- ZÉP Vállalat — vizsgálták. 1968. első félévében — a TÜZÉP kivételével s ez érthető — a múlt év hasonló időszakához mérten 107—108 százalék' a forgalom növekedésének indexe — a ruházaté 102. Tájékoztatásul — és köz- bevetőleg — ismertetjük a megye vásárlóerejének alakulását. A hivatalos értékelés szerint: „Megyénk lakosságának pénzbevétele az év első 6 hónapjában 12,5 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Az I. félévben a parasztságnál közel 20 százalékos, a bérből élőknél nem egészen 10 százalékos volt az emelkedés.” S még egy: „A lakosság vásárlási struktúrájára hatást gyakorolt az idei aszályos mezőgazdasági év. Ennek következtében a bérből és fizetésből élők a szokásosnál többet fordítottak élelmiszerkiadásaikra.” Ezzel már át is térhetünk arra, hogy az év első felében — de azóta is — végig élénk volt a lakosság kereslete az élelmiszerek és egyes tartós fogyasztási cikkék iránt. Elég lanyha érdeklődés mutatkozott a bútorok és főleg építőanyagok iránt, melyek kielégítése azonban így se teljes. 'Ruházati szakmában, normális volt a fejlődés. Kínálat Mit kínált a kereskedelem? — Ez legkiegyensúlyozottabb az élelmiszer szakmában volt Erős javulás következett be a tejtermékek választékában, a tőkehúsellátásban, s a tsz- felhozatal eredményeként a zöldség-gyümölcs kínálatban. A kenyérellátás — a múlt évi és idei év eleji A felvételen: három csikós — Toldi Miklós, Téti Imre és Szín Zoltán — bemutatja, hogy máris mestere a lóidomításnak. problémák megszűnte után — zavartalan és minőségileg is kielégítő Az árszínvonalról is valamit. — Az iparcikk szakmában igen intenzíven, megkezdődött az induló árak változása. A maximált induló árak nem emelkedtek, sőt több esetben — időlegesen vagy véglegesen — árcsökkenés történt. Téli tüzelési cikkeknél — tűzhely, kályha — televízióknál, motorkerékpároknál stb. — 10—30 százalékos árengedmények voltak. A Hajdúsági Iparművek például saját kezdeményezéssel szállította le a III. negyedévben a porszívó-, mosógép árait A kereslet-kínálat törvényeiből is következően viszont a keresett lakószobák árait emelte a bútoripar. Ám ugyancsak a kereslet-kínálat helyzet befolyására 15—20 százalékos engedményekkel árusították a hálószobákat és a kevésbé kapós konyhabútorokat Verseny — a vevőkért A javuló áruellátást alapvetően befolyásolta a termékforgalmazás új rendje. Bizonyos területeken megindult a verseny a nagykereskedelmi vállalatok között — a vevőkért. Erre mutat, hogy különösen a vegyi és a vas-műszaki, jármű szakmában több, megyén kívüli nagykereskedelmi vállalattól történt árubeszerzés. Továbbra is problémát okoznak a monopolhelyzetben levő országos vállalatok — pl. a BÚTORÉRT, az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat A BIK jó kapcsolata a Szerszám- és Kisgép Értékesítő, Szerelvény Értékesítő, Autó- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalattal azt eredményezte, hogy szerszám és szerelvény árukból, különböző autóalkatrészekből javult az ellátás, ezek nem számítanak hiánycikknek. A fogyasztók érdekvédelme — Mind a vállalatok ellenőrző apparátusa, mind az egyéb ellenőrző szervek — kereskedelmi felügyelőség, tanácsi szakosztály társadalmi ellenőrök segítségét is igénybe véve, fokozták ellenőrző tevékenységüket, hogy az új árrendszerre való áttérés ne okozzon zavart. Tizenegy kiskunhalasi szakboltnál 47 esetben ellenőriztek a fél esztendő alatt. Társadalmi ellenőrök bevonásával 37 ellenőrzés történt. A felelósségrevoná- sok számának csökkenése is bizonyítja, hogy a múlt évhez viszonyítva kevesebb a fogyasztókat károsító visszaélések száma. Kulturáltabb a kiszolgálás, a kiskereskedelem technikai fel- készültsége is. Jóllehet, hat hónap főbb jellemzőit áttekintve nem mondhatjuk még, hogy ez elegendő a biztos továbbhaladáshoz. De ha e pozitív tendenciák tartósak lesznek és hatósugaruk bővül, év végi összegezésünk eredménye: siker, teljes siker lesz. »AMIRŐL a panaszok árulkodnak” címmel igen fontos munkahelyi problémát feszeget „—i —s” az ÉPSZER Híradó legfrisebb számában. A cikk alapgondolata az, hogy miért kell a dolgozóknak kisebb panaszaikkal is közvetlenül a vállalat vezetőihez fordul- niok, mikor azokat a munkahely vezetői, a művezetők is könnyedén, röviden elintézhetnék? Mindjárt fel is sorol néhányat a cikkíró az egyszerű, könnyen elintézhető panaszokból, melyekkel tucatszám „látják el” a vállalat magasabb beosztású vezetőit, mikor azok egy- egy munkahelyre belátogatnak. 1. Sz. S. munkásőri kikérőjegyét nem igazolták vissza. 2. T. L. nem kapta meg az akadályoztatási pótlékot. 3. J. J. brigádnak nem számolták el a jogosan reklamált munkabért. Valóban teljesen indokolt a kérdésfeltevés: miért nem a munkahely vezetőivel közölték — és közük — a dolgozók effajta panaszaikat? EGYIK GYÖKERE a rossz szokásnak még a régi mechanizmussal függ össze. Az erősen centralizált irányítás egy üzemen belül is olyan határozatlanná, _ bizonytalanná tette apró ügyekben is a művezetőt, hogy lassan már akkor is kihúzta magát a felelősség alól, ha kézenfekvő volt az ő illetékessége. Az _ ekétek egy részében a kényelmesség, türelmetlenség is táplálta ezt az önállótlanságot. Bizonyos mértékig érthető, hogy amikor munkaerő, anyagellátási stb.. gondok között égve irányított a művezető, s a határidő egyre jobban szorított, egyszerűbb volt a panaszt már az első mondatoknál elhárítani. „Nekem most meghalni sincs időm, menj a központba, azért van. MINT MONDJUK, ez csak érthető ... Elfogadható magatartás, már az ó- mechanizmusban sem volt. Rosszul gondolkozott — és helytelenül jár el ma is az a művezető, aki még a példának felhozott egyszerű panaszok^ meghallgatása alól is kibújt. Az ilyen vezető az emberekről is, ha akarja, ha nem, csak akként ítél, mint a gépek, cement, vasbeton, szerszámok funkciójáról: mennyiség, létszám, szerint. Egy lényeges van számára: megvannak-e — ennyi fő, annyi fő —, vagy se. Holott a határidő nyomasztó közelségével a hátán, a nehéz anyagellátási körülmények közepette csak a szaktársakkal együtt tudott helytállni. Vagy ellenkezőleg: éppen a művezető megértő segítségét várták volna kis ügyeikben. Kis ügyet mondtunk, de csak az elintézés könnyű volta miatt. Egy ember, három ember egyszerű panaszának el nem intézése, továbblab- dázása már csak emiatt is rontja, keseríti a hangulatot a munkahelyen... Holott mindez nagyon könnyen elkerülhető. Csak egy meghallgatással, csak egy telefonnal, csak egy aláírással... ENNYIT megtenni munkatársainkért minden mechanizmusban emberi kötelességünk. A közvetlen vezetőké is. Tóth István
