Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

1968. szeptember 28, szombat 8. oldal Á pártvezetőség újjá választása előtt A három és fél ezer dol­gozót foglalkoztató Báes megyei Állami Építőipari Vállalat pártalapszerveze- teiben is készülnek a ve­zetőségválasztó taggyűlés­re. A legnagyobb, a köz­ponti alapszervezet titká­rával, Kákái Ferenc elv­társsal arról beszélgettünk: hol tartanak az előkészület sokrétű munkájában, s ezt a korábbiakhoz mérten mi­lyen új vonások jellemzik? Kollektív munka — Még a nyár elején vezetőségi ülésen meghatá­roztuk a feladatok végre­hajtásának menetét, s er­ről július végén tájékoztat­tuk alapszervezetünk tag­jait — mondotta. — A ve­zetőségválasztás lebonyo­lításának végleges tervét a napokban sorra kerülő tag­gyűlésünkön ismertetjük, amikor a jelölő és a többi bizottságot is megválaszt­juk. Mindezzel párhuzamosan a pártvezetőség a beszá­moló elkészítésével foglal­kozik. Nem kis feladat, hi­szen a hatalmas vállalat gazdasági fejlődését, s eb­ben a kommunisták szere­pét egyaránt ismertetni kell a taggyűlésen. Éppen ezért a vezetőség tagjai kollektíván, egy-egy rész­feladat megoldásával vég­zik a munkát. Így a beszámoló nem száraz adathalmazból áll majd, hanem az eredmé­nyek és hiányosságok, vég­eredményben a vállalat egész tevékenységének elemzését is tartalmazza. A gazdasági jellegű adatok, megállapítások mellett bő helyet kap a párt-, KISZ- és szakszervezeti munka taglalása is. Példás gazdasági eredmények A párttitkár tájékoztatá­sából kiderül az is, hogy a gazdasági fejlődés megálla­az építőipari vállalatnál pításához a korábbi két esztendő eredményeit ve­szik alapul, de a mostani év taggyűlésig tartó sza­kaszában kifejtett tevé­kenységet sem mellőzi a beszámoló. Az utóbbiról a számvetés — az áthúzódó építkezések miatti bonyo­lultság következtében — különösképp megköveteli a kollektív munkát. Körülte­kintést igényel azért is, mert már az új gazdasági mechanizmusban alkalma­zott módszerek vizsgálatát is jelenti. A készülő beszámoló máris tükrözi, hogy a vál­lalat az értékelendő idő­szakban sokat fejlődött. így például az előző két év elejétől 1967 végéig több mint 30 százalékkal nőtt a saját építőtermelésének vo­lumene, s — a munkáslét­szám növekedése mellett — csaknem 20 százalékkal ja­vult a szakmunkásainak az aránya. Kiemelkedő fejlő­dés tapasztalható a korsze­rű építőszerkezetek alkal­mazásában; a lakásépítke­zéseket meggyorsító blokk­elemekből például 1965-ben S383, két évvel később pe­dig ' már csaknem tízezer köbmétert készített és hasz­nált fel a vállalat. Ugyan­ebben az időszakban 13,5 százalékkal nőtt építőmun­kásainak a keresete. A kommunisták és az üzemi demokrácia A korszerű módszerek, s az új gazdasági mechaniz­mus követelményeinek tu­datosításában a kommu­nisták derekasan részt vesznek, s a szakszervezeti aktivistákkal együtt az üze­mi demokrácia szélesítésé­ben és mélyítésében is te­vékenykednek. A cél az, hogy minél több dolgozó szóljon bele a vállalat ügyeibe. Ennek a biztosítékát ké­pezi az, hogy ebben az év­ben 14 munkahelyen mű­helybizottságokat hoztak létre, amelyek lehetőséget teremtenek a szakszerveze­ti jogkör , bővülésének, a dolgozók közvetlen véle­ményalkotásának. A kom­munistáknak jóval több mint a fele a szakszerve­zetben végzi pártmunkáját, s közülük tizenhetet a mű­helybizottságokba, négyet pedig bizottsági titkárnak választottak. Széles körű véleménykérés A központi pártalapszer- vezet e lehetőséget is fel­használja arra, hogy veze­tőségének újjáválasztásá- ban a műhelybizottságok, s ezek pártonkívüli tagjai­nak a véleménye is érvé nyesüljön. Ugyanakkor a tíz párt- csoport értekezletein min­den egyes párttag munká­ját is értékelték. Ezt kö­veti a jelölő bizottság egyen­kénti véleménykérése a kommunistáktól. Alapos körültekintés, a kollektíva véleményének az egybevetése előzi meg te­hát azt, hogy kiket java­soljanak a héttagú pártve­zetőségbe, illetve válasz- szanak abba az október vé­gi taggyűlésen. — Nem kétséges, hogy ily módon olyan vezetősége lesz pártái apszervezetünk- nek, amelynek tagjai dol­gozóink lehető legszélesebb körének a tiszteletét, bizal­mát élvezik — fejezte be tájékoztatását Kókai elv- társ. T. I. KÖLTÖZKÖDÉS ŐSSZEL Harry H. Moldent Ari­zona egy távoli vidékére helyezték át. Oj munka­helyére repülőgéppel sie­tett. Felesége és gyermekei gépkocsival követték, amellyel egy utánfutó-is­tállót is vontattak, benne a család hátaslovával. Éppen egy lakatlan vidéken jár­tak, amikor váratlanul ki­ürült az autó benzintartá­lya. A feleség nem jött za­varba, a kéznél levő ló há­tára pattant, és elvágtatott benzinkutat keresni. A ben­zinkút kezelője majd guta- ütést kapott a meglepetés­től, amikor a lóháton oda­érkező asszony kérését meghallotta: — Hello, öregem, kifo­gyott a benzinem, gyorsan ide egy kannával!... GITÁROS KÉPVISELŐ Olaszország parlamentjé­ben a hatszázharminc kép­viselő közül százötvennégy foglalkozására nézve ügy­véd. A második népes fog­lalkozási csoport a tanáro­ké: belőlük nem kevesebb, mint kerek kilencven van. Ezek után — Újságírókat, kereskedőket, orvosokat, állatorvosokat, pilótákat és tiszteket találunk az olasz képviselők soraiban. Ül azonban a parlamentben egy protest-song szerző és Ilyen ez a énekes is, bizonyos Ama- dió, aki szocialista prole­tár egységpártjának a lis­táján indult Torinóban és meg is választották. Most mint képviselő hallgathatja hangját, ezúttal azonban — gitár nélkül. A RAJZ TITKA A Londoni Királyi Mű­vészeti Akadémia most ün­nepelte megalapításának kétszázadik évfordulóját, és ebből az alkalomból jubi­leumi kiállítást rendeztek. Ezen nagy feltűnést és tet­szést aratott egy ceruzarajz, amely egy új olasz építke­zési típust ábrázolt és a katalógusban Boyd Auger szerepelt alkotójaként. Egy figyelmes látogató azonban sajátos jelet vett észre, amelyből a szakértők meg­állapították, hogy a rajz „szerzője” valójában egy Elliot—4120-as típusú elek­tronikus gép. TISZTELETRE MÉLTÖ ÁLLATVÉDELEM Rio de Janeiro brazil ál­lamban a munkaidőre új, szigorú rendeletet adtak ki, mely szerint a lovakat, öszvéreket és szamarakat krónika... nem szabad napi nyolc óránál többet dolgoztatni, vagyis munkahetük 48 óra lehet. A négylábúak részé­re is — a rendelet szerint — a vasárnap ünnepnap és pihenőnap. Hasonló rende­let ez ideig nem jelent meg itt a munkások munkaide­jéről. MIT MOND A JÓSNÖ? Az lei Paris című heti­lap megállapította, hogy a legszebb francia jósnő, Michele Mallay kisasszony ez év második felére Sophia Lorennek gyermeket jósolt, de Gaulle-nak betegséget, VI. Pál pápának pedig azt, hogy kimerültsége miatt le­mond a pápai tiaráról. A csinos jósnő szorgalmas te­hetség: nappal a jövőbe néz, este pedig sztriptíz táncosnő a Folies Bergére- ben... ELADÓ RANGOK IRODÁJA A Chicagóban székelő King Corn Stamp Com­pany különös üzleteket ajánl: ügyfeleinek közönsé­ges vérét kék vérré alakít­ja ót némi „tiszteletdíj” fejében. Árjegyzéke szerint bárói címet már húszon­Kyikolaj I. Kraszovszkij miniszterhelyettes A szovjet—magyar barát­ság követeként töltött el megyénkben két napot. Ami­kor a vezetésével érkezett delegáció fogadásán talál­koztam vele, úgy hittem, hogy nagyon régi ismerős. Szinte fogadni mertem vol­na erre. Hamarosan mégis kiderült: 6 is, s a küldött­ség többi tagja is ezúttal először jár hazánkban. A szovjet ember közismert vonásai: nyíltszívűsége, közvetlensége miatt véltem ismerősnek. — Szívemből mondom, mintha rokonokhoz érkez­tünk volna — felelte a fo­gadás baráti légkörében el­hangzott kérdésre, s kedé­lyesen hozzáfűzte: — Még két „honfitársammal” is találkoztunk, alighogy Kecs­kemétre értünk! Két belo­rusz-traktorral ... Két programdús napot töltött megyénkben a Szov­jet—Magyar Baráti Társa­ság küldöttsége. S amikor búcsúzásuk előtti percekben alkalmunk nyílott beszélget­ni Nyikolaj Iljics Kra­szovszkij elvtárssal, a Be­lorusz Szovjet Szocialista Köztársaság közép- és felső­fokú szakoktatási minisz­terhelyettesével, akkor ér­tettem meg a fogadáson el­hangzott egyik mondatá­nak igazi tartalmát: „Nem pihenni, vagy pusztán csak körülnézni érkeztünk, ha­nem dolgozni, és szeretnénk megbízatásunknak becsület­tel eleget tenni!” A delegá­ció többi tagja éppúgy, mint Kraszovszkij elvtárs, néhány noteszt telejegyzett a megyénkben szerzett ta­pasztalatokkal, a népeink közötti testvéri barátság ezernyi emléket idéző té- nyeivel. Mert mindezeket számon kérik otthon. — Szeretném lapunk ol­vasóinak bemutatni, mi­niszterhelyettes elvtárs. Se­gítségemre lenne ebben? — kérdeztem. — Készséggel. A Szovjet­unióban sok-sok millió hoz­zám hasonló ember él. Munkások, parasztok gyer­mekei. Az én apám kőmű­ves volt. Tízen voltunk test­nyolcezer dollárért bizto­sít, a legdrágább a hercegi rang, ezt száztizenhatezer dollárért kínálja. A nem mindennapi iroda legtöbb kínálatát Angliából „szer­zi be.” Például Manor lordja nemcsak rangját bo­csátotta árúba, hanem Londontól százharminc ki­lométerre levő régi várát is hajlandó eladni. Ügyfe­lei érdekében a cég rész­letre is hajlandó rangot „eladni”. A sznob ameri­kaiakra jellemző, hogy je­lentések szerint az iroda rendkívül nagy forgalmat bonyolít le. EMBER A RANGLÉTRÁN Néha a sírkő feliratáról is leolvasható egy ember pályafutásának története. Az orleans-i temetőben hosszú ideig ez a feliratú síremlék állt egy sírhant fölött: ITT NYUGSZIK JULIETTE LEGRAND, MONSIEUR LEGRAND BÉRELSZÁMOLÓ FELESÉGE A felirat nemrégiben így módosult: ITT NYUGSZIK JULIETTE LEGRAND. MONSIEUR LEG RAND ALIGAZGATÓ FELESÉGE Krónikás: Révész Tibor. vérek, s közöttük én a leg­szerencsésebb. Ugyanis 1908-ban születtem, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta számomra a tanulás lehető­ségét. Különben a legjobb esetben is apám segítségé­vel legfeljebb jó kőműves válhatott volna belőlem. A szovjet hatalom viszont fel­sőfokú képzettséget adott. Történelemszakos tanár va­gyok. Nagy örömmel fog­lalkozom hazám: Beloruszv szia kultúrtörténetével. Több ilyen tárgyú könyvet írtam. Főként felsőokta­tási intézményeink törté­nete foglalkoztat. Hamaro­san megjelenik a legújabb ilyen tárgyú könyvem, amelynek egy példányával szeretném megtisztelni az önök szerkesztőségét is. Kutatásaim során rop­pant érdekes dolgokra buk­kanok. Belorussziának 1910- ben mindössze egy tanár­képzője volt, s ugyanebben az évben Miklós cár ren­delkezésére mindössze har­minchárom hallgatót vettek fel. Izgatott a kérdés: miért éppen ennyit? Ezt azonban senki nem tudja megfej­teni... Ma viszont? Köz­társaságunknak 28 felsőok­Bács-Kiskun megyéből az új tanévben 17 népművelőt vettek fel a Debreceni Ta­nítóképző Intézet népmű­velő-könyvtáros szakának levelező tagozatára. Ezzel a három évfolyamon tanuló népművelőink száma meg­haladja a harmincat. Mi­vel az ország keleti és déli megyéinek — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék­nek — népművelői a deb­receni intézetben tanulnak, komoly gondot jelent a konzultációkra és vizsgák­ra való utazásuk. Éppen ezért a Tanítókép­A r any érmesek A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság rezervátu­maiban egymást váltják a külföldi vadászok. Eddig tizenhárom nyugati vadász töltött élményekben gaz­dag napokat a Duna menti erdőkben, ahol sikeres az idei vadászat. A kiterjedt erdőségekben eddig tizen­három aranyérmes szarvas került terítékre, az egyik legszebb példányt az érsek- csanádi erdőben ejtették el. 12,5 kilogrammot nyom a trófeája. tatási intézete van, ahol 138 ezer hallgató tanul. A 136 technikumunkat pedig 150 ezer diák látogatja. S ta­lán ennél is többet mond: Nálunk minden harmadik felnőtt tanul valahol. Hacsak vázlatosan is, sze­retném megemlíteni: A mi köztársaságunk is rengetem get fejlődött. A szovjet ha­talom ideje előtt a mező- gazdasága is rendkívül ala­csony színvonalú volt, ma iparilag is tekintélyes. Em­líthetném autóiparunkat ahol 4—4,5 tonnás, sőt en­nél is nagyobb önbillenős gépkocsikat gyártanak. Vagy textil- és vegyiparun­kat. Ez utóbbi főleg a mű­trágya előállításával jeles­kedik. Nem szólva traktor­gyárunkról. Kiskunhalason, az állami gazdaságban ta­lálkoztam e gyárunk termé­keivel, s nem mulasztottam el megkérdezni: hogyan vi­selkednek a „cimborák”. Boldogan számolok be róla a tráktorgyári elvtársaknak, mert csak jót mondtak al­kotásaikról a halasi elv­társak! Es még hadd mondjam el: Mélyen meghatódva áll­tam Kiskőrösön a kis nád­tetős házban, nagy forradal­már költőjük, Petőfi Sán­dor szülőházában. A mi egyik jelentős költőnk, Jan Kupala ugyanilyen házacs­kában született. Mi is mú­zeummá avattuk. S ez a múzeum is őrzi néhány Jan Kupala által fordított vers formájában Petőfi Sándor emlékét. Felhasználva az alkalmat, ezúton is tolmácsolom kül­döttségünk forró, testvéri üdvözletét a megye vala­mennyi lakosának. S külön mindazoknak, akikkel al­kalmunk volt találkozni, eszmecserét folytatni, akik lehetővé tették szívvel és ésszel végzett munkájuk nagyszerű eredményeinek megismerését. Nagyon jó egészséget és további sok sikert kívánunk mindsiny- nyiuknak nagyszerű céljaik eléréséhez! ző Intézet igazgatósága és az érdekelt megyék műve­lődésügyi osztályainak kép­viselői a napokban megbe­szélést tartottak Békéscsa­bán, hogy a népművelők utaztatásának minimálisra csökkentésére megoldást ta­láljanak. Megállapodás született, amelynek értelmében a há­rom megye levelező fokon tanuló népművelői számára az első félévi konzultációt és vizsgákat Békéscsabán, a második félévi konzul­tációt és vizsgát pedig Kecs­keméten tartják. Ünnepi kSszöntfi a rádióban és a televízióban a fegyveres erők napja alkalmából Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára a fegyveres erők napja alkalmából ünnepi köszöntőt mond a rádió­ban szombaton 17 óra 45 perckor és a televízióban vasárnap 18 óra 15 perc­kor. (MTI) Konzultációs központok népművelőknek

Next

/
Thumbnails
Contents