Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
1968. szeptember 20, péntek S. oldal Körteszüret Ezúttal már harmadik őszön ad termést a kiskun- halasi Vörös Október Tsz 18 holdas új telepítésű kör- tése. A két fajta, a Boseo- va és a Kiffer —, jelenleg még az előbbit szüretelik —, a számítások szerint összesen mintegy száz mázsát termést ad. Nem ritka az olyan .fa, amelyiken fél mázsa körte is terem. A gyümölcsöt a gazdaság Kiskunhalason, s távolabbi ipari városokban értékesíti. Képünkön: a szüretelő brigád két tagja kosarakba szedi a körét. Dolgoznak és tanulnak Újabb 4600 magyar fiatal utazik az NDK-ba Nincs még egészen egy esztendeje, hogy a két szocializmust építő ország közötti egyezmény alapján a magyar munkásfiatalok első csoportjai megérkeztek az NDK üzemeibe. MIÉRT? Mi az egyezmény lényege és célja? Az, hogy a magyar fiatalok szakmaigyakorlati tapasztalatokat A statisztika tükrében Több mint félszázezren dolgoznak a megye iparában Az év első felében a megye szocialista ipara — az állami és a szövetkezeti szektor együtt — 53 ezer dolgozót foglalkoztatott, négyezerrel — 9 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Országosan négy százalék volt az emelkedés — nálunk a növekedés üteme ezt több mint kétszeresen haladja meg. Az iparban dolgozók számának alakulása 1968. első felében: 1967. első felének százalékában 103 110 108 104 nak körülbelül az egynegyede cserélődött ki január és június között: 10 ezer volt az elbocsátás és 12 ezer a felvétel. A szövetkezeti iparban csak 12, illetve 13 százalékos az arány szám és összesen 11 és fél ezres létszámból. Állami ipar országosan Bács megyében Szövetkezeti ipar országosan Bács megyében A megyei létszám alakulása az ipar mindkét szektorában eltér az országostól. Az állami ipar országos létszáma 3 százalékkal emelkedett az idén — nagyobb mértékben, mint az előző években. A megyében viszont nem kevesebb, mint tíz százalékkal gyarapodott tavaly óta a minisztériumi és a tanácsi ipar dolgozóinak együttes létszáma. A szövetkezeti iparban — amely a megyében az ipari dolgozók egyötödét foglalkoztatja — éppen ellenkező volt a helyzet. A megyei létszám négy százalékkal haladja meg a tavalyit, míg az országos adat 8 százalékkal. Az állami szektor tehát gyorsabban növeli a dolgozóink számát a megyében, mint a szövetkezeti szektor. Az első félév munkaerő- hullámzása az állami iparban volt nagyobb arányú. Az összesen 41 ezres létszámés nyelvtudóst szerezzenek az NDK üzemeiben; megismerkednek a korszerű technikával, munkaszervezéssel, egy testvémép életével, munkájukkal pedig elősegítik a Német Demokratikus Köztársaság fejlett termelőíkapacitásai- nak jobb kihasználását. A német gyárakban szívesen fogadják a magyar munkásokat. A szakképzetlen fiatalok szakmai jártasságra tesznek szert, tanfolyamokon vesznek részt, a képzett kvalifikált munkások pedig bővíthetik, gyarapíthatják ismereteiket MUNKA Országunkban egyetlen munkáskéz sem felesleges. Minden emiber munkájára szükség van! Az egyezmény ahhoz nyújt segítséget, hogy a nagyobb részt tapasztalatlan fiatalok korszerű viszonyok között, hasznos, produktív munka köziben szerezzenek szakmai tudást. Eddig mór több ezer magyar fiatal állt munkába az NDK-ban. Az elmúlt időszak tapasztalatai kedvezőek; a fiatalok nagyrésze megtalálta a helyét, számítását. Fiataljaink a munkában jól megállják a helyüket. Több kiemelt munkás, kiváló dolgozó, csoportvezető található már is soraikban. A jövedelmek a vártnál kedvezőbben alakultak: a magyar munkások 72 százaléka 500 márka felett keres havonta. SZABAD 1DÖ Ma a legtöbb gond a szabad idő hsznos eltöltésével van. A megszokott családi, gyári kötelékekből kikerült fiataloknak természetesen a hazainál jóval több szabad idejük van. önkormányzati szerveik (29 magyar párt- szervezet, és több mint 100 KISZ-szervezet működik az NDK gyáraiban) kiépülése éta sok intézkedés történt a rendszeres politikai tájékoztatásra, mind nagyobb számiban állnak rendelkezésükre a hazai újságok és folyóiratok, csaknem 10 ezer magyar könyvet kaptak hazulról. A vendéglátók is mindenütt nagy gondot fordítanak fiataljaink hasznos szórakozási lehetőségeinek megteremtésére. Nagyszámban szerveznek szakmai tanfolyamokat, nyelviskolákat; ott vannak fiataljaink a német művészeti együttesekben, labdarúgócsapatokban. LEHETŐSÉGEK Vannak fiataljainkkal problémák is persze, de semmivel sem több, mint az itthoni fiatalokkal. És ez a gond is még kevesebb lesz, ha körültekintőbben intézzük a kiküldéseket, ha reálisabban ismertetjük a kinti lehetőségeket, ha világosan megmondjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban is csak a munka után jár elismerés, hogy senki sem léphet fél a három év alatti meggazdagodás képtelen igényével. Sok lehetőség nyílik az egyezménnyel fiataljaink előtt, de dolgozni, tanulni kell: a nyelvet, a szakmát, a pontosságot, rendet, alaposságot. A napokban kezdődött újabb 4600 fiatal kiutazása. A szervezésnél a pártszervezetek, a KISZ-szervezetek és az állami szervek széles körűen figyelembe vették az eddigi tapasztalatokat. Elsősorban a gép-, elektromos- és nehéziparba, továbbá a vegyiparba és könnyűiparba utaznak fiatalok. FELELŐSSÉG A most kiutazók részére — csaknem 3600 fő részvételével — nyelvtan- folyamokat szervezett a Munkaügyi Minisztérium. A nagyobb német városokban szállás céljára 10—14 emeletes magas házak állnak a fiatalok rendelkezésére. A gyorsabb beilleszkedést és az eredményesebb nyelvtanulást szolgálja, hogy a fiatalok a begyakorlott, jól összeszokott német brigádokba kerülnek majd. Nagyon fontos, hogy itthon a szülők, munkatársak, párt- és állami szervek azzal engedjek útjukra a fiatalokat: dolgozzanak és tanuljanak. Építő munkánk holnapi örököseit az ő helytállásuk, magatartásuk, szorgalmuk alapján ítélik meg egy testvérország munkásai. Az NDK- ba utazó magyar munkás- fiatalok érzik is ezt a felelősséget. A. fi. Elmulasztott lehetőség Az országos lapok ér tékelték már a Budapesti őszi Vásár eredményességét. Több hiányosságra is rámutattak, de egyöntetű a véleményük: sikeres volt a Hungexpo rendezvénye. Annyiban is, hogy félmillió- nyian tekintették meg, s azáltal szintén, hogy az igények felmérését nem kis részben szolgáló, egyszersmind a közszükségleti cikkek gyártását befolyásoló vásáron a részvevő ipari üzemek több százmillió forintos üzleteket kötöttek a kereskedelmi szervekkel. Megyénkből, iparunk fejlettségéhez mérten, kevés üzem állította ki, bocsátotta áruba termékeit. Ennek több oka lehet. Az egyik: a rendező szerv későn kérte fel őket a részvételre; a másik: — s ez az ország más részeinek ipari vállalataira is vonatkozik — • több helyütt nem értették meg a vásár jelentőségét, hogy tudniillik hazánk minden részéből vevőkört is toboroz; a harmadik ok: a vásár időpontja egybeesett a Kecskeméten — a jubileumi ünnepségek keretében — megrendezett kiállításéval, vásáréval. Az utóbbin egyébként, amelynek színvonala nem egy nemzetközi vásáréval is vetekedett, a megye vállalatai, üzemei minden dicséretet megérdemlő módon szerepeltek. Bizonyos mértékig azonban csak látszólagos volt Bács-Kiskun megye üzemeinek távolmaradása a fővárosi vásárról. A minisztériumi irányítással működő gyáregységek ugyanis nem önállóan, hanem anya- vállalataik többi egységével együtt jelentek meg termékeikkel. így szerepelt például a megyeszékhely konzervgyára, baromfifeldolgozója, a BRG, a ZIM, az Alföldi Cipőgyár, a Kismotor- és Gépgyár bajai üzeme stb. Nem beszélve szőlőfeldolgozó üzemeinkről, amelyek termékeit, a különböző borokat, más országrészekből származó nedűkkel együtt közös pavilonban bocsátották a vásárlók rendelkezésére. Gyáregységeink, üzemeink nem vallottak szégyent termékeikkel. Erre utalnak az elismerő vélemények, valamint az, hogy nagyobb szabású üzletkötés is történt. Ami az utóbbit illeti: a Centrum Áruházak központja például az 50 ezres keretből, a kiállított modellek alapján, máris megrendelt 30 ezer pár cipőt a Kecskeméti Cipőgyártól. Többi közt a sportos kivitelű, s eddig csak nyugati exportra készített Hönting- cipő nagy tetszést aratott a látogatók körében, s ez nyilván azt eredményezi, hogy a lábbelit ezentúl mi, belföldiek is megvásárolhatjuk. A BRG hasonlóan szép sikert könyvelt el a magnetofonjaival; az új típusokkal is, a hordozható telepes MK—23-assal és a kazettával kombinált M— 11-es hálózati készülékkel. A többi gyáregység termékei iránti érdeklődés is kétségtelenül a kereslet növekedésében, üzletkötésben realizálódik majd, amiről most még nincs tudomásunk, mivel a megrendelések az anyavállalatokhoz futnak be. A cikkünk elején említett okok valamelyike miatt, sajnos, tanácsi iparunk vállalatai nem vettek részt a vásáron, s megyénk kisipari termelőszövetkezeteit is csupán egy, a Keceli Vegyes Építő Ktsz képviselte. Az utóbbinak különösen az anyagmozgató targoncája örvendett nagy érdeklődésnek, amiből arra lehet következtetni, hogy a ktsz sem hasztalanul állította ki e termékének prototípusát. Még több üzemünk szerepelhetett volna így, s várhatná termékeire a megrendelések növekedését, ha nem szalasztva el a lehetőséget, részt vesz az országos jellegű vásáron. Érdemes mindezeken elgondolkodni azoknak, akiket illet. Abból a célból, hogy megyénk iparát több vállalat, üzem képviselje a jövő évi Budapesti őszi Vásáron, amely nemcsak alkalmat nyújt termékeik eladására, de — miként egyik országos lap cikkében is olvasható — a termelés nagyobb tervszerűségének is forrása lehet. T. I. Igazolják a fejlődést Igen ízléses kiadványt jelentetett meg a XI. országos borversenyről a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya. Az élőszót dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes írta. Méltatja a borversenyek jelentőségét. Ezek igazolják azt a fejlődést, amelyet a szőlő és bortermelés elért. A Kecskeméten rendezett legutóbbi országos borversenyre például 804 borféleséggel neveztek be a termelők. A borok szakszerű kezelése ma már olyan követelmény, amelyre nemcsak az üzemekben és a nagygazdaságokban kell gondot fordítani, hanem a háztájiban is. MinHordógóliátok Néhány igazán nagy hordó belsejében akár táncra is kerekedhetne az idén a szüretre gyülekező vendégsereg. Az őszre a kádárok sok olyan bortárolót újítottak fel, amelyek belső hossza meghaladja a négy, magassága pedig a két és fél métert. Ezek a hordók azonban kisöccsei lehetnek azoknak a hatalmas góliátoknak, amelyek legnagyobb része ma már műemléknek számít. Az ország legnagyobb hordóját, a Rákóczi-hordót • ezelőtt nyolc évvel Kecskemétről szállították át a Tata melletti Bajra. A hatalmas alkotmány 726 hektó nedűt fogad tje, és ami különösen érdekes, még ma is használják. Ellenben kiöregedet már a második helyezett, a Budafoki Pincében levő Szent István-hordó, amelyben még nem is olyan régen egyszerre 512 hektó bort lehetett tárolni. A harmadik góliátot sem töltik már. A budafoki IIIas pince büszkeségét, a 336 hektós monstrumot azon' ban eredeti formájában őr- zik meg az utókor számára. Mi volt ezeknek a hatalmas tárolóknak . a „titka” és miért nem készítenek hasonló nagy hordókat manapság? Nos, elsősorban anyaghiány miatt. A régi, nagy hordók majdnem kivétel nélkül szlavon-tölgy- ből készültek, mégpedig nem géppel vágott, hanem hasított kivitelben. Egy-egy dongához nagy tölgyfára volt szükség, nem is beszélve arról, milyen nagy erőt fejtett ki a kádármester, amikor az óriási hordó elemeit kimunkálta és összeállította. Manapság a kisebb hordó a divat; a 70, a 100, esetleg a 160 hektós. Ha a méretek változtak is, továbbra érvényes azonban az évszázados vélemény: a jó borhoz ászokhordó kell. Mert a minőségi érlelésnél fontos a bor „lélegzése”, ami igazán csak akkor tökéletes, ha a folyamatot a faanyagon áthatoló oxigén szüntelenül táplálja. den szőlőtermelőnek érdeke, hogy fáradságos munkával megtermelt bora a fajtának megfelelő, tiszta ízű és zamatú legyen, mert mind az értékesítés, mind a saját fogyasztás esetén* az önbecsülés is ezt követeli meg. A kiadványban helyet kapott a megye szőlő- és bortermelésének méltatása. A szerző, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nemcsak történeti visszatekintést ad a szőlő- és bortermelés kialakulásáról* hanem összefoglalja a soron levő legfontosabb tennivalókat is. Számos, a nagyüzemi szőlőtermelést és borfeldolgozást szemléltető kép teszi változatossá és érdekessé a könyvecskét, amely közli az országos borverseny szabályzatát, értékeli az idei országos borvetélkedőt, felsorolja a benevezett borokat és megjelöli azt is, hogy milyen bírálatot Isaptalf. .
