Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

4. oldal 1968. szeptember 22, vasárnap Érzelmi változások C mlékszem a mezőgaz- ™ daság átszervezésé­nek időszakára. Forrongott akkoriban a falu, vitatkoz­tak, érveitek a népnevelők. Magyarázták, bizonygatták a község parasztságának, hogy nincs más lehetőség a felemelkedésre, mint az összefogás, a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása. Bizony találkoztam abban az időben kétkedéssel, bi­zonytalansággal, sőt itt-ott elkeseredéssel. Azóta az élet bebizonyí­totta, hogy helyes volt a választás, a párt és a kor­mány jól mutatta az utat. Többször beszélgettem az elmúlt évek során azokkal a parasztemberekkel, akik­kel magam is vitatkoztam. Nagyobb részük új házat épített már, berendezte a lakását, nem egy közülük saját kocsiján jár. Elége­dett életkörülményeivel, jö­vedelmével. A napokban Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöke ellátogatott hozzánk, beszélgetett ter­melőszövetkezeti vezetők­kel. Az esemény felidézte bennem az átszervezés idő­szakát. A kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezet­ben elhangzott kérdések és a rájuk adott válaszok in­dították el bennem az em­lékezést, adtak összehason­lítási alapot az azóta elért változásokhoz. D obi István elvtárs megkérdezte. — Milyenek a termelő­szövetkezeti vezető éjsza­kái? — Rövidek és gyakran nyugtalanok. Aggódik, ha kevés az eső, bosszankodik, ha sok — válaszolt Szmo- lenszki László elnök. — Minek örülnek) legjob­ban a szövetkezet vezetői? — Ha sikerül a zárszám­adás. A tagság öröme azo­nos a vezetőkével. Együtt nevetünk, de együtt sírunk is. Ez egyébként többször elhangzott a beszélgetés so­rán. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a terme­lőszövetkezetek tagjai — a Törekvésben is így van — büszkék az eredményekre, úgy emlegetik azokat, mint saját munkájuk gyümölcsét. Ezt bizonyítja, hogy már érzelmileg is kötődnek a közöshöz. Sokan nem tud­ják máshol elképzelni az életüket, csak a termelő­szövetkezetben. Az emberek nem egyfor­mák. Van aki egyéni gaz­da korában sem dolgozott túlságosan szorgalmasan, nem is volt nagy tekinté­lye. Az ilyenek a közösbe is nehezebben illeszkednek be, hiszen itt méginkább az egyének munkájától függ a többiek boldogulása. Sok­szor mondják manapság, hogy a termelőszövetkezeti gazda portáján meglátszik, hogy dolgos ember-e. A tiszta, gondozott, rendezett házak, udvarok önmaguk- tól beszélnek. Ma már egy­re több ilyet találunk. Elhangzott olyan kérdés is, hogy védik-e a közös vagyont? — Mindinkább uralko­dóvá válik az a szemlélet, hogy a közösért valameny- nyien felelősek vagyunk, hiszen a mienk — volt a válasz. A közösség nagy for­máló erő és képes megváltoztatni az emberek gondolkozását, átalakítja érzelemvilágukat. Mindez pedig hat a munkájukra is. K. S, . Utazik a piros arany Korlátlan exportlehetőség paradicsompaprikából Tudósítás — a grill-csirkéröl, burekről és a pohárfrontról... Szeptember 10-én indí­tották útnak megyénkből az első idei, 80 mázsás pa­radicsompaprika szállít­mányt, Tiszakécskéről az NSZK-ba. Azóta — e hét szerdájáig — 80 vagon „pi­ros arany” gördült át a ha­tárállomáson, hűtőkocsik­ban, vagy kamionokban. A MÉK kecskeméti tele­pe tíz termelőszövetkezet paprikatermését veszi át, a megyében pedig összesen mintegy 60 gazdaság ter­mel — a háztáji partnere­ket is beleértve — jórészt exportra. — Mi a véleménye az idei termelésről? — kér­dezzük Holló József telep­vezetőt. — A szárazság miatt az idén 1 valamivel később érett be a paprika. Ennek ellenére a hozam, mennyi­ségben alig kevesebb, mint az elmúlt években, a mi­nőséggel pedig teljes mér­tékben elégedettek lehe­tünk. — Mennyi paradicsom- paprikát exportálnak!? — A nyugati vevőik kor­látlan rriennyiségben fogad­ják küldeményeinket. A hűtőház üzembe állításának fél évtizede óta rendszeres — és rentábilis — a kap­csolatunk. Nem szóltunk még arról, hogy amíg az exportra közvetlenül szállító tsz-ek egészben indítják útnak a paradicsompaprikát, addig a MÉK telepén nagy részt — igazodva a különleges igényekhez — felszeletelik. A hatalmas munkaterem­ben napjában 180 asszony végzi gyakorlottan, szakér­telemmel ezt a tennivalót. — Mázsaként 20 forint bér jár a szeletelésért, s az átlagos napi teljesítmé­nyük két és fél, négy má­zsa között van. Egyáltalán nem ritka a 80 forintos ke­reset. A szeletelés után a paprika a hűtőházba kerül, majd a jegelt hűtőkocsikba rakják. A félezer vagon- nyinak ígérkező termésnek mintegy a 40 százalékát exportáljuk szeletelve, a többit egészben. Az ízletes ; paradicsom- paprika tisztes hasznot hoz a termelőknek, hiszen az exportra adott első osztá­lyúnak a kilónkénti alap­ára 4,70 forint. Gyakorlati­lag az első fagy beálltáig folyamatosan halad a sze­dés — feldolgozás — ex­portálás. A megye eddigi jóhírét az idei szép „prita- mingyümölcs” Nyugaton is továb öregbíti. J. T. Epul a jovo társasháza A múlt évben szabaddá tett felvonulási területen — a kecskeméti Nyíri úton — fogtak hozzá a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő­ipari Vállalat munkásai a 96 lakásos OTP-társasház építéséhez. A szakemberek szerint a jövő útja a bérház jellegű társasház, az eddigi meg­szokott néhány lakásból ál­lóval szemben. Ennek az elvnek lesz iskolapéldája a három, egyenként 32 la­kásos épület. Bár az átadás végső határideje 1970 má­sodik negyedéve, az építők ígérik, hogy ennél jóval előbb, már a jövő év végén lakható lesz az első épület., (Pásztor Zoltán felvétele.) Számos cikk, képriport, tudósítás és megjegyzés foglalkozott lapunkban a múlt vasárnap véget ért élelmiszergazdasági és ipari kiállítás minden eddigit fe­lülmúló sikerével. Felmé­rések, summázások is nap­világot láttak már az ipar­nak és kereskedelemnek a kiállításon lebonyolított forgalmáról. Ezúttal szól­junk arról, hogy az éhes és szomjas — vagy egysze­rűen csak az ínycsiklandó ételekkel és a zamatos ita­lokkal ismerkedni kívánó — látogató mennyi min­denből válogathatott, s a vasútkertben megforduló 150 ezres tömeg mit fo­gyasztott. A korábbinál magasabb színvonal nemcsak a kül­sőségekben, a rendezésben mutatkozott meg de bizo­nyítja az is, hogy az évek óta felvonuló állami és szö­vetkezeti vendéglátóipar mellé az idén kínálatukkal a mezőgazdasági nagyüze­mek, sőt a BOV is felsora­kozott. Hogy számadatokkal is megpróbáljuk érzékeltetni a szüreti napok egyik leg­népszerűbb rendezvényének páratlan forgalmát, mond­juk el, hogy a megyei Vendéglátó Vállalat össze­sen 7 ezer adag pacal- és egyéb pörköltet, valamint ezer adag másféle készételt „tett az asztalra”. Négy­ezer adag birkapörkölt fo- gvott a szabadszállási csár­dában, míg a kecskeméti általános szövetkezet szí­neiben „vendégszereplő” — Farkas József, a többszö­rösen aranyérmes nagyba­racskai halfőző mester és társai 6 ezer adag halászlét Bővült az áruhitel-akció cikklistája Középiskolások boltja A szakközépisko­A Belkereskedel­mi Minisztérium — a Pénzügyminiszté­riummal és a Ma­gyar Nemzeti Bank­kal egyetértésben — újabb cikkeket vont be az áruhitelakció cikklistájába. Az új rendelke­zés szerint ezentúl ismét kaphatók rész­letre a Lehel hűtő- szekrények, s a ha­zai gyártmányú elektromos forró­víztárolók. A cikk­listára került a 250 köbcentiméteres Pannónia motorke­rékpár és az Orion AT 1550-es Delta Lux típusú televí­zió is. Általános fel­tételekkel vásárol­hatók részletre az ÉTI 15, 25 és 60 típusú városi, vagy földgázzal üzemelő etázs kazánok is. A minisztérium tájékoztatása sze­rint az optikai-, fo­to- és mozicikkeket — ezer forinton fe­lüli vásárlás esetén — kedvezményesen 10 százalékos elő­leg lefizetésével hi­telezi meg az Or­szágos Takarék- pénztár. (MTI) Iák szakmai gya­korlatain, valamint a gimnáziumok gya­korlati foglalkozá­sain készült és ké­szíthető hasznos munkadarabok, ter­mékek — iskolai és közszükségleti cik­kek, eszközök stb. — forgalomba ho­zatala és a termel­tetés segítése céljá­ból megnyitották az Iskolai Termékek Boltját Budapesten, a VII. kerület Land­ler Jenő utca 47- ben. A bolt foglalko­zik minden hasz­nos, középiskolában előállított munka­darab, kísérleti, vagy szemléltető­eszköz, modell, gép, műszer, alkatrész, szerszám stb. érté­kesítésével, akár is­kolai célokat szol­gálnak azok, akár közszükségleti cik­kek, vagy félkész termékek. Az Iskolai Ter­mékek Boltja a kö­zépiskolák eladásra felajánlott termé­keit bizományi rendszerben veszi át és értékesíti. (MTI) mértek ki a megye — bíz­vást állíthatjuk — legmár- kásabb ilyen jellegű ételé­ből. Nem mehetünk el szó nélkül — s a kiállítás ven­dégei sem mentek el — a Baromfiipari Országos Vál­lalat kecskeméti gyáregysé­gének pavilonja mellett, amelyben hihetetlenül ol­csó áron mérték a me­gyénkben mindeddig alig ismert, de percek alatt népszerűvé vált grill-csir- két és kacsát. A remek za­maté, omlós szárnyasokból 5300' adag fogyott, méghoz­zá mindegyik egy-egy fél csirkét, kacsát tartalma­zott. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat 28 600 különféle péksüteményt — rétest, kürtőskalácsot, stb. — adott el, kalocsai testvérvállala­tuk pedig a hat nap alatt 37 ezer forint forgalmat bonyolított le. Termékei közül a pálmát az újdon­ságszámba menő burek vit­te el. Nem vitás, hogy a jó fa­latok ekkora választékát illő módon követte a po­harakban gyöngyöző nedű is. A kiállításra látogatók ez alkalommal 130 ezer po­hár sörrel olthatták Szöul­jukat, borból pedig hozzá­vetőleg 100 ezer pohárral koccinthattak a legközeleb­bi kiállítás sikerére. Jóba Tibor A gitáros gyilkos — TESSÉK ELHINNI, Lajos nem rossz gyerek, ími-olvasni tud, hat osz­tályt végzett az iskolában. Kocsmába nem szokott jár­ni, esetleg ünnepnapokon elmegy egy-két fröccsre, de másképpen rendes gyerek a Lajos. Ezt tessék elhinni, tisztelt bíróság. Mindig tisztán jár az utcán és va­sárnaponként játszik a gi­tárján, amit a saját kere­setéből vett. Ha megúnja a muzsikálást, akkor meg­látogatja a testvéreit. Az apa vallomásából vet­tük a fenti idézetet. Saj­nos, azonban az apa nem tudott mindent fiáról, a ti­zennyolcadik évét alig be­töltött Radics Lajos foócsaí lakosról. Arról volt tudo­mása, hogy többször került már bíróság elé a gyerek, de véleménye szerint má­sok vitték a bűnbe. Hogy a korábbi eseteket illetően hogyan történt, azt ne fe­szegessük. Kétségtelen azonban, hogy amiért most került a vádlot­tak padjára, a leg­súlyosabb bűncselekmény, amit egyáltalán nem má­sok ösztönzésére, követett el Radics Lajos. Meggyőzően bizonyítják ezt a kihallga­tott tanúk és a tettes val­lomása is. Az is kiderült a nyomozás és a tárgyalás so­rán, hogy Lajos — nem­csak a szóban forgó eset­ben, hanem korábban is — nagy mennyiségben fo­gyasztotta a szeszes italokat, s kocsmában, töltötte ideje jelentős részét. MOST kopaszra nyírva ül a fegyőr mellett, a vád­lottak padján. Emberölésért vonják felelősségre. Négy késszúrással megölte Me­zei István bóosai lakost, aki egy hét végén hazalátoga­tott a kzségbe Tatabányá­ról, ahol bányászként dol­gozott. Vétett-e a 35 éves Mezei István a 18 éves Ra­dics Lajos ellen? Nem. De az ittas gyerekben feltá­madt a virtus és már nyúlt is a bicskája után. Az eset 1968. június 23-án történt a bócsai ital­boltban, illetve az üzlet előtt. Radics egész délután ott italozott, pengette a gi­tárt a rokonság és az is­merősök társaságában. Es­tig alaposan felöntöttek a garatra. Közben a pultnál valaki hangos szóváltásba keveredett a csapossal, mert az követelte rajta az összetört pohár árát. Az üzletvezető jobbnak látta, ha zárórát rendel el és mindenkit kitessékel az italboltból. Így is történt. Amint mentek kifelé, a vádlott mostoha bátyja vé­letlenül rálépett Mezei Ist­ván lábára, aki ittasságá­ban erre úgy reagált, hogy jól meglökte Patai Istvánt, Az ugyancsak részeg Patai ezt nem hagyta annyiban, utána ment a hazafelé tar­tó Mezeinek. Követte a tel­jes rokonság, mert — amint a tárgyaláson elmondták — „verekedés lógott a leve­gőben .. „ bunyó szaga volt a dolognak ...” MEZEI István, amikor Patai utolérte, egyetlen ütéssel orrba vágta az ok- vetetlenkedő embert, aki hegedűjével együtt elte­rült az út melletti pocso­lyában. Ekkor ébredt fel a virtus Lajosban, aki az ap­ja véleménye szerint nem rossz gyerek. Gitárját oda adta a mellette szömyülkö- dő Bors Máriának, elővette a zsebkését, Mezei elé lé­pett, s már szúrt is. Még akkor is mártogatta a bics­káját a megrémült Mezei­be, amikor az már mene­kült a helyszínről. Négy­szer szúrta meg, aztán ivó­cimboráival együtt elsza­ladt. Mezei István közben a vérveszteségtől elgyengülve összeesett, s az ottlevők be­vitték az italboltba, majd mentőkért telefonáltak, de a fiatalembert már nem lehetett megmenteni. Mire a kórházi műtőasztalra ke­rült, meghalt. A megyei bí­róság emberölés bűntette miatt hatévi börtönre ítél­te Radics Lajost és há­romévi időtartamra eltil­totta a küzügyekben való részvételtől. Az ügyész tu­domásul vette az ítéletet, a vádlott és védője enyhíté­sért fellebbeztek. AZ ESET kapcsán nem árt újra és újra megismé­telni azokat az intelmeket; amelyeket az alkoholiz­mussal, az iszákos életmód­dal kapcsolatban annyiszor emlegettünk már, Nehéz lenne összeszámolni, hogy hogy az utóbbi években a megyében hány élet és tes­ti épség elleni bűntettet kö­vettek el ittas állapotban. Sokan azok közül, akik ha­sonló bűntettekért hosszú büntetésüket töltik, talán józan fővel nem követték volna el a cselekményt, s bizonyára ezek közé tarto­zott Radics Lajos is. Utó­lag azonban már késő a kesergés. Előre kell gon­dolkozni. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents