Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

t. oldal 1968. október 18, estlt8rtt* Koszigin-Kekten találkozó Ürho Kekkonen, finn köztársasági elnök meghí­vására október 7-től 9-ig Finnországban, Hanko és Helsinki körzetében tartóz­kodott nem hivatalos lá­togatáson A. N. Koszi­gin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. A szovjet miniszterelnök és Kekkonen között őszin­te és baráti megbeszélések­re került sor, amelyek so­rán kifejtették a nézetei­ket az időszerű nemzetközi kérdésekről és a szovjet— finn kapcsolatok tovább­fejlesztésének problémái­ról. Megtalálták a jugoszláv műkincseket Megkerült a Mexikóvá­rosban megnyílt kulturá­lis olimpiára küldött ju­goszláv anyag, a klasszi­kus és modem délszláv művészet tíz legértéke­sebb alkotása. A kiállítási anyagokat tartalmazó lá­dák a mexikói vámvizsgá­lat után tűntek' el. Mexi­kóváros egyik külvárosá­ban, egy szállítóvállalat raktárában találták meg a ládákat, amelyeknek érke­zéséről a cég „elfelejtette” értesíteni a jugoszláv nagy- követséget. A jugoszláv mű­vészeti alkotásokat utólag elhelyezték a már megnyílt nemzetközi bemutatón. A két államférfi megerő­sítette a szovjet és a finn kormány eltökéltségét, hogy külpolitikájukban to­vábbra is szem előtt tart­ják a béke megőrzésének az európai és általános biztonság megszilárdításá­nak, a népek közötti békés együttműködés fejlesztésé­nek szempontjait. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Szovjet­unió és Finnország közötti sokoldalú kapcsolatok si­keresen fejlődnek és kedve­ző eredményeket hoznak a finn és a szovjet nép szá­mára. Leszögezték, hogy a szovjet—finn viszony fej­lesztésének szilárd alapja az 1948. évi barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szer­ződés volt és marad. A sokéves tapasztalat is bi­zonyítja: az együttműkö­dés mindkét ország népei­nek létérdeke. Koszigin és Kekkonen meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Szovjetunió és Finnország kormányainak irányvonala továbbra is a két ország közötti barát­ság és gyümölcsöző együtt­működés sokoldalú fejlesz­tése. A szovjet miniszterta­nács elnöke és a finn elnök, leszögezte, hogy ezt a célt szolgálta a most le­zajlott találkozó és a fe­leket érdeklő kérdésekről folytatott véleménycsere is. (MTI) Föderációs és nemzetiségi törvényjavaslatuk az előtérben Sajtótájékoztató Prágában Prágában sajtótájékozta­tót tartott az államjogi el­rendezésről szóló törvényt előkészítő szakbizottság. A sajtóértekezleten dr. K. Laco professzor, az illeté­kes alkotmányjogi bizottság elnöke hangsúlyozta: jólle­het az SZNT és a CSNT nézetei a föderáció alapve­tő kérdéseiben megegyez­nek, mégis vannak olyan területek, például ami a nemzeti szerveknek a fö­derációs kapcsolatokban fennálló illetékességét je­lenti, amelyek továbbra is nyitottak. A magyar és ruszin-uk­Költséges szenátor Katonaság a tüntetők ellen Közvélsmény-ku aíás Az USA választási előkészületei Nixon kedden este a minnesotad Minneapolisban tartott választási gyűlésen élesen támadta demokrata párti riválisát. A mintegy 8500 republikánus hallgató előtt Nixon azzal vádolta Humphreyt, hogy megvá­lasztása esetén „ a történe­lem legköltségesebb elnö­ke” lesz. A köztársaság párti jelölt állítását azzal támasztotta alá, hogy Humphrey az amerikai tör­A Francia Kommunista Párt levele Suhartához Etienne Fajon, az FKP Politikai Bizottságának tagja és Leo Figueres, az FKP KB tagja kedden le­velet nyújtott át Indoné­zia párizsi nagykövetségé­nek. A levélben, amelyet a Francia Kommunista Párt az Indonéz Köztársa­ság elnökéhez intézett, ki­fejezésre juttatják a fran­cia közvélemény megren­dülését amiatt, hogy Su­harto elnök elutasította öt halálraítélt kegyelmi kér­vényét. Ily módon kivégzés fenye­geti Sudismant, az Indo­néz Kommunista Párt titkárságának elnökét, Njo- not, a politikai bizottság tagját, Wirjomartonot, a központi bizottság tagját, Ruslan Kamaludint, a központi bizottság titká­rát és Supardjo táborno­kot. A levél rámutat arra, hogy néhány hónapja újabb letartóztatásokra ke­rült sor Indonéziában, egyes kommunista veze­tőket pedig egyszerűen agyonlőttek. Másokkal szemben a katonai bírósá­gok hoztak halálos ítéletet. A francia—indonéz ba­rátság megőrzése érdeké­ben a Francia Kommunis­ta Párt a haláraítéltek éle­tének megkímélését, általá­nos amnesztiát, saz el­nyomás megszüntetését ké­ri az Indonéz Köztársaság elnökétől. (MTI) ténelem legköltségesebb szenátora volt, 50 milliárd dolláros programokat ter­jesztett elő és elnökké vá­lasztása esetén se sokat vál­tozna. „Szerencsére, nem fogjuk hagyni, hogy ez be­következzen” — fűzte hoz­zá. Humphrey ugyanebben az időben Bostonban fejtette ki programját „a bűn és zavargás leküzdésére”. Hangsúlyozta, hogy meg kell fékezni Amerika nagy­városaiban a tüntetéseket és minden ilyen esetben a megfelelő törvény szerint kell büntetni a zavargások okozóit. Kijelentette: el­nökké választása esetén gondoskodni fog a nemzeti gárda egységeinek különle­ges kiképzéséről és minden esetben katonaságot küld a zavargások leverésére az egyes államok és városok vezetőinek kívánsága sze­rint. A „Sindlinger és társa” közvéieménykutató intézet jelentése szerint Humphrey megelőzte Nixont azok kö­zött a választók között, akik hallották vagy olvasták a vietnami háború kérdéséről adott televíziós nyilatkoza­tát. Negyvennyolc állam 1804 szavazati joggal ren­delkező polgára közül 703-an ismerték Humphrey beszédét, amelyben a viet­nami bombázások beszün­tetését ígérte. A 703 sze­mély közül 37 százaiéit Humphreyt szeretné elnök­ként látni, 30 százalék Nixont, 13,7 százalék az úgynevezett harmadik párt jelöltjét, Wallaoe-t, 12 szá­zalék nem foglalt állást, 7,3 százalék pedig egyiket se választja. Azok közül, akik nem hallották, vagy olvasták a nyilatkozatot, még mindig 37,1 százalék­kal vezetnek Nixon hívei. Az amerikai szenátus és képviselőház együttes ülé­sén kedden megegyeztek abban a törvényjavaslat­ban, amely megtiltja a lő­fegyverek postán keresztül történő eladását. Az intéz­kedés szerint nem lehet egyik államból a másikba rendelésre fegyvert külde­ni: nem adható el fegyver egyetlen államban sem más állam lakosainak; 18 éven aluliak nem vásárolhatnak puskát; a pisztoly vásár lók korhatárát pedig 21 évben állapították meg. A tör­vényjavaslat most mindkét ház elé kerül, mielőtt John­son elnök aláírásával tör­vényerőre emelkedik. rán kisebbségek soraiban is megkezdődött a vita a nemzetiségi tör vény javasa latról. A Rudé Právo meg­állapítja, hogy a tervezetet „általános egyetértéssel fo­gadják, mivel az akcióprog­ram szellemében valósítja meg a köztársaság állam­polgárainak az igazi egyen­jogúságra vonatkozó köve­teléseit. A jogok, amelye­ket az alkotmánytörvény a nemzeti kisebbségeknek nyújt lehetőség a saját nyelvre való művelődésre, a saját nyelv használatának a hivatalos szervekkel való érintkezésben; továbbá a nemzeti társadalmi-kultu­rális szövetségekben való tömörülés joga — az első vélemények szerint mégin- kább elmélyítik a cseh­szlovák hazafiságot és az állampolgári együvétartozás érzéseit. A lap többek között is­merteti több magyar nem­zetiségű, vezető beosztású dolgozó véleményét, akik egyetértenek azzal, hogy a nemzetiségek a köztársaság minden alapvető szervében számarányukhoz mérten le­gyenek képviselve. (MTI) René Cassin kapta az idei Hobel Békedíjat A norvég parlament No- bel-bizottsága szerdán Re­né Cassin francia jogász­nak ítélte oda az 1968-as Nobel Békedíjat. 1964. óta ez az első eset, hogy a norvég Storting bizottsá­ga „a nemzetközi megér­tés és a béke érdekében kifejtett munkásság” elis­meréseként egyéni Nobel Békedíjat adományozott. Az 1964-es díjat — mint is­meretes —, Martin Luther King-nek, az azóta meg­gyilkolt amerikai néger polgárjogi vezetőnek ítél-, ték. A 61 éves René Cassin jelenleg a Strasbourg! szék­hellyel működő Emberi Jo­gok Európai Bíróságának elnöke. 1946-tól egészen 1967-ig az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának volt az elnöke és oroszlánrésze volt az emberi jogok kér­désével foglalkozó 1946-os ENSZ-nyilatkozat létrejöt­tében. A magas kitünte­tés adományozásakor min­denekelőtt azt a kiemel­kedő szerepet tartották szem előtt, amelyet René Cassin a nyilatkozat létre­hozásában játszott. (MTI) A moszkvai tárgyalások és a Nyugat Valentyinov, a Pravda szerdai számában felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa sajtója igyek­szik befeketíteni a szov­jet—csehszlovák tárgyalá­sok biztató eredményeit. „Kapitulációról” fecseg és arról, hogy az „oroszok ügynököket és tanácsadó­kat akarnak a prágai mi­nisztériumokba és más ve­zető intézményekbe külde­ni”. „A nyugati sajtó provo­katív álláspontja — s eh­hez hozzáfűzhetjük, hogy a vele egy húron pendülő pekingi és tiranai sajtó Feszült légkör Mexikóban Diaz Ordaz elnök meg­bízottai kedden este két órán át tanácskoztak a diá­kok vezetőivel a véres tün­tetéseket kiváltó! vitás kér­lehe­Salazarizmus lázár nélkül lan eréllyel folytatják a költ­ségvetés 40 százalékát felemész­tő gyarmati háborúkat, s hogy továbbra is teljes terrorral nyomnak cl minden liberalizá­lási törekvést. zajlott le. A portugál helyze­tet mégis átmenetinek kell te­kinteni. Nem kétséges, hogy Salazar letűnésével a diktatúra ellenfeleinek bel- és külföldi akciói meg fognak erősödni. Az elmondottak lényegén mit Az is vitathatatlan, hogy sem változtat, hogy Caetano politikai arculata árnyaltabb, portugál vezérkar és a hírhedt titkosrendőrség, a PIDE sze­rencsésebbnek tartotta volna a Salazar utáni ingatag idő­szakban egy brutálisabb, nyíl­tan katonai jellegű diktatúra létrehozását. Amennyiben az ellenállás és ezzel a Caetano-féle rezsimre Salazar, Portugália diktátora ve Caetano szervezte meg még mindig eszméletlenül fék- portugál diktatúra militarista- mint Salazaré. Pályafutása so szik betegágyán, s második fasiszta szellemű ifjúsági szer- rán néhány esetben összekü- agyvérzése óta világos, hogy vezetet. lönbözött a diktátorral, külö­nem tér vissza többé a politi- Többször Is tagja volt Sala- nősen akkor, amikor Salazar kai életbe. A portugál fasiszta zár kormányának. Egyebek kö- titkosrendőrsége túlságosan rezsim most kísérletet tett ar- zött ö vezette az úgynevezett leplezetlen erőszakkal nyomta ra, hogy megvalósítsa a „sala- „tengerentúli területek” mi- el a usszaboni egyetemi diá­zarizmust Salazar nélkül”, nisztériumát abban az időben, kok mozgalmait. Ezek a surló. nehezedő nyomás erősödik Olyan politikust ültetett az or- amikor kidolgozták Lisszabon aások sohasem vezettek szaki- számolni kell azzal hogy Wa- szág miniszterelnöki székébe, jelenlegi gyarmati politikáját táshoz: Caetano mindvégig Sa- shington elsődleges katonai­akinek egész pályafutása biz- és megkezdték a felszabadító ]azar bizalmasa maradt. Fenn- stratégiai érdekeinek védclmé- tosítékot nyújt a portugál ural- mozgalom ellen vívott fegyve- tartásai mögött mindössze az ben nem támogatja tovább a kodó osztályok számára az rés gyarmati háborúkat Ango- az elképzelés húzódott meg, diktátor .civil” utódját — ha- 1928 óta fennálló diktatórikus Iában és Mozambique-ban. hogy a túlságosan látványos nem a katonákhoz fordul' Eb- rendszer életben tartására. Az Mindebből világosan követ- rendőrterror kényelmetlen ben az esetben alighanem a Utód: Marcelo Caetano prof esz- kezik, hogy a Salazar-rezsim helyzetbe hozhatja Lisszabon vezérkar főnöke Deslandes tá- szor, aki már negyven évvei alapvető társadalmi és katona, washingtoni patrónusait és a bornok lenne az’a személyiség, ezelőtt, tehát a Salazar-kor- politikai arculatának kialakitá- NatO szervezetében is belső akj szfnre lépne, mint a Sa- mány „hajnalán” is a diktátor sában Caetano sorsdöntő szere- nehézségeket okozhat. Az amc- lázár utáni Portugália új „erős legszűkebb környezetéhez tar- pet játszott. Mindenképpen rikaiak teljes mértékben mél_ embere” A mezítelen hatalmi tozott. Mussolini uralomra ju- megfelelő embernek tűnt tehát tányolják Caetanónak ezeket a erőviszonyokat tekintve egy tása, 1922 óta tanulmányozta a a diktatúra csúcsain élő szűk nézeteit. Általános vélemény iiyen változásnak minden le- feketeinges rezsimet. <1 volt kiváltságos ^ réteg számára, szerint a diktátor betegágya hetősége készen áll, hiszen a az, aki néhány évvel később Programbeszédében a várako- hatalmi marakodásban tényleges hatalom Portugáliá­ÄÄ* “ ““«*T nagykövetség cae­legkövetkezetesebb ideológusa- kommunista pártot továbbra is tano mellett tette le a voksotl 6rsé„ és a vezérkar kezében nak számított. S ugyancsak az törvényen kívülinek tekintik Az őrségváltás első szakasza van. olasz fasizmus példáját követ- Portugáliában; hogy változat- tehát látszólag zavartalanul — le — dések rendezésének tőségéről. A mexikói diákszerveze­tek vezetői bejelentették, hogy tiltakozó kampányu­kat a jövőben „alkotmá­nyos harc formájában” kí­vánják folytatni és egye­lőre lemondanak a tün­tetésekről. A bejelentéssel foglalkozó hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy július óta több mint százan haltak meg a me­xikói nagyvárosok utcáin és csak a múlt szerdai ösz- szetűzés 33 ember halálát követelte. A mexikói fővárosban nyugalom van, bár a lég­kör feszült. A város stra­tégiailag fontos épületeit rendőrség és katonaság őrzi. Az egyetemi hallgatók kedden nagygyűlésre ké­szülődtek az egyetem épü­letében, a kapuk előtt azonban a milícia fogadta őket és a diákokat szállító teherautók visszafordultak. A nagygyűlésen Che Gue­vara latin-amerikai sza­badsághős halálának év­fordulójáról kívántak meg­emlékezni. (MTI) hisztérikus kirohanásai is —, ismételten megmutatták, hogy minden, a csehszlová­kiai helyzet normalizálá­sát és a szocialista orszá­gok egyetértését és együtt­működését célzó intézke­dés ellenséges fogadtatás­ra talál azok körében, akik a nemzetközi helyzet ki­éleződésében érdekeltek” — írja Valentyinov. A csődbe jutott politi­kusok nem akarnak bele­nyugodni, hogy ellenfor­radalmi terveik kudarcba fulladtak. A csehszlovák nép barátainak hazug ál­arcát öltve a nemzetközi feszültség fokozására tö­rekszenek, s a NATO újabb manővereiben bíz­nak. Kiszivárogtak olyan értesülések, hogy a NATO katonai és politikai szak­értői a csehszlovákiai ese­ményekkel kapcsolatban titkos tervet fogadtak el. Az Atlanti Szövetség ok­tóber 7-én nyugatnémet te­rületen megkezdett nagy­méretű hadgyakorlatait és a NATO-tagállamok veze­tőinek a kulisszák mögött folyó tárgyalásait nem le­het másként értelmezni, mint olyan lépéseket, ame­lyek tudatos és előre meg­fontolt módon az európai helyzet súlyosbítását céloz­zák. (MTI) Kivégezték Mulelét A kinshasai rádió jelen­tése szerint szerdán hajnal­ban kivégezték a 39 esz­tendős Pierre Mulelét, aki — mint ismeretes — egyi­ke volt az 1963—64-es kongói felkelés legismer­tebb vezetőinek. Mulelét rögtönítélő bíró­ság ítélte halálra, így vé­dőügyvédje sem volt. .Mo­butu elnökhöz intézett ke­gyelmi kérvényét elutasí­tották. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents