Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-22 / 223. szám
1968. szeptember 22, vasárnap 3. oldal Segítségüket nem néikilziietik Nem egy, de négy párt- alapszervezet működik az Izsáki Állami Gazdaságban, összesen több mint száz taggal. Mindegyik kerülethez tartozik egy alapszervezet. Sok ez vagy kevés? Mit mond erről Ferenczi József, a gazdasági csúcsvezetőség titkára? — Az állandó dolgozók száma a gazdaságban nyolcszáz körül van. Azt hiszem, panaszra nincs okunk, most a vezetőség újjáválasztása előtt sem. Mivel mipd a négy kerületnek más és más a profilja, kérdés: van-e érdekösszeütközés az egyes alapszervezetek között? Vagy ha nincs, mi teszi lehetővé a kommunisták erejének egyesítését? A párttitkár elgondolkodik a kérdéseken. Aztán ezt mondja: — Korábban érvényesült a „kerületi sovinizmus”. Még a kommunisták között is. Ez káros volt. Most viszont, illetve már egy év óta az a helyzet, hogy az állattenyésztő, növénytermesztő körzetben dolgozók segítenek a szüretelőknek. Erre első ízben tavaly őszszel sikerült rábeszélni a kerületi vezetőket. S mi lett az eredmény? Az almát tíz nap alatt leszedték a fákról, s 85 százalékos exportálási arányt értek el... Korábban pedig a kertészetben dolgozók segítettek a növénytermesztőknek. A cukorrépa szedésében. A besegítés miatt természetesen senki nem szenved hátrányt a bérezésben, de a premizálásban és a nyereségrészesedésben sem. Támogatás esetén a kerületi nyereség megosztásra kerül. Megosztottságról tehát egyre kevésbé lehet beszélni. A szocialista brigádmozgalom is mindinkább összeköti az embereket. S ez nemcsak a munkavégzésben megnyilvánuló kapcsolatokra vonatkozik. A közös kirándulások, tanfolyamok, szellemi vetélkedők mindennapos részei a pártmunkának. Különösen az utóbbi érdemel figyelmet, mivel a kerületi központokban mostanában zajlanak a vetélkedők. — Ezeknek a játékoknak nagy vonzóhatása van, főleg a fiatalokra — vallja Erdélyi Béla, a központi alapszervezet idős párttitkára. — Én magam is zsűritag vagyok. Valóságos szurkoló tábor jelenik meg mindenegyes alkalommal. Igaz, sok a tanyai lakos, de már évekkel ezelőtt ügyeltünk arra, hogy a kerületek minden zugában, ahol villany van, televízió is legyen. A kvízjáték 36 kérdése között ilyenek szerepelnek: — Nevezzen meg az országban 3—4 gyógyfürdőt! — Milyen jogokat biztosít a kollektív szerződés? — Mit nem szabad mozgó gépen csinálni? — Ha a munkahelyén a dolgozót sérelem éri, kihez forduljon? Az elődöntők három első helyezettjei központi vetélkedőn vesznek részt. Értékes díjak vannak kilátásban. De ezeknél fontosabb, hogy a tudatformálás és az ismeretterjesztés vonzó módszerét sikerült megtalálniuk. Izsákon, a gazdaság szomszédságában gazdag, tagjainak magas jövedelmet biztosító tsz-ek működnek. Nem vitás, a verseny ezen a szinten is érvényesül. Ha a gazdaság meg akarja tartania szakmunkásait, a szövetkezetihez hasonló, vagy legalább azt megközelítő bért kell fizetnie. Ma már ott tartanak, hogy csaknem minden ágazatban állják a versenyt. Egyedül a gépesítésnél vannak hátrányban; 3—4 forinttal alacsonyabb az órabér, mint a tsz-ekben. De fejlődés itt is van; négy éve még 5—7 forintos órabért számoltak el a gépműhelyben, ma már ezeknek a kétszeresét. A hátrányt ott pótolja a gazdaság, ahol tudja. Elsősorban a szociális kedvezmények széles hálózatában. Legújabban a lakásépítési akcióban. Tavaly ebbe 14-en, az idén — eddig — 9-en neveztek be, még várható újabb három jelentkezés. Űj utcák alakultak ki a községben, ahol csak az állami gazdaságban dolgozók laknak. Az újjáválasztási beszámolóban a pártépítés című fejezet sem marad üresen. A taglétszám az idén nyolccal növekedett, jórészt fiatalokkal. Nincs kampány- szerű felvétel — csak folyamatos, s alapos előkészítéssel együtt járó. És alakult két pártcsoport is, az egyik a gépműhelyben, a másik a központban. De igénylik a többi kerületek is. A kerületek vezetői, szakemberei is tudják már: nem nélkülözhetik a párt segítségét. Nemcsak általában nem nélkülözhetik, de a-naponkénti munkában sem. Hatvani Dániel Egy kertben kétezer növény Küldemény Sao Paulóból — Vesszős köles a homokra Negyvenöt napos repce Paradicsomszedőgép Évek óta kísérleteznek a paradicsomszedés gépesítésével. Felvételünk a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben készült egy amerikai szedő- gépről. A berendezést most próbálják ki, teljesítményét rövidesen értékelik. Immár 62 külföldi intézettel tart kapcsolatot a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum növénytermesztési tanszéke. A kapcsolatoknak ez a földkerekségre kiterjedő hálózata — megteremtésének mindössze másfél éves múltja van — önmagéban is a tanszék leleményességét dicséri. Még inkább elmondhatjuk ezt, ha a kapcsolatok eredményességét tekintjük; a külországi intézetekkel való kontaktus ugyancsak élő, azzá teszi a legkülönbözőbb növényfélék rendszeres cseréje. Eddig mintegy kétezer, a világ más tájain honos növény magját, gyökeres cserjéjét, vagy más szaporító anyagát gyűjtötték be. Ezeket a tanszék botanikus kertjébe folyamatosan kiültetik, méghozzá az evőEsőben az országutakon Földig lógnak a fellegek, reggeltől estig zuhog az eső. Vajon hogyan dolgoznak ilyenkor a szállítók; a kecskeméti AKÖV munkásai. Gépkocsival járjuk a munkahelyeket. Tiszakécskén Lovas László kirendeltségvezető éppen a tegnapi menetleveleket ellenőrzi. — Milyennek ígérkezik a mai nap? — Négy órakor kezdtük a munkát. Most nyolc óra, de már öt vagon sódert elszállítottunk a Vegyiműveket Szerelő Vállalat építkezéseihez. Hét órakor újabb négy vtagon szén érkezett... — Hogy érzik magukat új telepen? — Korábban sok bosszúságot okozott a Eéke utca lakóinak — és természetesen nekünk is — az, hogy nem volt zárt helye éjszakára kocsijainknak. A községi tanács végre segített. Ezeröles telket jelölt ki itt a község szélén, s most már ez a telepünk. Bekerítettük, társadalmi munkával rendeztük a terepet, bekötő utat építettünk, — Hogyan győzik a csúcs- forgalmat? KOPSZCPllSltl lí ax élelmiszerek és italok gyártásáról, forgalmazásáról szóló jogszabályt A Minisztertanács legutóbbi ülésén módosította az élelmiszerek és italok előállításáról, valamint forgalmazásáról szóló egyes jogszabályokat. Korábban például csak állami vállalat — s csak meghatározott szabvány szerint — készíthetett élelmiszert. Az új rendelkezés szerint élelmiszereket és italokat a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek. egyszerűbb mezőgazdasági szövetkeztek, termelőszövetkezeti társulások, kisipari termelőszövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, hegyközségek és kisiparosok is állíthatnak elő. Az új jogszabály — a minőségellenőrzés elősegítése érdekében a termelőket arra kötelezte, hogy ne csak a gyártás időpontját, hanem az egyes gyártási tételek elkülönítésére alkalmas azonosítási jelet is tüntessék fel a terméken. A minőségvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatnak megfelelően módosultak a minőségellenőrzés előírásai is. Az új kormányrendelet egész sor előző intézkedést szüntet meg, s hatályát veszti a szörpök, gyümölcslevek és üdítő italok gyártásáról és forgalmazásáról szóló korábbi, 1958-as rendelet is. (MTI) — Tizenkét Csepel-ko- csink egy pillanatra sem áll. Régi rakodóink mellett húsz új munkást is alkalmaztunk, akiket naponta szállítunk Kecskemétre ... Szabó Zoltán, a 9. számú AKÖV teheráru fuvarozási osztályvezetője borúlátóbb. — A gépkocsivezető- és rakodóhiány nyomja rá a bélyegét munkánkra — mondja, amikor Tiszakécs- kéről visszaérkezve a vállalat tevékenységéről érdeklődöm. — Ötszáznegyven gépkocsink járja az utakat. Tíz autódaru és negyvenkét rakodógép segíti a munkát. Sajnos, ez mind kevés. Legalább 100 rakodómunkásra lenne még szükségünk. Néhány perc múlva Pod- maniczky János igazgató- helyettes és Szabó Zoltán társaságában már soltvad- kerti úton robog velünk a gépkocsi. Jakabszállás határában egy teherautó vesztegel az út szélén. Néhány percnyi műszaki pihenőt tart itt járművével Sibak Ferenc. — Egyike vagyok az újaknak, akiket a vállalat képezett ki gépkocsivezetőnek — válaszolja kérdésünkre. — Budapesten voltam évekig autóbuszellenőr, a családi körülményeim úgy alakultak, hogy Kecskemétre kellett költöznöm. Alig néhány száz méterrel odébb hatalmas gépkocsi áll az út szélén. Oldalfalai leszakadva, a paradicsomos ládák ott hevernek az árokban. — Defektet kaptam — mondja Rudolf István a kocsi vezetője. — Lehet, hogy kissé oldalra húzott a rakomány, de szerencsére a iobb oidali árokba borult... kiskőrösi kirendelt- ég vezetője, Veress Sándor bosszús, amikor odaérkezünk. — Azt sem tudjuk, hol a fejünk, annyi a szállítani valónk, és most jött ez a nagy eső. Tizenöt vagon sóder, négy vagon zúzott kő, három vagon szegélykő és egy vagon mész vár sürgős kirakásra. Az eső miatt azonban nem tudunk dolgozni. Két kocsink mustot szállít a pincébe... Néhány perc múlva érdekes beszélgetésnek lehetünk fültanúi. Veress Sándor sajnálkozva közli a községi tanács képviselőjével: szerződéses kötelezettségeik miatt nem tudják vállalni a tanács megbízatását. Gépkocsink Kecskemét felé fordul, s itt a mária- városi pincében fejezzük be kőrútunkat. Nádas András pincevezető a legnagyobb elismeréssel szól a náluk dolgozó tíz gépkocsi vezetőjéről. — Nemcsak velük vagyunk elégedettek, hanem a kocsik állapota is kivívta elismerésünket, különben mit is tennénk ebben az esős időben. Opauszky László luciós törzsfejlődés rendszere szerint. Egyik legutóbbi küldemény Sao Paulóból érkezett, különböző pálmafélék magjait tartalmazza. De jöttek már küldemények Ausztráliából, Japánból is. Antibes bői, a francia földművelésügyi minisztérium botanikus kertjéből a különleges cserjék, fafajták egész kis kollekciója érkezett. Egyre több az új cím. A FAO-val, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével — Szenegálon keresztül — már akkor kapcsolatot tartottak, amikor annak Magyarország még nem is volt tagja. Csak néhány különlegesség: a magrugós cserje, amelynek termése érintésre akár egy méterre is elrúgja magját; rozsdaszínű szőlő Japánból, hármas levelű szőlő Kínából, vadszőlő az Amur mentéről. (Micsurin ez utóbbinak az oltványát használta fel a bortermő növény északi zónájának kiszélesítésére.) Akad , egylevelű akác, azaz olyan, amelynek levelei nem fürtösen, hanem „szólóban” helyezkednek él; továbbá parázsfa az Amur mentéről, törzsének szerkezete, teljes növekedés után, a parafáéhoz hasonló. Vannak úgynevezett borsófák, közöttük négylevelű is. Tur- kesztánból. A botanikai gyűjtemény értéke, oktatási és esztétikai szempontból egyaránt vitathatatlan. Ám egyes növényfajok itteni meghonosítását illetően, a köz termesztés ben, beláthatatla- nok a lehetőségek. E tekintetben főleg két növényfajta jöhet számításba. Az egyik a panicum virgamum, vagyis az évelő vesszős köles, amely Dél- Európában, különösen a spanyolországi Kasztíliá- ban őshonos. A szudáni fűhöz hasonló 80—100 centi magasra is megnő a szára, rendkívül szárazságtűrő, s a gyenge homokon is nagy zöldtömeget ad. Elszaporí- tására már akadt vállalkozó is: a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, amely kígyó- si kerületében jelölt ki parcellát a vesszős köles részére. A másik, ugyancsak a tömegtakarmány termesztése szempontjából rendkívül ígéretes, s a repcéhez hasonló növény Franciaországból származik. Tenyész- ideje szinte hihetetlenül rövid, a vetéstől számított másfél hónap után már vágni lehet. Jelentősége a másodtermesztés szempontjából igen nagy. H. D. Befejeződött a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Szombaton az ÉDOSZ-székházban folytatódott a Szak- szervezetek Országos Tanácsának ülése. A SZOT elnökségének írásos előterjesztése és dr. Beckl Sándor SZOT- titkár szóbeli kiegészítése alapján — arról tárgyaltak, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében hogyan segítik a termelést a szakszervezetek. Beható vita után a SZOT tagjai a beszámolót elfogadták. Harmadik napirendi pontként Blaha Béla, a SZOT elnöke az előző ülésszak óta végzett munkáról számolt be. Ezzel véget ért a Szakszervezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése. (MTI)
