Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
1968. október 4, péntek S. oldal Befejeződött a megyei tanács kétnapos ülése Öreg törvény, megfiatalodó vasét (Folytatás az 1. oldalról) szerűsítését körültekintően elő kell készíteni, s megfelelő minőségi fajtákat kell telepíteni. Ezt a ha- talmas feladatot azonban csak úgy hajthatjuk végre, ha országos társadalmi üggyé válik. Ezután Nagy Sándor megyei tanácstag szólalt fel. rendezni KEIA A gyakorlati OKTATÁS HELYZETET A felszólaló rámutatott ana, hogy bár az oktatásügy közvetlenül nem nőve- li a nemzeti jövedelmet, a termelő üzemeknek azonban egyre kulturáltabb munkaerőkre van szuksé eük. Ez pedig attól rugg, hogy az iskolák milyen lehetőségekkel rendelkeznek. Nagy Sándor hangoztatta, hogy az iskolákban a gyakorlati oktatás helyzete nem kielégítő. Sok helyen hiányosak a tárgjö feltételek, eszközök, a váltakozó tanítás miatt tevés a tanterem. A nevelőtestületek szakkörökkel, otthonimun- kafeladatokkal i^yeheznelc áthidalni a nehézségeket A felszólaló ezután m iskolák körzetesítésével foglalkozva Kiskunfélegyházán a* 534 körzetesítésre ^ulónak csak 17 százalékát tad- iák bevonni a szakrendszerű oktatásba. B tekintetben még sok tenmval van a megye1 más részeiben is. Ezután Uagony lm- re megyei tanácstag kert szót. létesítsünk szaporítóanyaggazdaságokat Magány elvtárs felszólalásában a termelőszovet'ke— £tek önálló vállalati gazdálkodás szerinti működésével foglalkozott: Ez nagy nehézségekbe ütközik, _ különösen a Homokhátságon. Az idei kedvezőtlen időjárás is túlzottan igénybe vette a termelőszövetkezetek erőforrásait, csökkentette jövedelmüket. Hiba az is, hogy a szövetkezetek hetekig nem kapjak meg az átvevő, illetve feldolgozó vállalatoktól termékeik ellenértékét. Elmondta, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségében 15 ezer hold gyenge minőségű szőlőterület van. Ennek újratelepítéséről a közeljövőben gondoskodni kell. A negyedik ötéves terv elokesatési id szaka most következik. Nemcsak anyagilag szuksc ees erre felkészülni, hanem a megfelelő szaporítóanyag- ról is gondoskodni kell. A felszólaló javasolta, hogy létesítsenek a megyein szőlőszaporítóanyagot^termelő gazdaságokat. Ezután dr. Dobos Ferenc megyei tanácstag kért szót. gazdaságosabb telekhasznosItást A lakásépítésekről szólva, dr Dobos Ferenc rámutatott, hogy egyre sürgősebb változtatásra szorulnak az. pddigi beépítési modozatoK. A családi ház építkezési forma korszerűtlen és igen költséges. A közművesítés nagyon sokba kerül. Míg egy családi házra eső közműves! tési költség a tanácsnak 400 'ezer, addig egy többszintes házban épülő lakás közművekkel való ellátása mindössze 20—44 ezer forintba kerül. Éppen ezért el kell érni, hogy a negyedik ötéves tervben a lakások 70—75 százalékát többszintes házak építésével oldjuk meg. Természetesen ehhez hozzá kell igazítani az építőipar felkészültségét is. Kutatni kell azt a vállalati formát, amely erre alkalmas. Ilyen jelenleg az ÉP- SZER Vállalat Ugyanakkor az építőipari ktsz-ek is á tszervezhetők a városokban ilyen feladatokra. Dr. Dobos Ferenc felszólalását ebédszünet követte, utána Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára, megyei tanácstag szólalt feL ŰJ IPARÁGAK HONOSODTAK MEG — Azért vált szükségessé, hogy a megyei tanács foglalkozzon az ötéves terv eddigi eredményeivel — mondotta Erdősi elvtárs felszólalásának elején —, hogy számba vehesse az eddigi eredményeket, s ha szükséges kisebb módosításokat hajtson végre. Azért is alkalmas ez az időpont a napirend tárgyalására, mert az új gazdasági mechanizmus január 1 óta érvényben van és hatásait bizonyos mértékig már számításba vehetjük. Jelenlegi ötéves tervünk egyik jellemzője, hogy az egész lakosságot érinti. Ismeretes, hogy a második ötéves terv főleg a parasztság életére volt nagy hatással. A harmadik ötéves terv a megye ipartelepítését a korábban lerakott alapokon fejleszti tovább. Elmondhatjuk azt is, hogy földrajzi vonatkozásban is tervszerűen folyik az ijoar- fejlesztés. Ma már a nagyközségekben is jelentős ipari bázisaink vannak. Ezzel elértük, hogy megszűnt megyénkből az elvándorlás. A városokban egyes helyeken már munkaerőhiány mutatkozik, a nagyközségekben pedig egyre inkább megtalálja a munkalehetőségeket a lakosság. Az ipar struktúrájában is minőségi változás ment végbe. Olyan iparágak honosodtak meg a megyében, amelyek fejlesztése hosz- szabb távon is lehetővé válik. Az ipar tervszerű fejlődését igazolja az is, hogy ma már termelési értékben túlszárnyalja a mezőgazdaságot. Jelenleg igen fontos számunkra a szakmunkások és vezető szakemberek képzése. Elmondhatom, hogy megyénkben jelenleg több mint 11 ezier ipari tanuló sajátít el valamilyen szakmát, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikumban pedig több száz fiatal készül arra, hogy tanulmányai befejeztével megyénk üzemeiben termelést irányító munkát vállaljon. Ezzel szemben nagyobb gondot kell fordítanunk a közgazdászok és pénzügyi szakemberek képzésére. Erdősi elvtárs ezután a megyében folyó üzemi rekonstrukciókról beszélt, majd a mezőgazdaság fejlődésével foglalkozott. — Igen lényeges — mondotta —, hogy a kialakult termelési körzetek sajátosságainak megfelelőek szakosodnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Ugyanakkor le lehet mérni az emberek szemléletében beállott változásokat is. A szövetkezetekben ma már nem azon vitatkoznak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás vagy a kisparcellákon való termelés a jobb, sokkal inkább arról folyik a szó, hogyan fejlesszük a nagyüzemi gazdaságot. Azok a termésátlagok, amelyek a búza és kukorica termesztésében jelentkeznek, tovább növelhetők. A felszólaló ezután a tárolótér építéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tárolók, hanem a hűtők kapacitását is növelni kell, s a termelőtől a fogyasztóig ki kell építeni a teljes hűtőláncot. Erdősi elvtárs felszólalásának befejező részében rámutatott: A tanácsülés nyugodtan kimondhatja, hogy nincs alapvető változtatásokra szükség a megye harmadik ötéves tervén. Megállapíthatjuk, hogy helyes volt a párt gazdasági politikája, s megyénkben a párt vezető szerepe megfelelően érvényesült. Ugyanakkor hangoztatta, hogy már most keresni kell a lehetőségeket, hogy a legjobb adottságokra alapítva készíthessük el negyedik ötéves tervünket. Ezután Bognár Győző, Varga Ferenc, Farkas József, dr. Bruncsák András megyei tanácstagok szólaltak fel. A felszólalásokra Buda Gábor vb-elnökhe- lyettes és dr. Gajdócsi István, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke válaszolt, majd dr. Varga Jenő vb-elnök mondott zárszót. A megyei tanács ülése a vita alapján elfogadta az előterjesztéseket, határozatokat hozott, majd bejelentések és interpellációk hangzottak el. Ezt követően dr. Vitéz László bátya— foktői tanácstag személyi körülményeire való tekintettel lemondott. A megyei tanács a több cikluson át tevékenyen működő dr. Vitéz Lászlónak jegyzőkönyvi köszönetét mondott munkásságáért és lemondását elfogadta. Egyidejűleg intézkedéseket tett az új választások kitűzésére. Ezzel a megyei tanács ülése véget ért. A gyermeknek vígan pöfögő mozdony, az utasnak cammogó vagy gyorsan suhanó szerelvény, a gazdasági szakembereknek teherrel rakott kocsik sora — vasút. A gazdaság érrendszere, mondják, s így igaz. A most száz esztendős, s 1869-ban, az I. törvénycikkel, s ugyanabban az esztendőben törvénycikkek további sorával létrehozott államvasutak fontosságáról és fejlődéséről csaknem mindent elmond néhány számsor. 1868-ban 2631 kilométer volt, ma több, mint tizenötezer kilo. méter a vasútvonalak hoszsza. Az érrendszeren 1887- ben 13 400 000 utas, s 16 millió tonna áru mozgott. Ötven esztendő múlva, 1937-ben 74,7 millió utast s 25,7 millió tonna árut szállított a vasút, harminc év elteltével pedig, 1967- ben 562,4 millió utast és 117,6 millió tonna árut! Expresszsebességgel tegyünk stílusosak: a vasút expressz-sebességgel fejlődött, s ma aligha hasonlítható nem a száz, nem is a harminc, hanem a tizennyolc évvel ezelőttihez. 1950-ben még „csak” 41,7 millió tonna árut, s 256,8 millió utas volt a teljesítménye. Elég összevetni a néhány sorral föntebb levő 1967-as adatokkal ezt, s aligha kell tovább indokolni az expressz-sebessé- get. Szerepéről, fontosságáról pedig minden elmond, hogy a közúti szolgáltatás erőteljes fejlődése ellenére is 1967-ben a teherfuvarozásból 74,6, a személy- szállításból pedig 73,4 százalékkal részesedett a vasút, a tonna-, illetve utaskilométerek alapján. Vasút, vasút, vasút. Pontosabban: gépészek, forgalmisták, távírászok, szerelők, pályafelvigyázók, jegyvizsgálók ... több, mint százharminckétezer emberből álló sereg, amely vontatógépek, személy- és te-, 5 eredmények Az utóbbi hetekben több szaklap közölt a triticale- ról, mint „új növényről” értékelést. A kecskeméti járás 16 szövetkezeti gazdaságából 422 holdról, 21 tábláról állnak rendelkezésünkre az ez évi termelési eredmények. Ezen belül egyes szövetkezeteinknek hároméves tapasztalata van a termesztésben, a takarmányozási felhasználásban. Ezek publikálása hsak hasznos lehet a termelő üzemek számára. A 422 holdról ez évben 4269 mázsa került betakarításra, amely 10,11 mázsa átlagnak felel meg. Viszont azonos körülmények között 6,05 mázsát termett a H, illetve a szokványrozs a 16 gazdaság átlagában. Nyilvánvaló, hogy szakembereinket az átlagoktól eltérő szóródás is érdekli. Hat mázsától 22,2_ig teremtek az egyes táblák. A terméseredmények természetesen a talajtól és az alkalmazott agrotechnikától függnek. A triticale tűri a monokultúrás termelést, jól vizsgázott az ez évi aszályos, forró nyáron is. A kecskéméit járás szövetkezeti gazdaságainak homoki vetésszerkezetén belül meg lehet találni a triticale nagyobb mérvű termesztésének lehetőségét. Ha üzemi vezetőink oda- adóan foglalkoznak a termesztés feltételeinek kialakításával — a rozsterületek csökkentési lehetőségét is figyelembe véve — pár év múlva a többlet- termés pótolhatja azt az évtizedes abraktakarmány- hiányt, ami mindig legfőbb akadálya volt homoki gazdaságainkban a magasabb állati termékhozamok elherkoosik sokezres légiója fölött dirigál. Okos nyugalommal, s mégis, nagy gyorsasággal. Ésszerű szervezettséggel, s nagy óvatossággal, de a szállítási határidők pontos betartásával a kocsifordulók gyorsításával, az üresen megtett kilométerek csökkentésével. Trónörökös: a Diesel A növekvő szállítási igények, a személy-, és árútovábbítás gyorsítása nyugdíjba kényszeríti a vasút évszázados jelképét, a gőzmozdonyt, s ezzel alapvető szerkezeti változásokat hoz. 1960-ban az összes vontatásból még 88,4 százalékkal részesedtek a gőzmozdonyok, ez év elején ez az arány 49,9 százalékra csökkent, ám ugyanakkor a villanyvontatás az 1960. évi 7,7 százalékról 19,7 százalékra, a Diesel-vontatás 3,9 százalékról 30,4 százalékra emelkedett. összehasonlíthatatlanul korszerűbb vasút ez, mint a nyolc évvel ezelőtti, a távolabbi esztendők, ről nem is szólva. A korszerűsítés értelmét, célját nemcsak a továbbított áruk és a szállított utasok mennyiségének, számának rohamos emelkedése igazolja, hanem — többek között — az is, hogy a tehervonatok átlagos bruttó súlya 151 tonnával növekedett — az 1960. évi 834 tonnáról 994 tonnára —, s átlagos utazási sebességük is nagyobb lett. Több utast és árut juttat el gyorsabban rendeltetési helyére napjaink vasútja tehát, s még inkább így lesz ez az elkövetkezendő években, amikor teljes egészében átveszi a szolgálatot a villamos-, és Diesel vontatás. A végső pecsét A gazdaságirányítási rendszer a vasútnál is növeli a gazdaságosabb és érésének, az állattenyésztés gazdaságosságának. A járás szövetkezeti gazdaságai ez év őszén a múlt évinek több mint négyszeresére, 1800 holdra növelik a triticale vetésterületét. Ez a törekvés biztató. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, amely jelentős a járásban, nagytömegű szervestrágyát is igényel. Ezt a jelenlegi szervesanyag. visszapótlás közelről sem elégíti ki. Tehát gondolnunk kell az állatlétszárn növelésére. Ha ezt is figyelembe vesszük, egyáltalán nem lehet meglepő, hogy sürgetjük a vetőmagszaporítást, és mielőbb szeretnénk a takarmányozás szempontjából nélkülözhetetlen triticale- termesztést legalább 10 000 holdra kiterjeszteni. Molnár András járási tanács vb-elnökhelyettese gyorsabb szállításban való érdekeltséget, s kétségtelen, az 'elért eredmények ellenére is van javítani való. A személyszállításnál a kulturált utazási lehetőségek és körülmények megteremtése. A vasúti teherkocsik átlagos fordulója még mindig sok, 3,54 nap; csökkenteni lehet az üresen futó kocsik arányát — 1967-ben 32,4 százalék volt —, ésszerűbben csoportosítani a vontatási eszközöket, tökéletesíteni a személyszállítást. A vasút, a maga, s az egész ország érdekeiből kiindulva eddig is sokat tett a forgalom jobb lebonyolításáért. Az irányvonatok, a rakodás növekvő gépesítése, a rendezőpályaudvari munka automatizálása, a személyszállításban a gyorsított vonatok rendszerének bevezetése, hogy ismét csak kiragadott példákat említsünk, jól igazolják ezt. Napjainkban, az őszi csúcsforgalom lebonyolításával, ismét vizsgázik a matuzsálemi korú, száz esztendős, mégis, egyre fiatalabb vasút. S hogy ez a fiatalodás, a korral való lépéstartás eredménnyel járt, arra rövidesen az országgyűlés üti rá a végső pecsétet. A törvényhozó honatyák száz esztendeje foglalkoztak utoljára átfogóan., a vasúti közlekedéssel. Amit elmondtunk cikkünkben, bizonyíthatja: az új vasúttörvénnyel van mit átadni a múltnak, s lesz mit megfogalmazni a — jövendőnek. M. O. Hétezer mezőőr Az erdészek szervezetéhez és az ipari üzemek rendészetéhez hasonlóan a mezőgazdaság területén is nagy szükség volt az őrzési tevékenységet ellátó szervezet létrehozására. A mezőőri szervezetiül most jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter végrehajtási rendeleté. Ennek alapján a járási és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai — az üzemekre és az egyéni területekre vonatkozóan — hatvan napon belül megállapítják, hogy egy üzemnek, vagy községnek hány mezőőrt kell foglalkoztatnia. Országosan legalább hétezer mezőőrre van szükség. A mezőőr szolgálata ellátása során fokozott büntetőjogi védelemben részesül. Szolgálati lőfegyver viselésére és használatára jogosult. A mezőőrök zöldszínű egyenruhát kapnak, szolgálati jelvényükön jól látható a felirat: „Mezőőr.” Szolgálatukat a számukra külön kiadott mezőőri szolgálati szabályzat szerint látják el. A miniszteri rendelet hatályba lépett. (MTI)
