Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-02 / 180. szám
IBH Ä MAGYAR SÍOCTa LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS*-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek1 XX1I1. évf. 180. szám Árat 80 fillér 1968. augusztus 2, péntek Erdőjárás a homokon Legkeresettebb nyersanyagok között a cellulóznyárfa Több erdőt a homokra! — e jelszó jegyében tartottak egész napos tapasztalatcserét csütörtökön a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás tsz-vezetői. Az erdő járást a lászlófalvi művelődési házban ankét előzte meg. Kitűnt, hogy a kecskeméti járásban a tanácsi felügyelet alatt álló terület alig több mint há- roifl százalékát borítja erdő. De a fásított terület az állami erdészetekkel sem haladja meg a 13 százalékot, s ez alatta marad az országos átlagnak. Molnár András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnökhelyettese által hangoztatott gondok az utóbbi években nem először kerültek felemlegetésre a Homokhátságon. s ez nem véletlen; a homokhasznosítás egyik legjárhatóbb útja az erdőtelepítés. Hangsúlyozta ezt az előadó, dr. Tóth Károly, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség vezetője is. Elmondotta: a futurológusok, azaz a távlati jövőt kutatók szerint az évszá zad utolsó két évtizedében a mostaninak a kétszeresére nő a fafelhasználás Az élet, a technika számos területén a fát nem lehet műanyaggal helyettesíteni; másrészt a műanyaggyártás egyik legfontosabb alapanyaga éppen a fa. S noha fából fele részben behozatalra szorul az ország, mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy az erdészetek értékesítési gondokkal küzdenek. „Erdőben szegény, de fában gazdag ország vagyunk” — hangzik az erdészek ironikusan paradox megállapítása. Az okok ott rejtőznek, hogy a fafeldolgozó ipar, amely a leggyengébb minőségű faanyagot is hasznosíthatná, elmaradt a követelményektől. Ezt már kormányzatunk is felismerte, s éppen a megye területén — Kalocsa mellett — vette programjába egy hatalmas méretű papír- és cellulózgyár létrehozását. Mindezekből következik, hogy a most eltelepítésre kerülő cellulóz-nyárfaerdők a kitermeléskor, 14—15 év múlva az egyik legkeresettebb terméket nyújtják az iparnak. Szerény számítások szerint is az ebből származó évenkénti bevétel hektáronként legalább hatezer forint. Az előadó ismertette a nyárfatelepítés külföldi és hazai módszereit, az állami támogatás és a teljes adó- mentesség rendszerét. Ezután a résztvevők a lászlófalvi Alkotmány és Üj Tavasz, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság valamint a lajosmizsei tszcs fiatal nyárfaültetvényeit tekintették meg. A helyszínen az ápolási és telepítési munkák gyakorlati módját Mihályka Tibor szakfelügyelő ismertette. Végül tapasztalatokat Az egész napos erdő járáson részt vett Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára is. Beváltak a falusi könyvesboltok Gyorsan fejlődik a szövetkezeti könyvterjesztés Hagymaszüret, exportra Befejezéshez közeledik a betakarítás a Baja környéki közös gazdaságok hagymamezőin. Képünkön: a dávodi Augusztus 20 Tsz- ben exportra csomagolják a termést svájci és nyugatnémet megrendelésre. Eddig másfél ezer mázsát szállítottak külföldre.. Tizenkét esztendeje, hogy a falusi kömyvterjeszitést a földművesszövetkezetek vették át. Ez idő alatt örvendetesen fejlődés volt tapasztalható és ma már nem ritka az olyan tanyai vegyesbolt, amelyben az élelmiszer- és iparcikkek mellett könyvet is árusítanak. A második ötéves terv végére a falusi könyvforgalom megháromszorozódott, megyénkben elérte a tízmillió forintot. A harmadik ötéves terv elején a MÉSZÖV vezetősége célul tűzte ki a Bács-Kiskun megyei szövetkezeti könyvterjesztés 50 százalékos, azaz ötmillió forintos forgalom növelését. Ez azt jelenti, hogy 1970-ben megyénk minden falusi és tanyai lakosára 35 forint értékű könyvvásárlás jut. Fejlesztési tervet is készítettek a szövetkezetek. Több új könyvesboltot létesítettek, így nyüt meg a soltvadkerti, az izsáki, a jánoshalmi és a tiszakécs- kei bolt 1967-ben. Számos könyvesboltot átalakítottak. felújítottak. Az új üzletek létesítésére és a régiek átalakítására fordított összeg több millió forintot tesz ki. Hogyan váltak be az új könyvesboltok? Jellemzésül csak néhány adatot említünk meg. Az idei első fél éves tervét az új soltvad kerti bolt 113 százalékra, az izsáki 118, a jánoshalmi 134, a tiszakéeskei pedig 154 százalékra teljesítette. Megyénk szövetkezeti könyvterjesztő apparátusának féléves tervteljesítése pedig 106 százalék. Hogy az újonnan létesített boltok ilyen szépen dolgoztak, bizonyítja: helyes volt a létesítésük. szükség volt rá juk. A fejlesztés eredményeként lehet elkönyvelni azt is, hogy míg a harmadik ötéves terv kezdetén megyénkben 430 szövetkezeti könyvbizományos működött, addig ma már 635-en terjesztik a könyvet a falvakban, tanyákon, iskolákban. üzemekben, termelőszövetkezetekben és nem utolsósorban a falusi könyvtárakban. Különösen a mezőgazda- sági szakirodalom terjesztésében járnak élen jó példával a szövetkezeti könyv- terjesztők. de nem kisebb a szerepük a szépirodalom, az ismeretterjesztő könyvek és a kötelező olvas mányoik terjesztésében sem. A szövetkezeti mozgalomban a könyvárusítást nem egyszerű kereskedelmi tevékenységnek tekintik, hanem politikai, népművelő munkának is. Ennek egyik bizonyítéka: ta valy a falusi könyvtárak támogatásához megyénk fogyasztási szövetkezetei 311 ezer forinttal járultak hozzá. B. J. Takarékosan A z aszály takarmánygondokat okozott. A kormány a hiányok enyhítésére számos intézkedést hozott. A rendelkezések szerint a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok az eddiginél nagyobb takarmány juttatást kapnak. Ha például a szövetkezetek és az állami gazdaságok az állatforgalmi vállalatoktól süldőt fogadnak hizlalásra, a tanácsi kiutaláson túl minden süldő után 3 mázsa abraktakar- | mányt is vásárolhatnak a központi készletekből. Eddig is kapcsolódott bizonyos mértékű takarmányjuttatás a háztáji és egyéni gazdaságokkal kötött termékértékesítési szerződésekhez. Az intézkedések szerint a jövő évi átadásra történő megállapodásoknál a süldők után az eddigi fél mázsa helyett egy mázsa, az 1969. első félévi lejáratra adott hízott sertések után darabonként az eddigi egy mázsa helyett két mázsa abraktakarmányt vehetnek a tenyésztők. Közös közlemény az SZKP KB Politikai Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének találkozójáról MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének találkozójáról az alábbi közös közleményt adták ki: A Tisza menti Agcser- nyőn 1968. július 29-től augusztus 1-ig találkozó volt az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Csehszlovák Kommunista Párt KB Elnöksége között. A találkozón részt vet- tsk * Az SZKP részéről L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, G. I. Voronov, A. N. Koszigin, K. T. Mazurov, A. J. Pelse, N. V. Podgor- ügyeio ísmeucuc. . . ni), M. A. Szuszlov, A. N. Lajosmizsén megvitatták a I Selepin, P. J. Seleszt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai; P. N. Gye- micsev, P. M. Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjai; K. F. Katusev, B. N. Ponomar- jov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai. A Csehszlovák Kommunista Párt részéről A. Dub- cek, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, F. Barbirek, V. Bilak, O. Cernik, D. Kolder, F. Krie- gel, J. Pillér, E. Rigó, J. Smrkovsky, J. Spacek, O. Svestka, a CSKP KB Elnökségének tagjai; A. Kopek, J. Lenárt, B. Simon, a CSKP KB Elnökségének póttagjai; M. Jakes, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke. Csehszlovák részről L, Svoboda csehszlovák köztársasági elnök is részt vett a találkozón. A találkozón széles körű elvtársi eszmecsere folyt a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A résztvevők részletesen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről. Az SZKP KB Politikai Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének találkozója a teljes nyíltság, őszinteség és kölcsönös megértés légkörében folyt, arra irányult, hogy megkeressék a módozatokat a pártjaink és népeink között a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló hagyományos baráti kapcsolatok további fejlesztésére és erősítésére. A megbeszélések során a két küldöttség kölcsönös megállapodás alapján elhatározta, hogy javaslattal fordul Bulgária, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország kommunista és munkáspártjainak központi bizottságaihoz, hogy tartsanak sokoldalú elvtársi találkozót. Az említett testvérpártok elfogadták ezt a javaslatot. A Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Csehszlovák Kommunista Párt képviselőinek találkozója folyó év augusztus 3-ón lesz Pozsonyban. (IVn'I), II i _ takarmánytámoga- tási forma ösztönzi a szarvasmarha-tenyésztést {?• Július 1-től lépett életbe. E szerint a gazdaságok minden vemhes tehén és üsző után központi készletből all ami áron 3 mázsa abraktakarmányt kapnak két részletben. Az említett akciók a háztáji és egyéni gazdaságok részére központi készletből ff előző évinél majdnem 100 ezer tonnával több juttatást jelentenek. A megye gazdaságai 1967. lulius 1-től ez év június 30-ig 2300 vagon abraktakarmányhoz jutottak állami áron. Máris megtörtént az intézkedés, hogy erre a negyedévre 500 vagon abraktakarmányhoz jussanak. legnagyobb gonddal küzdő mezőgazdasági nagyüzemek már meg is kapták a takarmányt. Most végzik a járási tai ácsok mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályai, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szakemberei a felmérést. Ennek alapján a napokban dönt a megyei takarmánygazdálkodási bizottság a szétosztásról. i\z állami segítség ter- mészetesen nem old meg mindent. A kormány erőfeszítései az abraktakarmány gondokat enyhítik ugyan, de a szálastakarmányok terméskiesését nem pótolják. A rétek, legelők, a lucerna, vöröshere és egyéb szálastakarmányok termésében még az utóbbi napok csapadékosabb időjárását is figyelembe véve legalább 25 százalékos a kiesés. Ezért fontos, hogy mindent megtegyenek a gazdaságok a pótlásra. Ennek legjobban bevált módja a másodtermesztés. Megyénkben több mint 30 ezer hold tarlóvetés történt eddig a becslések szerint. Ez a terület még várhatóan növekedni fog. Szükség van ezen kívül a jól bevált eljárások alkalmazására: a kukoricaszár, a répafejek és egyéb zöldtakarmányok silózására. Jól hasznosíthatók a cukor-, szesz- és sörgyárak melléktermékei is. 'Takarékosan bánjunk ■ a takarmánnyal — ez legyen a legfontosabb célkitűzés a jelenlegi helyzetben a mezőgazdasági nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban is. A rendelkezésre álló készletet ésszerűen osszák be, alkalmazzák bátran mindazokat a módszereket, amelyekkel enyhíthetők a jelenlegi gondok; K. S.
