Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

2. oldal 1968. szeptember 28, szombat A DNFF tüzérségi offenzívája A mexikói diákok nem akarlak szabotálni SAIGON (MTI) A dél-vietnami felszaba­dító fegyveres erők tüzér­sége a vietnamai háború történetének egyik leghe­vesebb támadását kezdemé­nyezte Tay Ninh tarto­mányban. A hazafiak sú­lyos tűzcsapásokat mértek a dél-vietnami bábhadse­reg különleges kiképző tá­boraira és a kollaboránsok- ból toborzott úgynevezett milícia szálláshelyeire a kambodzsai határ mentén. Az ÁFP francia hírügy­nökség idézte az ameri­kai vezérkar szóvivőjét, aki elismerte, hogy rövid időn belül mintegy 1000—2000 akna, valamint 122 milli­méteres és B—40_as tí­pusú rakéta csapódott be a Katum Thien Ngon, va­lamint Phuoc Tan helysé­gek közelében kiépített tá­Üjjáalakuít Nyugat-Németországban a Német Kommunista Párt Mint az ADN hírügynök­ség jelenti, tizenkét évvel a Német Kommunista Párt betiltása után csütörtökön M ajna-Frankfurtban új kommunista párt alakult. A párt megalakulását az í,NKP újjáalakításáért küz­dő szövetségi bizottság” je­lentette be közleményében. A közlemény aláírói nyi­latkozatukban hangoztat­ják, hogy a német népnek, kivált a munkásságnak és a diákságnak, csak olyan párt biztosít lehetőséget a demokrácia és a szocializ­mus útjának elérésére, amely Marx, Engels és Le­nin eszméit veszi alapul. A nyilatkozat aláírói hang­súlyozták, hogy NKP tisz­teletben tartja az alkot­mányt, védelmezi a de­mokratikus alapjogokat és alapelveket és megalakulá­sának jogalapjául idézi az alkotmány 21. cikkelyét, amely szabályozza a poli­tikai pártok életrehívásá- nak elveit. Az új párt vezetői ha­marosan országos értekez­letet tartanak, amelyen döntenek az első pártkong­resszus összehívásáról. Caetano az ú{ portugál miniszterelnök LISSZABON Americo Thomaz portu­gál elnök csütörtökön a ké­ső esti órákban rádió- és televízióbeszédében jelen­tette be, hogy a súlyos be­teg Salazar helyett Marcel­lo Caetanot nevezték ki miniszterelnökké. Thomaz tájékoztatta a portugál né­pet Salazar állapotáról és elmondta, hogy az orvosok véleménye szerint Salazar még ha életben marad, ak­kor sem lesz képes többé ellátni a miniszterelnöki teendőket. Marcelllo Caetano rö­viddel kinevezése után be­nyújtotta az új kormány névsorát. A 14 tagú kabi­netből — amelynek minisz­terei az alkotmány értel­mében lemondtak — az új kormányfő négy személy kivételével a régi neveket hagyta meg. Lisszaboni jelentés sze­rint üzleti körökben elé­gedettek Caetano kineve­zésével. Az új miniszter- elnök, mint ügyvéd, sok ta­pasztalatot szerzett az üz­leti élet területén és a külföldi beruházásokat tart­ja az ország gazdasági fej­lesztése legjobb eszközé­nek. Némi elégedetlenség tapasztalható viszon a had­sereg körében az új mi­niszterelnök személyét ille­tően. (AFP) borhelyek területére. Áz egybehangolt tüzérségi ak­ciót gyalogsági roham kö­vette, ennek eredményei­ről a szóvivő nem számolt be. A dél-vietnami felszaba­dító hadsereg gerillaoszta­gai Da Nang-tól északra felrobbantották az ameri­kai tengerészgyalogos had­test üzemanyagtelepének két tartályát. Ma parti­zánok az utánpótlási bázis valamennyi tartályára rob­banóanyagot tapasztottak, de valamilyen műszaki hi­ba következtében csak két tartály repült a levegőbe. az alinpiai játékokat A mexikói diákok orszá­gos sztrájkbizottságának mintegy 15 tagja csütörtök este rögtönzött sajtóérte­kezletet tartott. Hangsú­lyozók, hogy egyáltalán nincs szándékukban szabo­tálni az olimpiai játékokat. Azzal vádolták a kormányt, hogy fizetett terrorista cso­portokat küldött a tüntető diákok közé, s e csoportok idéznek elő erőszakos cse­lekményeket a diákmozga­lom hitelének rontására. — Azzal vádolnak ben­Ball kivált az USA ENSZ-küSdöftságéből nünket — mondotta az egyik szóvivő —, hogy kül­földi szervezetek utasításá­ra cselekszünk, pedig moz­galmunk spontán mozga­lom, mint azok, amelyek Európában, valamint más Ij^in-amerikai országokban kialakultak. Harcolunk a rendszer igazságtalansága ellen, és azért, hogy meg­javítsuk az összes fiatalok sorsát, munkásokét, diáko­két és parasztokét egy­aránt. Mexico városban egyéb­ként csütörtökön az élet visszatért a normális ke­rékvágásba, csak itt-ott hal látszották elszórt lövöldö­zések. Az egyetemi kerüle­tek ideges légköre nem érintette a város déli ha­tárától mintegy négy kilo­méternyire fekvő olimpiai falut és alaptalannak bizo­nyult az a híresztelés is, hogy a diákok egy csoport­ja a faluba be akart ha­tolni, s a katonaság távolí­totta el onnan. A mexikói Monterreyben, amely hamarosan az olim­piai játékokat megelőző kosárlabda-versenyek szín­helye lesz, 10 ezer diák vo­nult fel csendes tüntetés­ben az utcákon. A diákok még a felvonulás előtt biz­tosították a rendőrséget a tüntetés békés jellegéről, és incidensekre valóban nem is került sor. (Reuter.) George Ball csütörtökön Washingtonban sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy lemond az Egyesült Álla­mok __ ENSZ-küldöttségének vezetőjeként viselt tisztsé­géről és Humphrey olda­lán bekapcsolódik az ame­rikai elnökválasztási küz­delembe. Újságírók kérdéseire vá­laszolva foglalkozott a vi­De Gaulle BONN De Gaulle elnök pénte­ken délután egynapos lá­togatásra Bonnba érkezett. A francia—nyugatnémet barátsági szerződés értel­mében esedékes konzultá­ciós megbeszéléseken az elnökön kívül ezúttal fran­cia részről csak Couve de Murville miniszterenök, Debré külügyminiszter és Ortoli igazságügyi- és pénz­ügyminiszter vesz részt. De Gaulle — bonni kí­vánság ellenére —, nem vitte magával Messmer hadügyminisztert, amivel kifejezésre juttatta, hogy katonai kérdésekről nem hajlandó tárgyalni. A program szerint a meg­érkezés után közvetlenül megkezdődött négyszem­közti de Gaulle—Kiesinger beszélgetés után később Couve de Murville-ét, Deb- ré-t és Brand-ot is bevon­ták a tanácskozásba. Ma Bonnban újabb megbeszélésre kerül sor. A legfontosabb kérdé­sekben a francia és a nyugatnémet kormány ál­láspontja teljesen ellenté­tes. Bonn a NATO meg­erősítését követeli, a fran­ciák ezt szükségtelennek, sőt károsnak tartják. Bonn tovább sürgeti a Közös Piac kiterjesztését — Nagy- Britannia és más államok felvételét —, Párizs mere­ven ellenzi a felvételeket. Bonnban a tárgyalások megkezdése előtt kialakult az a nézet, hogy de Gaulle- ra erős nyomást kell gya­korolni — különösen . a Közös Piac problémáival kapcsolatban —, s ha ez is eredménytelen marad, ak­kor Franciaország nélkül, a többi nyugat-európai ál­lammai és az Egyesült Ál­lamokkal együtt kell új megoldásokat keresni az úgynevezett európai együtt­működés kifejlesztésére. Johnson elnök Ball utódjául James Russel VVig- ginst, a Washington Post igazgatóját nevezte ki. Ké­pünkön az elnök az újonnan kinevezett ENSZ-kép- viselővel. Spanyol-amerikai alkudozások Apró Antal elnökölt „ KGST Végrehajtó Bizottságának 36. ülésén MOSZKVA A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szeptember 24-26- án tartotta Moszkvában 36, ülését. Az ülésen Apró Antal, a Magyar Népköztársaság képvi­selője, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nökhelyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság többi közt jóváhagyta a gaz­dasági együttműködéssel kap­csolatban felvetett problémák listáját. Tekintettel arra, hogy e problémáknak a KGST szer­veiben idejében történő kidol­gozása nagy jelentőséggel bír, az ülés részvevői hangsúlyoz­ták e problémák komlex meg­vizsgálásának szükségességét, — beleértve a termelés szako­sításának és kooperációjának kérdéseit is, — azzal a céllal, hogy a megvitatás eredmé­nyeit a KGST-tagországok 1971—1975. évi népgazdasági terveinek összehangolásánál fel lehessen használni. Megvitatásra került egy je­lentés a KGST-országok 1980- ig terjedő fűtőanyag- és ener­getikai mérlegével kapcsola­tos hozzávetőleges számítások pontos meghatározásáról, va­lamint az arra vonatkozó el­gondolásokról, hogy miként fejlesszék az érdekelt orszá­gok együttműködését fűtő­anyag- és villamosenergia szükségletük biztosítása céljá­Uül. _ Megállapították, hogy az ed­dig végzett munkálatok elő­mozdították az érdeken orszá­got együttműködésének fejlő­dését e területen. A végrehaj­tó bizottság megbízta a vég­rehajtó bizottság irodáját, hogy készítsen programterve­zetet a KGST országok fűtő­anyag- és villamosenergia el­látásával kapcsolatos távlati problémák további feldolgozá­sát illetően. Megvizsgálta a végrehajtó bizottság azt is, hogy milyen munkát végeztek a KGST szervei a szabványosítás terü­letén. Az ülésszak részvevői megállapították, hogy az ide­vágó munkálatok az 1962— 1968-ig eltelt időszakban to­vább fejlődtek. A KGST szer­vei nagyszámban fogadtak el szabványosítási javaslatokat, és ez kedvező volt azoknak a feltételeknek a megteremtése szempontjából. amelyek a KGST-országok termelése sza­kosításának és kooperációjá­nak további fejlődéséhez, va­lamint árucsereforgalmának kibővítéséhez szükséges. A végrehajtó bizottság célszerű­nek találta, hogy a további munka főként a technika leg­újabb ágainak készítményeit illető javaslatok kidolgozására, valamint a szabványosítási ja­vaslatok műszaki színvonalá­nak emelésére irányuljon. A végrehajtó bizottsé»? meg­vitatta a KGST rádiótechnikai ís elektronikai, valamint élel­miszeripari állandó bizottságá­nak jelentését a végzett mun­káról és e bizottságok továb­bi tevékenységéről. Megállapí­tották, hogv a rádiótecnikai és elektronikai bizottság po­zitív munkát végzett a kgst1- országok és Jugoszlávia együttműködésének fejleszté­sében és elmélyítésében a szóbanforgó iparág területén. A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottsága széleskörű tapasztalatcserét folytat az élenjáró termelési tapasztala­tokat, tudományos és techni­kai vívmányokat illetően, be­ható műszaki- gazdasági ku­tatásokat végez és megszerve­zi az együttműködést az élel­miszeripar fejlesztésének idő­szerű kérdéseivel kapcsolat­ban. A KGST-országok gazda­sági, tudományos és műszaki együttműködésének fejlődése ezen a területen előmozdítot­ta. hogy ezek az országok megoldhassanak számos olyan feladatot, amely lakosságuk élelmiszerszükségletének tel­jesebb kielégítésével, valamint az élelmiszeripari termékek minőségének további javításá­val függ össze. A végrehajtó T£zottság meg­vitatta a KGST-országok együttműködésének fejleszté sére vonatkozó javaslatokat a belkereskedelem és a munka területén is és megfelelő ha­tározatokat hozott. Így célsze­rűnek tartja, hogy a tagorszá­gok belkereskedelmi minisz­terei és munkaügyi hivatalai­nak vezetői a jövőben rend­szeresebben folytassanak ta­nácskozásokat. A gazdasági, a tudományos és műszaki együttműködés néhány más kérdését is meg­vitatták. A végrehajtó bizottság ülése ? barátság és a teljes kölcsö­nös megértés légkörében folyt. (MTI) etnami válsággal. A VDK ellen intézett bombatáma­dások teljes beszüntetésé­ről kitérőleg nyilatkozott, és azt hangoztatta, hogy az ilyen döntést az „Egye­sült Államok új elnökének kellene megfelelő időben fontolóra venni”. Elmon­dotta, hogy jóllehet nagy jelentőséget tulajdonít a vietnami válságnak, szerin­te mégsem az képezi a nemzetközi élet központ­ját. Azt állította, hogy az öt szocialista ország által Csehszlovákiában fogana­tosított intézkedések a „világ számára súlyos ve­szélyt jelentenek”, majd kilátásba helyezte, hogy a Nyugat a kubai válsághoz hasonlóan „életre-halálra szóló” döntés elé kerülhet. A nyugati hírügynöksé­gek rövid kommentárban foglalkoznak azzal a beje­lentéssel, hogy G. Ball ki­vált az amerikai ENSZ-de- legációból és Humphrey de­mokratapárti elnökjelölt külpolitikai tanácsadójává szegődött. Elképzelhető, hogy Humphrey a vietna­mi háború megítélésében bizonyos fokig kezdi magát enyhén elhatárolni a John- son-kormány politikájától. Ball kinevezése a Humph- rey-kampány „külügymi­niszterévé”, s függetlenné válásnak az első jele. Spanyolország csütörtö­kön felmondotta az Egye­sült Államokkal 15 eszten­deje kötött „védelmi” szer­ződést, amelynek értelmé­ben az amerikaiak katonai támaszpontokat tartottak fenn spanyol földön. Az egyezmény szeptember 26- án járt le, és Spanyolor­szág megtagadta a megál­lapodás megújítását. Ugyan­akkor a spanyol kormány nyomban életbe léptette a megállapodás 5. cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy esetleg később a megújítás­ról tárgyalások induljanak. E cikkely értelmében az egyezmény kikötései hat hónapig még érvényben maradnák. A hivatalos spanyol és amerikai megnyilatkozá­sokból kitűnik, hogy nem politikai nézeteltérések tá­madtak az amerikaiak és a spanyolok között, hanem csupán anyagi megfonto­lások húzódnak meg a dol­gok mögött. Spanyolország 700 millió dolláros segítsé­get követel az egyezmény megújításának fejében, az Egyesült Államok azonban csak 140 millió dollárt aján­lott fel. Az alkudozások már hosszú ideje tartanak, A spanyolok eredetileg 1200 millió dollárt követelnek. Most 700 millió dolláros végső ajánlatot tettek, s ebből nem hajlandók en­gedni. (UPI) Ülésezik a Közös Piac külügyminiszteri tanácsa Brüsszelben csütörtökön Giuseppe Medici olasz kül­ügyminiszter elnökletével megkezdte munkáját a Kö­zös Piac külügyminiszteri tanácsának értekezlete. Az ülés napirendjén a Közös Piachoz tartozó országok számának a bővítése szere­pel. Willy Brandt nyugatné­met külügyminiszter felszó­lalásában indítványozta, hogy Nagy-Britannia teljes jogú tagként való csatlako­zása előtt a Közös Piac kös­sön kereskedelmi megálla­podást Angliával. Michel Debré francia kül­ügyminiszter szembeszállt azzal a nyugatnémet elkép­zeléssel, hogy a kereskedel­mi kapcsolatok fokozásával egyengessék az utat Nagy- Britannia közös piaci tag­sága előtt. Hangsúlyozta, hogy Franciaország állás­pontja nem változott.

Next

/
Thumbnails
Contents