Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! verő á magyar síocT'aLISTA MUNKÁSPÁRT bács'-kískun megyei bizottságának NAPILAPJA Népgazdaságunk fejlődése egyenletes Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A szerdai plenáris ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év július l?-án be- rekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a vasutakról szóló törvényjavaslatot, a magyar közlekedéspolitika koncepcióját, valamint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot. Közölte Kállai Gyula, hogy több képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a következő: 1. A kormány tevékenységéről szóló beszámoló. 2. A vasutakról szóló törvényjavaslat. 3. A magyar közlekedéspolitika koncepciója. 4. A népi ellenőrzésről szóló törvény- javaslat. 5. Interpellációk. Ezután napirend szerint a kormány tevékenységéről szóló beszámolóra került sor. az árhatósági jogköröket. Bevezettük a gazdasági bírság jogintézményét, hogy megakadályozzuk az indokolatlan, a tisztességtelen haszon elérésére irányuló esetleges törekvések érvényesülését A tapasztalatok alapján elmondhatjuk: mind a termelői, mind a fogyasztói Fock Jenő beszéde Amikor a múlt év júliusában ismertettem a kormány beszámolóját, elmondtam, hogy milyen feladatok megoldásán kívánunk munkálkodni. Most a kormány nevében az akkor bejelentett intézkedések megvalósításáról, végzett munkánkról és az előttünk álló legfontosabb teendőkről tájékoztatom a tisztelt országgyűlést. Az év első kilenc hónapjának eredményei igazolják, hogy népgazdaságunl- gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően fejlődött, néhány vonatkozásban mi ■ gyorsabb is a korábbinál és az idei terv előirányzatánál. jén sokan tették fel a kérdést: Nem „szaladnak-e el” az árak? Nem lesz-e infláció? Felépítjük a 300 ezer lakást Alapvető célkitűzésünket, a lakosság életszínvonalának tervezett növelését ez évben is elérjük. A lakosság pénzbevételei a kilenc hónap alatt mintegy 9 százalékkal haladták meg as elmúlt évit, emellett a fogyasztói árszínvonal lényegében változatlan maradt. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a lakosság megnövekedett bevételei mellett is megfelelő áruellátást tudtunk biztosítani és továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott helyzet várható. A kiskereskedelmi forgalom 6,6 százalékkal növekedett. A lakosság bizalmát jelzi, hogy az 1967-es évit jelentősen meghaladóan emelkedett a takarékbetét-állomány. Egyik legégetőbb problémánk, a lakáshiány megszüntetésében is előbbre haladtunk. Tavaly júliusban a kormány beszámolójában arra tettünk ígéretet, hogy meggyorsítjuk a házgyárak foglalkoztatta és foglalkoz- üzembe helyezését. Azóta 1 tatja leginkább. Annak idekét új házgyárat adtak át, az egyiket Budapesten, a másikat Győrött. Ez utóbbit a tervezettnél hamarabb helyezték üzembe. Hamarosan _ a terv szerint már n ovemberben átadják a miskolci házgyárat is. Tovább folytatjuk a lakásépítés korszerű bázisainak, a házgyáraknak építését. Ezekkel, a vállalatok fokozottabb részvételével, valamint a magánlakás-építés kiterjesztésével előreláthatóan teljesítjük az ötéves terv előirányzatát — felépítjük a háromszázezer lakást. Elgondolásaink szerint a következő ötéves terv időszakában négyszázezer lakást építünk és így teljesítjük tizenötéves tervünket. Ezután a miniszterelnök a bevezetett közgazdasági szabályozók hatásáról beszélt, majd az árreform tapasztalatairól számolt be: A lakosságot ez a kérdés A tavalyi kormánybeszámolóban ismertetett tervünknek megfelelően az árreformot úgy hajtottuk végre, hogy mind végig biztosítottuk a fizetőképes kereslet és az árualap szilárd egyensúlyát. Rendeletet hoztunk az árszabályozásról és meghatároztuk árak általában kedvezően alakulnak. Áz új árrendszer és ármechanizmus közrejátszott kedvező népgazdasági eredményeink elérésében. A fogyasztóiár-színvonal ez év januárjában — az ármozgások összhatásaként —, kereken másfél száza, lékkai alacsonyabb volt a múlt évinél. Elsősorban a gyümölcs és zöldségfélék áremelkedése, valamint a szolgáltatások árszínvonalának növekedése következtében, az elmúlt 9 hónap alatt az év eleji árszínvonalcsökkenés lényegében kiegyenlítődött. Tervezett intézkedéseinket — melyek között jelentősebb egyes postai díjszabások felemelése —, és a szabadpiaci árak esetleges további emelkedését is figyelembe véve, a fogyasztói árszínvonal ez évi növekedése nem fogja meghaladni a számításba^ vett 1—2 százalékos mértéket. Úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy a jövő évben tovább lehet bővíteni a szabadabb árformákba sorolt termékek körét és egyszerűsíteni lehet a termékgazdálkodást is. A beruházások gyors befejezése Arra törekszünk — mondotta —, hogy pénzügyi politikával, a beruházási pénzforrások visszafogott, szolid növelésével mielőbb megteremtsük a népgazdaság pénzforrásainak és az elkezdett beruházásoknak a kellő egyensúlyát. Igen fontos a beruházási eszközök koncentrált fel- használása, a folyamatban levő beruházások gyors befejezése. Jól beli megválasztanunk az 1969-ben és 1970-ben induló kevésszámú állami egyedi nagyberuházást, amellyel segítjük megalapozni negyedik ötéves tervünket Meg kell akadályoznunk, hogy a vállalati szempontból nem eléggé gazdaságos fejlesztési célok az állami támogatással megvalósítandó beruházások szférájába terelődjenek. A hiteligények elbírálásánál fokozottan figyelembe vettük a fejlesztési célok hatékonyságát és a vállalatok teherbíró képességét. Csak jövedelmező, viszonylag gyorsan megtérülő, illetve a vidéki ipartelepítést támogató beruházások céljára adtunk hiteleket. 1969-ben és 1970-ben is erre kell törekednünk. A gazdasági teendők között szeretném felhívni a figyelmet a termelékenység növelésével összefüggő kérdésekre. Az ipari termelés növekedésének egyelőre kisebb hányada származott a termelékenység emelkedéséből, mint az előző években, s ez nem jó. Az ország különböző részein eltérő a helyzet. Budapesten és valószínűleg némelyik xxm. évt 244. szám 1968. október 11. CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér Részletes tudósítás a 7. oldalon. híreink a 8. oldalon. nagy ipari vidékünkön a termelékenység számottevően nőtt, a kevéssé iparosított országrészeken azonban különösen lassan emelkedett. Helyenként a szükségesnél nagyobb mértekben növekedett a dolgozók száma, ugyanakkor másutt munkaerőhiány akadályozta a termelést. A vállalatok egy részénél túlzott mértékben kellett túlórázásokat elrendelni, máshol kapun belüli munkanélküliség volt. A gazdasági vezetőknek több gondot kell fordítaniuk a jobb munka- és üzemszervezésre, a gyártás- és gyártmányfejlesztésre, a műszaki színvonal, a technológia fejlesztésére. Mozdítsák elő a munkaerő társadalmilag hasznos átcsoportosulását. Az üzemek, a vállalatok éljenek megfelelőbben önállóságukkal, a Munka Törvénykönyve adta új lehetőségekkel. Számottevő változások a mezőgazdaságban Ez az esztendő kemény próbára tette szocialista mezőgazdaságunkat. Az évszázad legaszályosabb tavaszával és nyarával kellett megküzdeni és a terméseredmények azt bizonyítják, hogy ez sikerült. Bebizonyosodott a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölénye a kisüzemekkel szemben. A tavalyi évben, amikor a termelőszövetkezetek megerősödtek, értük el mezőgazdaságunk történetében a legnagyobb kenyérgabonatermést, a holdanként! 14 és fél mázsát. Az idén a rendkívüli nyár eleji időjárás ellenére is tartani tudtuk ezt, ami egyben art is jelzi, hogy a termelőszövetkezetek tovább fejlődtek, erősödtek. Eredményeikért dicséret illeti a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit. Bizonyságot tettek szorgalmukról, szakértelmükről, leleményességükről. A szocialista átszervezés óta élteit rövid idő alatt számottevő változások történtek a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki feltételedben. Napjainkban a mezőgazdasági munkákat 45—50 százalékban géppel végzik. Műtrágyából — hatóanyagban kifejezve — ka- tasztráJis holdanként 44 kilogrammot használnak fel. Több mint 150 féle növényvédőszer áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Korábbi elhatározásainknak megfelelően tovább közeli tettük a dolgozó parasztság életszínvonalát a bérből és fizetésből élő dolgozókéhoz. A mezőgazdaság dolgozói társadalombiztosítási szolgáltatásában, családi pótlékban, nyugellátásban közelebb kerültek a bérből és fizetésből élőkhöz. A felvásárlás a felemelt árakon általában az előirányzatok szerint alakul, sőt előreláthatólag 4— 5 százalékkal meghaladja a tavalyi szintet. Mindez lehetővé teszi a lakosság zavartalan éllátását. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar előreláthatólag az idén is teljesíti, esetleg valamelyest túl is teljesíti exporttervét, ami kedvezően járul hozzá külkereskedelmi mérlegünk alakulásához, összességében megállapítható, hogy az új gazdasági mechanizmus kedvezően hatott a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is. E két területen is vannak azonban fontos teendőink. Tovább kell fejleszteni az üzemek anyagi ösztönzésének rendszerét, a hitel- és beruházási rendszert. Jobban össze keli egyeztetni a mezőgazdasági termelő üzemek és a szolgáltató, felvásárló, feldolgozó vállalatok érdekeit. Továbbra is elő keli mozdítanunk a műszaki-technikai fejlesztést, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdő- gazdaság dolgozóinak munkáját még több korszerű termelőeszköz és berendezés segítse. Népgazdaságunk fejlődése, további erősödése elválaszthatatlan hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataitól, ezeknek meghatározó szerepük van gazdasági életünkben. (Folytatás a 2, oldalon)
