Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-26 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXin. évi 252. szám A MAGYAR SÍOCfAUSTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1968. október 26, SZOMBAT Ara: 80 fillér Ma: 4 oldalas Magyar nap Két Xochimilcéban Nagyszerű magyar sike­rekkel kezdődött a Xochi- milcóban a kajak-kenu versenyek döntője. A férfi K—1 1000 m futamával kezdődtek a versenyek Eb­ben a számban Hesz Mi­hály képviselte a magyar színeket. A táv első felé­ben a magyar versenyző óvatosan kezdett és csak az utolsó 200 m-en tört előre. Ekkor azonban el­lenállhatatlan volt és a célban biztosan előzte meg versenytársait. K—1 1000 m-en tehát olimpiai baj­nok: Hesz Mihály (Ma­gyarország). arany-, három ezüst- és egy bronzérem C—l 1000 m oUmpiai bajnok: Tatai Tibor (Ma­gyarország), 2. Lewe (NSZK), 3. Galkov (Szov­jetunió). A két pompás győzelem után számunkra, helyeseb­ben Pfeffer Anna számára balszerencsés futam követ­RADIO és TV melléklet Hesz Mihály Giczi—Tímár kajak kettős. Emberien — természetesen A televízió képernyőjén megjelent egy géppel írott levél képe. Ugyanekkor egy női hang mondta a szöve­get: a Budapesti Harisnya­gyár dolgozói kérik Kádár János elvtársat, látogasson el hozzájuk... Láttuk: a fogadtatás, a munkásokkal, vezetőkkel való találkozás számos mozzanatát. S mennyi friss, közvetlen epizódot mert most mutatni a televíziós kamera! Évődő rögtönzést a „Vasas” klubiszíneikben tarkádé zokniról, vadász- harisnyáról. .. „Én ilyet szeretek hordani” — je­gyezte meg egyikre a párt első embere ... Kedves ér­deklődés a harisnyaorr-ké- Bzítés technológiájáról... Üzenet az öreg mamának, aki oly rég keresi Kádár elvtársat — a Nők Lapjá­ban ... '„Vallomás” a pu­sziról ... Igen, a pusziról, amit ilyen tiszta szeretettel, az egész ország színe előtt csak olyan vezetőember kaphat, csak annak mer­nek adni, aki nagyon, na­gyon- közel van a dolgozó néphez. Aki nemcsak „kö­zülük való”, hanem a ma­gas tisztségben is szüntele­nül köztünk van. Sokan, sokáig — és té­vesen — azt hitték, azt hit­tük, merészség kell ahhoz, hogy vezetőinket ilyen „bi­zalmas” közelségből is lát­tassuk. bemutassuk — tv- kamerával, vagy az írott szó eszközeivel. No persze voltak —, s még vannak — ilyen értelemben kevésbé „hozzáférhető” vezetők... Kádár elvtárs ezen a gyár- látogatáson ilyeneknek is —, hogy úgy mondjuk — példát mutatott. Magától- értetődővé tette, ami „ta­budnak tűnhetett: legelső vezetőinket is közel vihet­jük az emberekhez, egysze­rű, hétköznapi helyzetek­ben, akár ha beszélgetnek, akár ha vitatkoznak,, vagy tréfálnak... Hogy miért ezeket az em­beri vonatkozásokat említ­jük elsőként a tegnapelőtti Kádár-beszéd „kommentá­lásaként ? Mert ezeknek a meleg emberi helvzeteknek igen nagy, feloldó hatása volt a dolgozó népre. Ezek­ről legalább annyit beszél­nek azóta, mint magáról a beszédről. Hiszen nem is lehet szinte másképp. A gyárban, a munkások kö­zött való forgolódás stílusa azonos volt a pártvezető tájékoztatásának stílusával.. Közvetlen volt, \ világos, nyílt... S talán még egy jellemző szót minderre: természetes. Az volt a beszéd beveze­tése — „Munkánk ellenőr­zéseképpen időnként talál­koznunk kell, kölcsönösen meg kell ismerkednünk, szükséges, hogy beszéljünk a bennünket leginkább fog­lalkoztató kérdésekről... ” — S emlékezünk a nemzet­közi munkásmozgalomban is becsülve nagyraértékélt vezető őszinte örömére: mi. lyen jólesett tapasztalnia ebben a gyárban Is, a szo­cialista brigádvezetőkkel történt beszélgetés során, mennyit nőttek a munká­sok politikai öntudat, kul­turáltság, munkaintelligen­cia dolgában,.. Természetes egyszerűség­gel, melyet az értelem, s a munkálkodó, töreikvő em­berek iránti tisztelet, sze­retet fűtött, válóban arról beszélt, ami a társadalmat legjobban foglalkoztatja. Hogy bel- és külpolitikánk fő irányvonalán nem vál- toztatunik ... Hogy a párt őrködik azon, hogy a szo­cialista társadalom teljes felépítésének üteme ne las­suljon, a nép életszínvona­lának emelkedésében törés ne következzék be ... Hogy bőven vannak még tenni­valóink az anyák helyzeté­nek könnyítése érdekében... Ugyanilyen tisztán átte­kinthetően szólt a bonyo­lult nemzetközi helyzetről. Nyíltan, korrekten, mély elvi következetességgel... A Budapesti Harisnya­gyárba ment Kádár elvtárs, de az egész országgal talál­kozott, beszélgetett. Most is szélesen rezonál az ország népében ennek a nagy „összejövetelnek” egyik fő gondolata: „Sokan vagyunk, egyetértünk és erősek va­gyunk ...” Tóth István Dr. Aczél György üdvözli az orvosnapok résztvevőit. A következő döntő a még vezetett, innen azon- kezett. A K—1 500 m női C—1 1000 m ismét nagy- ban Tatai Tibor tört ellen- döntőben a magyar baj­szerű — s tegyük hozzá, állhatatlanul az élre, s kő- noknő a cél közelében a hogy egy kicsit váratlan — zel egy hajóhosszal bizto­magyar sikert hozott. A san szerezte meg a hato­román hajó kezdett nagy dik magyar olimpiai baj­lendülettel, s a táv felénél nokságot. Százezer látogató Á tanyai filmklubok ünneplése Hat évvel ezelőtt Kadafal- ván kezdte meg működését Kecskemét első tanyai film­klubja. A kezdeményezés azóta valóságos mozgalom­má vált, a kadafalvi isko­lában ma este 7 órakor tar­tandó előadáson már a százezredik tanyai film­klublátogatót köszönti a városi tanács vb művelő­désügyi osztálya és a TIT helyi szakosztálya. Az ünnepélyes alkalom­mal a Szegénylegények cí­mű filmet vetítik. Az elő­adáson részt vesz és utána beszélget a közönséggel a film rendezője, Jancsó Mik­lós. A vetítés előtti irodalmi műsorban többek között Jancsó Adrienne, Jászay- díjas előadóművésznő mű­ködik közre. Jancsó Miklós társaságá­ban több ismert filmszak­ember érkezik Kecske­métre, így Mészáros Márta és Moldován Domokos ren­dezők, valamint Zsugán István filmkritikus. Vala­mennyien jelen lesznek a Berkes Ferenc Kollégium­ban vasárnap délután 2 órakor kezdődő nyilvános filmankéton és a matkói „öreg” iskolában délután 5 órakor tartandó népzenei bemutatón. Wichmann—Petrikovics kenu kettős. 2—3. helyen evezett, ami­kor hajója felborult. A K—2 1000 m verseny­ben a magyar Giczi—Tí­már kettős nagyszerűen helytállt és a szovjet hajó mögött másodiknak evez­tek a célba. Olimpiai bajnok Szotu jetunió, 2. Magyarország (Giczi—Tímár), 3. Ausztria. A C—2 1000 m döntőben, a magyar hajó volt az esé­lyes. S mint ezen a napon, a többi esélyesnek, nekik sem sikerült megszerezniük az aranyérmet. A Wich- mamn—Petrikovics páro­sunk nagy küzdelemben 2. lett. (Folytatás a 10. oldalon.) Megkezdődtek a megyei egészségügyi rendezvények Tegnap ünnepélyes kül­sőségek között vette kezde­tét Kecskeméten az SZMT székház dísztermében a VIII. Bács-Kiskun megyei orvosnapok rendezvényso­rozata. Dr. Lusztig Gábor főorvos kandidátus, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bács-Kiskun megyei tudományos bizott­ságának titkára megnyitó beszédében méltatta a tu­dományos kutatómunka je­lentőségét, amely azóta vált rendszeresebbé a megyé­ben, amióta orvosnapokat rendeznek. Az idei orvos­napok ünnepélyességét emeli a város fennállásá­nak 600 éves, Semmelweis születésének pedig 150 éves évfordulója. Ezután dr. Aczél György, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője üd­vözölte az egybegyűlt orvo­sokat. Hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatások témájául választott sepsis és asepsis kérdései igen fontosak az egészségügy sok ágának továbbfejlődé­se, a gyógyítás szempont­jából. Örvendetes, hogy a Bács megyei orvosok ilyen nagy jelentőségű feladatra vállalkoztak. Dr. Gazdag Imre, az Or­vos-Egészségügyi Szakszer­vezet nevében üdvözölte az orvosnapok résztvevőit. Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára el­mondta, hogy a pártbizott­ság nagy figyelemmel kí­séri a megye orvosainak tudományos kutatómunká­ját, s igen nagyra értékeli azt. Az orvosi közéletnek i, ugyanis nagy szerepe van a megye egészségügye szempontjából. Tolmácsolta a megyei pártbizottság üd­vözletét, s azt kívánta, hogy kutatásaikkal minél ered­ményesebben járuljanak hozzá a megye orvosai az egyetemes egészségügy fej­lődéséhez. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának üdvöz­letét Madarász László el­nökhelyettes adta át. | Az üdvözlő beszédek el- j hangzása után került sor I a referátumokra. Dr. Nagy | Tamás, a szülészeti asepsis és sepsis néhány időszerű kérdéséről, dr. Pethes At­tila a mikrobiológiai mód­szerekkel végzett higienes- kórház- vizsgálatok tapasz­talatairól tartott referátu­mot. Ezután huszonhárom előadás hangzott el a sep­sis és asepsis témájában. Az orvosnapok tudományos ülésszaka ma reggel fél 9 órai kezdettel folytatja munkáját. n. a

Next

/
Thumbnails
Contents