Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

1D68. szeptember 26, csütörtök 5. oldal Szemelvények a 600 éves Kecskemét gyógyszerészeti múltjából Megemlékeztünk már Kecskemét két legré­gibb patikájáról, sőt a pa­tika nélküli idők gyógy­szerellátásról is. Folytatva a régi idők emlékei között való kutatást, a levéltárban őrzött iratokból megtudhat­juk, hogy a megyeszékhely harmadik gyógyszertára 1847-ben kezdte el működé­sét Battlay János jogosít­ványa alapján, aki a Kos- suth-szobor helyén állt épü­let bolthelyiségében állítot­ta fel „Szentlélek”-hez cím­zett gyógyszertárát Battlay patikáját 1855- ben eladta Handtel Ká- rolynak, aki nemcsak ki­váló gyógyszerész volt, ha­nem társadalmi téren is jelentős munkát fejtett ki. 1886-ban, Hand­tel mozgalmat kezdeménye­zett a kuruzslás, a kábító- és titkos szerek szabad árusítása éllen. Kísérle­teket folytatott továbbá a környék futóhomokjának megkötésére, és betelepíté­sére. Patikáját 1807-ben az Erdélyből idetelepült Kato­na Zsigmond megvette és 1895. agusztus 1-én az ed­digi bolthelyiségből a Lechner Ödön által ter­vezett városházának déli sarkára telepített át, ahol jelenleg a Katona József könyvtár működik. Katona Zsigmond még fokozottabban mind Hand­tel küzdött a kor­szellem, az emberi közöny és a természet erői ellen. Kecskeméten a „homok hősei”-nek nevezték el azo­kat az úttörő férfiakat, akik ennek a nagyarányú gyümölcstermesztő és sző­lőtelepítő munkának az élén jártak és példájukkal utat mutattak sok ezer kistermelőnek. A „homok hősei” között is vezető hely illeti meg Katona Zsigmond gyógy­szerészt, akinek munkája n nyomán alakult ki a ké­sőbb Katonatelepnek ne­vezett egész külterületi te­lepülés. Életéről, munká­járól több neves monográ­fia emlékezik meg, így Gelléri Mór, dr. Baradlai János és Bársony Elemér, valamint dr. Váry István is. Katona tagja volt szá­mos kecskeméti és országos testületnek, a Magyar Gyógyszerész Egyletnek pe­dig már az alapításában is részt vett. 72 éve6 korá­ban, 1902-ben bekövetke­zett halála osztatlan nagy részvétet keltett országszer­te, amint ezt a korabeli sajtóból megtudhatjuk. Az ekkor közölt cik­kek felvetették egy emlék­szobor felállításának gon­dolatát, ami a lelkes kez­deményezés után abba maradt. Időszerű lenne új­bél foglalkozni a gondolat­tal mert akár, mint gyógy­szerész, alkár mint szőlőte­lepítő, mindenképpen Kecs­kemét életében jelentős sze­repet betöltő igaz magyar hazafi nyerne általa méltó megbecsülést barátja és munkatársa, Mathiász Já­nos mellett, akinek mell­szobra már áll a múzeum előtti parkban. Patikáját halála után Zsigmond nevű fia vette át és igyekezett annak jó hírnevét és népszerűségét Az elmúlt napokban két — nagy érdeklődésre számot tar­tó könyv került az üzletek ki­rakatába a népszerű orvos­írónő, dr. Nagy Mária tollá­ból. Mindkettő a régebbi ki­adás bővített, átdolgozott vál­tozata. Az egyik „Mi a sejt” szak­emberek számára Íródott. A könyv első négy fejezete — bevezetés. Ezekben áttekintést ad a sejttan kialakulásáról, vizsgálati módszereinek, esz­közeinek fejlődéséről és alkal­mazásukról. Sok új, érdekes adatot közöl, különösen az elcktromikroszkópia legújabb eredményeinek bemutatásával. Az előző kiadáshoz képes a maf már nem lényeges, elavult részeket a szerző kihagyta, az azóta tisztázódott és — dicsé­retére legyen mondva — a vi­tás részletekben is egyértel­műen állást foglalt. A módéin továbbra is fenntartani. Bár közéleti tevékenységé­ben az ifjú Zsigmond már nem volt olyan aktív, mint édesapja, páratlan nyelvér­zéke és sokoldalú nyelvis­merete révén közismert volt, 1915-ben azután le­járt a várossal kötött bér­leti szerződése a patikának, és ekkor a városháza sar­káról a szemben levő régi postaépület színház felőli sarkára települt. Ifj. Katona Zsigmondnak 1919-ben bekövetkezett ha­lála után özvegye, mint haszonélvező bírta tovább a patikát egészen 1926-ig amikor leánya, Katona Margit befejezve egyetemi tanulmányait, okleveles gyógyszerészként lépett édesapja örökébe és átvet­te az Immár családi gyógy­szertár vezetését egészen az 1950-ben bekövetkezett ál­lamosításig. Közben azonban a pa­tikának még egyszer kel­lett költöznie 1928-ban. írj helyét a Batthyány utca 7. szám alatt házban találta meg, ahol a 12/11. számú gyógyszertárként jelenleg is működik. Lóránd Nándor biolúgiai szemlélet, a közért­hető tárgyalásmód alkalmassá teszi a könyvet arra, hogy a müveit laikusok is érdeklő­déssel olvassák. A másik könyvben jóval népszerűbb témához nyúl a szerző. „Az öregedésről” első kiadása hamar elfogyott. Az új kiadás még nagyobb ér­deklődésre tarthat számot. Döntő, hogy az öregedő egyén felismeri-e a folyamat többé-kevésbé állandó voltát amelyhez alkalmazkodnia kell a saját és a közösség érdedé­ben Is. Nagy segítséget nyújt ehhez dr. Nagy Mária műve, amely az öregkor külső tük­röződéséből indul ki, vázolja a gerontológiai kutatások fej­lődésének történetét és bioló­giai-orvosi szempontból elem­zi az egyes szervek öregedés­sel kapcsolatos változásait. KÖNYVESPOLC Két könyv — egy szerző 16. A hűvösség, amely a két fiú barátságát jellemezte, az emlékezetes szakadék­beli nap óta, végleg eltűnt. Ismét régi jó barátok let­tek. IV. FEJEZET, amelyben megismerkedünk az örök faggyal és Pétya rejtélyes leletéről olvas­hatunk. Uszkov és Borisz érde­kes lelőhelyre bukkantak és most az egész csoport az ő nyomukban haladt a Tomboló folyó felső fo­lyása mentén. Orocsko és Pétya öt, né­ha tíz kilométernyire is eltávolodtak a táborhely­től és egész napokat töltöt­tek a tajgában. Az agro- nómus megjegyezte, hogy a völgy állandóan emel­kedett. A magasból meg­változott az egész környe­zet. Az erdő észrevehető­en ritkult. Számos lombos­fajta eltűnt, egyre ritkáb­ban tűnt fel a fagyai, a vörösberkenye és a nyár­fa. Itt-ott az erdő közepén mocsaras helyek látszottak. Növényzetük tundrái jelle­gű volt. Ezeken a tundrái foltokon vastag mohasző­nyeg borította a bugyboré­koló, tőzeges talajt és jó­formán teljesen kiszorítot­ta a selyemfüvet, a nád- tlppant. A mocsarak között szomorkásán árválkodott egy-egy vörösfenyő; tör­zsükön zúzm ócsomók csüngtek. Az elgörbült ágak e fák nehéz életéről beszéltek. Körülöttük tör­pe nyírbokrok tanyáztak. Ezek már nem is hason­lítottak a rendes nyírfák­ra, amelyekkel a kutatók a folyó alsó folyásánál ta­lálkoztak. — Látod, Pétya, ez már Észak! Alig távolodtusnlk el húsz kilométernyire a fo­lyó torkolatától, máris mi­csoda változás! A völgy ele­jén a növényzet oäyan, mimt Moszkva környékén, itt meg minden csupa tundrái libatopp. Kíváncsi vagyok, milyen mélyen fa­gyott itt át a talaj? Orocsko beleszúrta a földbe a hegyes talajszon- dát. A méteres rúd kéthar­madáig puhán beleszaladta nedves földbe. De mélyebb­re sehogy sem sikerült nyomni. Megpróbálták egy másik, majd egy harmadik helyen, az eredmény ugyan­az volt. Mindenütt hatvan- hetven centiméter mélyen áthatolhatatlan, fagyott ré­teg feküdt. — No tessék! A felolvadt réteg itt nagyon csekély. Ha elhisszük Uszkov felte­vését, a völgyet ezen a he­lyen már nem hevíti a Föld belső melege, s emiatt ez a talaj nem olvadt fel, alig­hanem emberemlékezet óta. Ebbein az átfagyott talaj­ban semmiféle élet nincs. — Két szóval magyaráz­za meg — kérte Pétya az agronőmust —, miért van átfagyva a talaj? Mi az oka ennek — Két szóval nem lehet ezt megmagyarázni — fe­lelte Orocsko. — Ez egy egész tudományág: a fa- gyott-talajtan. Itt született nálunk, a Szovjetunióban, ami különben teljesen ért­hető. Hatalmas földterület Színházunk n ■ L A • ■ új tagja rarragi Maria — Mindig ide akartam kerülni, Kecskemétre... Egy kicsit valószínűtle- nül hangzik. A túlzás az udvariasságból is megárt. Furcsa képet vághatok, mert elneveti magát: — Nem hiszi? Igazán! Tizenhat éves koromban le­velet írtam Radó Vilmos­nak, hogy érettségi után szerződtessen ... De felvet­tek a főiskolára. S utána még három évet kellett vámom. — Miért éppen hozzánk ragaszkodott? — Sokat jártam ide még iskoláskoromban. S min­dig elvittek színházba Nekünk nem nagyon volt otthon erre pénzünk. Nagy élmény volt. Már maga a színház is nagyon tetszett Később, amikor Miskolcon, Békéscsabán, Győrben ját­szottam, akkor is sokat gon­doltam rá. S most valami nagyon érdekeset mond. Arról be­szélünk, hogy itt mennyi­re szereti a közönség a színházat, nincs, nem is volt „nézőválság”. Holott ő játszott másutt kongó nézőtér előtt is. — Ide ünnep belépni. Itt színházba menni, ilyen színházba menni: program. Fel kell hozzá öltözni, még lelkileg is. A szép környe­zet az a többlet, amit az előadáshoz kap a közönség. Ezért járnak szerintem kecskemétiek annyira szí­vesen színházba. Ebben sok igazság lehet, — De mit játszott ed­dig Parragi Mária? Hosszú felsorolás követ­kezhetne most. Csak néhá­nyat: Miskolcon a Sirály­ban, és Roxan szerepében kapott elismerést, Békéscsa­báról a Vízkereszt Olíviá- jára, Győrből pedig Tóték Gizi Gézánéjára emlékszik a legszívesebben. Erről többet is mond: — Amikor rám osztot­ták, 6zinte kétségbeestem. Nem nekem való. Közép­korú falusi asszony... Valóban nehezen tudom elképzelni. Magas, karcsú alakjával, leeresztett hosz­szú hajával, érdekes ar­cával. — Éppen csak a bemu­tató előtt „fogtam meg” a figurát. Látott az író, Ör­kény István is. Alig me­rem kimondani... gratu­lált: Így képzelte el a sze­repet ... Parragi Mária 15 éves korában játszott először, Pesten, a József Attila Színházban. Iskolai enge­déllyel. Aztán főiskolás ko­rában a Négy lány egy udvarban című film egyik főszerepét kapta. Több íz­ben játszott a televízió­ban. Most Máriássy Félix Imposztorok című filmjé­ben forgat, Zita királyné szerepét osztották rá. A múlt heti bemutatko­zó esten két sanzont adott elő. Bevallja, hogy nagyon izgult, először lépett arra a színpadra, amelyre oly régóta kívánkozik. Kedve­sen, szépen énekelt, külö­nösen a Gilbert Bécaud szám tetszett. Illet ez a dal mély, kissé rekedtes hangjához, s jól érvénye­sült előadói készsége. — Ennyiféle szerep­ben ... De mi az igazi mű­faja? — A főiskolán mindig Elektrában gondolkoztam. S most vagyok abban a stádiumban, hogy... nem tudom. Ez öröm is, vég­eredményben. Hogy nem egysíkú az ember... Va­lójában azért tragikomiká- nak tartom magam. Mester László „Zúgjon dalunk... 9? A gyermek- és ifjúsági képek makacsul maradan­dók. Vonásaik az évek múl­tával csak markánsabbak­ká válnak. Élesebben, plasz- tikusabban rajzolódnak ki, mint az élmény befogadá­sakor. Alighanem ezért őr­zöm emlékezetemben oly gondosan, bármikor felidéz- hetően Pléh Sándor ke­mény, mokány, csupaerő alakját. Vasmunkás volt. Maga is szilárd vastömb: a biztonságé, a nyugalomé, a nemes kedélyé és a szár­nyaló derűé. A dal avatta azzá, ame­lyet hatalmas kezeinek könnyed játékával csalt elő a diósgyőri vasasok kóru­sából. Időszakonként ennek az együttesnek volt kar* mestere. Nem tudom, ta­nult-e valaha zenét, vagy csak afféle natúrbursch volt, akit „éhe a szépnek”1 hajtott az énekléshez, a muzsikához. Neki magának is megkapó, szép hangja volt. Látni, hallani kellett, amikor a közönség felé for­dult, és tömör baritonján megszólalt a közkedvelt melódia: „Valahol a Volga mentén, élt egyszer egy kis­leány.” Testének szolid rin- qatásával tolmácsolta eköz­ben is a ritmust énekkará­nak, mert végül is az igazi, a nagyszerű, a felemelő, a szárnyaló — az együttes éneklés, amikor a hangok egymásba olvadnak, egy­mást támogatják, egymást erősítik, hogy megfogalmaz* alatt, főképpen a Szovjet­unió ázsiai, Uralon túli ré­szén átfagyott talajréteg húzódik. A tudósok szerint hazánkban több mint tíz­millió négyzetkilométeren, majdnem az ország felén át van fagyva a talaj. — Ejha! — Ami pedig a geológiai átfagyás okát illeti, meg kell mondani, hogy még nincs teljesen megállapít­va. A megboldogult Szum- gimnak, a fa gyott-tál a j ta n megalapítójának ezzel kap­csolatban több feltevése volt. Szerintem a leghihe­tőbb az, hogy a külső föld­kéreg fokozatosan magába- gyűjti a bolygóközi térség hidegét. A talajátfagyás kezdete visszanyúlik a jég­korszakba. Abban az idő­ben egy egész geológiai korszakán át a talajt egész évben jég tartotta béklyó­ban. Jegyezd meg, hogy az északi szélességi foknál, Szibériában pedig még et­től délebbre is, még ma is a mínusz hőmérséklet ural­kodik, s nem a plusz. Tehát még ma is folytatódik a talaj hideg­gyűjtése. A talaj a hideg óriási akkumulátora és sza­kadatlanul űjratöltődik. Ezért nevezik az efféle át- fagyást „örök fagynak”. — És milyen vastagon fagyott át a föld? — Különböző szélességi körökön különböző mélyen. Vannak helyek, ahol az át­fagyott réteg vastagságáéi­ért a kétszáz métert. A jakutföldi sergai bánya száztizenhat méter mély. S ez az egész réteg át van fagyva. Szerintem itt i6 van olyan vastag a fagyott réteg, ha nem vastagabb. 'Más helyeken vékonyabb: egy méter, félméter... Előfordul, hogy a fagyott talaj nem egységes réteg, hanem szigeteket képez, amelyeket felolvadt talaj vesz körül. Olykor meg fordítva, az átfagyott tö­mör réteget felolvadt csík hasítja ketté, például egy- egy nagy folyó, mint a Lé­na vagy a Jenyiszej medre mentén. A mi völgyünkben, úgy látszik, szintén van ál­landó felolvadt rész, de csak bizonyos helyeken. A víz az átfagyott talaj leg- megátalkodottabb ellensé­ge. Ahol sok a víz, az át­fagyott talajréteg hiányzik. Általában érdekes, jelen­ség ez az egész, de szá­munkra, agronómusok szá­mára nagyon-nagyon kel­lemetlen. A hideg lehűti a talajt, a kultúrnövények gyökerei pedig nem képe­sek dolgozni olyan talaj­ban. amelynek hőmérsékle­te közel jár a nullához. (Folytatjuk) zanak, közvetítsenek vala­mit ... érzést, gondolatot, eszmét. Igen, ez volt legfőbb ér­téke és jelentősége, a mun* kásdalok áldozatos közre­működésének, kiváltképp azokban a kilátástalannak tűnő, nyomasztó, sorvasztó években, amikor annyira kellett a szó, a dal, a szép­ség enyhet nyújtó, felpezs­dítő, tettekre serkentő ereje'. Lehet, hogy a Pléh Sán* dór vezette diósgyőri együt­tes programját, előadás­módját olykor egysíkúvá szűrkítette a „proletkulf hatása, de az is biztos, hogy ez a munkásénekkar az el* sók között találta meg az utat Bartók és Kodály mü­veihez. Működését forró estek, forradalmi izzású művelődési délutánok és a dalkultúra terjedése je­lezte. A diósgyőri vasgyári együt­tes, mint ismeretes, most jubilál. Ez a néhány emlé­kező sor legyen szerény hozzájárulás a szép évtize­dek számbavételéhez, amelyben oly gyakran és igazul hangzott fel az együttes üzenete: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg.” S. A. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents