Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
4L oldal 1908. október i, ptnidt Tanulnak és tanítanak a felegyházi igazságügyi pártszervezet tagjai Viszonylag csendes nap van a Kiskunfélegyházi Járásbíróságon. Néhány ember üldögél a folyosón elhelyezett padokon, az ajtókra tárgyalási jegyzékek vannak kitűzve, bent pedig ütemesen kopognak az írógépek. Néha kinyílik egy-egy zöld ajtó, kijön a tanú. Aztán megszólal a hangszóró: — A K. J. ügyeben idézetteket kérjük a négyes szobába! A kívülálló, akinek még nem volt dolga a bírósággal, ügyészséggel, közjegyzővel, vagy bírósági végrehajtóval, nem igen tudja, hogy tulajdonképpen milyen munka folyik ebben az épületben. Röviden, tömören meghatározva így foglalhat' ''ssze: a törvényesség \ Íme a járásban, az emberek, és különböző szervek, gazdálkodó egységek vitás ügyeiben való döntés, bíráskodás. Milyen feladatai vannak az itt működő, úgynevezett hivatali pártszervezetnek? Ezzel a kérdéssel kopogtatok be Tóth Péterhez, a félegyházi igazságügyi dolgozók pártszervezetének titkárához. Ha az utcán találkoznék ezzel a fiatalemberrel, fel sem merülne bennem, hogy bírókból, ügyészekből álló párt- szervezet titkára, akivel a járási pártbizottság elégedett, munkáját jónak tartja. Semmiben sem különbözik a „mai fiataloktól” — külsőleg. Gondolkodásában azonban komoly, felelősségteljes ember. — Nem nagy létszámú pártszervezet a mienk, bár csaknem harmincán dolgozunk ebben az épületben. Vannak azonban olyan munkatársaink, akik néhány hónapja kerültek hozzánk többen pedig nyugdíj előtt állnak. Aktivitásukból, munkaszeretetükből és szakértelmükből természetesen ez semmit sem von le. Ami a párttagokat illeti, magas képzettségű emberek, egyetemet végzett diplomások. Ez határozza meg a mi szervezetünk pártmunkáját is. Mindenkinek van valami feladata — mondja Tóth Péter titkár. És amikor rátérünk a tényleges munkára, kiderül, hogy ezek a feladatok valóban tiszteletre méltó megbízatást jelentenek. — Egyik elvtársunk a marxista—leninista középiskola esti tagozatának vezetője Jászszentlászlón, Juhász elvtárs a tiszaújfalui Alkotmány Termelőszövetkezetet patronálja jogi kér- déseKben, ideológiai vonatkozásban. Előadásokat tartanak a párttagok különböző jogpolitikai témakörből, törvényeket, jogszabályokat ismertetnek a járás községeiben. Itt említhetjük meg az új Munka Törvénykönyvét, a földtörvényt stb. Hozzá kell tennünk, hogy az ügyészek, bírák — akik nem párttagok, azok is — mindany- nyian elvégezték a marxista—leninista esti egyetemet, többen már a szakosítót is befejezték. Mindez azonban csupán a felét képezi, az egyik oldalát jelenti a pártszervezet munkájának, a „külső” tevékenységet. A kiskunfélegyházi igazságügyi apparátusban dolgozó kommunisták nem hanyagolják el azonban a „belső” feladatokat sem, hiszen ezek jó elvégzése nélkül csorbát szenvedhetne a másik megbízatás is. A szakmai feladatokon, a jogi munkán kívül gondot fordítanak az állandó fejlődésre, az új jogszabályok megismerésére, gyakorlati elsajátítására, figyelemmel kísérik a napi kül- és belpolitikai eseményeket. Kétségtelenül köze van ennek ahhoz, hogy a megyében első helyen áll a Kiskunfélegyházi Járásbíróság és az ügyészség a jogpolitikai elvek jó alkalmazása, betartása tekintetében. Nézzük meg azonban közelebbről, hogy mit jelent a „belső” munka. — A házon belüli oktatásokba bevonják a párton kívüli dolgozókat is. Az 1966—67-es „tanévben” például az MSZMP IX. kongresszusának anyagát beszéltük meg, aztán méltattuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, vitára bocsátottuk a kollektív szerződést. Ezen kívül a jogász szövetség járási bizottságával, a szak- szervezettel tartunk közösen különböző témákról tájékoztatót. Mindez természetesen azt szolgálja, hogy munkaköri feladatainkat jobban, körültekintőbben tudjuk ellátni — fejezi be Tóth Péter párttitkár. Róla keveset tudtam meg. Mindössze azt, hogy a bírósági végrehajtó irodán dolgozik és két éve titkára a pártszervezetnek. A beszélgetésből kitűnt azonban, hogy jól ismeri a szervezet sajátos feladatait, amelyeket az ő vezetésével sikeresen meg Is oldanak. Úgy gondolom, a pártvezetőségi új j áválasztástól nem kell tartania. Gál Sándor I Gyors intézkedés A közelmúltban bejelentés érkezett a NEB megyei elnökéhez a kadafalvi 8. sz. bolt rendetlenségével kapcsolatban. A levelet a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központjához irányították. A Kecskemét vidéki Általános Szövetkezet kereskedelmi osztálya megállapította a panasz jogosságát és 48 órán belül megtette a szükséges intézkedéseket. Ä helyiséget kitakarították, a terjedelmesebb órutenet igénylő cikkeket elszállították, új bolti eszközök — így kenyér és péksüteménytakaró — vásárlására adtak utasítást Az árukészlet zsúfoltsága mialt fennálló problémák ezzel megszűntek, azonban jelentősen csökkent a fogyasztási cikkek száma. Az áldatlan állapot végleges felszámolására a városi tanács 100 ezer forinttal hozzájárul új bolt építéséhez. A szövetkezet 1969. L negyedévére az építkezést tervbe vette. Új piaci rendelet Kecském éten Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Október elsején lépett hatályba a Kecskeméti Városi tanács V. B. 1/1968. sz. új piaci rendelete. Erről a jogszabályról Mócza Imre, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Amint elmondta, a piaci kereskedelem továbbra is jelentős a város ellátásában. A tanács az egészség- ügyi, állategészségügyi, rendészeti kívánalmaknak az eddiginél is hatásosabban akar eleget tenni. Erre a célra már jelentős ösz- szeget áldozott, amit a jövőben még növelni fog. A rendelet egyidejűleg' új piaci helypénz tarifákat állít fel. Az ország többi nagyvárosában már alkalmazott díjtételeket és a mezőgazdasági cikkek árszínvonalában az utóbbi 10—15 év alatt bekövetkezett változást figyelembe véve; egyes termények, Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórád Ernő. termékek helypénzdíja emelkedni fog. Ez az emelkedés azonban olyan kismérvű, hogy nem befolyásolja a fogyasztói árakat. Az október elsején hatályba Jépett^ tanácsi rendeletet falragaszokon ismertetik a lakossággal. K. K. Cikk és levél U ár szedés alatt volt az újra településének 250. évfordulóját ünneplő Miskéről szóló riportunk, mikor ugyanonnan, négy szülő aláírásával egy levél is érkezett szerkesztőségünkbe. A levél mondanivalója meggondolkodtató módon találkozik össze a riport egyik megállapításával. A község fejlődését tanúsító adatok közül kiemeltük, hogy míg az 1960-as nép- számlálás szerint akkor 100 miskei családra csak 73 gyerek jutott, ma — a nagyüzemi gazdálkodás, az azóta tett kormányintézkedések és sok más körülmény együttes hatásaként — már átlagosan két gyerek van családonként A múlté tehát a zsákutcát, stagnálást jelentett egyke. S zámos más kézzelfogható tényt soroltunk fel cikkünkben, amely a felszabadulás óta megtett út nagyságát, a haladás tempóját igazolja. Nem szóltunk azonban arról, jóllehet a község vezetői említették az óvodai elhelyezéssel kapcsolatos gondjaikat —, hogy a 3—4. ötéves terv megvalósítása során elég szép összeget, 200 000 forintot irányoztak elő óvodabővítésre és Öregek napközijére. A terv tehát megvan arra, hogy — amint Tóth Emil, Vízi Lászlóné, Miskolci János és Tar Gyula írja — a „már legalább 5—6 éve” fennálló kedvezőtlen helyzeten változtassanak. A levélírók szerint ebben az évben tizenöt gyereket nem tudtak már felvenni az óvodába. Mondják, hogy a tanács, a népfront, a párt ülésein mindig napirenden van az óvodabővítés ügye, a születések örvendetes szaporodása következtében, de az előrehaladás lassú. Évente adódnak „komoly nézeteltérések amiatt, hogy kinek a gyermekét vegyék fel az óvodába”. IJ gy tudják, megfelelő ”” létszám mellett a tanácsnak módja lenne óvónő alkalmazására, de helyiség hiányában a gyermeklétszám növelés sem lehetséges... A jubileummal kapcsolatos előadások, kiállítások — melyek egy részét meg tudták rendezni — arra is alkalmasak voltak, hogy a község lakóit a közeli és távoli jövőről, a Miske fejlesztését célzó tervekről is tájékoztassák a helyi vezetők. A négy szülő levele pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor egy adott községben — városban — több beruházásra készülnek, nagyon jól teszik a helység vezetői, sőt csak ekkor cselekszenek helyesen, ha azok fontossági sorrendjében szót is értenek a lakossággal, kikérik véleményét. Cz a levél pozitív dóL kumentum is a 250. jubileumi évben — a születések számának növekedése mellett. Bizonyára ez is elősegíti az óvodabővítés előbbre hozását. Hogy — miként a négy szülő írja — az újratelepülés 300. évfordulóján már ne is emlékezzenek arra a községben, milyen nehéz volt óvodába jutni 15 gyereknek —■ úgy ötven évvel azelőtt . „ —th —n Nagy volt a túljelentkezés A pedagóguspályázatok értékelése A Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya értékelte az 1968—89-es tanév személyi előkészítését. Az értékelésben különösen az új pályázati rendszer tapasztalatait vették figyelembe. A meghirdetett állásokra háromszoros volt a túljelentkezés, pályázaton kívül is nyolcvanan jelentkeztek. Az 1967—68-ban végzett 35 pályázó közül 13 nyert állást, a már pedagógus állományban levők közül nyolc áthelyezési kérelmet fogadtak el. Igen nagy arányú folt a földrajz, biolófűa, történelem szakosok jelentkezése, viszont kevés matematika, fizika és műszaki ismeretek tanítására képesített pedagógus jelentkezett. Ä folyamatos munka érdekében ez évben először biztosítottak három állandó helyettesi állást. ,.ES MÁSNAP DÉLUTÁN MEGHARSANT fi KÜRT JELEZVE, HOGY JÖNNEK A TÖRÖKÖK. CECEY HAZA NEPE FELKÉSZÜLTÉN yÁRTA A TÁMADÁST.
