Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
Szergej Scsipacsov verseiből Szerelem, Féltékenység Ha nincs bizonyosság a szerelemben hűségről beszélnek a legszívesebben. Hűség! — mily óriási fogalom. Szó. de nem minden szív szerint fogható. Talán azért, mert nem a szerelem, de a féltékenység fáján terem. Az egyenes utat ... Az egyenes utat szeretem én. De, féltékeny férfiak! én, botor, szemrehányást nektek mégsem teszek, ilyen voltam én is valamikor. Most meg kell tanulni előbb-utőbb, hogy minél éberebb, s makacsabb, a tekintet annál idegenebb s annál hamisabbak a szavak. Ismeretlen birodalom Ismeretlen fiatalasszony. Cipő kipeg, cipő kopog, könnyű, sietős kis sarok. Elmondhatom, csodálatos alkotás. Bár, ha lázba hoz, „ismeretlen Birodalom” amely országba énnekem se jegyem, se útlevelem.:; Október 18-án, 70 éves korában elhunyt dr. Tóth Aladár zenetudós, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott Kossulh- díjas igazgatója. Válogatóit zenekritikáit tartalmazó, szeptember közepén kiadott gyűjteményes kötete ritka könyvsiker. Jelentőségét iapjaink méltatták Az 1934 —1939. között, a Pesti Naplóban közzétett kritikák, megemlékezések mozaikjaiból egy céltudatosan alakított, nagyívű, szívós gonddal és nemes konok»- sággal formált kivételes életmű körvonalai bontakoznak ki. Szó és tett, elmélet és gyakorlat ritkán ötvöződik ilyen harmonikusan. Megadatott neki az az öröm, hogy az ifjúkorban felfedezett igazságokat a férfikor szellemi vértezetével szolgálhassa. Jóleső érzéssel tapasztalhatta, hogy hajdan merésznek tűnő gondolatait napjainkban tízezrek érzik magukénak. A Bónis Ferenc szerkesztésében, Lukács György előszavával megjelent vaskos kötet első és utolsó írása jelképes keretbe foglalja dr. Tóth Aladár munkásságát. A „Bartók-est” 1934. január 3-án látott napvilágot és nyolc esztendő múltán a „Kodály Zoltán költői világa énekkari TÓTH ALADÁR művekről. A Kecskeméti Lapokban közzétett cikkeiben tekintélyével támogatta az új zene itteni híveit. A fővárosi újságokban publikált írások a „kecskeméti példát”, a „megvetést” népszerűsítették. A „Jézus és a kufárok”, az „öregek” és az „Akik mindig elkésnek” bemutatása után a ritka kincsre lelt ember örömével elemzi a művek formai szépségét, a szerző mondanivalóját, szándékát. Ügy ír, mintha maga is ott dalolna, örülne, bánkódna a kórusban. 1934-et írunk. A világ a katasztrófa felé rohan. Kodály, Bartók és ő már látja a veszélyt. Amíg másként nem lesz, szavuk „Tiborcok sírása, prédikátorok panasza, próféták átka, megváltók ostora ... ilyen hangokat nem is válthattak volna ki más idők, mint ezek a maiak, melyben a gonosz elvakultság önhitten dob áldozatul embert, hazát, otthont.” És tanácsot is ad „a győzelemről, melyet csak az vívhat ki, aki népével együtt harcol a győzelemért”. 1940-ben már szinte teljesen visszavonult a közélettől. A kecskeméti hívásnak azonban nem tudott ellenállni. Liszt Ferencről tartott előadásában azt hirdette, hogy csak az a nemzet vallhatja magáénak a „hirhedett zenészt”, ______ uiagac____ ________ _ nak a „hirhedett zenészt”, s zerzeményeinek" tükrében” séget, a minőséget tisztelte maradandó érvényű anyag- amelyik folytatja megkezcímű írásaiban ott lobog és mindenekelőtt az igaz- ból. A kecskeméti zenei dett munkáját a nagy ikerpár fénye, de ságot. Valamennyi írásá- életről mindig szívesen és Tóth Aladár mélységes egyenrangú társként önálló ban találunk a társadalom rokonszenwel írt. Beszá- dlemokratizmusát a felsza- gondolatokat ragvogtatva helyzetére vonatkozó uta- molt az 1930. márciusában, badulás után is fényesen segítette a közös ügyet. lásokat. A művészet leg- Kodály Zoltán jelenlétében bizonyította, amikor az ,. főbb éltető eleme a sza- tartott gyermekkórus-hang- Operaház igazgatójaként S mu- hadság — hangoztatta új- versenyről. „E koncertnél ezrekkel és tízezrekkel ked- minden ból és újból. A fasizmus szebbet és követésremél- vehette meg az igényes — így előretörésekor hallgatásé- tóbbat mée -nem. waA.víh ---------” " z sikát propagálni Fordította: Ántalfy István OCAC2 Egy marék parázs KEDVES meglepetéssel szolgált a szép verset kedvelő olvasóknak Kecskemét tanácsa. A város fennállásának 600 éves évfordulója alkalmából megjelentette az Aranyhomok Kiskönyvtár első számát. A kötet címe: Egy marék parázs. Ha nem is bő, mindenesetre színes és jól jellemző válogatás négy ismert helybeli költő — Buda Ferenc, Gál Farkas, Goót Imre, Hatvani Dániel — újabb verseiből. A vállalkozás méltó a jubileumhoz. A vidéken élő alkotók még ma is viszonylag nehezen kapnak kiadót (nem méltatlankodva mondjuk ezt, mert dühösködni legalább olyan hiba volna, mint beletörődni, s a Kecskeméti Városi Tanács igen jó szolgálatot tett a helyi szellemi életnek, amikor vállalta a kötet megjelentetését. Mi több, nemcsak a helyinek, hanem az országosnak is, hiszen újabb lehetőséget teremtett arra, r--------A- -t!----------j. JJ _ 1_ Ä7 oerATA-------------------- előretörésekor „ ....— f ogalmazta meg élete ér- val tiltakozott a magyar vidék.” Móricz Szorongatóan nehéz róla telmet a „Hogyan teremt- mflelemzést ?slgmondhoz hasonlóan o múlt időben bennünk, sunk vidékén zenekultu- Könyve 233 műelemzést, ls evrol evre visszatér októher mán kialudt élerát?” című, a Pesti Napló- tanulmányt tartalmaz. To- Kecskemétre, hogy „olajat te A könwéről tevékenvban 1932. július 3-án kö- redék a több évtizedes pa- gyűjtsön a mécsesébe”, né- gégéről tudósító’ írás már zölt írásában. A rátermett- lya során összegyűlt es hány lelkes ember buzgal- hetek óta a fiókban rejtőmának eredményein lelke- zött Decemberben a kisüljön. ,,... egy magyar vi- váló zenetudós tervezett deki város, ahol ma már kecskeméti látogatásakor az opera kivetelevel a ze- szerettük volna közzétenni, neművészet minden agat afféle csendes tiszteletlegkomolvabban művelik, adásként. Hogy tudia. érezahol a klasszikus, a ma- ze; figyeltük, figveljük szagyar zeneirodalom lesne- vát. Mert nélküle ma alig mesebb értékei kerülnek ha tartanánk Kecskeméten előadásra, _ gyakran első évente félszáz koncertet és bemutatoeloadasra, hol ze- nehezebb küzdelmet kelneszerzésben, zenepedagó- ]Ptt volna vívniuk a mogiaban es zenetudomány- óern zenepedagógia itteni ban a helyi termes sem úttörőinek, marad el a világtól... itt K . <,% , bontakozik ki az európai A V!SSZa©ITl'é rezes nívójú magyar vidéki zene- most már buzdítás: milyen kultúra, itt Kecskeméten.” sokat tehet egyetlen embér! Élete példa a megal- JÖVObe látó pártosság- kuvást Az Aranyhomok Kiskönyvtár első kötete átérzéssel, mély barátsággal és őszinte becsüléssel írói portrékat festenek, s ezzel segítenek az olvasónak megismerni, megérteni, közelebb kerülni a négy kecskeméti költőhöz. Végezetül néhány szót a kötet külleméről. Schiller mondja az Ármány és szerelemben: „... nem nézik, hogy mi van a padláson, ha a földszintet jól berendezte az úristen.” Az asszonyoknak, némelyeknek, ez talán szerencséje. Elég. sajnos, hogy hajlamosak vagyunk a külső szerint ítélni, s most félthetjük az Egy marék parázs-t is csúfsága miatt. Esetlen, rikító zöld márvány utánzat a borítólap. A költők neve a hátsó oldalra került. Senki se hinné első pillantásra, hogy verskötet. Annál szebb pedig a belső. Ízléses, modern tördelés, a szöveg között Goót Imre kitűnő illusztrációi. gal ír a „hírős városban” tartásra hallott Kodály- és Bartóknem ismerő magaHeltai Nándor A TERVEK szerint az Aranyhomok Kiskönyvtár következő köteteiben nyilvánossághoz jutnak a hely- történet kutatói, később pedig a prózaírók is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy sok mű pihen még a kecskeméti alkotók fiókjában, amelyeket most a városi tanács áldozatkészsége segít közkinccsé tenni. Ezért nehéz volna túlbecsülni az Egy marék parázs- zsal induló sorozat jelentőségét. M. L. yOSTulK. IS, mszen uyauo leneivsvyvb iktvtihch- u,i i u., nine «vh-uhu ugüuc hogy már elismert, de helyzetüknél fogva ritkán szóló Dicséretet érdemel érte a Bács megyei Nyomda Vál tehetségek ismét kiléphessenek a nyilvánosság elé. lalat es Faragó Mihály szerkesztő. Az Egy marék parázs költői közül eddig Buda Ferenc és Hatvani Dániel jelentkezett önálló kötettel is. Valamennyien szerepelnek, szerepeltek azonban már különféle országos folyóiratokban, Goór Imre pedig egyike volt az emlékezetes Tűztánc antológia költőinek, részese annak a seregszemlének, amely a fiatalok ellenforradalom utáni első tisztahangú jelentkezése volt. A 120 oldalas kis kötet négyüktől csaknem félszáz verset közöl. Nem léphet fel tehát a teljesség igényével, nem vállalkozik arra, hogy az utóbbi évek termésének egészét nyújtsa az olvasónak. De adja a termés javát, s ezzel eléri, hogy módunkban áll felmérni, legalábbis érzékelni azt az útat, amit a költők újabban bejártak. Az olvasó, ha már ismeri őket, ismét megbizonyosodhat, ha még nem, most láthatja, hogi erős, figyelmet érdemlő egyéniségek; különbözők egymástól, mégis hasonlók elkötelezettségben, művészi céltudatosságban és alkotói állhatatosságukban. Buda Ferenc, a keménvszavú. nagylélegzetű költő, Gál Farkas, aki versekből vert lovagpáncélt ölt, Goór Imre, a líraiság és a szigorú szerkesztés festő-költője, az érzékeny Hatvani Dániel, az „értelmes beton világ” és a termővé tett homok énekese. Mindannyian másképy látják ugyanazt a valóságot, de mindegyiküknek van róla fontos közlendője számunkra. NÉGY TUCATNYI vers mindössze a kötet tartalma. Egy marék parázs, amely szikrázik és hevít. Népi költő szól itt sok hangon és felelősséggel. Nem térhe tünk ki e helyen a versek részletes elemzésére, min' ahogyan nem teszik a kötetben foglalt rövid méltat* sok sem, amelyeknek szerzői —- Szekér Endre, Szabé János, Varga Mihály és Somogyi György — is a szigorúan vett szakmai elemzésnél többre vállalkoznak: Léger: Kompozíció Antalfy István: Mit ér... Nem kell pokolra mennem, csak épp kimondhatatlan szorongás kél ma bennem, s kitör fáradt szavakban. Az éjek pusztulása* a fények megtörése, nem út feltámadásra, de út a bűnhődésre, Mit ér, ha Rólad írok. mit ér, ha én beszélek, ha égnek a papírok, de önmagomnak élek? Ténagy Sándor; Vállamon kapa Vállamon kapa, ballagok haza. Lüktet izom, tenyér, süt a kapanyél. Vonszol, segít a láb, pöffenti az út porát, boldog maradék erőm negált töltésen, dombtetőn. 'gy órája még a sorok özött vágtam a gyomot, villogta kapám vasa, hogy neki van igaza. Egy órája még a tett parancsának engedelmeskedett kar, gerinc, ideg — és nem csak elvilegI A munka — a műi — bár köznapion egyszerű: készen áll, köszönt a tiszta krumpliföld. Most ballagok haza, vállamon kapa. Fáradt a test, dohog, hasít. De befejezett valamit!
