Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
ka Megkezdődött az országgyűlés üléssza Külkereskedelmünk kedvező a szocialista országokkal (Folytatás az 1. oldalról) A kormányzat több iparvállalatnak és más szerveknek megadta a közvetlen export-, illetve import- jogot. Jelenleg 38 külkereskedelmi szakvállalat és 45 külkereskedelmi joggal felruházott termelő, illetve kereskdelmi vállalat folytat külkereskedelmi tevékenységet. E vállalatok termelési struktúrájuk javítása útján igyekeznek gazdaságos exportcikkekkel megjelenni a világpiacon. Kormányunk már a reform előkészítésének éveiben körültekintően figyelembe vette a szocialista országokhoz fűződő szoros és egyre mélyülő kapcsolatainkat. Ez érthető, hiszen a szocialista országokkal bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk 67 százalékát. Hazánk külkereskedelmi forgalma legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval fejlődik a legdinamikusabban. A forgalom emelkedésében tükröződnek a mindinkább elmélyülő komplex gazdasági együttműködés eredményei. Csak példaképpen utalok itt az olajipar, az alumíniumipar, a gépjárműipar terén kialakult jelentős és gyümölcsöző kooperációra. Az átlagot meghaladó mértékben fejlődött külkereskedelmünk az NDK-val és Csehszlovákiával Is. FonAz év hátralevő hónapjaiban a kormány legjelentősebb gazdaságirányítási feladatának tekinti a jövő évi népgazdasági terv kidolgozását, megvitatását és elfogadását. A terv előkészítése jó ütemben halad. Az elemzések, vizsgálatok felölelik a harmadik ötéves terv előttünk álló egész időszakát, vagyis kiterjed 1970-re is. Változatlanul fontos feladat a termelés szerkezetének és gazdaságosságának javítása, a munka termelékenységének növelése, a külkereskedelmi forgalom egyensúlyi helyzetének erősítése. Tovább kell fejlesztenünk • szabályozás mindazon elemeit, amelyek aktívan segítik a népgazdasági célok elérését. A funkcionális szervek — hatáskörüknek megfelelően —, elemzik a fejlődést elsősorban meghatározó tényezőket. Javaslatokat dolgoznak ki a teendő intézkedésekre, amelyeket majd a terv tartalmaz. Az intézkedések a reform alapelveit nem érintik, ezek megváltoztatása ugyanis nem szükséges. Az Országos Tervhivatal a funkcionális szerveknél, az ágazati minisztériumoknál folyó munkát úgy kordinálja, hogy a tervet és a végrehajtását szolgáló Intézkedéseket novemberben tárgyalhassa a kormány. Bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a negyedik ötéves terv kidolgozásának előkészítő szakasza lényegileg befejeződött. Ennél a munkánál elsősorban abból indultak ki. hogv hol tartunk jelen'e^i 5 éves tervünk megvalósításában. Az adatok szerint a terv időarányos részének legfontosabb feladatait és számítások alánján 1970 véréig az érvénvben levő 5 éves tervet előreláthatótos új és továbbfejlesztő jelenségnek tartjuk azt, hogy a vállalatok mindinkább keresik az együttműködés újabb és hatékonyabb formáit. így például Bulgári- val az ammóniákszóda gyártása, Lengyelországgal a kénbányászat terén kívánunk jelentős együttműködést kifejleszteni. Időszerűnek tartjuk a szociálisa országok gazdasági együttműködésének sokoldalú továbbfejlesztését. Elgondolásainkról ismételten eszmecserét folytattunk a baráti országok kormányaival. Kidolgoztuk a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére vonatkozó álláspontunkat és átadtuk a KGST-ben részt vevő országoknak. Í968-ban változatlanul arra törekedtünk és törekszünk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. Szándékaink ellenére azonban a tőkés területekre irányuló kivitel alig haladja meg az 1967. évi szintet. Ebben közrejátszanak: a tőkés piacokon tapasztalható éles verseny, a nagyobb kockázatok, az értékesítési költségek és a vámok folytán a kedvezőtlenebb árak, nem utolsósorban pedig a néhány fejlett tőkés ország részéről tapasztalható hátrányosan megkülönböztető intézkedések. an több vonatkozásban túl is teljesítjük. Most a következő ötéves terv alapjául szolgáló, a népgazdaság fejlődését meghatározó, a továbbiakban szükséges strukturális változtatásokat előmozdító elgondolások kialakítása folyik. Az ötéves tervező munka részeként megkezdődött a területi tervezés előkészítése, a területi fejlesztési célkitűzések központi kialakítása is. Változatlanul fontosnak tartjuk ugyanis a Fock Jenő a továbbiakban államigazgatásunk és társadalmi életünk néhány kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta: Kormányzatunk arra törekszik, hogy minden lehetséges módon és minden területen fejlesszük rendszerünk demokratikus intézményeit. Szükségesnek tartjuk, hogy erősítsük az állampolgári fegyelmet, harcoljunk a bürokrácia, a lélektelenség, a rendszerünktől idegen jelenségek ellen. A Minisztertanács határozata alapján a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a tanácsok felülvizsgálták az általuk kiadott rendeléteket. Hatálytalanítottak sok olyan intézkedést, amely már idejét múlta, szükségtelen részletező szabályozásokat tartalmazott, s amely felesleges utánjárást, idő- pocsékolást okozott. A munka — amelytől további ésszerűsítéseket és egyszerűsítéseket várunk, még folyik. A következő évékben irányú jelentős változtatásokat kell kidolgoznunk és a tanácsoknak is .arra kell törekedniük, hogy termelőerők területi elhelyezkedésének javítását, a vidék iparosításának fokozását. Az előzetes számítások szerint azt irányozhatjuk elő, hogy népgazdaságunk a negyedik 5 éves terv időszakában az 1968—1970-es évek várható fejlődési ütemével azonos mértékben fejlődjék tovább. Elgondolásaink szerint az ötéves népgazdasági terv irányelvei 1969 első félévében, míg a tervjavaslat 1970 első félévében készül el. Tervezőszerveinknél egyidejűleg egymással összhangban készül az 1985-ig terjedő hosszútávú, a negyedik ötéves, azaz a középtávú és az 1969. évi népgazdasági terv. Ezzel megvalósítjuk a különböző időtartamú tervek ösz- szefüggő rendszerét. A távlatok tervezésében, hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében kimagasló jelentőségű a tudomány, a kutatás, a tudósok tevékenysége. összefoglalva megállapítható: népünk alkotó munkája megbecsülésre méltó sikereket hozott. A termelést lendítő erők közt az eddiginél erőteljesebben hat a dolgozók százezreinek figyelő, ellenőrző, ötleteket adó, javaslatokban is jelentkező tudatos aktív részvétele. Bízhatunk abban, hogy ez az aktivitás a reform további kibontakozása során újabb nagy eredményekhez vezet. Megtisztelő megbízatásomnak teszek eleget, amikor a kormány nevében kö- szönetünket fejezzük ki dolgozó népünk szocializmust építő tevékenységéért. Külön is köszönetét mondunk tudásban gazdagodó, politikai magatartásában szilárd munkásosztályunknak. Mindig érezzük támogatását, értékes erőfeszítéseit a gazdasági és társadalmi munka számos területén. Munkásosztályunk alkotó tevékenysége, helytállása a termelésben, aktív részvétele a politikai életben tovább szilárdítja a népi-nemzeti egységet, ami biztos alapja népköztársaságunk belső rendjének, szocialista hazánk építéséa jelenleginél nagyobb bevételi forrásokkal rendelkezzenek, s azokat a lakosság igényeinek kielégítésére, felülről történő aprólékos beavatkozás nélkül hatékonyabban hasznosítsák. A tanácsok és általában az állami szervek munkája csak akkor lehet eredményes, ha fejlesztik a demokratizmust, ha kérik, igénylik milliók segítő közreműködését, élettapasztalatait, javaslatait, bíráló észrevételeit. Különös fontosságot tulajdonítunk az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia további erősítésének, fejlesztésének. Nélkülözhetetlen eszköze ez annak, hogy a dolgozók valóban magukénak érezzék a munkahelyük gondjait, segítsék a munka javítását. Életünk minden területén találkozunk a demokratizmus fejlődésének bizonyságaival, a dolgozók megnövekedett közéleti érdeklődésével, társadalmi aktivitásával. Ennek egyik megnyilvánulása széles körű bekapcsolódásuk a szocialista munkaversenybe, amely pártunk megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére bontakozott ki. Előreláthatóan túlteljesítjük az ötéves tervet teljesítettük | olyan nek. Az eredményes munka feltétele a demokratizmus fejlesztése Értékes új vonás, jelentős előrelépés a szocialista demokrácia fejlődésében az, hogy a termelőszövetkezetek megalakították területi szövetségeiket. Ezek a szövetségek képviselik a szövetkezetek érdekeit, közös ügyeit, intézik a tőlük kapott megbízatásokat. Ugyancsak a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztését jelenti, hogy a mező- gazdasági és a kisipari termelőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek képviselői megválasztották az Országos Szövetkezeti Tanácsot. Tevékenységétől sokat várunk a szövetkezeti és általában a szocialista demokrácia erősítésében. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kormány vezetői rendszeresen találkoznak és tanácskoznak a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőivel, együttesen vizsgálják a dolgozók széles köreit érintő kérdéseket. Az ilyen tanácskozások nyomán jó néhány nagy fontosságú jogszabály kidolgozásával bíztuk meg az egyes minisztériumokat, országos főhatóságokat. A miniszterelnök ezután az irodalomról és a művészetek fejlődéséről beszélt, majd az ifjúságról szólott. Örömmel állapíthatjuk meg: tehetséges, szorgalmas, tanulni és dolgozni kész a mi ifjúságunk. For- rada’mi elődeink és a ma felnőtt nemzedékének nyomdokain járva ők építik majd tovább a szocializmust és haladnak a történelem legnemesebb társadalma: a kommunizmus felé. A mi ifjúságunk olyan országban él, tanul és dolgozik, amelyben rend van, társadalmunk a szocializmus felé tart. Hazánkban a fiatalok szárnyaló elképzelései testet ölthetnek, reális valósággá válhatnak. Erő és akarat, kitartó munka kell hozzá! Az általános egészséges fejlődés azonban nem fedheti el azt a gondunkat, hogy vannak — ha nem is nagy számban — olyan fiatalok, akiknek gondolkodása, életstílusa, eszményvilága idegen a dolgozók társadalmától. Akadnak, akik visszaélnek szüleik nem ritkán túlzásba vitt gondoskodásával és úgy gondolják, hogy munka nélkül is élhetnek. Másokat meg éppen a rendezetlen családi élet, az igazi „otthon” hiánya sodor a csavargás, nem ritkán a bűn útjára. A szülőktől, a pedagógusoktól, a szakmai és az ifjúsági vezetőktől azt várjuk, segítsék a fiatalokat abban, hogy szocialista emberré váljanak. Ennek érdekében következetesen érvényesíteni kell azt a követelményt, hogy a fiatalok is rendesen eleget tegyenek a rájuk bízott feladatoknak. A kormány a múlt év nyarán határozatot hozott az ifjúság körében végzendő munkáról. A kormánynak, a KISZ-nek és a megjelölt felelősöknek még sokat kell tenniük a határozat megvalósításáért. Fock elvtárs beszédében röviden érintette a nemzetközi helyzet és külpolitikánk főbb kérdéseit. Internacionalista kötelességünk volt A nemzetközi imperializmus és a reakció az utóbbi években növelte erőfeszítéseit, hogy megbontsa a szocialista országok egységét, szembeállítsa őket egymással és mindenekelőtt a Szovj etimióval. Sikerre számítottak Európa szívében, a szomszédos Csehszlovákiában is. örömüket már alig tudták titkolni, mert úgy vélték, hogy — a körülmények ösz- szegezése folytán —, erőfeszítéseik gyümölcse hamarosan beérik. Keresztülhúzta azonban számításukat az öt szocialista ország baráti segítségnyújtása. Ez természetesen dühödt elkeseredést váltott ki belőlük. Reménykedtek abban, hogy ellenállást, belső fegyveres harcot tudnak kibontakoztatni. Az augusztus 23-a és 26-a között tartott szovjet—csehszlovák tárgyalások után azonban be kellett látniuk, hogy ez az elképzelésük is kudarcra van ítélve. Mi maradt számukra? Zavarni, hátráltatni a helyzet normalizálását, bizalmatlanságot szítani Csehszlovákia és az öt szocialista ország között. Mesterségesen élezik az a nemzetközi helyzetet azzal is, hogy napirenden tartják az úgynevezett csehszlovák kérdést. Mindezzel el akarják terelni a világ népeinek figyelmét bűnös vietnami agressziójukról, közel-keleti mesterkedéseikről. A szocialista országok nem nézhették tétlenül, hogy az ellenforradalom Csehszlovákiában reális veszéllyé vált. A Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal együtt megtettük azokat a lépéseket. amelyek elveinkből. a proletár internacionalizmusból következtek. Fegyveres segítséget nyújtottunk Csehszlovákia népeinek, hogy megfékezzék a később esetleg nyíltan, fegyverrel is fellépő ellen- forradalmi erőket, megszilárdítsák a szocialista rendet és törvényességet. Az öt szocialista ország lépése jó lehetőségeket biztosít a szocializmus csehszlovákiai erőinek, hogy konszolidálják a helyzetet. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a konszolidáció hosszú folyamat lesz. Az előrehaladás csak lépésről-lépésre történhet. Bízunk abban, hogy csehszlovák kommunista elvtársaink, a szocializmus erői a múlt tanulságait levonva, a nemzetközi megállapodásokat és a moszkvai értekezlet határozatai betartva, megoldják e történelmi feladatukat. A moszkvai szovjet— csehszlovák megállapodások alapján a csehszlovákiai helyzet rendeződése után a katonai egységek nagyobb részét kivonják. Az öt szocialista ország egyeztetett álláspontja szerint szükség van arra, hogy az imperialista agresszió fenyegetéseinek visszaszorítására szovjet csapatok állomásozzanak Csehszlovákia területén. Ez akkor is indokolt, ha Csehszlovákiában a belső helyzet már teljesen konszolidálódott. Erről már huzamosabb ideje tárgyalnak a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői. Ennek alapján a szovjet csapatok nagyobb részét, négy másik szocialista ország katonaságát pedig teljes egészében rövid időn belül kivonhatják és a csapatok visszatérhetnek hazájukba. Mi a magunk tapasztalataiból kiindulva, sokszor elmondottuk, ma is megismételhetjük: az államközi egyezmény alapján Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jelenléte a legkisebb mértékben sem sérti nemzeti szuverenitásunkat. A mi népünk megérti — mert őszintén beszélünk róla —, hogy ebben a nemzetközi helyzetben, amikor az Amerikai Egyesült Államok gyilkos háborút folytat Vietnamban, támaszpontrendszert épít ki a szocializmust építő országok körül és itt Európában mintegy négyszázezer katonát tart —, a szocialista országok közös érdeke és a világbéke biztosítása szükségessé teszi a reVansvá- gyó Nyugat-Németországgal határos testvéri országokban a szovjet csapatok jelenlétét. Az a véleményünk, hogy a dolgozók Csehszlovákiában is megértik ezt, ha a vezetők nyíltan, határozottan és egységesen állást foglalnak. Néphadseregünk nagyszerű helytállást tanúsított, amikor csehszlovák testvéreink segítségére sietett. Csapataink, harcosaink és tisztjeink magas fokú katonai felkészültségről és politikai öntudatról, fegyelmezettségről tettek bizonyságot Feladatukat teljesítették és a közeljövőben hazatérnek állomáshelyükre. Népünk méltán lehet büszke hadseregére. E helyről mondok köszönetét, kívánok erőt és egészséget hadseregünk minden tagjának. Kormányunk külpolitikai törekvései — mint hangsúlyoztam — változatlanok a fejlődő országok és a tőkés országok vonatkozásában is. A kormány beszámolójában annak bemutatására törekedtünk, hogy a mechanizmus reformjának segítségévei népgazdaságunk eredményesen tovább fejlődött, belső társadalmi rendünk és hazánk nemzetközi helyzete szilárd. A dolgozók bíznak a párt és a kormány politikájában, amely a IX. kongresszus határozatainak válóra váltását szolgálja. A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Kállai Gyula szünetet rendelt el. Az ülés szünetében a képviselők a parlament folyosóján a beszámolóról, annak részleteiről beszélgettek. A beszélgetésbe bekapcsolódott Kádár János is és elmondta, hogy a napirenden levő fontos törvényjavaslatok és méginkább a kormányexpozé miatt nagy jelentőségűnek tartja az országgyűlés mostani ülésszakát. A kormány egyéves tevékenységéről számot adó beszámolóban érintett összes fő kérdés, a bel- és külpolitika, a gazdaságpolitika, a kultúrpolitika fejlődésünk szempontjából egyaránt fontos, s a beszámolóban összegezett eredmények biztató perspektívát is jelentenek. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a további munka is meghozza sikerét. A szünet után Vass Istvánná elnökletével megkezdődött a kormány beszámolója fölötti vita. Felszólaltak Szépvölgyi Zoltán budapesti, Gajdos János Nógrád megyei, Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a pécsi 5. választókerület képviselője emelkedett szólásra.
